Esztergom és Vidéke, 1936

1936-11-26 / 95.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 95. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi iap. CSÜTÖRTÖK, 1936. NOVEMBER 2« Előfizetési ár 1 hóra: l oengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A választójog és a nemzőt érdeke A mai magyar életnek egyik jellemző sajátsága, hogy a most élő nemzedéknek válla­ira nehezedik tragikus súllyal számos oly fontos nemzetpo­litikai kérdés elintézése, amely a mult hagyományaként ma­radt a mai magyarságra. Szem­be kell néznünk ezekkel a kér­désekkel, mindent el kell kö­vetnünk azok méltányos és a nemzet érdekeinek megfelelő megoldása érdekében s nem folytathatjuk az elmúlt idők lassú, halogató, késlekedő po­litikáját, ha a nemzet jobb és biztosabb jövőjét akarjuk elő­készíteni. Az elintézetlen nemzeti prob­lémák közé tartozik a válasz­tójog kérdése is. Hosszú évti­zedek viharos előzményei után kerül ismét a magyar politika napirendjére ez a nehéz, bo­nyolult kérdés. Sokat és sok­szor szerepelt a választójog a magyar politikai életben, elke­seredett pártharcok, éles és szenvedélyes küzdelmek tárgya volt már a világháború előtti időkben s ime: a mostani nem­zedékre vár az az elhárítha­tatlan feladat, hogy végre nyug­vópontra juttassa a magyar belpolitikának ezt a — kétség­telenül sarkalatos — kérdését. A magyar közvélemény öröm­mel és megnyugvással látja, hogy a választójog reformját előkészítő pártközi értekezlet, az összes pártok bevonásával jövő hó elején fogja munkáját megkezdeni, a legkedvezőbb előjelek között, a legalkalma­sabb légkörben. Valóban igen kedvezőnek mutatkozik a bel­politikai helyzet e nagyjelen­tőségű probléma megvitatására, mert az összes parlamenti pár­tok részéről Darányi Kálmán miniszterelnök higgadt, konci­liáns személyisége iránt meg­nyilvánuló bizalom a legjobb biztosíték arra nézve, hogy a pártok kiküldöttei szenvedé­lyektől mentesen, őszinte jó­akarattal és tárgyilagossággal fognak hozzá e nagyfontos­ságú munkához. Igen biztató előjelnek tekint­hetjük azt is, hogy a válasz­tójogi kérdés lényegében a kor­mány, a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tulaj­donképpen véleménykülönbség nincsen. A számbavehető po­litikai tényezők teljesen egyet­értenek abban, hogy a magyar választójogi rendszer korszerű reformjára szükség van, s igy a pártközi értekezletre tulaj­donképpen csak az a feladat hárul, hogy a kérdés szabá­lyozásának módozatait lerög­zítse, annak alapelveit megál­lapítsa. Kétségtelen, hogy vannak olyan szempontok, amelyeket a választójog reformjánál figyel­men kivül hagyni, elhanya­golni nem lehet. A magyar közvélemény olyan új válasz­tójogi törvény megalkotását várja a parlamenttől, amely ki­zárólag a nemzet egyetemes érdekeit tartja szem előtt. En­nek a problémának megoldá­sánál tehát igazán háttérbe kell szorulnia minden egyéni, Tvagy pártérdeknek, az új választó­jog nem nyújthat nyilt vagy rejtett előnyöket egyetlen po­litikai pártnak, egyetlen társa­dalmi osztálynak vagy réteg­nek sem. Az új választójog megalkotóinak természetesen számolniok kell az idők ha­ladásával, a mai kor igényei­vel, szükségleteivel, de ezeket a szempontokat feltétlen össze kell egyeztetniük a magyar mult hagyományaival. Az új választójogi törvénynek tehát szervesen bele kell illeszkednie az eddigi magyar alkotmányos fejlődésbe. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a választójog a modern parla­mentáris rendszer leglényege­sebb alkateleme, amely azon­ban — szerencsétlen körülmé­nyek között —• igen veszedel­messé válhat. Ezért az új ma­gyar választójogi törvény meg­alkotásánál sem szabad hazárd­játékot folytatni a nemzet sor­sával, nem szabad kockára tenni a nemzet jövőjét, hanem annak fejlődését és zavartalan életét feltétlenül biztosítani kell. Ezért várja a magyar közvé­lemény a pártközi értekezlettől azt, hogy a mai igényeknek megfelelő s a nemzet jelen­legi helyzetével számoló tör­vényjavaslatot készít, amely nem veszedelmes útra fogja sodorni a magyarságot, ha­nem megnyugvást és kiegyen­lítődést hoz a politikai életben s végleg elintézi a magyar bel­politikának ezt a régi hagya­tékát. Ernszt Sándor tavaszra választást jósolt Sopronban A Keresztény Gazdasági és Szo­ciális Párt f. hó 23-án, hétfőn gyű lést tartott Sopronban, amelyen meg­jelent dr. Ernszt Sándor volt minisz­ter, városunk országgyűlési képvise­lője is, ki nagyhatású beszédében többek között a következőket mon­dotta : — Értesülésünk szerint már a tavasszal választások lesznek. Lehetséges, hogy már titkosan vá­lasztunk, de nincs kizárva az sem, hogy az új parlament fogja meg­alkotni a titkos választójogot. Mi mindenesetre titkos választójogot akarunk. Ennél a kérdésnél azonban, miként a külföldi példák mutatják, rendkivül vigyáznunk kell arra. hogy az országot sirba ne taszítsuk. Meg gondoltaknak és bátraknak kell len­nünk. Meggondolt és bátor emberek­re van szükség a parlamentben is. Ezidöben sokan vannak, akik a képviselőségben csak ke­nyérkeresetet látnak. Ez nem képviselőség. A képviselő­nek meggyőződésének kell lennie, amelyért áldozatot is tud hozni. — Lehet — mondotta a továb ­biak során —, hogy megyónkioti lis ­tás lesz a szavazás. £n azon véle­ményen vagyok, hogy a vármegyéket nagyobb be­folyáshoz kell juttatni, az egyes termelési ágakat kü­lön képviselethez kell jut­tatni. Ez a jövő fejlődése, mert nem lehet, hogy azok diktáljanak, akik semmi adót nem fizetnek. Én ezt az irányt tartom helyesnek ás kimondom, ne­ttem nem tetszik, hogy köreinkben egyesek túlságosan radikálisak. Morvay Istvánt választották meg újból a győri kereskedelmi és iparkamara elnökévé A győri kereskedelmi ós iparka­mara f. hó 19-én tartotta alakuló ülését, melynek egyetlen pontja a kamara elnökének és az ipari osz­tály és a kereskedelmi osztály elnö­keinek megválasztása volt. A válasz­tásra 80 kamarai tag volt jogosult, akik közül 40 vidéki és 40 padig győri. A tagok közül csupán egy hiányzott, Iklódy-Szábó János Vesz prémből, akit lábtörése akadályozott meg a megjelenésben. Persze sok az új arc, hiszen az új törvény alap­ján az ipar és kereskedelem olyan rétegei is képviseletet nyerhettek, amelyeknek ez eddig nem volt biz­tosítva. Az alakuló gyűlést Späth Gyula polgármester vezette. A szavazat­szedő bizottság elnöke Eggenhofer Jenő, a tokodi üveggyár igazgatója volt, tagjai pedig Häuser György és Szivesdy László voltak. A szavazás lebonyolítása után a szavazóbizottság elnöke kihirdette az eredményt, amely szerint a kamarai elnöki tisztségre leadtak összesen 77 szavazatot, melyből kettő érvényte­len volt. A 75 érvényes szavazatból 47-et Morvay István, 28 at pedig Marschal Béla kapott. A szavazás alapján Morvay István lett a keres­kedelmi ós iparkamara elnöke a kö­vetkezendő öt évre. Ezután sorrakövetkezett az ipari és kereskedelmi osztályok elnökei­nek szavazás útján való megválasz­tása. Az ipari osztály szavazatszedő küldöttségében annyiban állott be változás, hogy Szivesdy helyébe Pa­vek József került. A szavazás előtt bejelentette dr. Meixner Ernő főtit­kár, hogy Grábits Frigyes az ipari osztály elnöki jelöltségétől visszalé­pett. A jelölőlistán helyét Marschall Béla foglalta el. Leadtak 39 szava­zatot, 1 érvénytelen volt. Marschall Béla 25, Weisz Hugó 12 szavazatot kapott. így az ipari osztály elnöke ós a kamara egyik alelnöke Mar" schall Béla lett 13 szótöbbséggel. A kereskedelmi osztály elnöksé­gére Adler Károly ós Salzer Lipót pályáztak. A megejtett szavazáson Adler Károly 20, Salzer Lipót 18 szavazatot kapott, 1 érvénytelen voít. Igy a kimara alelnöki tisztségre új­ból Adler Károlyt választotta meg az alakuló közgyűlés. A hirek sze­rint Adler megválasztását megfelleb­bezik. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretien helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel m kutat, úgy bel- mint külföldön. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom festésére. USZT-EMLEKHANGVE áz művészeivel, operazsaekarral nov. 30-an hétfőn este 8 órakor az érs. tanítóképzőben

Next

/
Thumbnails
Contents