Esztergom és Vidéke, 1936

1936-10-22 / 85.szám

1988 október 25 ESZTERGOM Is VIDÉKE 8 Protestáns templomszentelés Lélekemelő ünnepsége volt vasár­nap, október 18.-án a dorogi pro­testáns gyülekezetnek. E napon szen­telték fel a közös erővel és a bánya­igazgatóság támogatásával épített templomot. Pontban 10 órakor érkeztek meg nagy papi kísérettel Medgyasszay Vince református és dr. Kovács Sándor evangélikus püspökök. Az ünneplők közül ott láttuk: dr. Ra­docsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, vitéz Pongrácz Bariha Ede tábornokot, dr. Reimann Ernő ügyvezető bányaigazgatót, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtaná­csost, Valatin István gépészeti igaz­gatót, Róth Kálmán bányafelügyelőt és a bányaigazgatóság számos tag­ját. Az előkelőségek bevonulása után pár percre, az alig négyszáz lelket befogadó templom zsúfolásig meg­telt ünneplőkkel. Az ünnepi szer­tartás keretében bibliaolvasást és eiőfohászt mondott Lőke Károly ref. esperes, felsőházi tag, Medgyasszay Vince ref. püspök tartotta a templom­szentelő imádságot, majd utána dr. Kovács Sándor ev. püspök mondotta el szívhez szóló gyönyörű prédiká­cióját. Kellemes meglepetést váltott ki C. Wolf: „Isten dicsőítése' cimű műve, melyet Katonáné Kiss Margit nagy tetszés mellett, művészi tudás­sal adott elő. A tisztán csengő hang az egész termet betöltötte. Az ünnepség után a dorogi bánya­kaszinóban díszebéd volt, melyen a megye s a bányaigazgatóság illusztris tagjai mintegy hatvanan vettek reszt. A díszebéd alatt magasszárnyalású beszédek hangzottak el a hittestvéri szeretetről, az ideális keresztény egy­ségről és az egyházak és a társa­dalom együttműködéséről. A szép templom tervezője Puskás Károly, a fővárosnál alkalmazott épitészmérnök, városunk fia, a sike­rült alkotás kivitelezője pedig Késik Ferenc építész. ü m mm Kjp» MZ mii MM saL E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot Az uj miniszterelnök a her­cegprímásnál. Darányi Kálmán, áz ujonan kinevezett miniszterelnök szombaton tisztelgő látogatást tett dr. Serédi Jusztinián biboros her­cegprímásnál budai palotájában. Lelkigyakorlatok a szeminá­riumban. A főegyházmegye teoló­gusai vasárnap kezdték meg a Sze mináriumban a szokásos évi lelki­gyakorlataikat, mely vasárnap feje­ződik be. A lelkigyakorlatokat Pol­gár András jezsuita atya vezeti. Tanitó választás. Vitái Ida oki. tanítónőt az érsekvadkerti r. kat. elemi népiskolához tanítónővé meg­választották. Vármegyei kegydij. Hätz Máriá­nak, volt vármegyei irodatiszl árvá­jának, ki állandóan betegeskedik, 1937. évtől kezdődőleg havi 40 P kegydijat engedélyezett a vármegye. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója pénteken, f. hó 23-án este 7 órakor tartja ez iskolaévi első ren­des ülését a bencés gimnáziumban, amelyre a tagok teljes számú meg­jelenését kéri a Vezetőség. Az ülés előtt a magisztrátus tart tanácsko­zást. A MOVE országos vezetői Esz­tergomban. Hétfő délután városunk­ban jártak a MOVE országos veze­tői ; Szeder János, országgyűlési kép­viselő, a MOVÉ országos ügyvezető elnöke, Bemard Mátyás a Magyar Aero Szövetség intézőbizottságának elnöke és Bajnócay Elemér a MOVE országos főtitkára. Az illusztris ven­dégek az Esztergomi MOVERO ve­zetőségével megbeszéléseket folytat­tak az aktuális problémákról és kér­désekről és beható eszmecsere ke rétében tárgyalták meg azokat a fel­adatokat amelyek a legközelebbi jö vőben megoldásra várnak. A tárgya­lások után a vendégek repülőink mű helyét tekintették meg és a látottak felett a legnagyobb elismerésüket fejezték ki. A vármegye jövő évi költség­vetése. Komárom-Esztergom vár­megye 1937. évi költségvetését a legutóbb tartott törvényhatósági köz­gyűlés elfogadta és a háztartási alap költségvetését 267.753 P szükséglet­tel, 22.899 P fedezettel, 244.854 P hiánnyal; a nyugdijalap költségve­tését 286,377 P szükséglettel, 28,529 P fedezettel, 257.848 P hiánnyal; a pótadót igénylő egyéb alapok költ ségvetését 2000 P szükséglettel, 400 P fedezettel, 1600 P hiánnyal; a pótadót nem igénylő egyéb alapok költségvetését 26.866 P szükséglettel, 26.866 P fedezettel és semmi hiány­nyal állapította meg. A fentiek sze­rint letárgyalt költségvetés alapján tehát a vármegyei pótadó százalé­kát az 1937. évre a nagy- és kis­községekben 24"9, a megyei váro­sokban 136 százalékban állapították meg. A Szent Imre Kör előadásai. A'Szenttamási és Vízivárosi egyház­község kebelén belül érdekes egye­sület működik. A neve Szent Imre Kör. Tagjai a ma társadalmának légtöbbet emlegetett alakjai: diplo­más, tanitó és érettségizett fiatalem­berek. Természetesen állás nélkül. Az egyházközség lelki vezetőjének érdeme, hogy az utcák sarkáról be­hívta ezeket a fiatal társadalmi erő­ket. A működés tere ketős: komoly és szórakoztató. Eddig az utóbbiból kaptunk ízelítőt, jól sikerült tánces­télyek alakjában. Az elmúlt hétfőn, f. hó 10-én tartott gyűlés bizonyí­totta, hogy ezek a fiatalemberek a komoly problémák iránt is tanúsíta­nak érdeklődést. Az első előadást Farkas Károly tartotta : „ A spanyol forradalom okai" cimmel. Az ügye­sen összeállított előadás végigvezette a hallgatót a Marxista horda kegyet­lenségein. Az okokat inkább csak részleteiben ismertette. Az előadást hálás tapssal köszönték meg a fia­tal hallgatók. Két bírálat hangzott el. Szávai, az egyik bíráló a Marxiz­mus veszélyéről beszélt. Hangoztatta, hogy a közösség érdeke szembe­szállni a lelkek beiső forradalmával és az egyes embert minden esetben egyensúlyba hozni önmagával. Gár­donyi az okokat szélesítette ki. Ba­lázs Lajos adminisztrátor volt az utolsó hozzászóló. Az előadás és a hozzászólásokat nagy felkészültség gel vonta egységbe. Megköszöni az előadást és felhívja a kör figyelmét további komoly munkára. A legkö­zelebbi előadást Szávai Gyula tartja „Az állásnélküliség okai és iélektana" cimmel. A vármegye gyámpénztári mér­lege. Komárom-Esztergom várme­gye gyámpénztárának 1935. évi mér­legét 1.075.724 P 25 fii. fedezettel­1.041918 P 57 fii. követeléssel és 33.804 P 68 fii. tartalékalappal a vármegyei törvényhatósági közgyű lés tudomásul vette. 1318-cal szaporodott a képvi­selőválasztók száma. A központi választmány legutóbbi ülésén meg­állapították az országgyűlési képvi­selőválasztók végleges névjegyzékét, amely szerint a 8276 választót tar­talmazó névjegyzékből a bűnügyi hi­vatal rendelkezésre bocsájtott adatai alapján 47­et, elhalálozás folytán 18-at, összesen 65 nevet töröltek s igy a végleges névjegyzék 8211 ne­vet tartalmaz az előző évi 6893 név­vel szemben. A szaporulat tehát ez évben 1318. Az Esztergomi Izr. Jótékony Nfőegylet és a Hitközség Kultural­osztálya téli segélyakciója javára f. hó 24-ón, szombaton este 9 órai kezdettel műsoros táncestólyt rendez. Előadásra kerül két zeneszám és Herczeg Ferencnek két színműve: „Péter és Pál" vigjáték 1 felvonás­ban és „Két ember a bányában" cimű életkép. Belépődíj személyenkint 1 P. Hol gyümölcsöztetik a várme­gye készpénzfeleslegét ? A tör­vényhatósági bizottság legutóbb tar­tott közgyűlésén elhatározta, hogy a vármegyei közigazgatási és gyám­pénztári készpénzfeleslegeket gyü­mölcsöztetés céljából 3000—3000 P-t az esztergomi és a komáromi OKH Szövetkezet fiókjainál, a fennmaradó összegből pedig 40 százalékot az Esztergomi Takarékpénztárnál, 30 százalékot az Esztergomi Kereske­delmi és Iparbanknál, 15 százalékot a Komárommegyei Hitelbanknál és 15 százalékot a Tata és Tóvárosi Takarékpénztárnál helyezi el az 1937. évben. Az Első Dunagőzhajózási Tár­saság közli, hogy Wien—Budapest —Giurgiu—Rüsse között közlekedő expresszhajó járatait utolsó menettel Wienből Budapestre, illetve Buda­pestről az Aldunára folyó hó 18-ával és Budapestről Wienbe folyó hó 25-ével az 1936. évre beszünteti. A mohácsi hajó, változatlan menetrend szerint, tovább közlekedik. Útépítések vármegyénkben. Az államépitészeti hivatal szeptember havi jelentése szerint az állami és th. kezelésben levő közutak forga­lomképes állapotban voltak. Folya­matban van az Esztergom-dobogó­kői, Felsőgalla-tarjáni, Kisbér-csá­szári út építése és Tóváros-felső­gallai közút alsógallai átkelési sza­kaszán, továbbá a Tóváros-baji vi­cinális közúton cementmakadam bur­kolat készítése. Befejezték a pilis­szentlélek! és tardosi r. k. iskolák építését. Vármegyénk gazdasági álla­pota az elmúlt hóban. A vár­megyei m. kir. gazdasági felügyelő szeptember havi jelentése szerint az időjárás, különösen a hóvégi esős napok, az őszi vetéseknek kedvezett, mert a szárazság miatt egyenetlenül keltek, az esőre nagy szükség volt. A buza és rozs vetése folyamatban A burgonyagumók jól fejlődtek és egészségesek. A késői tengeri még nem érett be tökéletesen, A lucerna negyedik kaszálása, a tarlóherék, a sarjú betakarítása jó eredménnyel ós jó minőséggel befejezést nyert. A csalamádé még mindig adja a zöld takarmányt. Még a legeltetés is fo­lyik. A jószágállomány kiteleléséhez elegendő szálas takarmánykészlet van, sőt jelentős felesleg is van. Az állatállomány kondíciója jó. A cukor répaszedés és szállítása megkezdő­dött. A terményárak erősen emel kedtek, az állatárak jól tartják ma­gukat. A mezőgazdasági munkások elegendő munkaalkalmat találtak a jelenleg még folyamatban lévő mező­gazdasági munkáknál. Körözött adóhátralékosok. A városi adóhivatal Esztergom város te­rületéről ismeretlen helyre költözött alábbi adóhátralékosok körözését ren­delte el: Kindernay Ilona magánzónő 103 P 30 fii., Flór Géza fűszerkeres­kedő 554 P 06 fii., Markovics Ilona ma­samód 10 P 66 fii., Rosenfeld Sán­dor korcsmáros 258 P 36 fii. és Szőke Ferenc üzletvezető 565 P 90 fii. adótartozással. Baleset. Fehér István 50 éves kavicstörő, dömösi lakosnak munka­it őzben kőszilánk esett a balszemébe. Súlyos sérüléssel hozták be a Kolos­kórházba. Garázdálkodás a belvárosi te­metőben. Vettük az alábbi pana­szos levelet: „Szeretném ha a „Vi­rágos Esztergom" egyesület vala­melyik tagja néha kisétálna a bel­városi temetőbe, azt hiszem elszomo­rodna a szive, a rendetlenségen; né­ha térdig érő, esetleg még maga­sabb fűben lehet a sírokat megközelí­teni, aztán a sok rég elszáradt koszo­rúk és csokrok maradványai között bugdácsolhat az ember. Én az idén ta­vasszal kertésszel csináltattam meg a sirt, kiültettem 40 tő muskátlit, s egy­szép napon az a meglepetés ért, hogy alig találtam a siron 10 darabot. A sirok közt házinyulak legelésznek, máskor láttam asszonyokat nagy akácfa ágakat letörni és húzni a sirok között, persze nem törődve, hogy az útjukba eső sírokról a virá­gokat szinte lekaszálják. Más vidéki városokban oly szép a temető, de van csősz, aki vigyáz, nálunk Esz­tergomban is meg lehetne ezt való­sítani és akkor mennyi sok szomo­rúságtól, bosszúságtól és hiábavaló pénzkiadástól menekülhetnénk meg." — Ajánljuk a panaszok jogosságá­nak kivizsgálását az illetékes ható­ságok figyelmébe. Harminckétmiliiós terhet há­rított át a kormány négy év alatt a városokra, A magyar vá­rosok négy év óta állandóan és jog­gal panaszkodnak amiatt, hogy az államhatalom jövedelmeik jelentős részét elvonta, illetve csökkentette, ami súlyosan érezhető hiányokat okozott költségvetésükben. Most fo­kozza az igy előállott anyagi gon­dokat az a körülmény, hogy ugyan­ekkor az állam számos olyan anyagi konzekvenciákkal járó feladatot há­rított városokra, amelyeknek ellátása tulajdonképpen az államot illetné. A városok terheit tehát növelte, bevé­teleit pedig csökkentette. A váro­sokra rótt újabb terhek 32 millió pengőt tesznek ki. A városok veze­tői látva ezt a nehéz pénzügyi hely­zetet, arra kérik a kormányt, szál­lítsa le az államrendőrségi hozzá­járulás összegét s emelje fel a vá­rosok forgalmiadó részesedését a régi nivóra. A városok szövetsége felkérte Szendy Károly polgármes­tert, hogy a városok kívánságát tol­mácsolja a kormány előtt. A gyümöicstelepités újabb módjáról, az őszi idők teen­dőiről, a gyümölcsértékesítés mód­jairól, a hullott gyümölcs aszalásá­ról, az őszi növényvédelmi teendők­ről stb. ir „A magyar gyümölcs" legújabb száma, melyből lapunkra való hivatkozással egy alkalommal ingyen mutatványszámot küld a ki­adóhivatal: Budapest, IV, Gerlóczy­utca 11 szám. Uj rend a kisebb csomagok szállításánál. A kereskedelemügyi minisztérium rendeletéből kifolyólag az államvasút és a posta igazgató­sága megállapodást létesítettek a 30 kg-nál kisebb súlyú csomagok szál­lítására vonatkozólag. A megállapo­dás értelmében a 30 kg.-nál kisebb gyors darabárú csomagok szállítását a vasúttól a posta veszi át, kivéve a tejeskannákat, élő állatokat és olyan árukat, melyek terjedelmüknél fogva postai szállításra alkalmatla­nok. Az áruk felvétele a vasúti állo­másokon levő postahivatalokon tör­ténik, ahol ilyen postahivatal nincs, a posta a csomagfelvétellel a vasút alkalmazottait is megbízhatja. Ilyen csomagok szállítására a posta nem­csak a saját kocsijait, hanem a ren­des vasúti meneteket is igénybe ve­heti. A posta ezzel az intézkedéssel kapcsolatban a csomagdíjszabást mér­sékli ós az úgynevezett filléres cso­magdíjszabást, amely eddig csak friss gyümölcsökre volt érvényes, az összes élelmiszerekre kiterjeszti. Az új díjszabás 1937. január 1 én lép életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents