Esztergom és Vidéke, 1936
1936-08-23 / 68.szám
>MIMIM " l "" ll ^ M fl l r 1 ™" IMII "¥ww ÖTVENHETEDIK ÉVF. 68. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. AUGUSZTUS 23 Előfizetési ár 1 hóra: 1 oengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A tizenegyedik oiimpiász Közel egy hete annak, hogy a világ nemzeteinek fiai utoljára gyűltek össze a berlini stadionban, hogy jelen legyenek az olimpiai tűz kialvásának, az olimpiai harang búcsú megkondulásának nagyszerű szimbolumdús pillanatában. Négyszer merevedett íeszes vigyázz állásba a stadion százezres tömege a magyar Himnusz szent hangjaira, négyszer aranyozta be ezen délután az alkonyuló nap sugara a győzelmi árbocon diadalmasan lobogó háromszínű, magyar zászlót és négyszer állott magyar versenyző a győzelmi dobogón, hogy az olimpiai koszorú rajta keresztül négyszer koronázza meg a magyar tudást, a magyar erőt, a magyar kultúrát, a magyar élniakarást. Az Isten nagyszerű adománya volt, hogy mikor a nemzetek fiai utoljára gyűltek öszsze a stadionban, amikor a világ összes nemzetei a rádió láthatatlan hullámain keresztül utoljára hallgatták az emberiség kulturális összetalálkozásának hatalmas szimfóniáját, akkor a magyar Himnusz ennek a hatalmas szimfóniának hangjai között döntő helyet foglalhatott el és súlyos erejű propagálójává válhatott a magyar ügynek. És amikor a nemzetek elitjei felsorakoztak nem az abc, hanem küzdőképességük, erejük, tudásuk sorrendjében, akkor Magyarország Ötvenegy nemzet között Nemetország és USA után a harmadik helyen állott, messze mögöte hagyva Európa, Ázsia, Amerika stb. hatalmas országait. Vájjon meg tudjuk-e érteni, fel tudjuk-e fogni annak a tiz megszerzett világbajnokságnak az értékét? Vájjon megérezzük-e annak a kivívott harmadik helynek a lendítő erejét, amely a csüggedő, bús magyar arcokon egy pillanatra letörölte a könnyet és amely új reményt csöpögtetett elszakított véreink szivébe, akiknek másfél évtized óta a magyarságból nem jutott más, mint szenvedés, kétségbeesés és reménytelenség ? Megkondult-e a lelkiismeret szava azokban, akik a magyarságot feneketlen sirba akarták kényszeríteni azoknak a nemzeteknek kedvéért, amelyek a történelem mellékutcáin kockázat és nyilt sisakkal való küzdés nélkül lestek, hogy ki lesz a győztes és ki a legyőzött és értettek ahhoz, hogy odasonpolyogjanak a győztes mellé, koncot remélve a zsákmányból? Véget ért a berlini oiimpiász, elsimultak utolsó hullámai, de a magyar lelkeknek az a hatalmas összecsengése, amely nem ismert magyar és magyar között különbséget, sokáig ott fog élni a szivekben. Uj energiákat tölt a csüggedő lelkek be és megtanít arra, hogy nagy nemzeti feladatokat csak közös erővel, egyesült akarattal lehet megvalósítani és hogy ezeknek birtokában a végküzdelem kimenetele egy percig sem lehet kétséges és bizonytalan. Sebők József A kormányzó legfelsőbb kézirata 1938-as jubileumi ünnepségekről A hivatalos lap augusztus 20-iki száma a következő legfelsőbb kormányzói kéziratot közli: Kedves vitéz Gömbös! Ezeréves történetünknek a honfoglalás mellett legkimagaslóbb mozzanata Szent István király állam szervező munkássága. A keresztény magyar királyság, a magyar nemzetállam megalapítása, a nemzet alkotmányos önkormányzatának alapul szolgáló intézmények, a királyi tanács, a székesfehérvári törvénynap, a .királyi vármegye életrehivása, az egyházi, világi, katonai közigazgatás és a törvénykezés megszervezése, a gazdasági és kulturális fejlődés megalapozása egytöl-egyig a honfoglaló Árpád fejedelem nemzetségéből sarjadt első nagy király műve. Hatalmas egyénisége és a nemzet történeti életében betöltött sorsdöntő szerepe kötelességünkké teszi halála kilencszázadik évfordulójának mélységes tiszteletünkhöz és el nem múló hálánkhoz mindenben méltó megünneplését. Felhívom ezért a kormányt, hogy Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, Szent István király emlékének az ő kivételes egyéniségéhez s a nemzet nagy királya iránt érzett tiszteletéhez méltó keretben leendő megünnepléséről gondoskodjék. Különösképen felhívom, gondoskodjék, hogy az árpádházi királyaink III. Béla korában újjáépült s imént feltárt esztergomi palotájának helyreállítási'munkálaiai 1938. év augusztus 15 én, Szent István halála napián befejezéshez jussanak s a palota felavaüassék, hogy 1938 évi augusztus 20 án a budapesti Szent István-napi ünnepségek kivételesen ünnepélyes keretben tartassanak meg, s hogy az országgyűlés két házának 1938. évi augusztus 21. napján Székesfehérvárra, mint a Szent István ala pitotta törvénynapok székhelyére, Szent István király emlékének megörökítése céljából leendő összehívása iránt a törvényes előkészítő lépéseket megtegye. Kelt Budapesten, 1936. évi augusztus 20. napján. HORTHY sk. vitéz Gömbös Gyula sk. Eddig tart a legfelsőbb kormányzói leirat, amelynek városunk szempontjából igen nagy aktualitása és értéke van. Hiszen ott van a sorok között, hogy az országos ünnepségek egyik programmpontja az ásatásoknál feltárt árpádházi királyaink esztergomi palotája helyreállítási munkálatainak befejezése és ünnepélyes felavatása. Tehát a kormányzó legfelsőbb elhatározása megadta a gerincét az 1938-ban Esztergomban tartandó ünnepségeknek, nekünk tulajdonképen mar csak a méltó keretről kell gondoskodni. De azután ennek a keretnek igazán hatalmasnak, impozáns nak és méreteiben nagyszerűnek kell lennie. Nemcsak Szent István király em éke kívánja meg ezt igy, hanem varosunk dicső múltja, a magyar tör ténelemben elfoglalt aranybetűs helye. A kormányzói leirat a kormányt hivja fel, hogy gondoskodjék a szent király emlékének méltó megünnepléséről és ezzel az esztergomi ünnepségek előkészítési számára is igen kedvező légkört teremt, mert mintegy felkínálja elénk az alkalmat, hogy ünnepségeink megtartásához állami segélyt kaphassunk. Csak nem szabad kicsúszni engednünk kezünkből ezt a kínálkozó lehetőséget. Mi magunk részéről ezt a pillanatot véljük most már jeladásnak az előkészületek megindításához ós lapunk teljes erejéből oda fog állani az előkészítő munka végzői közé és segítőkezet fog nyújtani nekik mindenben, amiben csak teheti. De felemeli a tárgyilagos kritika szavát akkor, amikor helytelen irányt lát követni. Ebben az egységes szellemben keli megkezdeni és folytatni az előkészítő munkát és oda kell állania minden esztergomi polgárnak az ez irányban dolgozó munkások sorába és akkor a munka sikere nem fog elmaradni. Lelőhelyek Esztergom határában Irta: O'sváth Andor ny. városi főjegyző III. 9. Mondanom is felesleges, hogy a város belterületének talaja még igen-igen sok emléket rejteget, hí szen hogyha a Kereskedelmi ós Iparbank székházát, továbbá az Esztergomi Takarékpénztár Lőrinc-utcai bérpalotáját nem építik és az említett utca közepén egy főcsatorna nem készül, az egykori Szent Lőrinc templom maradványai még ki tudja, meddig maradtak volna felfedezeílenek ? Az ős Esztergom romjai a mostani felszín alatt 4—6 méternyi mé lyen rejtőznek. Mi ennek az oka ? Vagyis: miként történhetett, hogy az egykori város szintje ilyen mélységbe került? A magyarázat egyszerű: Esztergom mindig a ha dak útjába esett, sok ostromot ki állott, tehát többször elpusztult; helye bizonyára sok-sok időn át pusztasággá változott s ekkor beiszapolták a romokat a hegyi vizek; majd a természetes feltöltődés felett új város épült s igy hihető, hogy mindaz az építkezés, kincs és emlék, amelyet Kr. e. és után több, mint két évezred hangyaszorgalma, kultúrája és élettevékenysége teremtett, az újabb és újabb felszín alá került .. . 10. Találkozunk á város belterülete mostani talajának mélyebb rétegeiben alagutakkal is. Megfigyelésem szerint pl. egy alagútnak keli lenni a régi Szél-, most Hcránszky-utca kezdetétől a volt öreg-, most Jókaiutca keleti oldalán lévő házsor alatt, egészen a városházig, esetleg azon túl is. Érre mutat pl. az a jelenség, hogy a Bottyán-utcai Major-ház udvarán lévő emésztőhelyiség tartalma folyton eltűnik, sőt nincs olyan hatalmas felhőszakadás, amelynek vizét a föld alatt sejtett üreg be ne venné. Vagy kinek nem tünt fel, hogy a Szent Ferenc-rendi-zárda ós a gimnázium között lévő köznek a Kossuth Lajos utcához közel eső részén állandó süppedés észlelhető ? Volt idő, amikor ezen a helyen mélyre-menő beomlás is támadt és akkor megállapíttatott, hogy a mélyben alagút rejtőzik. Szinte lehetetlen, hogy a várból ne épült volna alagút pl. az alsó vár (Érsekviziváros) területére, vagy más irányba. A várak építésénél az alagutaknak szerepe volt. Ezt látjuk Budán és ez bizonyult be Eger várának legutóbbi kutatása után is. Nos, és mert az egykori Esztergom sok templomának és kolostorának s egyéb hatalmas épületeinek helyét sem tudjuk, vagy legfeljebb sejtjük, nem.
