Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-20 / 67.szám

Leányifjúsági vezetőket képző kurzus lesz városunkban Augusztus utolsó hetében, 24—31. napjáig az Érseki Tanítóképző Internátusában a Katolikus Leányok Országos Szövetsége ismét megrendezi vezetőképző kurzusát az iskoíátvégzétt leányifjúság és az azzal foglalkozó papok, szerzetesnők és hölgyek részére a Katolikus Akció szolgálatában. A délkeleti csoportok kiküldöttei számára 16-an kezdődött a szegedi_kurzus. Az esztergomi munkahétre eddig már több mint 80 résztvevő jelentkezett Budapestről és az ország minden részéből, nem számítva még a helybelieket. A kurzus összes költsége 25 P bentlakással együtt, útiköltségen kivül. Esztergomiaknak a beiratás dija 2 P, csoportos jelentkezések esetén 10 leány után 5 résztvevő díjmentesen látogathatja a kurzust. Egyébként mindenki bizalommal jöhet a kurzus vezetőségéhez. Az előadásokat délelőtt 9—12 óráig, délután 4—7 óráig tartják meg. Mozdulatművészeti órák naponta reggel 6—7 óráig, énekórák este 8—9 óráig lesznek. A tanulmányi hét programmja és előadói: Aug. 24-én, hétfőn: Délután 6 órakor megnyitó. Aug. 25-én, kedden: Délelőtt: Mihalovics Zsigmond: Mit kivan az A. C. ezidén a katolikus leányifjúságtól ? Ortutay Gyula : A falu jelenlegi helyzete. Steinecker Ferenc: A falukutatás céljai és eredményei. Délután : Ortutay Gyula: A falukutatás módszere, a ránk váró munka. Dr. Zibolen Endre: Falu a városban. Stadler Frieda: Klubproblémák, a munkaterv megbeszélése. Aug. 26-án, szerdán: Délelőtt: dr. Lippay Imre: Hitvallás az isteni és az emberi tekintély mellett. Paloiay Gertrud: A falu a népművészet tükrében. Tisztelgés a Hercegprímásnál. Délután : Vörös Michaella S. M.: A nyírségi falu. Tóth Mária : A város falun. Stadler Frieda : A munmunkaterv megbeszélése. Aug. 27-én. csütörtökön: Délelőtt: Dr. Hóka Imre: Ezévi munkatervünk és a Tizparancs. Wacker Alexandra : Kik foglalkoznak a a faluval ? Novágh Gyula: Az iskolánkivüli népművelés falun. Délután : báró Kray Pál: Az erkölcs, a tulajdon, az adott szó szentsége. Dr. Rusznyák Gyula: Mit adhatnak a leányklubok a falunak? Stadler Frieda: Klubproblémák, munkaterv. Aug. 28 án, pénteken: Délelőtt: dr. Giegler Károly : Az élet jogának tisztelete. Luczenbacher Rita: A falu megszervezése. Lepold Antal dr. vezetésével a bazilika és az ásatások megtekintése. Délután: dr. Kónyi Mária: A dunántúli falu. Szőke Emilia: Népi játékok. Stadler Frieda: Klubprob lémák. Aug. 29-én, szombaton: Délelőtt : dr. Ibrányi Ferenc: Igényesség. Dr. Possonyi László: A falu népe az erdélyi irodalomban. Dr. Lepold Antal vezetésével a primási képtár megtekintése. Délután: Palágyi Natália szociális testvér: A tiszántúli falu. Falusi műsortervezet. Verseny. Este: Tanay Magda beszámoló előadása a londoni nemzeti leányegyesületek tanácsának vezetői konferenciájáról és a londoni szociális kongresszusról. Aug. 30 án. vasárnap: Délelőtt: 9 órakor szentmise a bazilikában. 10 órakor a népművészeti kiállítás megnyitása. 11 órakor dr. Mészáros János előadása: A, leányklubok hatása a leányifjúságra. Délután : 5 órakor nagyszabású rendezés és magyaros divatbemutató. Az OSzTGE kultuszdélutánja Augusztus 14.-én délután tartotta az OSztGE nagyboldogasszonynapi kultuszdélutánját. Kamenszky Gyula megnyitó beszédében ismertette az ifjúsági osztálynak célkitűzéseit. Ezután Fenyves Kálmán, mondott ünnepi beszédet az igazi vallásosságról, a szociális és demokratikus gondolkodásról. Kiemeljük dr. Erba- Odescalchi Sándor ifjúsági osztályvezetőnek előadását, aki XI. Incének, Odescalchi Benedeknek nagy lángzsenijét jellemezte értékes és nagyvonalú előadásában. XI. Ince pápa korának politikai vezetője volt, akiben meg volt az erő és energia arra, hogy nagy eszméjét, elgondolását, Euró pának a törökök alól való felszabadítását a gyakorlatban is keresztül vigye. Magyarország őneki köszönhette a török rabigának lerázását. Ennek emlékére állítják fel most Buda várában a nagy pápának szobrát. XI. Ince pápa példájából meríthetünk reményt a jövőre nézve, amely korántsem olyan borús, mint akkoriban volt. A műsor további részében Varjas Rudolfné, Varjas Béla költeményeiből adott elő szemelvényeket, Müller Antalné pedig énekszámokkat. Kamenszky Gyula szept. 27.-én Budapesten tartandó országos • ünnepségekről tett elnöki előterjesztéseket, majd a kultuszelőadás a Boldogasszony Anyánk és a Himnusz hangjai -mellett ért véget. Zachey Ilus táncintézetének gyermek-táacvizsgája Budapesten már régen népszerű a gyermekek körében a ritmikus torna, a ritmikus tánc, úgy látszik Esztergomban is kezd tért hódítani ez a fontos, de amellett kellemes nevelési eszköz. Legalább is minket erről győzött meg ez a vasárnapi táncvizsga és ezen a téren még sok-sok sikert jósolhatunk Esztergom egyetlen állandóan működő táncintézetének. A műsor első számaként Kinsker Márta néhány kedves szóval üdvözölte a megjelent szülőket és vendégeket, majd két ügyes magyar szám következett, táncolták Frommer Jutka, Mezey Irénke, Reich Ágika és Scheiber Marianka. Utána két Gavotte és Pas de quatre következett, mindegyik számot meg is kellett ismételni. Különösen nagy sikert aratott egy tiroli tánc, amelyet Fendrich Magdika ós Mezey Irénke mutatott be. A tánciskola jo irányban haladó működésének legjobb bizonyítéka az angol stepp volt amelynek előadói Kinsker Martuska és Maróti Editke már nagy előrehaladásról, fejlett ritmikai és zenei érzékről tettek tanúságot. Nagyon szépek voltak az összes növendékek közreműködésével bemutatott alapvető, ritmikus járó és kargyakorlatok. Összefoglalva az egészet, örömmel üdvözöljük Zachey Ilus és Strubel Valéria ez irányban folytatott úttörő működését és bizonyosak vagyunk abban, hogy munkájuk, fáradságuk meg fogja hozni a maga gyümölcsét és hamarosan Esztergomban is rendkívül népszerű lesz ez a modern kor által kitermelt hasznos és értékes pedagógiai eszköz. Furcsaságok a Nagyboldogasszonynapról Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon lekötelezne, ha néhány soron keresztül nb. lapjában vendégül látna és napvilágot láthatna néhány gondolat, amely bizonyára és jogosan minden gondolkozó esztergomi polgár lelkében felvetődött és amely mint megfejthetetlen talány áll előtte. Becses engedelmével ezeket a gondolatokat távirati stílusban négy pontban foglalom össze. 1. Volt barátommai együtt pénteken kis csapat érkezett városunkba Győrből. Felkerestek és megkértek, hogy kalauzoljam el őket az „Esztergomi Iparkiáliítás*-ra. Csodálkozva világosítottam fel őket, hogy az ipari kiállítás kellő jelentkező hiányában elmaradt ós így kérésüknek legnagyobb sajnálatomra nem tehetek eleget. Erre ők — itt van az eset kluja, mert eddig lehet magyarázatot találni, hivatkozva rossz értesültségre, téves információra stb., stb. — előmutattak egy félárú hajójegyet, amelyet az „Esztergomi Ipari Kiállítás, megtekintésére adtak ki azzal a megjegyzéssel, hogy azt a kiállí tás vezetőségével láttamoztatni kell. Hát erre már nem volt mit felelnem, inkább mély csöndben hallgattam az ő bosszús kifakadásaikat és magamban elgondolkoztam, hogy ki lehet ezért a felelős . . . ? 2. Az idén a bazilika keresztjét, az apostoli kettős keresztet, a szent koronát és a városházát eddigi szokás.ól eltérően nem világították ki. Mint mondják, kellő fedezet hiánya miatt. Bár nem osztom a felfogás helyességét, de megértem. Nem is ezt akarom itt szóvátenni, hanem a város polgárai között elterjedt hírnek akarok itt helyet adni, amely szerint a Hungária Rt. megcsinálta volna ezt esetleg az idén is ajándékképen, ha a múltban az ez irányú munkáját valamilyen formában megköszönték volna. Csak ennyit, a kommentárt mellőzöm. 3. A nagyboldogasszonynapi díszfelvonulás, a résztvevők nagy számát tekintve, impozánsan szép volt. De itt két kérdést legyen szabad feltennem. Először: Nem lehetne-e a diszfelvonulás éléről a lenge magyarba öltözött lovasbandóriumot mellőzni ? Nem mintha ez ellen a szop népviselet ellen lenne kifogásom, csak ennek itt Esztergomban semmi aktualitása sincs, hiszen itt a környékünkön nem viselik ezt a ruhát. Ez valahogyan idegen tollakkal való ékeskedés. Hisz köztudomású, hogy ezeket a ruhadarabokat pesti kölcsönzőkből bérelik. Másodszor: hogy lehet a rendezők közül olyan, aki pl. ez alkalommal éppen a bazilika szentélyében forgolódott, nem katolikus vallású. Igaz, hogy ez az ünnep egész Esztergomnak ünnepe, mégis tartózkodni kellene ilyen kirívó disszonanciától. 4. Az ünnepségek egyik programpontja volt a vasárnap estére hirdetett csönakkorzó a Kisdunán. Ez azonban kellő jelentkező hiányában elmaradt. Felteszem a kérdést, ho* gyan fordulhat elő ilyesmi ? Az nem mentség, hogy az elmaradást előtte kidobolták. Ilyet csak akkor lehet nyomtatott műsorba felvenni, ha technikailag lehetséges annak kivitele. Ha nem, akkor nem is szabad azt propagálni. Dá, mondjuk, elfogadjuk ezt az argumsntumjt, akkor meg hogyan lehetséges az, hogy egy kidiszített csónak fellampionozva mégis végighajózott a Kisdunán a szép számoan összegyűlt közönség nem kis ^derültségére ? Vagy talán ez a rendezőség erőtlenségének dokumentálója volt ? Tehát itt van négy kérdés, melyet megfejteni sehogy sem tudok. De ez nem is fontos, hanem az, hogy a a jövőben ezeket a kirívó hibákat elkerüljük. Maradtam a Szerkesztő Ur kész hive: Sk. EGYRŐL-MÁSRÓL A Revue de Parisban feltűnő cikket irt Andrée Therive közismert francia hírlapíró. Legutóbbi budapesti tartózkodásának tapasztalatairól szól eképpen: Az embernek, ha Budapest 100 thermálforrását látja, szinte az a benyomása, hogy a város forró tó fölött épült s Budapest kiapadhatatlan földalatti .kincsei mintegy szinbólumot is jelentenek: a magyarok Európa izzó szivében 1 élnek, egy olyan földön, amelyből az őserő, noha visszafojtva, de örökké ifjú tűzzel a felszínre tör. Magyarország szerencsére a legnagyobb sorscsapások ellenére nem merül el a lemondás és a szomorúság semmiségébe. A magyarok páratlanul értenek ahhoz, hogy feldíszítsék szegénységüket s azt várják, hogy egy napon megszűnjék az ellenük Trianonban kimondott európai blokád. Ez lesz az a nap, — fejezi be érdekes fejtegetéseit Thérive — amikor a Duna, képletesen szólva, ismét folyni fog valamerre . . . * * # Az OTI az utóbbi időben kétségtelenül igen sok hasznos újítással szolgált. A betegellátáson kivül vannak kedvező szociális juttatásai is. Ilyen hasznos intézkedése az OTítörvénynek az is, hogy azok az OTI ipari alkalmazott női tagok, akik férjhezmennek, a befizetett járulékok 90 százalékát viszakapják, ha 200 hétig fizették a dijakat. A visszatérítésre azonban csak akkor lehet igényt támasztani, ha a férjhezmenés után minden további munkaviszony megszűnt, vagyis a férjhezmenő nő nem vállalt OTI-bejelentésre kötelezett munkát legalább egy évig. Az OTI ezen kedvező intézkedése igénybevehető, a kerületi pénztárnál. Sok lánynak már adott is az OTI „sególyhozományt". * # Az ipartestületek statisztikája azt mutatja, hogy Budapesten 44 és vidéken 346 ipartestület van. Az ipartestületekbe tömörült önálló kézműiparosok száma Budapesten 30,436, vidéken 131.720. Tagdíj cimén az ipartestületek i935. évben 1,134.804 psngőt vettek be. Ebből a budapesti ipartestületekre 618.517 P esik. A tagdijakon kivül felvételi dij, tanoncszerződte tési dij és szabaditási dij címén folytak be az ipartestületeknek jövedelmei, összesen: 1,539.577'50 pengő bevételük volt az ipartestule teknek, ebből a budapesti ipartestületbe tömörült iparosok 790.315 P-t fizettek be, a vidéki tagok pedig 779.262 pengőt. Az utóbbi napok pusztító viharai arra késztették a budapesti mentőket, hogy néhány olyan tanácsot közöljenek a nyilvánossággal, amelyeknek figyelembevételével a villámcsapás veszélye csökkenthető. Tanácsai: 1. Ne álljunk egyedülálló fák alá, 2. erdő szóléről húzódjunk messze be az erdőbe, 3. szénaboglyákat és szalmakazlakat, továbbá egyedülálló építményeket kerüljük, 4. tegyük le kezünkből a fémszerszámokat, 5. a folyó- és állóvizek környékéről távozzunk és hagyjuk el az olyanhelyeket, ahol a talaj vizenyős, vagy a föld alatt tudomásunk szerint vízréteg van, 6. kocsiról, lóról, kerék-