Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-09 / 64.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 64. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. AUGUSZTUS 9 Előfizetési ár 1 hóra: 1 oengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. IS A munka katasztrófája A görögöknél a régi időben, amikor a nemzet teljesen kiélte már magát a testgyakorlatokban, Solon kiadta a jelszót, amiből csakhamar törvény lett: minden atya köteles fiát valamely hasznos mesterségre taníttatni. S amikor a görög ifjú felcserélte a diszkoszt a kalapáccsal, a gerejt a vésővel, Athén rövid idő múlva gazdag, boldog és virágzó lett. De igy volt ez évezredek folyamán szerte a világon. Amelyik nemzet az iparosodás útjára lépett, ott egyszerre jelentkezett a fejlődés, a nép jóléte, a civilizáció, amely egyegy nemzetnek néha világuralmi pozíciót biztosított. A produktiv munka volt tehát az a tényező, amely fejlődést, életet, egyéni jólétet és boldogságot jelentett mindaddig, amig ezt az ideális állapotot maga alá nem temette a kapitalizmus kultúrája, az a kultúra, amelyet éppen ez a fejlődés termelt ki. A megváltozóit termelési rendben még mindig szokás ugyan a munkát boldogítónak, nemesítőnek, sőt szentnek is mondani, de ma nagyon kevés ember mondhatja tiszta öntudattal, hogy kínos munkája révén elegendő kenyere is van. Hol itt a hiba? Kevesebbet dolgoznának az emberek ? Vagy a munka ellenérteke életet, kultúrát, nyugalmat nyújtó javakba annyira devalválódott volna, hogy mind szerényebbre kényszerül az élet, alacsonyabbra a kultúra, hiányosabbra a nyugalom ? Hiszen minden lépten-nyomon az ellenkezőjét is látjuk. Van tobzódó jólét és mohó falánkság is. ígaz, hogy közben végigszántotta a világot egy, az emberiség történetében példátlanul álló világháború, amely önmagában hordozta a háborús erkölcsöket, a kapzsiság, az önzés és a bűnös spekuláció tömeghisztériáját, de azóta már mégis csak húsz esztendő telt el. A romok helyén új világ pompázik, az emberi ész, erő és akarat alkotásaiban az egek kapuit döngeti, csak éppen a munkának, az emberi verejtéknek nincs még mindig be csülete, noha világos, hogy az egész társadalmi és gazdasági élet alapja, az egész kulturfejlődés erre van felépítve. Sürgősen ki kell tehát építeni a munkát és a munkást megbecsülő egészséges társadalmi közszellemet, mert a munka sorsa, a nemzet sorsa, nálunk pedig egyet jelent a magyar reménységek valóraválásával is. Lelőhelyek Esztergom határában Irta: Osváth Andor ny. városi főjegyző 1. A vármegye és a város jövendő monográfiájának elkészültét később bekövetkező időre jósolva, néhai dr. Pór Antal egykor a következő buzdítással ólt: Ne töprengjünk azon, kik lesznek azon férfiak, kik a város monográfiáját megírják, hanem kezdjünk hozzá e nem csekély mun kához ... és az legyen a legkisebb gondunk, ki lesz a monográfia írója, helyesebben szerkesztője ? Csak az anyag legyen összehordva 1 E tekintetben pedig társulatunk minden tagja segítségünkre lehet." Amikor eszembe jutottak e szavak és idézem azokat, úgy érzem, hogy adósa vagyok az Esztergomvidéki Régészéti és Történelmi Társulatnak. Igen, adósa vagyok azzal az anyaggal, ameiyet Esztergomban gyújtottam és amely immár közel tizennégy év óta várja — ha ugyan megérdemli a nyomdafestéket. Vó rémben volt, hiszen ódesatyám és egyik bátyám történetíró volt*; nem hagyva említés nélkül egyik unokabátyámat, aki nemességkutató tevékenységével Örökítette meg a nevét**, a régmúlt iránt való érdeklődés, amelyei különösen növelt egykor atyai jóindulattal viseltető néhai Szabó József hires geológus uram bátyám, aki a pilismaróti Heckenast, majd később grof Zichy-féle kastélyban való nyaralásai alatt tanított az őskor ismeretére, közben szívesen vezetett be a régészeti és történelmi kutatások elemeibe. As ő útmutatása nyomán ásogattam az ottani római Castrum (Ad Herculum) romjai között és ott gyűjtöttem Esztergom vármegye területen először római érméket. Akkor még nem alakult meg Esz tergomban az Esztergom-vidcki Régészeti és Történelmi Társulat. Szabó József pedig elhalálozott s igy a neki gyűjtött bőséges anyagot (volt íiét nagy dobozzal, amelyben régebben árultak a gyermekek által kedvelt aprő cukorkákat) egyik találkozásunk alkalmával néhai dr. Prokopp Gyula akkor ügyvéd, később városi főügyésznek (volt társulati pénztaros) ajánlottam fel, mig a később gyűjtöttet a régészet iránt kiválóan érdeklődő Bayer (most vitéz Bajor) Ágostnak, a reáliskola akkori növendékének ajándékoztam. Amig hihetem, hogy dr. Prokopp az ő gyűjteményét vagy sógorának, néhai Brenner Ferencnek, vagy a társulatnak adta át, addig örömmel nyug* Csengerújfatusi O'sváth Pál : „Biharvármegye sárréti járásának leírása*. (Monográfia.); csengerújfalusi O'sváth Gyu la : B

Saent Margit szigetének története". ** Csengeriújfalusi Osváth Lajos, Biharmegye fő levéltarosa • .Magyarország nemes családjainak összeírása

8

. szom meg abban a tudatban, hogy vitéz Bajor Ágoston az Övét a társu'ati múzeum gondjaira bizta, meg kell említenem, hogy sz esztergomi határban talált régiségeket időnként néhai Némethy Lajos vízivárosi píé bános és Sinka Ferenc Pál városi közgyám urak útján juttattam a társulat gyűjteményébe. Amikor mindezekről emlékezem, — eltekintve attól, hogy más alkalommal más irányban még mondani valóim lesznek —, most egyedül az a cél vezet, hogy felsoroljam azokat a helyeket, amelyek az esztergomi határban régészeti kutatás céljaira előttem ismeretesekké váítak, azért, hogy azok figyelemben tartassanak. Hiszem, hogy ezzel a jövő kutatásait megkönnyíteni, illetőleg módot nyújtok arra, hogy a társulati é et tevékenység további során ne éppen a véletlen vezesse a kutatókat, hanem a kétségtelen bizonyság is! Nagy történelmi múltjánál fogva Esztergom földje még bizonyára sok emléket takar, azonban — sajnos — a város lakott területe, határa, avagy a vármegye dombjai és síkjai ritkán adnak teljesen ép és régészeti szempontból értékesebb leleteket. Különösen szegények a rég behorpadt sírok és a föld felszíne alatí rejtőző sírkamrák, továbbá a sírboltok. E szegénység okát nem is nehéz kitalálni, mert amikor a temetkező helyek feltárási munkája folyik, rögtön szembetűnik, hogy előttünk valakik már kutattak. A kutatás vandál munkája azonban elárulja, hogy akik előttünk jártak, azoknak szándékát nem a tudományszomj irányította, hanem a rablási ösztön. Kik jártak előttünk, kik zavarták meg szen ségtörő, durva kezekkel évszázadok óta porló egykori embertársaink síri nyugalmát ? Azt az utat, amely Keletet Nyugattal összekötötte, nemcsak a jámbor kereskedő karavánok járták. Ez az út a hadak útja volt. A világért sem képzeljük; el, hogy a rómaiak, a hunok, az avarok, a germánok, tatárok ós törökök hadai tisztán harcosokból állottak. Kisérte ezeket gyülevész népség mindenkor. Akár a hiénák a sivatagban a karavánokat, úgy kisérték a hadakat az emberiség söpredékei hulladékokért, könnyű zsákmányért, elesettek kifosztásáért. Tűrték a hadak ezeket már csak azért is, mert vállalják a kém és a sirásó szerepét. Ez a népség tudta, hogy a kontinen. sen a sírokba, sírkamrák és sírboltokba ékszereikkel együtt temette ei a halottakat, tehát mindenütt, ahol megfordultak, a sejtett kincsekért dúlták fel a temetkező helyeket, miközben szétszórták a porladó csonHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Gömbös miniszterelnök felgyógyult és hétfőn átveszi a kormányelnöki teendőket. — Zavaros Aladár, Székesfehérvár volt polgármestere amnesztiát kapott. — Huszonhat hajdúszoboszlói tanitó nem tudja megkapni 29.000 pengő hátralékos fizetését. — Budapesten lesz az eddigi legnagyobb bridzstorna. — Ti. zenötmillió pengő a budapesti kávéházak bruttó bevétele. — Két' ezer textilmunkás lépett sztrájkba Budapesten. — A kecskemétiek ötmillió pengő értékű gyümölcsöt exportáltak eddig külföldre. — Hatmillió mázsa kukoricafölöslegünk lesz az idén. — 1467.926 házban laknak Magyarországon. — Hirtelen meghalt Buday Kálmán, a neves történetíró. — Feloszlatták Budapesten az állástalan diplomások otthonát. — Nagyösszegü óvadék ellenében szabadlábra kerülnek a bubudapesti házbeomlás gyanúsítottjai. — 2373 új gépjármű került egy év alatt forgalomba Magyarországon. — Húsz százalékkal emelték Miskolcon a húsárakat. — Pár napot Budapesten tartózkodott Culbertson, a bridskirály. — Pécsett kétszázezer pengő költséggel rendőrpalotát építenek. — Királyi halotti koronát ós kardot találtak a székesfehérvári ásatásoknál. — Tizenöt új egyetemi tanárt nevezett ki a kormányzó. —• Junius hónapban 29 vagon vajat szállítottunk külföldre. KÜLFÖLD A kisantant közös és egyforma postabélyegeket akar kiadni. — Görögországban a kommunizmus ellen bevezették a diktatúrát. — Felrobbant az olasz orbetellői dinamitgyár, öt halott sok súlyos sebesült. — Románia és Jugoszlávia 4 millió mázsa búzát adott el külföldön. — Pozsonyban tartják a kisantant szeptemberi konferenciáját. — Meg' gyilkolták a legnagyobb algíri mecset főpapját. — A csehek a német határon kicserélik a rendőrséget. — Repülőteret építenek a bécsi arzenál tetején. — Németországban eltiltották a parforce vadászatot. — Franciaországban katasztrofálisan csökken az idegenforgalom. — Csehország szintén követel gyarmatokat. — Önkormányzatot követelnek a csehországi németek. — Tizenkétmilliárd fedezetlen kiadás van a mostani francia szocialista kormány alatt. — A négus volt hadvezérét kiutasították Görögországból. — Blériot, a világhírű francia aviatikus meghalt. — Egymillió fontot küldött az orosz szovjet a spanyol kommunistáknak. — Finnországban csak 2ö0 munkanélküli van. — Benes résztvesz az idei felvidéki hadgyakorlatokon. — Heves harcok vannak Spanyolországban. — Jugoszlávia gazdasági megtorló intézkedéseket léptetett életbe Olaszország ellen. — ISO kilométeres tengeralatti alagutat épít Japán. — Olasz- és Németország résztvesz az öthatalmi értekezleten.