Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-30 / 70.szám

Az esztergomi bazilika 1856 aug. 31-én, tehát 80 év előtt végbement felszentelésének történetét Sinka Ferenc Pál tollából az alábbiakban ismertetjük. A bazilika alapkőletétele 1822. ápr. 23.-án, zárókövének elhelyezése pedig 1869. nov. 1.-én volt. Mikor a bazilika építési munkálatai 1856-ban már annyira voltak, hogy ,al bazilika felszentelésére is lehetett gondolni, Scitovszky hercegprimás, 1. Ferenc József császár és király előzetes hozzájárulásával, 1856. év aug. 31-ére (Pünkösd utáni 16. vasárnap) tűzte ki a templom felszentelését. A meghívók az uralkodó család tagjaihoz, főpapsághoz, főnemességhez és kormányzati férfiakhoz már július l-én szétmentek. De az ünnepélyhez hivatalosak voltak az ország, vármegyék és városok összes dignitáriusai s a szerzetesrendekkel az egész papság is, • akik .mindenünnen nagy számmal ^érkeztek meg. A jelenvoltak közül néhány ismertebb nevet félemiitünk. Itt voltak Ő császári és apostoli királyi felsége, I. Ferenc József „legkegyelmesebb fejedelmünk"-ön kívül Albreclit főherceg, Magyarország akkori főkormányzója és parancsnokló tábornoka, valamint az uralkodó család tagjai közül Károly Ferdinand, Vilmos, Ernő és Miksa (estei) főhercegek. Az egyházirendből: Rauscher József bécsi bibornok-hercegérsek, Haulik György zágrábi bibornok-érsek, Baranieczky Lukács lembergi, Prziluszky Leopold poseni és gnezeni, Trevisanato Alajos udinei, Bartakovics Béla egri, Kunszt József kalocsai, érsekek és Bosagi Jakab, a mechi-tarista rend érseke, Schafgotsche Ernő gróf brünni, Erdélyi Vázul nagyváradi g. e., Ranolder i János veszprémi, Strossmayer Gyögy . diakovári, Kollárcsik István rozsnyói, Zábpjszky László szepesi, Roskoványi Ágoston váci. Moyses István besztercebányai, Csajághy Sándor csanádi, Farkas Imre fejérvári, Hajnald Lajos erdélyi, Fábry Ignác ..kassai,, Girk György pécsi, Szenczy Ferenc szombathelyi és Dobru Sán;dör lugosi g. e. püspökök, Rimely Mihály szentbenedekrendi pannonhegyi főapát és Répássy József, a premontrei rend jászói prépostja, r

Stb. t!

, ., * Az esztergomi főkáptalan tagjai: ' Majthényi Antal fölsz. püspök nagyprépost, Németh György vál. püspök, Fekete Mihály, Viber József, .Tóth Imre, Lipthay András, Prybila József, Jaross Vince, Kemp Mihály, Lipthay.Antal vál. püspök, Durgúth József, Majsch Jakab, Schirgl András prelátus, FÖrgách Ágoston gróf, Kransz Alajos, Bucsegh-János, SzájjMty Henrik, Ordódy Tivadar és Kántz * £ázár kanonokok. Továbbá Danielik János egri kanonok, a Szent István 'Társulat alelnöke, Szántóffy Antal pesti prépost-plébános Lipovniczky SIstván; c. 1 apát, Szuppan Zsigmond, a nagyszombati gimnázium igazga. rója, Sujánszky Antal plébános, Miskolczy Márton alesp.-plébános és a többi. s A papneveldéből: Koperniczky ilstvíáh aligazgató, Réh János spirituális, Pelikán Nándor, Rimely Károly, Turcsányi Mátyás és Blümelhuber Ferenc tanárok. Továbbá Majer István, a pesti elemi iskolák igazgatója, Schumi chraszt Mihály apostoli és szentszéki jegyző, Boltizár József primási titkár, Schreiber László primási altitkár, Nyáry Rezső gróf primási levéltárnok, Császka György helynöki titkár, - Ocsovszky Ferenc könyvtárnok, Marczell Joachim succentor, Somogyi Károly, a Szent István Társulat igazgatója, Dulánszky Nándor pesti se gédlel kész, Laky Demeter premontrei tanár, Juhász Norbert cisztercitarendi tanár, Mally János áldozár, Dankó József tanulmányi felügyelő és mások igen sokan. A katonai rendből ismertebb nevek: herceg Windischgrätz Alfréd cs. és kir. tábornagy, Maurovics cs. és kir. nyug. kapitány, Kruplanicz Kálmán cs. és kir. főhadnagy. Jelen voltak még az itt állomásozó Blanchiezredből 25 tiszt, a Hoch- és Deutschtneister-ezredből 17 tiszt, ezeken kivül sok tábornok és főtiszt. A cs. kir. hivatalnokok közül: Buol-Schauenstein Károly gróf, a császári ház és külügyek minisztere, Bach Sándor báró belügyminiszter, Toggenburg György lovag, kereskedelmi miniszter, Hauer István báró belügyi osztályfőnök a magyarországi kormányzó mellett, Almássy Móric gróf osztályfőnök a pénzügyminisztériumban, Zichy Ferenc gróf birod. tanácsos, Augusz Antal báró budapesti helytartósági alelnök, Knegs-Au lovag ugyanott udvari tanácsos, Jagasics Sándor helytartósági tanácsos és esztergomi megyefőnök. Mattyasovszky Sándor cs. kir. szolgabíró, Fischer Sándor megyei biztos, dr. Schwarczl József megyei főorvos, Majláth Sándor mePletka budai polgármester és más városok polgármesterei és kiküldöttei számosan. A bazilika felszentelésével járó ünnepségek teljes sikere érdekében a hercegprimás a káptalan tagjai közül jelelte ki a főrendezőket. A szertartások vezetésével Schirgl András nagyszombati érseki helynököt, a vendégek fogadásával gróf Forgách Ágoston, a katonaság és zenekar elszállásolásával Fekete Mihály, a bazilika és környéke díszítésével pedig Prybila József kanonokokat bizta meg. Augusztus hó 31-ére már az egész város fellobogózva és feldíszítve várta a királyt és a többi vendégeket. Különösen tetszetős volt a várba vezető út díszítése, amely mindkét felől lombfűzérekkel öszszekötött póznákkal volt szegélyezve, rajtuk a monarchia valamennyi tartományának különböző zászlóival és címereivel díszítve. Három diadalív is volt. Egy a király fogadására a vízivárosi templom sekrestyéje irányában, bőven dekorálva feketesárga színekkel. Másik a várba kanyarodó út alján ; rajta Szent István király volt látható, amint országát a A főszékesegyházatjépítő bibornok-hercegprímások. gyei törvényszéki elnök, Maurovics Rezső járásbiró, Kamocsay László adószedő és a többi. A főnemesek és egyéb notabilitások közül: Batthyányi Fülöp herceg, Pálffy Antal herceg, Cziráky János gróf, Apponyi György gróf belső titkos tanácsosok és kamarások, Esterházy Miklós gróf cs. kir. kamarás, Károlyi István gróf cs. kir. kamarás, Károlyi István gróf, dr. Liszt Ferenc, Reviczky Károly id., Héya Imre, Andrássy Mihály, Huszár Károly, Kruplanicz Simon, Vargha Benedek, Hild építész, Bonnani Péter szobrász, Meixner János szobrász Mózer orgonaépitész, dr. Argenti Döine, dr. Palkovics Károly és dr. Hutta János orvosok, Adámy Alajos ügyvéd, Irinyi József, Brassay Sámuel, Vachot Imre stb. A pesti cs. kir. magyar egyetemről : Virozsil Antal tanácsos, rektor, Szabó János apostoli főjegyző, a hittani kar igazgatója, Wenczel Gusztáv,. Zalka János, Schopper György, Palásthy Pál és több más tanár. A városok részéről: Seyler lovag Bécs város főpolgármestere, Konrád Gusztáv Pest város főpolgármestere, Szűzanyának felajánlja. Harmadik a bazilikába vezető út elején, a Magyarok Nagyasszonya képével. Dúsan díszítve volt a bazilika frontja is, rajta Rudnay, Kopácsy és Scitovszky hercegprímások képeivel, alattuk a felírás : Domine dilexi decorem domus Tuae et locum habitationis gloriae Tuae. A főbejárattal szemben fából készült hatalmas tribünök voltak felállítva. A vendégek legnagyobb része már az ünnep előtt való napon megérkezett. Délfelé jöttek meg Albrecht és Ernő főhercegek, kevéssel előbb Miksa főherceg, aki Viber József püspök vendége volt. Egyidejűleg érkezett meg Rauscher biboros hercegérsek is Bécsből. A szertartásos ünnepély már a felszentelés előtt való napon megkezdődött a várban. Délután 4 órakor Scitovszky hercegprímás harangzúgás között hajtatott fel a bazilikához, ahol már őt a káptalan- tagjai, a papság és vendégek várták. Szertartásos ruhát öltvén magára, beszédet intézett a jelenvoltakhoz, melyben a primási székhely visszahelyezésének és a bazilika építésének történetét vázolta. Majd Szabó József kanonok, primási irodaigazgató által felolvastatta a káptalan tagjai előtt Ő Szentsége IX. Pius pápának 1854. május 9-én kelt brévéjét, amelyben az esztergomi kanonokoknak a cappa major hordását engedélyezi. A prímás mindjárt egyenként át is nyújtotta nekik a díszruhát és szerencsét kívánt annak hordásához. A káptalan nevében a rendkivüli kegyért Németh György kanonok mondott köszönetet a pápának és érseknek. Utána Te Deum volt. Azután az ereklyék kápolnájába vonultak, amely célra a bazilika északi tornyának ez alkalomra berendezett alsó helyisége szolgált. Itt a papság előbb a szent ereklyék tiszteletére előirt officiumot végezte el. Azután a hercegprimás és öszszes vendégek a várból levonultak a primási palotába és várták Őfelsége megérkezését. A hivők azonban tovább is fennmaradtak a kápolnában, ahol felváltva 2—2 presbiter felügyelete alatt késő éjjelig tartottak ájtatosságokat a szentek ereklyéi tiszteletére. Este fél 7 óra táján megszólaltak az ágyúk a várfokán és jelezték a királythozó hajó közeledését. Erre a hercegprimás, Albrecht és Ernő főhercegek, egy-két kanonok, a budai helytartóság alelnöke és az esztergomi megyefőnök lementek a hajóállomáshoz a fejedelem fogadására. A zászlódíszbe öltözött hajóból Ő Felsége a velejött Károly és Vilmos főhercegekkel együtt szállt ki, kíséretében voltak még gróf BoulSchauenstein, Bach Sándor báró és Toggenburg György lovag birodalmi miniszterek, valamint a generálisok és adjutánsok egész serege. 0 Felsége a király a szigeti hajóállomástól harangok zúgása, ágyúk dörgése, zene hangjai és temérdek nép örömrivalgása között vonult be a városba, ahol az első diadalkapuj nál Takács István polgármester üdI vözölte őt a város közönsége nevé; ben. A templom és palota előtti tér I is tömve volt a sokasággal A diszI hintóból kiszálló magas vendégét a j palota bejáratánál üdvözölte a hercegprimás, mire a király honi nyelj ven válaszolt, ami nagy lelkesedést keltett a hallgatóságban. A városnak és bazilikának e napra tervezett kivilágítása a nagy szél miatt elmaradt. De megtartották a fáklyásmenetet a palota elé, ahol a katonai zenekar a magas vendég tiszteletére szerenádot adott. Végre is elérkezett a bazilika felszentelésének nagy napja. Már hajnali 4 órakor megszólalt a várbeli „Ave Maria* nagy harang, dörögtek az ágyúk, jelezvén a rendkivüli ünnep virradtát. Ez időtől reggel 8 óráig fenn az ereklyék kápolnájában egymást érték a szentmisék, melyek alatt a hivők a töredelem szentségéhez is járulhattak. Héttől nyolc óráig a város összes templomainak harangjai szóltak, majd plébánosaik vezetése alatt processiók vonultak fel a kir. városi, vízivárosi, szentgyörgymezői és párkányi templomokból a főszékesegyházhoz, ahol akkor már a hivők óriási tömege helyezkedett el az ország minden részéből, főkép azonban a közeli vármegyékből. Reggel pontban nyolc órakor elindult Scitovszky János bibornokhercegprimás a palotájából. Két ünneplőbe öltözött huszárral és a bakon ülő inassal ellátott nehéz díszhintója elé fényesen szerszámozott hat pompás ló volt fogva. Előtte az apostoli kereszttel a kezében, Schumichraszt Mihály szentszéki jegyző lovagolt. Magyarország első főpapja szép, derült időben, harangzúgás és ágyúk döreje mellett érkezett a főszékesegyházhoz, ahol őt már a