Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-18 / 49.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 49. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. JUNIUS 18 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az új titánokhoz! Érettségi. Diákkor és a nagyIsmeretlen : az Élet. Mihelyest felálltok az iskola padjaiból és készültök elhagyni az iskolát, megindul a harc a lelketekért. Minden párt, minden egyesület, alakulat számára Ti vagytok a forrás. Ti vagytok a remény, akiknek az ideálizmusán oly könnyű megsütni a mások pecsenyéjét. Mindnyájan Ti értetek versengnek. Szüléitek és különösen az apák ráncos homlokkal magyarázzák: tartsátok magatokat mindezektől távol. Ne higyjétek, hogy megöregedtem, mert véletlenül deres a fejem, roggyantak az inaim és ezért mondom : apáitoknak van igaza. Még jóformán el sem hagytátok az iskola épületét, még az iskola és az Élet között álltok, amikor jövök én, elég jókor én, aki az éjet iskolájában százszor érettségizett vén diák vagyok és egekig verő hangon kiáltom : a szeretet nevében és a szeretetért tegyetek mindent. A szeretet minden körülmények között szebb a gyűlöletnél. A szeretet nem gyávaság. A szeretet az egyetlen isteni szikra az emberben, a többi, ami benne van állati. Könnyebb az üvöltőkkel azt ordítani, hogy letiprom, legázolom, lehengerelem, fejük a porba fog hullani, mint azt mondani: megvédem, segítem ezer pokollal szemben is Embertestvéremet, ott is, ahol erősebbek vannak, mindig a gyengébbek oldalán leózek. Felemelem, magamhoz ölelem az elesetteket, hóna alá nyúlok erős karommal a gyámoltalannak, az ügyefogyott testvéremnek. Ugy hangzik ez az egész, mint valami régi frázis felmelegítése. Fiatal testvéreim! A nyelv nem terem naponta ilyen alakzatokat, ilyen formákat, régi és megdönthetlen igazságokat csak a magyar nyelv meglévő szavaival lehet kifejezni. Ezt teszem én is. Ha nem is mondok újat és csak azt ismétlem, amit eddig még nem sikerült megvalósítani a világon. Divatos jelszavak helyett a régi jelszavakat kiáltom felétek ; Magyar ifjak! Repülőgép, villamosvonatok, rádió és a többi, az eletet meggyorsították. Ma évek alatt többet elünk, mint azelőtt évtizedek alatt. A nagy tülekedésben arra tanítanak benneteket, hogy a mások letiprásával juttok csak kenyérhez. Én nem ezt mondom. Most kezdjetek irodalommal, tudománnyal, művészettel foglalkozni, mikor az élet küszöbén vagytok. Ezután már nem köti kezeteket semmi. Olvassátok nagyjaink Írásait. Egy Deák Ferenc, Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Eötvös, Vajda János műveit és azokból tanuljátok meg, mit kivan a magyar nemzet es mi az évezredes magyar nemzet igazi érdeke és mi az ujabb ezeresztendő biztos záloga. Meglátjátok, ha Ti is úgy akarjátok, ideálizmus által vezetve, új nemzedék fogja az új Magyarországot megteremteni. M. J. Meg kell szervezni a városok statisztikai szolgálatát A városigazgatás és gazdálkodás egyik legbiztosabb és legkorszerűbb eszköze a statisztika, ez a világháború utáni idők gazdasági válságában hasznosságával különösen érvényesülő tudomány. A statisztikai tevékenységnek nemcsak az a célja, hogy puszta tényeket állapítson meg és fejezzen ki számokban, hanem kutatja az okokat is, amelyeknek következményeiként a számok létrejöttek. A statisztika van hivatva arra, hogy a tények helyes és igazságos feltárásával, az illetékes szaktényezőkkel együtt mondjon Ítéletet a jelenről és a mult tapasztalatai alapján készítsen reális terveket a jövőre. Egyes városok már régen .tudatára ébredtek annak, hogy lakosaik életnyilvánulásainak sokkal intenzivebb és állandóbb jellegű megfigyelésére van szükség, hogy az önkormányzati igazgatás megfelelő alapot nyerjen működésének széles köréhez. Ma már a tudományos világ legkiválóbbjai és a közigazgatási szaktényezők egyértelműleg megegyeznek abban, hogy céltudatos és modern kor hatalmas fejlődési tényezőjének minden vonatkozásaiban megfelelő közigazgatás nem képzelhető el statisztika által nyújtott tájékoztató és irányító szolgálat nélkül. Az általa készített értékmérő az, mely lényegesen elősegíti az áttekintést a szükségletek és várható bevételek, illetve fedezetek sokféleségében és ad világosabb következtetési lehetőséget a jövőre nézve. Az általános igazgatás, az egyre nagyobb mértéket öltő szociális terhek, a háztartás mérlege, a városi üzemek gazdálkodása és a városkultúra fejlődése vagy hanyatlása egészen más szemszögből, tisztább és biztosabb látással és tudással Ítélhető meg a statisztika segítségével, mint nélküle. A modern városigazgatásnak nincsen olyan ága, amely nélkülözhetné. A statisztika jelzi a közigazgatás, a gazdaság és kultúrpolitika minden mozdulatát, akár helyes, akár helytelen irányban történjék is ez. Módot nyújt ezáltal arra, hogy még kellő időben, eső előtt vehessük fel konzultálhatunk. A számok realitására nem hatnak ki érzelmi, vagy hasonló zavaró jelenségek, melyek könnyen más szint és jelentőséget adhatnak a tényeknek mint amilye nek azok a valóságban. A magyar városok statisztikai szolgálatának megszervezése olyan fontos, országos városigazgatási érdek, hogy nemcsak elszigetelten, hanem az összes városoknak egyformán kellene a dologgal foglalkozni és a kérdést megoldani. A városok statisztikai adatgyűjtésével a belügyminisztérium ugyan a Székesfőváros Statisztikai Hivatalát bízta meg, mégis az egyes városok statisztikai szolgálatának lenne feladata, a rendszeres statisztikai adatok gyűjtése, ami természetesen a helyi igényeknek megfelelően szélesebb körű is lehetne, mint amilyenre a központi adatgyűjtés szempontjából szükség van. A központi adatgyűjtés amúgy sem terjeszkedik ki minden olyan részletkérdésre, amire esetleg az illető városnak van múlhatatlanul szüksége városgazdálkodási, pénzügyi, kulturális, vagy más különleges okból. A helyi jellegű anyagból azután a központi adatgyűjtés számára is mindig rendelkezésre állana az a statisztikai anyag, amire e

gy-e

gy speciális kérdés megvilágítása szempontjából szükség van. A városok statisztikai szolgálata, ha a célnak megfelelően külön szerveztetik meg, az eddigieknél sokkal megbízhatóbb adatokat produkálna, mert azt e célra beállított személyzet végezné és nem a közigazgatási ügyosztályok egyéb feladatokkal amúgy is túlterhelt személyzete. Kiváló testnevelési munkáról tett tanúságot a bencésgimnázium ezévi tornavizsgája Szombaton délután tartotta meg a bencésgimnázium, városunk leg ősibb intézete, hagyományos keretek között évvégi szokásos tornavizsgáját. A sportünnepségen hatalmas közönség jelent meg. Ott láttuk : Kemenes Illés dr. főigazgatót, Szukováthy Imre dr. testnevelési főiskolai igazgatót, Hamvas Endre dr. és Török Mihály dr. prelátus kanonokokat, Frey Vilmos dr. alispánt, Glatz 3yula polgármestert, vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József ny. tábornokot, Reviczky Ele mér főszolgabírót, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelőt, Brenner Antal dr. főjegyzőt, Bartal Alajos, Blaskovics Piacid, Obermüller Ferenc és Weiss Richárd dr. intézeti igazgatókat és még többen másokat helyi társadalmi életünk vezető férflai közül. A tornabemutató felvonulással és a Himnusszal kezdődött meg, utána szabadgyakorlatok következtek az intézeti fúvószenekar kíséretével. Minden egyes szabadgyakorlatot a pontos összmunka, ritmikai érzék, magas iskolázottság jellemzett. A tornavizsga további során az ötödik osztály padgyakorlatokkal, a második osztály társasgyakorlatokkal, a harmadik osztály játékos stafétával, a negyedik osztály igazi szép kulturált talajtornával, az első osztály pedig botugró stafétával szere pelt. Minden egyes szám egy-egy Ízelítőt adott arról a kiváló testneköpönyegünket, nem pedig akkor, ' velői munkáról, amely a bencésgimamikor az alázúduló víztömegektől már bőrig áztunk. Szigorú tárgyi lagosságát, pártatlanságát megőrizve az egyetlen csalhatatlan tényező, 'amelyet adott esetekben nyugodtan náziumban folyik A versenyszerű számok mindegyi ke olyan szép sportot nyújtott, hogy külön meg kell emlékeznünk azok győzteseiről. A 200 méteres gátfutást Máriássy Mihály 29 mp-es idővel, a súlylökést Lahutsky István 1030 méterrel, a 400 méteres síkfutást Rappai 56 mp-es idővel, a hármas ugrást ismét Lahutsky István nyerte 12 méteres ugrásával. Nagyon szépek voltak a korlát- és nyújtógyakorlatok, amelyeknek győztese Boa Pál lett 37'5 ponttal. Az osztályközötti versenyt diszkoszvetés, 4 x 100 méteres staféta és a kétszer 5 perces kézilabda mérkőzés képviselte. A tornaünnepély végén Szukováthy Imre dr. szólott az ifjúsághoz, megdicsérte munkájukat, ami különösen azért értékes, mert Magyarország legnagyobb szakértőjének szájából hangzottak el. A tornaverseny kiváló megrendezéseért, betanításáért Boromissza Gyula testnevelő tanárt illeti meg az elismerés. Nem tartozik a tornavizsgához, de itt kell megemlékeznünk arról aporfellegről, amely az ünnepély résztvevőinek a nyakába zúdult, amikor a Nagy Dunaparton egy kocsi vagy autó elment. Ilyen atkalommal az öntözőautót talán ki kellene rendelni, hogy a résztvevő közönségnek ne kelljen a port nyelnie. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektívfelügyelő m. kir. államrendőrség álta> engedélyezett magánnyomozó iroda/1 Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt Megfigyel, informal kényes természetű ügyekban nyo nos, o<dii nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön.