Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-23 / 59.szám

nem nyugszik meg szolgalélekkel, ha semmi sem változik hamar. Üj útra hívjuk a dolgozni akaró­kat, új lehetőségeket mutatunk. Né­mely Pató Tál urak talán mosolyogni fognak rajtunk, mint ahogy a múlt­ban is mosolyogtak. Ma, amikor minden magyarra szá mítanunk kell, ma legtöbben csak bírálgatni tudnak, pedig, ha körül­néznének a pártoskodó urak, bizto­san meg kellene látniok egy hasz­nosabb küzdelemnek a lehetőségét. Napjainkban, amikor a Trianon és az azt követő szomorú időkkel reánk szakadt terhek alatt sínylődünk, nem szabad, sőt bűn a nemzet ellen, ha mindent és mindenki panasszal, ha­talomra vágyással, pártoskodással akar elintézni. Nekünk, magyaroknak, ha valaha, úgy most össze kell fognunk; ha valaha, úgy most félre kell dobnunk a közöttünk lakó ellentéteket, nekünk csak egy óhajunk, vágyunk és aka­ratunk lehet, felgyűrt ingujjal dol gozni. Ki kell csikarni a drága, meg­maradt honi földből vagyoni helyze tünk jobbra fordulását, ha lehet, ki kell hevernünk Trianon rombolását, hogy erőnk tudatában visszaszerez­zük, amit galádul elraboltak. Az ország városai között talán legjobban Esztergomnak, ennek az ősi, patinás ékkőnek kellene ezt megérteni. Innen indult ki Szent István dicsőséges országlása felé, innen terjedt szét az országba az ő országépítő szelleme. Lehetne-e mél­tóbb hely ismét egy példaadásra. Gazdálkodásunknak sok olyan ága van, amelyre kevés gondot fordítunk, mert lebecsüljük, noha földünk, ég­hajlatunk, körülményeink oly kínál kozóan alkalmasak, hogy azt mi, mint agrárország, kevés fáradsággal és a nullával majdnem egyenlő tőke­befektetéssel űzhetnénk. Ilyen mos­toha sorsa van nálunk a nyúlte­tenyésztésnek, ahol éppen az állat igénytelensége az oka, hogy ke­vésre becsüljük és megmosolyogjuk, egy kézlegyintéssel elintézzük, de vájjon megmosolyogjuk-e akkor is, ha megtudjuk, hogy egy nemes nyúl tartása csupán évi 6 pengőbe kerül, ha tudjuk, hogy hazai szükségle­teinknek cirka 1 %-át fedezzük, nem is szólva a külföldi szállítások szinte beláthatatlan lehetőségeiről, ami ha­zánknak a mai időkben egyáltalá­ban nem megvetendő bevételi for­rása, munkanélkülieink egy hánya­dának munkaalkalmat, gazdáinknak szép kereseti lehetőséget biztosít Nem, egyáltalán nem szabad le­gyintve, mosolyogva tovább menni, hanem igenis ki kell használni mind azon kedvező gazdasági és gazdál­kodási lehetőségeket, amelyek kínál­koznak. Ha Esztergom, az első királyok városa, annak idején országépítő nagyok és eszmék szülőhelye tudott lenni, miért ne lehetne napjainkban példaadó előmunkása annak az or­szágnak, amelynek felvirágoztatásá­ban oly sok része volt. A magyar feltámadásba vetett hit­tel ki-ki tehetsége szerint tegye meg kötelességét, hogy megmutassuk, mi nemcsak sírni tudunk egy dicső mult elvesztésén, hanem keményen tudunk dolgozni is egy szebb jövő felépítésén. Ügy legyen 1 Peregrinus. Filléres vonatot indit az Ide­genforgalmi Hivatal Mátravere­bély Szentkútra. A vonat indul aug. 9 én reggel fél 6 óra körül, vissza érkezik este 11 óra körül. Jelent­kezni lehet Esztergom összes plébánia hivatalaiban, azonkívül a tokodi, a dorogi és a tati plébánia hivatalok ban is. A részvételi jegy ára 4 P 50 fillór. Adakozzunk a belvárosi plé bánia-ttmplom festésére. Hív a Balaton! Százezer holdnyi vízterület és felette Középeurópa meleg, arany napsütése. Erdős dombok, lankás halmok és kulturált rónák lég járása. Semmiben sem a veszedelmes rekordok vidéke, — nem a leg­nagyobb, nem a legmélyebb, nem a legsósabb, nem a leghidegebb és nem a legesősebb. Egyenletes melegű, üde, bájos és csodálatosan gyógyító, testre és lélekre egyaránt. Szerencsésen fogott itt össze a természet és az ember, hogy meg­alkossák az egészségnek ezt a pa­raáicsomát. A természet már rég elvégezte munkáját, mikor ebben a sekély, átla% 3—4 méteres behorpadás­ban szétöntőite a Balaton kissé szénsavas vizét, fenyőkkel, lomb­erdőkkel és régi tűzhányó csú­csokkal kanyarítva körül a part­ját, de az ember munkálkodása még tart, és már ik gyönyörű eredményekkel ékes; pazar világ­fűráőkkel, villavárosokkal, a ro­mantika és modern élet minden igényt kielégítő változataival. A Balaton alig 40 éves modern kulturfejlődése után már ott tart, hogy Európának kétségtelenül leg­nagyobb jövőjű, csaknem a leg­kulturáltabb, haladásában a leg­gyorsabb ütemű tóvidéke lett. A villák ezrei pirosodnak, színesed­nek körülötte, jónevű szállók és pensiók vannak partján, vasutak, autóutak hálózzák át meg át a partjait és a fölfedezése még egyre tart. Északról, délről áramlanak fe­léje a pihenést, felfrissülést, vagy gyógyulást keresők százezrei. Elé­geáetten, boldogan és sajnálkozva távoznak, akik búcsút vesznek tőle és ámuldozó csodálattal köszöntik, akik megpillantják sárgabársony homokját, ultramarin kék tükrét, smaragdzöld partjait. Nem nélkülözhetjük a Balatont, nem lehet élni a töretlen levegő és var. t zserejű víztömeg lelki és testi nagy fürdője nélkül. Legyen ez a pár szó meghívás a „Magyar Tenger" partjaira. Meghívó az áldásthozó vizekhez, az új élet, erő, ifjúság és szép­ségek felé. A hercegprimás titkos taná­csos lett. A kormányzó még a mult évben intézkedett az iránt, hogy a közélet terén szerzett kimagasló ér­demek jutalmazására a magyar ki­rályi titkos tanácsosi méltóságot rend­szeresítsék. A kormányzó legmaga­sabb elhatározását követve, a mi­niszterelnök előterjesztésére megtör­téntek a kinevezések. Az új méltó­ságot a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül dr. Se rédi Juszűnián bibornok hercegpri­más is megkapta. Főispán szabadságon. Radocsay László dr. Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék főispánja f. hó 20-tól kezdődőleg egy havi szabad ságra távozott. Távollétében Frey Vilmos dr. alispán vezeti hivatalát. Szent Anna búcsúja. Július 26­án ünnepli meg régi hagyományos kegyelettel a Szent Anna templom védőszentjének névünnepét, mely a művészi szép templomnak 99. bú­csúnapja is. Istentiszteletek sorrendje 26-án, (vasárnap) a következő: reg­gel 6 órakor szentbeszéd és nagy­mise, 8 órakor csendes szentmise, 10 órakor ünnepi szentbeszéd és főpapi szentmise. Délután 3 órakor litánia. Szent Annát tisztelő hívek­nek figyelmét ez úton is felhívjuk a városszerte kedves templom búcsú­jára. Esküvő. Felső vásárdi Czingelly Imre dr. körorvos (Ujpetre) és Földes Klára (Esztergom) f. hó 14-én Pécsett házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Olvasóink figyelmébe! Lapunk mai számában találja az olvasó Rédey Tivadarnak, a Kisfaludy Tár­saság tagjának és másodtitkárának meleghangú cikkét Medgyaszay Vil­máról, abból az alkalomból, bogy az illusztris előadó-művésznőt váró sunk a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság meghívására rö­videsen vendégül fogja látni. A ritka érdekességű dalestélyről lapunk kö­vetkező számaiban állandóan rész­letesen fogjuk tájékoztatni Eszter­gom közönségét. Az Esztergomi Polgári Egye­sület szokásos csütörtöki összejöve­telét ma, július hó 23-án a „Magyar Király" kerthelyiségében tartja meg, melyre a tagok minél nagyobb szám ban való megjalenését kéri az El­nökség. Uj rovatot nyitunk a nyúl­tesztőknek. Lapunk olvasóinak ké­résére „Nyúlász at" cimmel új rova­tot nyitunk, melynek vezetőjéül Czmor Emilt, az írót és az ország legszeob nyultenyészetének tulajdo­nosát sikerült megnyernünk, akinek aranyéremmel, állami és egyéb ok­levelekkel kitüntetett tenyészete ga­rantálja, hogy ezen rovat vezetését jó kezekbe tettük. Ezentúl tehát köz­érdekű kérdésekre nagy szeretettel fog olvasóinknak válaszolni. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat Füszerszakosztálya f. hó 22-én (szerdán) este 9 órakor a Magyar Király szálloda külön termé­ben szakosztályi ülést tart, melyre az igen t. tagokat ezúttal hivja meg a szakosztály elnöksége. Felejthetetlen emléket akar aa esatergomi nyaralásáról ? — Men­jen el aa Öreg Hollók Annabdi­jára. Tömeges jelentkezés a vise­grádi hajókirándulásra. Mint ér­tesülünk, a Levente Zenekar augusz­tus második! visegrádi hajókirándu­lására a jelentkezők száma igen nagy. Az esztergomi és vidéki kö­zönség nagy érdeklődése arra en­ged következtetni, hogy a kirándu­lás teljes erkölcsi és anyagi siker jegyében fog lefolyni. A rendezőség gondoskodása folytán, az érdeklődő közönség kényelmére több helyen kaphatók jegyek elővételben. Így lapunk kiadóhivatalában, Giegier Ferenc hangszerüzleteben (Lőnuc-u. 3), a Levente irodában (Kossuth-u. ö5), Szeredi Károly zenekari kar­mesternél (Kölcsey-u. 17) es a zene­kar tagjainal kaphatok, illetve jegyez­hetők elő az 1.20 pengős részvételi jegyek, Felhívjuk oivasóink figyel­mei, hogy a kitűnőnek Ígérkező hajó­kirándulásra — a torlódás elkerü­lése végett — a jegyekről előre gon­doskodjék. tttHimmmiiiiiiiiiiiii Gyönyörű dijakkal rendeaik meg a bálkirdlynő válasatást aa Öreg Hollók Annabálján. Felemelték a hadiözvegy tra­fikosok bélyegeladási jutalékát. Amikor a posta néhány évvel eze­lőtt a trafikosok bélyegeladási juta­lékát szabályozta, a havi ezerhat­száz pengőn felüli bélyeg forgalom után fél százalékos eladási jutalékot állapított meg. A Dohánykisárusok Országos Szövetségének sikerült ak­kor ezt a jutalékmegállapitást a sú­lyos hadirokkant trafikosok számára a kétszeresére felemeltetni. Most a szövetség közbenjárására ezt a ked­vezményt a postaigazgatóság a ha­diözvegy trafikosokra is kiterjesztette. Az intézkedés a dohányárus társa­dalom körében osztatlan örömet kel­tett. Szabadipar marad a fehér­neműkészités. Az egyik kereske­delmi érdekképviselet felterjesztésé­ben arra kérte az iparügyi minisz­tert, hogy kösse a fehérneműkészitő ipart szakképesítéshez. A miniszter most leiratban közli, hogy a kérést nem teljesítheti, mert ennek az ipar­nak szakképesítéshez való kötésére nincsen mód. Ez nem olyan ipar, mondja a leirat, amelynek elsajátí­tása tanonci és szakbavágó segédi gyakorlatot tenne szükségessé, de szociális szempontokra is figyelem­mel kell lennie a kormánynak, hi­szen számos nő van, aki háztartá­sának keretében ilymódon szerzi meg a kiegészítő jövedelmet, amely a családfenntartáshoz szükséges. Magyarországon van a legtöbb táncmester. A háború előtt 140 táncmester működött Nagymagyar­országon és most a csonkaország területén összesen 1200 van, tehát több mint Olaszországban, Francia­országban és Angliában együttvéve. Aa Annabáli bálkirálynő vá­lasztás küzdelme hevesebb lesa, mint a világtörténelem legna­gyobb ütközetei. Dunába fulladt. Zahorák József esztergomi lakos lófürdetés közben a Dunába fulladt. Holttestét a vágó­híd közelében fogták ki. Tűzbiztositási illeték. Megjelent a tűzoltóság fejlesztéséről szóló tör­vény. Ez a városok régi kívánságát teljesiti. Elrendeli, hogy a tűzbizto­sitási intézetek tűzbiztositási illeté­keket fizessenek, ami bruttóbevétel 2 százaléka lesz. Az illeték ugyan a felügyeleti költség fedezésére szol­gál, azonban abból valószínűleg ré­szesülnek a tűzoltóságot fenntartó városok is. Megtiltották a claszticus autó­abroncsok alkalmazását. A ke­reskedelmi miniszter 1938 január elsejétől kezdve megtiltja a rugal­mas (clastic) abroncsoknak gépjár­műveken és pótkocsikon való hasz­nálatát. Az Annabál éjféli meglepetése felül fog múlni minden eddigit. Wolek József városunkban 38 éve elismert, jónevű zongorakészitő és hangoló a napokban megérkezett. Kéri a nb. közönséget, hogy biza­lommal forduljanak hozzá, ném mint kontárhoz, hanem mint szakemberhez, aki lelkiismeretes munkájáról ismert. Megkereséseket kérjük a kiadónkban leadni. BUDAPESTI RÉSZVÉNY­TÁRSASÁG esztergomi fiókjához hivatalnokot keres. Csakis nőtlen, keresz­tény. 30 évesnél nem idősebb urak ajánlatait „előmenetel" jeligére a kiadóhivatalba kórjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents