Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-16 / 5.szám

hogy ez a szálloda nem megy úgy, mint kellene. Nem csodálható tehát, hogy további befektetésektől tartózkodik, utóvégre ő minden befektetésért felelős részvényeseinek. Nagyon elismerésreméltó, amit eddig csinált a Fürdő Szállodából, de ebből a mostani lehetetlen helyzetből mégis csak ki kell emelnie. Nem akarom itt részletesen vázolni a sok panaszt idegenek és esztergomiak részéről. Részemről a panaszosoknak igazat adok, mert magam is meggyzőződtem azok helytálló voltáról. Itt csak leszögezem a tényt, hogy Esztergom városban a vendéglői ipar sok kívánni valót hagy maga után és költekezhetik a város az idegenforgalomra bármennyit, ide az idegenek pénzt nem fognak hozni, mig vendéglőink nem érik el azon fokot, amelyen áll— niok kell. Még ha oly luxus-szálloda épülne, mint a Dunapalota, még azt sem látogatnák rossz konyha mellett. De legyen egy egyszerű, tiszta, kényelmes, tehát modern szálloda elsőrangú konyhával és megfelelő személyzettel, annak mennie kell. Ez a városban létszükségletet képez, ez városunknak lényeges kiegészítő kelléke. Nem kell ide új, hisz itt van a régi Fürdő Szálloda, de sajnos négy évtized óta folyton rosszabbodó hírnévvel. Ezt a „Fürdő Szállodá"-t, Esztergom fénykorának ezt a maradványát kellene restaurálni arra az időre, mikor az Árpádok palotája restaurálva lesz. Nem értem én restaurálás alatt azt, hogy újból beépítések történjenek, hanem azt, hogy ha áldozatok árán is, de régi hírnevét visszaállítsák, úgy, hogy minden autótulajdonos már csak a jó konyhája miatt is felkeresse, kijőve egy-egy nyári esti vacsoráját elfogyasztani, vagy vikendekre. Ezen restaurálás nem történhetik egyik napról a másikra. Évtizedek pusztításának helyreállításához nagy tőke szükséges a kellő ambíció és jóakaraton kivül. Nem fog akadni oly tőkeerős bérlő, ki minimális, a mai kor pénztelenségének megfelelő árak mellett kiváló jót és eleget adjon, azonkívül országos reklámot csináljon és azután türelemmel várja, mig a feléledő jó hirnév ismét elterjed. Hogy üzleti számításait megtalálja, kénytelen lesz előbb-utóbb ugyanazt folytatni, mint elődei, vagyis a bevetődő közönséget megfejni, nem törődve a vendéglő jövőjével. Szerény véleményem szerint — akár mennyire nem üzlet egy banknak, vagy közületnek a házi gazdálkodás — itt mégis egyelőre legalább házigazdálkodás kellene. Ezen fontos kérdésnél a városnak és a tulajdonos Takarékpénztárnak össze kell fognia és egy jövő üzleti reménység érdekében ezen intézmény hóna alá nyúlnia. A város részéről a restaurálandó szállodának oly kicsiny adóteherrel szabad megterhelve lennie, hogy az adó egyáltalában csak adónak neveztessék, ha már a teljes adómentesség nem kivihető. A legmesszebbmenő vizdijkedvezményt kell nyújtani. Közben kell járni, hogy úgy a villany, mint a szén a szanálás alatt a legkedvezőbb árban adassék. A restaurálás ideje alatt a vendéglői árak az elképzelhető legkisebbek legyenek, hogy a közönség ideszokjék. Magától értetődőleg megfelelő szakember vezetné az üzletet, aki a Takarékpénztárnak elszámolna és figyelembe venné utasításait. Lehet, sőt valószínű, hogy az első évben még igy is deficit lesz, de ily gazdálkodás mellett a beteg évről-évre javulni fog és néhány év alatt ott lesz, hogy ismét bérbe adható és a városnak ismét egy fizetőképes adóalanya lesz, amelyen keresztül a most ezirányban megakadt pénzfolyam a város polgáraihoz jut. Biztos vagyok benne, hogyha Budapest közönségében ismét felébred a bizalom a Fürdő Szálloda iránt, a Takarékpénztárnak a fürdőtelep fejlesztési tervei is megvalósulhatnak. Rövidesen kevés lesz a főépület s meg kell építeni a dependancot a régi gyógyszertár helyén. Hátha még megvalósítaná e sorok Írójának eredeti tervét, amelyet a jelenlegi strand építése előtt ajánlott, amely szerint gyermekstrandot építene a dunaparti épülete helyébe. Mily perspektívája lenne ez a nyaralók ideáramlásának ! A szülők legjobban becézik gyermekeiket az első hat évben. Ezen korukban viszik őket a Balatonhoz és a tengerre. Már pedig ha Budapesttől ily kis távolságra egy gyermekek részére készült, tehát igen sekély vizű meleg strandfürdő lenne, hol óvónők felügyelete alatt a gyermekek úgyszólván egész napjukat a szabadban tölthetnék, micsoda gyermekinváziót jelentene rövid idő alatt. Pedig ilyen sekély vizű medence nem is kerülne sokba. Biztos vagyok benne, hogy rövid idő alatt ujabb szálloda is kellene. A jó konyha természetesen itt is alapfeltétel, no meg a jó izlés. Ha pedig a Duna-felé nyitott (és nem kabinokkal elzárt) gyermekstrand amely összeköttetésben volna a felnőttek fürdőjével, az úttesten át a Duna-felé eső részén szépen kiépített lépcsőzettel a Dunába vezetne, hol a felnőttek épúgy, mint a Balatonon, vagy a tengeren csónakba ülhetnének, esetleg a Dunában is megfürödhetnének, mennyivel emelné a nyári szórakozás lehetőségét. Tudnék itt még igen sok lehetőséget kifejteni a Fürdő Szálloda és vele együtt a nyaralás fejlesztésére, azonban biztos vagyok benne, hogy úgy sem lesz belőle semmi, hát igy csak ennyit mondok el a hozzám hasonlóan városunkért rajongó néhány idealistának egy csúnya januári estén és őket is kérem, foglalkozzanak ezen témával, talán inkább lesz belőle idővel valami. dr. Büntetni akar az Ipartestület Az Ipartestületek Országos Központja felterjesztést intézett az iparügyi miniszterhez az ipartestületi szék hatáskörének kiterjesztése érdekében. Megállapítja a felterjesztés, hogy az ipartestületi szék kellő hat táskör és szankció nélkül a kiváneredményt elérni nem tudja. A vezetők munkájának eredménye megbénult annak következtében, hogy a tagok tudatában vannak az ipartestületi szék csekély hatáskörének és azt nem is respektálják oly mértékben, mint ahogyan kellene. Számtalan esetben megtörtént, hogy renitens ipartestületi tagok ügyet sem vetnek az ipartestületi szék meghívójára, nem jelennek meg a tárgyaláson, amivel szinte helyrehozhatatlan kárt okoznak az ipartestületi szék tekintélyének. Ezért az ipartestületben a fegyelem fenntartása érdekében az ipartestületi széknek lényegesen szélesebb körű jogkört kell biztosítani. Igy szigorítani kell a büntetéseket, mert a húszpengős pénzbírság nem bizonyult eléggé hatékony eszköznek arra, hogy a fegyelmet sértő tagot visszatartsa a rendbontástól. A pénzbírság felső határát legalább kétszáz pengőre kellene felemelni, azzal a megszorítással, hogy a húsz pengőt meghaladó pénzbírság ellen fellebbezni ne lehessen. Számos kézműves iparoson a pénzbírság nem hajtható be. Az ilyen taggal is érvényt kel! azonban szerezni az ipartestületi szék határozatának. Igy meg kell adni az ipartestületi széknek a jogot, hogy behajthatatlanság esetére más büntetést szabhasson ki, például a tanonctartási jog megvonását, a közszállitási csoportból való kizárást, mindennemű ipartestületi tisztség viselésétől öt-tíz évre való eltiltást. Az ipartestületek körében felmerült az a kívánság is, hogy a renitens iparostól bizonyos időre az iparűzési jogot is vonják meg. Ezt az utolsó kívánságot a központ nem teszi magáévá, miután az ipartestületi szék az iparűzési jog visszavonása tekintetében nem határozhat, legfeljebb csak javaslatot tehet. Fölveti a felterjesztés azt a gondolatot is, hogy az ipartestületi tagot, amennyiben kétszeri szabályszerű idézés ellenére sem jelennék meg az ipartestületi szék előtt, az elsőfokú iparhatóság kényszerítse a megjelenésre. Jogot kér a központ az ipartestületi szék számára arra is, hogy megfelelő büntetéssel sújthassa azt az ipartestületi tagot, aki az ipartestület közgyűlése által elfogadott irányárakat, vagy a munkavállalókkal megkötött kollektív szerződést nem tartja be. Kéri végül a felterjesztés a kontárok ellen való eljárásnak az ipartestületi szék hatáskörébe való utalását. A kontárügyeket az ipartestületi széknek kellene előkészítenie és a bíráskodást is az ipartestületi széknek kellene átengedni. A kontárügyekben Ítélkező tanács elnöke a kihágási biró legyen, aki minden egyes kontár-ügy tárgyalása végett kiszállna az ipartestülethez és ott a már előkészített kontárügyet az ipartestületi székkel együtt letárgyalná. Még pár szó a szavalókórusról Korábbi fejtegetésemben megraj zoltam ennek az izzig-vérig mai művészetnek általános képét, most következnének azok a részletek, amelyek révén teljesen megismerjük a szavalókórust. A szavalekórus tagjait a kórusvezető karokra osztja : aszerint, hogy férfi, női vagy vegyes kórusokról van szó az egyes karok magas, közép és mély hangok szerint csoportosíttatnak az óiekhan^oknak megfelelően, — megjegyzendő még, hogy a vegyes kórusokban gyermekkar is van, továbbá, hogy a nőket álta Iában csak egy karba osztjuk be. Minden karban szerepel emellett egy vagy több szólista is. A hatás fokozására a hangdinamikai eszközök mellett még világítási, diszletezési és a karok egyöntetű mozdulattal is igénybe vehetők, sőt — miként azt a már korábbban emiitett Sik : „Adventes bizonyítja — ujabban már teljesen felszerelt s a modern színpadtechnika minden eszközével rendelkező színpadokra alkalmazzák a szavalókórus-szerzők műveiket. A karok beosztása, illetőleg csoportosítása terén természetesen az egyes művek természete szerint a kórusvezető művészi elgondolásai megvalósításának széles tere nyílik, annál is inkább, 'mert hiszen egy még a fejlődés kezdetén álló és mérhetetlen lehetőségeket nyújtó uj művészetről van szó. A kórusvezető úgy vezényli a szavalókórust, mint a karmesterek a zene vagy énekkarokat, a betanításnál pedig az egyes szavalóknak külön egyezményes jelekkel ellátott, feldolgozott szövegkönyveket ad ki. Magáról a betanítás munkájáról — mely inkább csak szakembereket érdekelhet — nem óhajtok bővebben szólni, mert hiszen ennek már valóságos és egyre bővülő irodalma van s egy rövid ismertetés keretébe bele sem szorítható. Az egyes szavalóknak nem kell sem énekhanggal rendelkezniök, sem kiváló szóló szavalóknak lenniök s ez az a tulajdonság, ami egyrészt lehetővé teszi a nagyobbméretű kórusok aránylag könnyű szervezését és ami másrészt tulajdonképen a kezembe adta a tollat. Régen, évek óta vajúdik az Esztergomi Hét kérdése s most a közeledő Szent István-ünnepségek különösen aktuálissá tesznek minden tervet, ami megszivlelést igényelhet. Ilyennek találom én egy helybeli nagyarányú szavalókórus létesítését. Ha városunk, mint úttörő e téren, ki tudná használni a hatalmas méretű szavalókórus szervezet első kezdeményezésével járó óriási propaganda eszközt, ezzel nemcsak hatalmas erkölcsi sikert, hanem jelentős anyagi hasznot is lehetne elérni ügyes és szakavatott vezetés mellett. Sik Sándor dr., aki az „Adventtel — tudomásom szerint — az első nagyarányú szavalókórusra szerzett művét alkotta meg a magyar irodalomnak zseniálisan szakavatott kézzel, bizonyára készséggel dolgozná fel Szent István drámáját szavalókórusra, vagy alkotna még egy művészi elképzelésben már bizonyára ott élő és az eljövendő ünnepségekre időszerű, hatalmas szavaíókórusművet a primási székváros országos, sőt nemzetközi viszonylatban is jelentős ünnepére. A terv megvalósításához nem kellene egyéb, csak igen nagy szeretet a szülőváros iránt, jóakarat és lelkes munka, olyasféle, mint amilyen az egyszerű oberammergaui parasztokat fűti és Esztergom olyat alkothatna, ami egy csapásra az országos érdeklődés középpontjába helyezhetné. Dr< Katona Gábor Az esztergomi kir. járásbíróság agybeosztása az 1936. évre Az esztergomi kir. járásbíróság az 1936. évben a következő ügybeosztásban fog működni : A birói kar. a) Schmidt József kir. járásbirósági elnök ügyköre: elnöki ügyek, pénzkezelés, központi intézkedések (a megkeresések és a végrehajtási kérelmek kivételével), polgári peres ügyek, lakbérleti ügyek és birói letétek. Állandó helyettese: Szabó János kir. járásbirósági alelnök. b) Szabó János kir. járásbirósági alelnök ügyköre: büntető ügyek, bünvizsgálati ügyek, fiatalkorúak bűnügyei, társadalombiztosítási ügyek, holtnaknyilvánítási ügyek és okirat megsemmisítési ügyek. Állandó helyettese dr. Berindán Sándor, kir. járásbiró. c) Csics Ákos kir. járásbiró ügyköre : telekkönyvi bejegyzési kérvények a gazdavédelmi ügyek kivételével, hagyatéki ügyek, polgári megkeresések és büntető megkeresések. Állandó helyettese : dr. Berindán Sándor kir. járásbiró, d) dr. Bet indán Sándor kir. járásbiró ügyköre : polgári peres ügyek, haszonbérleti peres ügyek, ingó végrehajtási ügyek, ingatlan végrehajtási ügyek és gazdavédelmi ügyek. Állandó helyettese: Csics Ákos kir. járásbiró.