Esztergom és Vidéke, 1936

1936-09-20 / 76.szám

EffTOfiftMllfllE ÖTVENHETEDIK ÉVF. 76. SZÁM VASÁRNAP, 1936. SZEPTEMBER 20 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 EereSZtéüy politikai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A pápa szózata A pápa, mint az erkölcsi világrend legfőbb megszemélyesítője a Castelgandolfoban előtte megjelent ötszáz spanyol menekülthöz és rajtuk keresztül az egész világ népéhez szokatlan messzehangzó szózatot intézett. A keresztény világrendet fenyegető veszedelemre, a bolsevizmus mindent rombolni akaró áradatára hivta fel a figyelmet élesen és szivbemarkolóan, mint a visszhang zajgása. Megemlékezett a pápa a borzasztó spanyolországi üldözésekről, amelyek az apostolok és az első vértanuk szenvedéseire emlékeztetnek. — Hihetetlen vad és kegyetlen erők mozgatják ezt a féktelen áradatot — mondotta — melyek a keresztény hit, műveltség és művészet felbecsülhetetlen kincseit pusztítják el. A tiszta testvériség szenved legjobban a szerencsétlenség közepette. Kitartó és ügyes propaganda előzi meg ezt az áradatot s végül, miután félrevezették és felzavarták a tömeget, célul tűzték ki azok felfegyverezését s isteni és emberi érzés ellen való irányítását. Európa és a világ történelmének fontos időszakában állunk, amikor már nem vagyunk messze a végső támadástól ! Valóban: Európa és mondhatjuk, az egész keresztény civilizáció történelmének egyik legválságosabb időszakába jutott Földalatti erők rázzák a világ testét. Mint a vulkanikus hegyek mélyén forrongó és kitörni akaró lávatömeg: a vörös veszedelem is a felszín alatt, a világ gyomrában tajtékzik és várja, hogy kitörve, lángesővel bóritson el családot, vallást, templomokat, erkölcsi világrendet, civilizációt, — mindent, ami becses, ami érték, ami évezredes emberi munka és verejték gyümölcse. Mi magyarok nagyon is jól ismerjük ennek a veszélynek nagyságát. Nekünk, sajnos, volt részünk a bolsevizmus erkölcsieket, hitéletet és anyagiakat romboló öklében. Ha valaki, mi tudjuk értékelni és átérezni az erkölcsi világrend őrének, a pápa öszentségének magas szózatát. De lett volna alkalma megismerni ezt a veszélyt az egész Európának nemcsak a rövid ideig tartó magyar példából, hanem abbból a borzalmas kísérletből is, ami most már tizenhetedik éve játszódik le a világ szeme előtt Oroszországban. Pusztulás, halál, a termelés hanyatlása, a civilizáció elsorvadása, soha sem látott nyomor, éhhalál és rémuralom a a jelzőoszlopai annak a berendezkedésnek, amivel a bolsevizmus a maga hatalmát fenntartani igyekszik. Ez a veszély fenyegeti az egész civilizált világot. És olyan nagy ez a veszély, hogy a pápa kilépve a megszokott semlegességéből, szükségesnek tartotta intő szózatát hatalmasan és messzehangzóan elküldeni a világ minden népéhez: ébredjetek, amig nem keső, lássátok meg a veszélyt és óvakodjatok tőle! Milyen poetikusan hangzik: „Virágos Esztergom", s milyen szép is a valóságban ez az Esztergom, amelyet 10—15 évvel ezelőtt még a benszülött sem ismert és nem is szeretett s melyet ma tömegek látogatnak meg az ország minden vidékéről, sőt nagyszámú külföldi is felkeres bennünket egyre növekedő tömegekben. Mindinkább sokasodik azoknak száma, akik városunkat megszeretve nemcsak évről-évre viszszatérnek hozzánk, hanem állandó lakhelyül is választják. Nagyon sok okra vezethető viszsza ez az örvendetes változás -— amelynek gazdasági jelentősége minden kétségen felül all, — amelyek közül nem u.olsó helyet foglalja el az a körülmény, hogy a város külső képe az utóbbi evekben előnyösen változott, kicsinosodott, tisztább lett. Ne gondoljuk azonban azt, hogy egyedül a mi városunk fejtett ki dicséretes erőfeszítést, hogy külső elmaradottságából kiemelkedjék : hazai vidéki városaink legtöbbje — sokszor bizony erején felül — egy mással versenyre Relive, még akkor is széppé, kellemessé tették lakóhelyeiket, ha lényegesebb idegenforgalomra nem számiihattak. Mennyivei indokoltabb volt tehát a mi részünkről az a törekvés, hogy a teljes igénytelenség szurtos talaját elhagyva, hozzáfogjunk minden szemetbántó tökéletlenség megszüntetéséhez s kétségtelenül előnyös adottságainknak megfelelő kicsinosnasanoz, kiemeléséhez. Azóta megszakítás nélkül folyik a munka a rendelkezésre álló csekély anyagi eszközök ellenére, évről-évre szépültek meg a városnak különböző Illő tisztelettel hajolva meg a magas pápai szózat előtt, mi talán azt tehetjük hozzá Európa népei számára: tanuljatok a magyar példából. Ez a kis ország, a háború után, megcsonkítva és kirabolva, erejét vesztetten is szembe tudott szállni a vörös veszedelemmel, elűzte földjéről s visszaállította a rendnek, konszolidációnak, a társadalmi békének mintaországát. Vegyen példát Európa nepe a mi kis földünkről s közös erővel összefogva lépjen fel a fenyegető vörös veszedelem ellen. Teremtse meg azokat az előfeltételeket, amelyek a tartós világbéke fenntartásához és állandósításához szükségesek, tegye jóvá az elkövetett nagy igazságtalanságokat,, űzze ki Európa testebői azokat, akik a vörös pusztítás útját egyengetik. Y pontjai, amelyek együttvéve megalkották a mai „Virágos Esztergombot. Csak lépésről-lépésre haladhattunk, mert hiszen ebhez a nemcsak a nagy fáradsággal járó anyagi eszközök megszerzése, nem lévő szervek beállítása és berendezések megalkotása volt szükséges, hanem fokozatosan le kellett küzdeni lakosságunk egyes részeinek akadékoskodó hajlamosságát, sőt sokszor ellenszenvet is. A lelkek átformálása azonban sikerült s ma már alig akad olyan ernber városunkban, aki ne örülne mindannak, ami az utóbbi években ezen a téren alkottatott s a szándékos kártevések is szünőfélben vannak. Minden tavasszal létesülnek a közönség önkéntes buzgalmából csinosítások s a fejlődő ízlés és a lakosság emelkedő kulturigénye sok-sok olyan visszaságot szüntetett meg, amelyek mellett régente — igaz, orrfintorítva és bosszankodva — mentünk el, de megszüntetésükre semmit sem tettünk. A „Virágos Esztergom* mozga lomnak a lefolyt évi munkájáról kívánunk most rövid beszámolót adni. Ennek a beszámolónak egyedüli célja : felkelteni az érdeklődést, s ha lehet, jobban megszerettetni azt, ami lassú, céltudatos munkával létesült, további áldozatkészségre és munkára serkenteni azokat, aki« ezen a téren meg nem vették ki a részüket. A mozgalom céljaira az 1935. év ben a következő összegek alio

r ak rendelkezésre: maradvány az 1934. évről 15 45, varmegyei insegalipból 500, Esztergomi Takarékpénztártól 100, Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanktól 250, takarékbetét utáni ka! HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Százezer pengő értékű ékszert vittek el a betörők a gróf Vigvázókastélyból. — Magyarország lakossága meghaladta a 9 milliót. — Nagy botrány volt Pestmegye közgyűlésén egy szocialista kijelentés miatt. — Rendőrségi palotát kap Pécs. — Baranya megye a tisztviselői létszám feiemehsét kérte. . •— Meghalt Szabados Béla, a Magyar Hiszekegy megzenésitője. — Budapesten elárverezték a hires 70 éves Girardi hölgyszalont. — 138 ezer látogatója volt a budapesti ószi vásárnak. — A magyar kormány diszes várószalón. ajándékozott az új népszövetségi palotának. — Táncos tábornokot, népszövetségi főmegbizottat autószerencsétlenség érte. — Magyar konzulátust állítottak fel San Salvadorban. — Augusztusban 17*6 milliós kiviteli többletünk volt. — Bezárták Budapesten az Emke kávéházat. — Modern majomházat építettek a fővárosi állatkertben. — A kormány megtiltotta a sörárpa kivitelét. — Nagy sikere volt a Nemzeti Szinház együttesének Bécsben. — Budapest lóhúsüzeme július hónapban 126.000 kg. lóhúst hozott forgalomba. — Félmillió pengő vizdijhátraleka van a váciaknak. — A német külügyminiszter meglátogatta Gombos miniszterelnököt. — Nagykőrös 9592 vágón paradicsomot szállított augusztusban külföldre. KÜLFÖLD Felrobbantották az arab terroristák Jeruzsálem vízmüvét. — Angiidban nincs elég acél fegyvergyártásra. — Megkezdik két hét múlva a vörös Madrid ostromát — Meghalt Zaimisz, a görög köztársaság volt elnöke. — Greta Garbo svéd grófhoz m?gy feleségül. — Pekingben 168 iker született a mult évben. — Veszedelmesen kiéleződött a japán-kinai helyzet. — Merényletet követtek Degrelle belga rexista vezér ellen. — Olasz hadihajót neveztek el Türr tábornokról. — A kisantant óriási méretű fegyverkezést határozott el Pozsonyban. — Pribicsevics Szvetozár volt jugoszláv miniszter meghalt. — Hlinka keserű hangon nyilatkozott a tótok helyzetéről. — Irockij Kataloniában akar megtelepedni. — Beteg az albán király. — Decemberben lesz a holland trónörökösnő esküvője. — Titulescu St. Moritzban súlyos betegen fekszik. — 60 millió dollár szeszadó-jövedelme volt júliusban Amerikának. — Félévre meghosszabbították az ostromállapotot Romániában. — Felemelték a tisztviselők fizetését Olaszországban. — Jugoszláviának 4 milliárd dinár mezőgazdasági adóssága van. — Pacelli biboros államtitkár európai körútra indul. — Himalája lavinái a Gangesz oe sodortak het falut. — Moszkva szakítani akar Berlinnel. — Európában 20 millió mm búzával kevesebb termett., mint tavaly. A magánadakozások hiánya miatt nagy nehézségekkel küzd a „Virágos Esztergom" mozgalom