Esztergom és Vidéke, 1936
1936-05-31 / 44.szám
A Felsödnnántűü Mezőgazdasági Kamara Esztergomban tartotta XXVIL rendes közgyűlését A közgyűlésen felszólalt Serédi Jusztinián biboros főpásztor is Hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg a kamarai 1 közgyűlést gróf Khuen-Héderváry Károly elnök. Különös melegséggel üdvözölte a gazdaparlament gyűlésén jelenlévő biboros főpásztort, kérve őt, mint Dunántúl egyik nagybirtokosát, legyen támogatója a mezőgazdaság és mezőgazdasági lakosság egyetemes érdekeinek is. A hegrcegprimás megköszönve az üdvözlést, helyesléssel kiséri a kamarának azt a gyakorlatát, hogy működési terének törvényhatóságait sorra látogatja. Régi hibánk — mondotta — hogy a magyar emberek nem ismerik egymást, s ez különösen a gazdákra áll, kiket földhöz kötött hivatásuk egymás megismerésében méginkább gátol. Továbbfűzve e gondolatot, nemcsak az a fontos, hogy a gazdák egymást megismerjék, hanem fontos a külföld piacainak és igényeinek a megismerése, nem kevésbbé, hogy a külföld is előnyösen ismerjen meg bennünket. Exportfeleslegünk értékesítésének ez nélkülözhetetlen előfeltétele. Mint gazda, üdvözölte a felsődunántúli vármegyék válogatott gazdakiküldöttjeit. A hercegprímást az egybegyűltek meleg ünneplésben részesítették. Gróf Khuen-Héderváry Károly elnöki megnyitójában éles képet adott a jelenlegi gazdasági helyzetről. Elismeréssel szólt a római paktum kedvező hatásáról, majd az Anglia felé irányuló emelkedő baromfi ki vitel felett fejezte ki örömét. Sajnálattal tette szóvá az osztrák piac visszafejlődését, bár a szerződés szerint fennáll az egy a másfélhez arány, Ausztria nem teljesíti kötelezettségét. Az osztrák piac visszaszerzésére hívta fel a figyelmet. A továbbiakban a gazdasági szakiskolákról szólott. Az eddig legjobban bevált téli gazdasági iskolatípusnak, serdülők és idősebbek részére való erős szaporítását követelte. Abban a vitában, hogy vájjon a kis- vagy nagybirtok termel-e többet csak az a helyes megállapítás — mondotta általános tetszést aratva —, hogy az olyan gazdaságnak van létjogosultsága, amely jól termel. Ha jól termel a kisgazda, bebizonyult, hogy tud mennyiségileg és minőségileg is versenyezni a nagy uradalommal. A közgyűlés az elnök javaslatára a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Frigyes főherceeg, felsődunántúli nagybirtokost táviratilag üdvözölte. Dr. Reviczky Gábor vm. főjegyző az alispán, báró Mirbach Antal az alsódunántúli kamara elnöke a kaposvári, valamint a kecskeméti, debreceni és miskolci megjelent kamarai vezetők nevében a mezőgazdasági egység szükségét hangoztatta. Dr. Ormándy János a külföldi értékesítés, a belföldi piacrendezés kérdését, továbbá az időszerű adókivánalmakat és reformokat teszi szóvá. Gróf Esterházy Móric sürgősnek tartja, hogy a kormány végre megállapítsa a külföldi valutákra vonatkozó szorzószámot. Tiltakozik az 5.70-es alapra való visszatérés ellen. Farkas Dénes (Mezőőrs) a kisgazdák bekapcsolását követeli a szarvasmarhaexportba, kéri a műtrágya vámmentes behozatalát, javaslatot tesz az ipari szesznek melaszból való előállítása ellen. Dr. Mihályffy Ernő a mezőgazdasági munkások és cselédek aggkori és rokkantsági biztosításának megvalósítását sürgeti. Dr. Mohácsy Lajos az uj vasúti menetrend ellen tiltakozik, mely Pápa környékén a vasút balkánizálását vonta maga után. Somogyi Ferenc a cukor árának a leszállítását, Meszes Ferenc a városi és szentgyörgymezői gazdaközönség részéről kéri a kamara közbenjárását a kisüstön való főzési dijak és illetékek felére mérséklése érdekében. Ezen kivül még több felszólalás hangzott el, amelyek az általános gazdasági kérdéseket tették szóvá. A kamarai ülésen az emiitetteken kivül megjelentek a társkamarák vezetői, dr. Radocsay László főispán, hg. Esterházy László, sokorópátkai Szabó István, Fehér Gyula, Szokolay Antal prelátus kanonokok, Radi Lajos, Megay-Meisner Károly orsz. gyül. képviselők, Glatz Gyula polgármester, Etter, Q dön | v ezéri gaz^ató. Amtman István gyorvarosi főj egy ző, dr. Mike Lajos, v. Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, Thaly Dezső, dr. Reizner Ti bold bencés jószágkormányzó és a kamarához tartozó hat vármegye tagjai majdnem teljes számban. A közgyűlést megelőzően vasárnap este jól sikerült ismerkedési est volt a Fürdőben, ahol több felszólalás hangzott el. Vasárnap délután a város nevezetességeiben gyönyörködtek a kamarai tagok. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara a város meghívására tartotta évi közgyűlését Esztergomban. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat 75-ik évi közgyűlése Háromnegyed százados, eredményekben gazdag múltjához méltóan ünnepelte kereskedelmi társulatunk fennállásának 75 éves évfordulóját. A városháza közgyűlési terme telje sen megtelt az érdeklődőkkel. A társulat vezetőségén és tagjain kivül megjelentek : Glatz Gyula polgármester, Drahos János dr. prelátuskanonok, Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgató. Obermüller Fe renc főreálisk. igazgató, Marczell Árpád dr. főreálisk. tanár, Frommer Ferenc városi főszámvevő, a var megye képviseletében Maros Antal főszolgabíró. A győri keresk. és iparkamara képviseletében Morvay István felsőházi tag, elnök, Meixner Ernő dr. főtitkár, Salzer Lipót ka marai tag és az Orsz. Magy. Kereskedelmi Egyesülés képviseletében Nádor Jenő főtitkár. Az Esztergom Ipartestületet Hermann Lajos elnök képviselte. Gróh József, dr. diszelnök meleg szeretettel üdvözölte a megjelent ven dégeket és a társulat tagjait. Visszapillantást vetett a város háború előtti Kereskedelmi viszonyaira, amikor több olyan cégünk volt, a nelynek hajója bejára a Dunát és városunk kedvező fekvésénél fogva központjává lett a szomszédos megyék kereskedel mi életének is. A nagy tetszéssel fogadott dis'elnöki megnyitó után Eckstein Simon ellenőr rámutatott a 673 pengős va gyoni szaporulatra, amely a mult évben jelentkezett és beszámolt a társulat gazdasági helyzetéről Javaslatára a közgyűlés az illetékes vezetőknek a felmentvényt megadta. Ezután Szántó Pál titkár olvasta fel az elmúlt évre vonatkozó jelentését. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Sándor Pálról, az Omke alapító elnökéről aki kiváló képességét hosszú évtizedeken keresztül a parlamentben, gyűléseken és min denütt, ahol a kereskedslem érdekeit védeni kellett, állította a magyar kereskedelem szolgálatába. Majd megemlékezett Einczinger Sándor sütőcégről, amely cég 1935 ben ünnepelte fennállásának 200 éves fordulóját, valamint Iharossy Sándor füszerkereskedő kartársról, abból az alkalomból, hogy 40 évet töltött el a kereskedelmi pályán. Beszámol a titkári jelentés a társulat védnöksége alatt működő női kereskedelmi tanfolyamról, mely az idén ünnepelte fennállásának 25 ik évfordulóját és amely évben a tanfolyam Il-ik évfolyama is megnyílt. Ezzel kapcsolatban jelenti, hogy a f. évben egy délutáni és esti keresk. tanfolyam is megnyílt, melynek célja az volt, hogy a kereskedelmi pályán működő kartársakat és az erre készülőket a szükséges kereskedelmi és gazdasági ismeretekkel lássa el. A titkári jelen tés minden fontosabb mozzanatra kitért és annak elhangzása után a gyűlés résztvevői lelkes tapssal honorálták a kiváló beszámolót. Az elrendelt tisztújítás alkalmából a régi tisztségek betöltői mellett Marosi Józsefet alelnökül, Jancsó Dezsőt pénztárosul választották meg, mig a választmányt is több uj taggal egészítették ki. Meixner Ernő dr. az iparkamara nevében üdvözölte a társulatot jubileuma alkalmából. Sajnálattal látja az egész országban észlelhető kereskedelem ellenes áramlatot. Nagy hiba szerinte, hogy kereskedőinkben nincsen meg az a komoly összetartó erő, amely ezen áramlattal szembe tud szállni. Pedig a kereskedelemnek nemzetfenntartó erejét ma már mindenki elismeri és jól tudja, hogy nem lehet igazán nagy az a nemzet, amelynek nincs intenzív kereskedelmi forgalma. Itt ragadja meg az alkalmat, hogy a jubileumát ünneplő társulat jelenlegi ügyvezető elnökét, Lenkei Emilt üdvözölje abból az alkalomból, hogy nehéz viszonyok között 10 éve vezeti a társulatot. És ha e szerény, önzetlenül dolgozó elnök munkáját a kereskedelem hivatott érdekképviselete enynyire értékeli, meg kell állni a 10 éves jubileum mellett nekünk is, akik közvetlenül látjuk azt a munkaszeretetet, amellyel Lenkei elnök a társulatot már tgy évtizede vezeti. Szószólója a kereskedelmi érdekeknek a sajtóban, a városházán, az iparkamarai gyűléseken, amelynek hoszszú évtizedek óra kipróbált harcosa, az adófelszólamlási bizottságban, ahol mindenkor össze tudja egyeztetni a kincstár és az adófizető alanyok érdekeit. Csak Meixner főtitkár szavait idézzük, amikor azt mondotta, hogy meggyőződése az, hogy a társulat vezetése kipróbált, kiválóan jó kezekben van és ha minden magyar kereskedelmi alakulatot hasonló szellemben vezetnének, akkor a magyar kereskedelem jóval előbb tartana. Ezután Nádor Jenő tolmácsolta az Omke üdvözletét. Értékes felszólalásában felsorakoztatja azokat az érveket, amelyekkel az Omke az utóbbi évtizedben a kereskedelem szabadsága ellen harcolt. A hallgatóság nagy tetszésnyilvánítása köz ben beszélt a szövetkezetek elleni harcról és arra az eredményre jutott, hogy a kereskedelmi érdekképviseletek nem a szövetkezeti eszme, hanem az ott észlelhető visszaélések ellen harcolnak. Majd Lenkei Emil elnök emelkedik szólásra, megköszöni a hozzá intézett meleg szavakat. Történelmi visszapillantást vet a gyászos emlékű abszolutizmus éveire, amelyekben a társulat megalakult. Élénk színekkel ecsetelte azt a politikai légkört, amely minden magyar megmozdulást csirájában fojtott el. Igaz hálával emlékezik meg elődeinkről, akik ilyen viszonyok mellett a „Handels Gremium"-ot megalakították. Példájuk legyen követésre méltó előttünk és tanuljuk meg tőlük, hogy minnél nagyobb válságban van az ország, annál nagyobb szükség van egymás megbecsülésére és szeretetére. Értékes előadását azzal a fohásszal fejezi be, hogy szűnjön meg hazánkban a gyűlölködés, egyik magyar ne bántsa a másikat, találjanak testvéreink nyugodt, biztos exisztenciát és dolgozzunk mindnyájan megcsonkított hazánk feltámadásáért. Erre a munkára kéri a Mindenható áldását. Majd Szegedi József dr. társulati ügyész Iharossy Sándor korábbi indítványa folytán határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben tiltakozik az úgynevezett Flandin-féle béketer vezet ellen, amely a mai határokat még 25 évig kívánja változatlanul fenntartani- A díszközgyűlés a ha tározati javasla ot egyhangúlag magáévá tette és intézkedett annak illetékes helyre való továbbítása iránt. A diszgyűlés végül méltányolva a város fejlesztésében és igy a kereskedelmi életünk előbbrevitele érdekében is elért eredményes munkát, egyhangú lelkesedéssel Glatz Gyula polgármestert, Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgatót és vitéz S.iuós- Waldvogel József nyug. tábornokot a társulat örökös dUztagjaivá választotta meg. Leleplezték Madaras Aurél arcképét a Szentgyörgymezői Kat. Olvasókörben Az Esztergom-Szentgyörgymezői Kat. Olvasókör az elmúlt vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Bartus József, a kör ügyvezető alelnöke üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést megnyitotta, majd felkérte Hegedűs Sándor titkárt évi jelentésének előterjesztésére. A titkári jelentés megemlékezik a katolikus körök és hasonló kultúrintézmények szükségességéről. Ezek az intézmények áldozatot kivannak tagjaiktól, mert csak úgy teljesíthetik feladataikat. Az eredmény azonban megéri a tagoktól kivánt erkölcsi, támogatást és anyagi hozzájárulást. Teljesítsük tehát lelkiismeretesen tagsági kötelességeinket, hogy jogainknak békében és szeretetben lehessünk élvezői második otthonunkban. Megköszöni mindazoknak szíves közreműködését, akik az elmúlt év folyamán a köri élet fellendítésén fáradoztak; szellemi, társadalmi közreműködésükkel, anyagi támogatásukkal körünk ügyeinek előmozdításában resztvettek. Különösen kiemeli Nyári József tanító érdemeit, ki a népakadémiai előadások, színdarabok, ének- és zenekar s egyéb kulturális tevékenységek szervezésében és vezetésében fáradhatatlan volt, azonkívül Fazekas Dezsőt, aki minden vonatkozásban segítségére volt a köri előadások rendezésében. A köri élet jelentős fellendüléséről számolt be Szalva Ferenc, a kör pénztárosa, kimerítő pénztári jelentésében. Nyári József a könyvtár évi forgalmáról, Gere János a kör leltári állapotáról tájékoztatták a közgyűlést. A tisztújítás kapcsán a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg elnökéül Hoiváth Rudolf dr.-t, Szentgyörgymező új plébánosát, aki szeretettel fogadta az egyhangú megnyilvánulást és megtiszteltetést személye iránt s fölajánlotta minden