Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-23 / 7.szám

ten eltiltják a vasúti aikai.inazoL.akat a külső közbenjárók igénybevételé­től, egyúttal pedig intézményesen szabályozzák a vasúti alkalmazot­taknak szolgálati uton irásbelileg ér­vényesíthető törvényes kérvényezési és panaszjogát. Az államvasutak ve­zetősége ezenfelül módot nyújt arra, hogy az alkalmazottak kéréseiket és A meg nem fizetett házbér után nem kell adót fizetni jogos panaszaikat a vonalakat be­utazó igazgatók, Üzletigazgatók, sőt maga a Máv. igazgatóságának elnöke előtt is közvetlenül is előadhassák. Az államvasutak igazgatóságának ez a rendelete a vasúti szolgálatban elengedhetetlenül szükséges szigor i reniet és fegyelmet ilyen téren is biztosítani kívánja. A közigazgatási bíróság érdekes döntése foglalkoztatja a háztulajdo­nosokat. Az utóbbi években a sú­lyos gazdasági viszonyok mi >tt jelen­tékenyen megszaporodott a lakbért fizetni nem tudó lakók száma. A háztulajdonosok egyrésze az ilyen lakókkal szemben nem élt mindjárt a felmondás jogával, aminek azon ban az a következménye lett, hogy a házadót és egyéb közterheket a meg nem fizetett lakbér után is vi­selnie kellett a háztulajdonosnak. Az adóhatóságok csak akkor töröl­ték az adót, ha a háztulajdonos be­bizonyította, hogy a nemfizető lakó­nak rögtön felmondott. Az egyik fővárosi háztulajdonos a közigazgatási bíróság elé vitte az adóhatóságoknak ezt a gyakorlatát. Itt aztán olyan határozatot hoztak, amely a háztulajdonosnak adott iga­zat. Kimondotta a közigazgatási bi róság, hogy a gazdasági élet meg zavarásával járna és a hitelélet mél­tányossági követelményeivel ellen­kezne, ha az adóhatóságok eddigi gyakorlatát fenntartanák és csak akkor adnának adótörlést, ha a ház tulajdonos rögtön felmondana a nem fizető lakónak. A közigazgatási bíróság döntését minden háztulajdonos a legnagyobb megnyugvással fogadja. Ez a hatá­rozat lehetőséget ad arra, hogy a háztulajdonos humánus, megértő legyen lakójával szemben. Eddig ugyanis az volt az adóhatóságok gyakorlata, hogy a háztulajdonosnak egyszerűen ki kellett dobnia a lakó­ját, ha nem tudott fizetni. Ha ugyanis nem élt ezzel a jogával, a nem fizető lakó után is meg kellett fizetnie a ma már majdnem 43 százalékot ki­tevő adót. A közigazgatási bíróság döntése módot ad a háztulajdonos­nak arra, hogy különösen ilyenkor télvíz idején bizonyos türelemmel legyen lakójával szemben s ne fe­nyegesse őt az a veszedelem, hogy a nem fizető lakója helyett neki kell jen az adót fizetnie csak azért, mert méltányos volt vele szemben. A közigazgatási bíróság határo zata tehát nemcsak elvi jelentőségű, hanem gyakorlati szempontból is nagy jelentősége van. Január hó 31-ig lehet a rögzített adókat felmondani Az új esztendő első hónapjában az adóztatás terén számtalan intéz­kedést kell végrehajtani. Január kü­lönösen a jövedelem, kereseti- és vagyonadórögzitések felmondása te­kintetében jelentős hónap az adózók számára. A felmondásokat ebben a hónapban kell feltétlen eszközölni és fontos, hogy erre már a kereskedő­és iparosadózók jó előre készülje­nek az évvégi kimutatásokkal. Rögzítve marad 1936 ra azoknak az adózóknak a vagyon , jövedelem­és kereseti adója, akiknek kereseti-, illetve jövedelemadó alapja 1935-iki kivetéskor 10.000 pengőt, vagyon, adóalapja pedig a 6000 pengőn aluli kereseti- és jovedelemaadó alap mel­lett 15.000 pengőt, 6-10.000 pen­gős kereseti- és jövedelemadó alap mellett a 20.000 pengőt nem érte el. Ez a rögzítés azt jelenti, hogy 1936 ra ugyanolyan összegű kereseti-, jöve delem- és vagyonadót kell fizetniök, mint kellett 1935-ben a kivetés sze rint. Ha azonban az adózó ezt a ki­vetést magasnak tartja, akkor jogá­ban áll január hó 31-éig a rög­zített adókivetést felmondani, egy­úttal az adóalapnak 1936-ra való új megállapítását kérnie. A felmondás mindhárom adónemre együttesen történhet, vagyis nem le­het külön egyikre sem, felmondani a rögzítést, hanem vagy mindannyira, vagy egyikre sem. A kérvényhez mellékelni kell egy új kereseti-, jöve­delem- és vagyonadó-bevallást, amely az 1935. évi adatokat tartalmazza az 1935. évi december 31 iki tiszta vagyon feltüntetésével, A kérvényt a m. kir. adóhivatalnál kell benyúj­tani A kérésben nem elégséges meg­írni, hogy az adóalap csökkent, azért kérik az adó csökkentett rögzítését, hanem tanácsos kimutatni, mennyi a jövedelem és mennyi a veszteség. Sohasem az adót kell megfellebbezni, mert azt százalékszerűen törvény irja elő, hanem az adó alapja ellen kell panasszal élni s annak mérsék­lését kell kérni. Az elsőfokú kivetés ellen az adófelszólamlási bizottság­hoz s annak kivetése ellen a köz­igazgatási bírósághoz lehet majd fel­lebbezni. A kultuszminiszter érdekes rendelete a tan­felügyelőkhöz A kultuszminiszter rendeletet in­tézett a tanfelügyelőkhöz a népisko­lai egyhuzamban való tanítás enge­délyezéséről. A rendeletben megem­líti, hogy egyes tanfelügyelőségek különösebb o:c nélkül is megtagad­ták az engedélyt az egyhuzamban való tanításra, máshol viszont meg­okolt kérelmeket is elutasítottak. A rendelet szerint nem lehet el­utasítani az egyhuzamban való taní­tásra irányuló kérelmet az egyete­mek és főiskolák székhelyén, nagy tisztviselőtársadalommal rendelkező városokban, valamint a tanyai kör­zetek központjában működő nép­iskolákban. Ezeken a helyeken az egyhuzamos tanítás az egész tanévre megadható. Az egyhuzamban való tanításnak a téli hónapokra való engedélyezése előtt fontolja meg a tanfelügyelő, hogy a tankötelesek egészségének megóvása szempontjából nem helye sebb e, ha azok a délutánt utcai csatangolás vagy fűtetlen lakások­ban való tartózkodás helyett a jól fűtött és szellőzött tanteremben hasz­nosan töltik el. Öregcserkészbáli tudósító A nagysikerű farsangnyitó Moveró­bál után, most következik városunk úri társadalmának nagy farsangi eseménye: az Öregcserkészbál. Ami­óta a jelenlegi vigalmi őrs rendezi az öreg Hollók február l.-i mulat­ságát, — ezidén immár a hetediket, mindig az a patinás szépségű, ha­gyományos meghívó értesiti a bál­ról a város és környék társadalmát, mintegy előre jelezvén: az öregcser­készek ezidén is felejthetetlen mu­latságot fognak szerezni azoknak, akik elmennek hozzájuk. Már a meghívó kedves és vidám hangja is sejteti azt a fesztelen jó­hangulatot, mely a bálnak uralkodó szelleme szokott lenni s amelyet nyilván ezidén is megtalálunk febr. l-én a Fürdő Szállóban. Miként a múltban, úgy ezidén is sok, ritkán, sőt soha nem látott arcot is fedez­hetünk majd fel a csillogó báli tö­megben, mert nemcsak városunk szépei készülnek ide, hanem lázas előkészületeket jelent Karnevál kém­irodája a fővárosból és vidékről egyaránt. Tudvalévő, hogy az ország cser­készcsapatai között a „Holló" csa­patok a 14-es számot viselik s ez a szám éppen kétszerese a bál fent­jelzett számának s igy kétszeresen is indokolt az a rendezői elhatá­rozás, hogy a bált 14 pár nyissa meg. Ezzel egyben biztosítják a pon­tos kezdést is, amit a kései fél 10 órai nyitás is indokolttá tesz. Minden öregcserkészbáli ügyben felvilágosítást ad a délutáni órák­ban a Cserkészbolt. Február 8-án Fehérrózsa-est a Fürdőben. Ml M MJK JEZ Kl Farsangi naptár. Január: 25- én Tűzoltók családias estélye a Magyar Királyban. 26- án Szentgyörgymezei Kat. Olvasókör táncmulatsága saját helyiségében. Február: „Öregcserkészbál* a Fürdőben. Frontharcosok műsoros estélye a Ma­gyar Királyban. Kat. Legényegylet műsoros táncesté­lye saját helyiségében. Vasutasbál a Fürdőben. Széchenyi Kaszinó farsangi tea-estje saját helyiségében. A Női Kereskedelmi műsoros „Fehér­rózsa* estélye a Fürdőben. Ref. Ifjúsági Egyesület műsoros tánc­estélye a Fürdőben. Vitézek bálja a Fürdőben. Öreg Hollók jelmezbálja a Fürdőben. Kat. Legényegylet jelmez-estélye sa­ját helyiségében. Szentgyörgymezei Kat. Olvasókör far­sangzáró táncmulatsága saját helyisé­gében. Polgári és Turista Egyesület farsang­záró estje a Magyar Királyban. l-én lén 2-án 2-án 5-én 8- án 9- én 15-én 22- én 23- án 23- án 24- én Könnyen és jól csak DEL-KA cipőben táncolhat! E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol gálatot A pannonhalmi főapát előadá­sa a Pedagógiai Társaságban. F. hó 18 án, szombaton az Akadé mia előadótermében díszes közönség előtt tartotta meg ülését a Pedagó­giai Társaság. Komis Gyula egye­temi rektor, ny. államtitkár elnöki megnyitója után dr. Kelemen Kri­zosztom, a bencés-rend tudós fő­apátja tartott rendkívül érdekes elő­adást a vallásról, mint az iskolai élet nevelési tényezőjéről. Hangsúlyozta, hogy a keresztény nevelés az er­kölcsi világrend alapján állva az evangéliumi életeszmény megvalósí­tására oktatja az új nemzedéket. Az oktatásnál fontosabb a szerepe az erkölcsös környezetbe való beállítás­nak, de ez sem elég, mert az ifjú léleknek fokozatosan be kell kap­csolódnia a vallásos élet gyakorlá­sáaa. Az értelem fejlődésével az ön­fegyelmezésnek kimeríthetetlen for­rásává lesz a lelki nevelésből szár­mazott lelki tőke. Állításainak he­lyességét a diákéletből vett megható példákkal igazolta. Hangoztatta, hogy a legművészibben felépített érvelés­nél is meggyőzőbben beszél maga az élet. Az ülésen megjelent nagy­számú közönség hosszasan ünne­pelte az illusztris előadót, akinek a társaság nevében Kornis Gyula dísz­oklevelet nyújtott át. Közgyűlés a Kat. Körben. Az Esztergomi Kat. Kör február 2-án, vasárnap d. u. 6 órakor tartja a Kör helyiségében 44. évi rendes közgyű­lését az alábbi tárgysorozattal: 1 El­nöki megnyitó. 2. Jelentések. 3 Tisz­tikar, választmány és számvizsgáló­bizottság megválasztása. 4. Tagsági dijak megállapítása. 5. Esetleges in­dítványok, amelyek 8 nappal a köz­gyűlés előtt írásban bejelentendők. Közgyűlés után este 8 órakor társas­vacsora, melyre a Kör szolgájánál lehet előjegyezni. Mit csinál a kis Zebegény ? A zebegényi Kálvária hegy hosz­szú tetején élénk sürgés-forgás van már az egész télen Kubikolnak ott fenn, planirozzák a tető egy részét, utakat készítenek, fundamentumokat ásnak. Az Országzászló és a Hősök emlékműve ügyét akarják itt úgy megoldani, hogy valami szépet, az országban páratlant alkossanak. Dí­szes, magas, kőből épült emlékmű lesz itt, messzire ellátszó nemzeti lo­bogóval, a vasúti állomásról szabá­lyozható éjjeli kivilágítással. Egyben rendezik a dunaparti sétányokat is. Zebegény igy egyik látványossága lesz a szép Dunánknak. A Belvárosi Kat. Olvasókörnek január 19 ére tervezett kulturestje elmaradt Az előadók későbben tart­ják meg előadásaikat. A legközelebbi VII. kulturest január 26-án este 7 órakor lesz. Előadók Borz Lajos tan­ügyi s. titkár , Kossuth ós Széche­nyi kora" és Geyer Béla tanitókép­zőintézeti zenetanár „Liszt Ferenc" c. előadásával. A kisérő műsort a tanítóképzői ntézeti zenekara Liszt műveiből adja. A szentgyörgymezői népműve­lési előadások sorozatában vasár­nap este folyt le a VII. népművelési est. Ifj. Balázs János két szép saját költeményét szavalta el megnyitóul, a közönség nagy tetszésnyilvánítása mellett. Majd Ballá Ernő főszékes­egyházi karkáplán tartotta meg érté­kes előadását az otthoni gyermek­nevelésről az iskolaköteles korig. Sok példával illusztrált, tanulságos beszédét hálás tapssal jutalmazta a hallgató közönség Szép magyar nó • tákat énekelt özv. Müller Antalné. Kedvesen csengő hangja, bánatos­vig nótái szűnni nem akaró taps­viharokat váltottak ki. Búzás Kál­mán ismét gyönyörűen szavalt. A mókás kisérőműsorban kitűntek ügyes szereplésükkel Bar tus Jucika, Erős Katók a, Varga János. Trexler József, Erős András és Vodicska Pista. A szovjet is csak közös meg­egyezéssel engedi meg a válást. Moszkvából jelentik: a népbiztosok tanácsa elhatározta, hogy rendeletet ad ki, amely szerint a jövőben a szovjet-hatóságok nem mondják ki a válást az egyik fél kérésére, ha­nem válás kimondását a házas­társak közös megegyezéséhez köti. Eddig elegendő volt, ha a házastár­sak egyike a hatóságoknál bejelen­tette válási szándékát. Amennyiben a házastársak között nem jönne létre megegyezés a válás tekintetében, ezentúl a bíróság dönt Ügyükben.

Next

/
Thumbnails
Contents