Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-02 / 53.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 53 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. JULIUS 2 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Tűrhetetlen immár a drágaság, amellyel a jámbor fogyasztónak nap-nap után meg kell birkóznia. A mult nyári árakhoz viszonyítva 30— 50 százalékkal drágult az élet, s miután a jövedelem ilyen arányban nem emelkedett, sőt csökkent, lehetetlen, hogy az illetékes hatóság közbe ne lépjen s eredményes lépéseket ne tegyen a mostani észlelt ararát magas árak letörésére. Drágult a gyümölcs. Drágult a hús. Pedig az idén bőség van mind a kettőből s elsősorban drágultak azok az élelmiszerek, amelyeknek legcsekélyebb közük is van a kartelekhez. A szerencsétlen fogyasztó kérdőjellé merevedik, ha egyegy fűszerkereskedésbe, vagy húscsarnokba viszi útja s fejcsóváláson túl felháborodással vesz tudomást hétről-hétre ugrásszerűen emelkedő árakról. De nemcsak az érinti súlyosan, ha maholnap nem tudja megfizetni a húst, vagy a zsirt, hanem ami még jobban lehangolná hz az lenne, ha az illetékes hatósági tényezők nem tudnák visszaszorítani medrébe a mostani árhullámzásokat. Szinte azt. kell hinnünk, hogy az élelmiszerek terén is ugyanazt az árszínvonalat akarják a spekuláció és gyors meggazdagodás bajnokai elérni, mint ahol az ipari árak vannak a karteidiktatura nagyobb dicsőségére. A tél közepén még úgy ahogy tűrhető volt a helyzet s amint tavaszodott, hétről-hétre emelkedett minden, mig ma a mult évvégi árakkai szemben nagyon sok élelmiszerben már ötven százalékos drágulással találkozunk. Azok, akiknek nem kell családfenntartásról gondoskodniok, meg tudják fizetni és minden különösebb aggodalom nélkül veszik tudomásul ezt az egészségtelen állapotot, annak a családfőnek azonban, akinek több gyermeket kell iskoláztatnia és népes család eltartásáról kell gondoskodnia, annak meg tudjuk érteni elkeseredését és felháborodását. Mert tagadhatatlan, hogy első sorban ezeket sújtja a nagy drágaság, hiszen ha a legszerényebb viszonyok között is, de táplálkozni minden családban kell. Szociális szempontok is követelik tehát, hogy a város illetékes hatósága haladéktalanul vizsgálja meg ezt a kérdést s kövessenek el mindent, hogy a spekuláció beszüntesse offenzíváját a súlyos anyagi helyzetben lévő fogyasztó zsebe ellen. Talán éppen azért drágul minden, mert a jó Isten szeretettel gondolt ebben az évben magyar népere s a lelketlen árdrágítók úgy gondolják, hogy itt van az ő szüretidejük, amikor, ha illegális körülmények között is, de megháromszorozhatják jövedelmüket. Ez ellen pedig a legenergikusabban emelünk óvást s a kesergő családapákkal együtt követeljük a gyors és eredményes hatósági intézkedést. Mert ha most nem koppintanak a körmére azoknak, akik a maguk erkölcsösnek éppen nem nevezhető haszna érdekében tovább folytatják ezt a harcot és tovább emelik az árakat, akkor a fogyasztó társadalom még súlyosabb helyzet elé kerül, ami az általános rend szemponjából sem kívánatos. A Pázmány Egyesület irodalmi és művészi ünnepélye a Legényegyletben Vasárnap délelőtt nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében folyt a Ka

tontíUS Legényegyletben a Pázmány Egyesület irodalmi és művészi ünnepélye. A megjelentek soraiban ott láttuk Drahos János, Csárszky István, Jeszenszky Kálmán, Lepold Antal, Tóth Kálmán prelátus-kanonokokat, vitéz Borókay Rudolf tábornokot, Zsembery Istvánt az Actio Catholica országos elnökét, Gróh József bankigazgatót és másokat városunk társadalmi életének vezetői közül. Az előkelő irodalmi és művészi ünnepélyt fiindy Zoltán bevezető szavai nyitották meg. A Pázmány Egyesület ezzel az ünnepéllyel nemcsak szórakoztatni, hanem oktatni is akar. A 40 éves egyesületnek jeligéje „Pro litteris et artibus", ez a gondolat vezette a 40 éves egyesületet munkásságában és e téren komoly eredményeket is mutathat fel. A megnyitó beszéd után v. Somogyváry Gyula országgyűlési kép viselő mutatott be egy csokorravalót remekbe készült költeményei közül. „Az új Getszemán", „Az assiágói Madonna", „A hős", „Két ének Szűz Máriához", „A jégcsúcson" c. versek mindegyike egy nagyszabású léleknek hatal mas költői megnyilatkozása. A közönség szűnni nem akaró tapsviharára az illusztris költő még két ráadást is adott. Osváth Júlia, a m. kir. Operaház tagja énekszámokat adott elő. A művésznő bársonyos melegségű, remeken kulturált hangja, kiváló szövegdeklamációja nagyszerű művészi élményt jelentett. Műsorának során Verdi Trubadúrjából egy áriát, Lavotta- és fiubay-dalokat hallottunk. Az énekszámok után Brisits Frigyes helyett Saly Dezső, az „Uj Nemzedék" főszerkesztője tartott előadást. Frappáns, szinte riportszerűen odavetett gondolataiból csak néhányat szeretnénk itt kiemelni. A mai modern kor legfőbb irodalmi tápláléka az újság. Ez a tény a szegénységben találja egyszerű, de biztos magyarázatát. Kétszeresen fontos kérdés tehát a katolikus sajtó problémája, mert egyrészről az általános közvéleményt kell kielégítenie, másrészről a magasabb eszmei tartalmat sem szabad szem elől tévesztenie. Ez a két egymással szinte ellentmondó kérdés megoldható, ha az újságíró katolikus becsületességgel tárgyal az olvasóval az élet problémáiról. De az igazi katolikus újságírás csak akkor fog megvalósulhatni, ha kialakul az organikus katolikus olvasóközönség. A műsor további során Abonyi Géza a Nemzeti Szinház művésze adott elő szemelvényeket a modern katolikus költők köteteiből. Puszta Sándor: „Ember", Nagy Miklós: „Szivni szivedet", Mihály László: „Üzenet a tűznek", Ősz Iván : „Sudarazás" cimű költemények voltak a reprezentálói a katolikus költészetnek. Utolsó számként Pilinszky Zsigmj^d77áTn7Tur. Operaház művésze Wagner: Grál elbeszélését és műdalokat énekelt az ő ritka ércű hőstenorján. Hangskálája annyira szines és annyira drámai, hogy méltán foglal helyet Európa legnagyobb tenorjai között. A Pázmány Egyesület irodalmi és művészi ünnepélye végetért és mi azzal a gondolattal távoztunk, hogy milyen jó volna gyakrabban ilyen reprezentáns Ízelítőt hallani a katolikus irodalomból és művészetből. A vasárnapi munkaszünet átmeneti fölfüggeszti se A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a főispánokhoz az aratási munkálatok ügyében. A rendeletben a miniszter utal arra, hogy a jelen viszonyok között közgazdasági érdek és külforgalmi szempontból is fokozottabb jelentőségű érdekek fűződnek ahhoz, hogy az aratási munkák idejekorán és minden fönnakadás nélkül befejeződjenek. A hirtelen beállott meleg és a gyors beérés folytán szükségessé vált, hogy az aratási munka érdekében a vasárnapi munkaszüneti napok is fölhasználtassanak. A földművelésügyi miniszter ezek alapján a belügyminiszterrel és kultuszminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletében a július 5, 12, 119 és 26 napokra eső vasárnapokon az aratási és azzal kapcsolatos munkálatok végzését elkerülhetetlenül szükségesnek nyilvánítja. Fölhívja a miniszter, hogy törvényhatóságuk területén, a föltétlenül és múlhatatlanul szükséges esetekben, a vasárnapi munkaszünetnek az aratási munkálatokra való felfüggesztéséről intézkedjenek. Á város közönségéhez Esztergom város vezetősége és lelkes polgárai évek óta erejük minden megfeszítésével azon dolgoznak, hogy megteremtsék az idegenforgalmat és ezzel fellendítsék a város pangó közgazdasági életét. A város anyagi és erkölcsi áldozatot nem kímélve, szépített, csinosított, fásitott, parkosított és utakat épitett, hogy a mai megnövekedett kultúrigényeknek megfelelő vonzó külsővel állhasson az idegenek szeme elé. Ez a munka nem volt hiábavaló. Ha összehasonlítjuk a mai „virágos* Esztergomot a 10—15 év előtti Esztergommal, jóleső öröm kell, hogy eltöltsön mindnyájunkat. A város külső képe kellemesen javult és ennek hatása az idegenforgalom fellendülésében máris jelentkezik. Látogatóink az őszinte tetszés hangján ismerik el a megnyerő hatást, amit virágos városunk reájuk gyakorol és az üde környezet mindig több és több vendéget hoz ismét vissza Esztergom falai közé. Meleg örömmel állapítom meg, hogy a lakosságban megvan a fogékonyság a szép iránt és megértette a városszépítés gyakorlati intencióit is. Fejlődő jóizlése és fejlődő praktikus érzéke méltányolja a vezetőség ebbeli törekvéseit és ma már sokan vannak, akik önkéntes buzgalomból maguk is csinositgatják a házuk tájat. Amikor ismét felhívom a közönség figyelmét a virágositás roppant nagy idegenforgalmi jelentőségére, szeretettel és bizalommal kérem a varos minden egyes polgárát, úgyszintén az iskolák és intézetek fenntartóit, legyenek segítségünkre ebben a szépitómunkában. Diszitse mindenki virággal ablakait és létesitsen háza előtt zöld gyeppázsitot vagy virágágyat, részben saját gyönyörűségére, részben pedig azért, hogy a város képét ezzel js kedvesebbé tegye. A város szakközegei és kertészete egy-egy utcaszakasz vagy varosrész szépítésének tervszerű létesítéséhez és berendezéséhez készséggel nyújtanak segédkezet, úgyhogy főként csak a gondozás terheit kívánnánk igénybevenni. De támogassa mindenki a vezetőség munkáját az ültetvények személyes védelmével is. Ne felejtsük el soha, hogy közös kincsünk minden elültetett fa és minden szál virág és hogy a szebb jövő egy-egy téglája mindegyik. És ha — bár ezek száma örvendetesen csökken — akadna még civilizálatlan lélek, akiben a rombolás barbár ösztöne dúl, akadályozzuk meg a kártevest, mindenesetre pedig jelentsük fel a kár-