Esztergom és Vidéke, 1936

1936-11-26 / 95.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 95. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi iap. CSÜTÖRTÖK, 1936. NOVEMBER 2« Előfizetési ár 1 hóra: l oengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A választójog és a nemzőt érdeke A mai magyar életnek egyik jellemző sajátsága, hogy a most élő nemzedéknek vállaira nehezedik tragikus súllyal számos oly fontos nemzetpolitikai kérdés elintézése, amely a mult hagyományaként maradt a mai magyarságra. Szembe kell néznünk ezekkel a kérdésekkel, mindent el kell követnünk azok méltányos és a nemzet érdekeinek megfelelő megoldása érdekében s nem folytathatjuk az elmúlt idők lassú, halogató, késlekedő politikáját, ha a nemzet jobb és biztosabb jövőjét akarjuk előkészíteni. Az elintézetlen nemzeti problémák közé tartozik a választójog kérdése is. Hosszú évtizedek viharos előzményei után kerül ismét a magyar politika napirendjére ez a nehéz, bonyolult kérdés. Sokat és sokszor szerepelt a választójog a magyar politikai életben, elkeseredett pártharcok, éles és szenvedélyes küzdelmek tárgya volt már a világháború előtti időkben s ime: a mostani nemzedékre vár az az elháríthatatlan feladat, hogy végre nyugvópontra juttassa a magyar belpolitikának ezt a — kétségtelenül sarkalatos — kérdését. A magyar közvélemény örömmel és megnyugvással látja, hogy a választójog reformját előkészítő pártközi értekezlet, az összes pártok bevonásával jövő hó elején fogja munkáját megkezdeni, a legkedvezőbb előjelek között, a legalkalmasabb légkörben. Valóban igen kedvezőnek mutatkozik a belpolitikai helyzet e nagyjelentőségű probléma megvitatására, mert az összes parlamenti pártok részéről Darányi Kálmán miniszterelnök higgadt, konciliáns személyisége iránt megnyilvánuló bizalom a legjobb biztosíték arra nézve, hogy a pártok kiküldöttei szenvedélyektől mentesen, őszinte jóakarattal és tárgyilagossággal fognak hozzá e nagyfontosságú munkához. Igen biztató előjelnek tekinthetjük azt is, hogy a választójogi kérdés lényegében a kormány, a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tulajdonképpen véleménykülönbség nincsen. A számbavehető politikai tényezők teljesen egyetértenek abban, hogy a magyar választójogi rendszer korszerű reformjára szükség van, s igy a pártközi értekezletre tulajdonképpen csak az a feladat hárul, hogy a kérdés szabályozásának módozatait lerögzítse, annak alapelveit megállapítsa. Kétségtelen, hogy vannak olyan szempontok, amelyeket a választójog reformjánál figyelmen kivül hagyni, elhanyagolni nem lehet. A magyar közvélemény olyan új választójogi törvény megalkotását várja a parlamenttől, amely kizárólag a nemzet egyetemes érdekeit tartja szem előtt. Ennek a problémának megoldásánál tehát igazán háttérbe kell szorulnia minden egyéni, Tvagy pártérdeknek, az új választójog nem nyújthat nyilt vagy rejtett előnyöket egyetlen politikai pártnak, egyetlen társadalmi osztálynak vagy rétegnek sem. Az új választójog megalkotóinak természetesen számolniok kell az idők haladásával, a mai kor igényeivel, szükségleteivel, de ezeket a szempontokat feltétlen össze kell egyeztetniük a magyar mult hagyományaival. Az új választójogi törvénynek tehát szervesen bele kell illeszkednie az eddigi magyar alkotmányos fejlődésbe. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a választójog a modern parlamentáris rendszer leglényegesebb alkateleme, amely azonban — szerencsétlen körülmények között —• igen veszedelmessé válhat. Ezért az új magyar választójogi törvény megalkotásánál sem szabad hazárdjátékot folytatni a nemzet sorsával, nem szabad kockára tenni a nemzet jövőjét, hanem annak fejlődését és zavartalan életét feltétlenül biztosítani kell. Ezért várja a magyar közvélemény a pártközi értekezlettől azt, hogy a mai igényeknek megfelelő s a nemzet jelenlegi helyzetével számoló törvényjavaslatot készít, amely nem veszedelmes útra fogja sodorni a magyarságot, hanem megnyugvást és kiegyenlítődést hoz a politikai életben s végleg elintézi a magyar belpolitikának ezt a régi hagyatékát. Ernszt Sándor tavaszra választást jósolt Sopronban A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt f. hó 23-án, hétfőn gyű lést tartott Sopronban, amelyen megjelent dr. Ernszt Sándor volt miniszter, városunk országgyűlési képviselője is, ki nagyhatású beszédében többek között a következőket mondotta : — Értesülésünk szerint már a tavasszal választások lesznek. Lehetséges, hogy már titkosan választunk, de nincs kizárva az sem, hogy az új parlament fogja megalkotni a titkos választójogot. Mi mindenesetre titkos választójogot akarunk. Ennél a kérdésnél azonban, miként a külföldi példák mutatják, rendkivül vigyáznunk kell arra. hogy az országot sirba ne taszítsuk. Meg gondoltaknak és bátraknak kell lennünk. Meggondolt és bátor emberekre van szükség a parlamentben is. Ezidöben sokan vannak, akik a képviselőségben csak kenyérkeresetet látnak. Ez nem képviselőség. A képviselőnek meggyőződésének kell lennie, amelyért áldozatot is tud hozni. — Lehet — mondotta a továb biak során —, hogy megyónkioti lis tás lesz a szavazás. £n azon véleményen vagyok, hogy a vármegyéket nagyobb befolyáshoz kell juttatni, az egyes termelési ágakat külön képviselethez kell juttatni. Ez a jövő fejlődése, mert nem lehet, hogy azok diktáljanak, akik semmi adót nem fizetnek. Én ezt az irányt tartom helyesnek ás kimondom, nettem nem tetszik, hogy köreinkben egyesek túlságosan radikálisak. Morvay Istvánt választották meg újból a győri kereskedelmi és iparkamara elnökévé A győri kereskedelmi ós iparkamara f. hó 19-én tartotta alakuló ülését, melynek egyetlen pontja a kamara elnökének és az ipari osztály és a kereskedelmi osztály elnökeinek megválasztása volt. A választásra 80 kamarai tag volt jogosult, akik közül 40 vidéki és 40 padig győri. A tagok közül csupán egy hiányzott, Iklódy-Szábó János Vesz prémből, akit lábtörése akadályozott meg a megjelenésben. Persze sok az új arc, hiszen az új törvény alapján az ipar és kereskedelem olyan rétegei is képviseletet nyerhettek, amelyeknek ez eddig nem volt biztosítva. Az alakuló gyűlést Späth Gyula polgármester vezette. A szavazatszedő bizottság elnöke Eggenhofer Jenő, a tokodi üveggyár igazgatója volt, tagjai pedig Häuser György és Szivesdy László voltak. A szavazás lebonyolítása után a szavazóbizottság elnöke kihirdette az eredményt, amely szerint a kamarai elnöki tisztségre leadtak összesen 77 szavazatot, melyből kettő érvénytelen volt. A 75 érvényes szavazatból 47-et Morvay István, 28 at pedig Marschal Béla kapott. A szavazás alapján Morvay István lett a kereskedelmi ós iparkamara elnöke a következendő öt évre. Ezután sorrakövetkezett az ipari és kereskedelmi osztályok elnökeinek szavazás útján való megválasztása. Az ipari osztály szavazatszedő küldöttségében annyiban állott be változás, hogy Szivesdy helyébe Pavek József került. A szavazás előtt bejelentette dr. Meixner Ernő főtitkár, hogy Grábits Frigyes az ipari osztály elnöki jelöltségétől visszalépett. A jelölőlistán helyét Marschall Béla foglalta el. Leadtak 39 szavazatot, 1 érvénytelen volt. Marschall Béla 25, Weisz Hugó 12 szavazatot kapott. így az ipari osztály elnöke ós a kamara egyik alelnöke Mar" schall Béla lett 13 szótöbbséggel. A kereskedelmi osztály elnökségére Adler Károly ós Salzer Lipót pályáztak. A megejtett szavazáson Adler Károly 20, Salzer Lipót 18 szavazatot kapott, 1 érvénytelen voít. Igy a kimara alelnöki tisztségre újból Adler Károlyt választotta meg az alakuló közgyűlés. A hirek szerint Adler megválasztását megfellebbezik. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretien helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel

m kutat, úgy bel- mint külföldön. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére. USZT-EMLEKHANGVE áz művészeivel, operazsaekarral nov. 30-an hétfőn este 8 órakor az érs. tanítóképzőben