Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-12 / 4.szám

valósítása nem csupán rajtunk múlik. Az egyik az, elérkezett az ideje annak, hogy a nagyközönség körében is illuziómentes vélemény alakuljon ki. Közvéleményünk annyira hajlik a szines, tágméretű, tetszetős hangulatoktól színezett felfogás felé, hogy sokszor nem is ügyelt azok kellő megalapozottságára. Ezért hajlandó volt megbélyegezni mindenkit, aki nem akart ezeknek az illúzióknak rózsaszínű ködében önfeledten ringatódzni. Az illuziómentes, reális tisztánlátás sokaknak talán kellemetlen, talán sért is egyet s mást és fáj is kissé de mindenesetre őszintébb, komolyabb, értékesebb és megnyugtatóbb. Akik ismerjük az elszakított részek életét, tudjuk, micsoda nagy változás ment ott végbe az összeomlás óta és tudjuk, hogy az elmúlt másfél évtizedet teljesen nem lehet onnan kitörölni soha. Ennek a tisztánlátásnak nyomán talán a magyar közvélemény is reálisabban tekinti át helyzetét, abból reá háramló feladatait és talán nagyobb mértékben törekszik azok megvalósítására. A másik dolog annak kiemelése, ha mégis lesznek olyan mozzanatok amelyek értelmileg távolabb tartanak a könyv némely tételének és részének elfogadásától, úgy, annak több és mélyebb oka van. Éppen a történeti mult sok és szomorú tapasztalata fakasztotta a magyar lelkekber azt az aggodalmat, amely a jövővel szemben eltölti és amelyekre biztosítékokat keres. Olyan helyet kivan a magyar nemzet, amely megilleti és amelyet megérdemel s ezt biztosnak és biztosítottnak akarja látni. Ott él a magyar közfelfogásban az a vélemény, — és hogy mennyire mélyen él, az 1918-ban látszott meg — hogy a magyar nemzetre sok méltánytalan háramlott abból, hogy sorsát évszázadokra másokhoz kötötte. Azért hivta még I. Ferdinándot, hogy Persze, hogy városunk legnevesebb és legszebb báljának rendezői találták fel ezt a rendkivüli és Karnevál birodalmában forradalmi, de mindenképen dicsérendő újítást. Fellélegzenek városunk közéleti vezetői és az összes háziasszonyi elöltek: „végre egy bál, amelyre csak egy kedves hangú meghívó és nem feketeruhás komor urak felkérése hivja meg az embert." Felkerestük a bálirodát, Hogy felvilágosítást kérjünk Karnevál herceg reformminisztereitől, akiket lázas munkában és vidám hangulatban leltünk. — Hogyan született meg a „Védnök és háziasszon nélküli bál" gondolata — kérdeztük. — Mindég igyekeztünk, hogy mulatságainkon valami újat nyújtsunk kedves vendégeinknek s most, amikor első ízben rendezünk műsor nélküli bált, úgy gondoltuk, hogy a védnöki és háziasszonyi felkéréssel megtisztelt urak — akiknek ezidén úgyis kijut ebből a tisztből — szivesebben veszik, ha a kényszerű ünnepélyes arcú, pálcás urak testőrsége melletti bevonulás, a pódiumon való üllés unalma, a tizenkétágu karos gyertyatartók gyertyafüstjének kétes szivási élvezete helyett, mint nagyon nagy szeretettel [várt vendégeket hívjuk meg egy hangulatos és vidám bálra, ahol egyedüli tisztük az, hogy csak vendégek legyenek és átmulassanak egy gondtalan báli éjszakát. Akik szeretnek bennünket j és támogatni akarnak, azok megtalálnak anélkül is, hogy egyik idegen helység rendezőinek példájára, kitöltött a hatalmas birodalom támogatását nyerje meg és éppen ennek ellenkezőjeként gyakran magának kellett súlyos áldozatokat hozni azok érdekében, a cognac-i ligától a frankfurti gyűlésig. Legfundamentálisabb életérdekei és legjogosabb kívánságai szenvedtek súlyos sérelmet olyan elemek kitermelésével — Caraffától fiaynauig — az idegenek betelepítésével és megerősítésével a magyarság rovására, akik nemcsak hogy nem értették meg a magyarság legsajátosabb és legjellemzőbb karakterét, intézményeit és életformáit, hanem nem is akarták megérteni, sőt egyenesen azok ellen törekedtek. A magyar felkelések és szabadságharcok egész sorozata Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth nevével kapcsolatban él eleven erőként a nemzeti hagyomány emlékezetében. Természetes dolog az, hogy ma egészen mások a viszonyok és egészen új helyzettel kell számolnunk. De az ösztönös tartózkodás és binyos érzelmi idegenkedés tagadhatatlanul és eltörölhetetlenül ott él a lelkekben és biztos garanciát kíván arra, hogy a nemzet mindennemű jövő alakulatban megtalálja azt a helyet, amely nyugodt fejlődését biztosítja. Ebben leli magyarázatát az a bizonyos tartózkodás, amely talán inkább csak érzelmi alapokon befolyásolja erősen a magyar közvéleményt a Habsburg restaurációval szemben. Túri Béla könyve mindenesetre nagy lépést jelent a jövő útjának előkészítésében. Az év fordulóján jelent meg, akkor amikor visszatekintve mindenki számotvet a múlttal s felkészül a jövőre. A magyarság is nehéz, komoly napokat él. Tiszta meglátással, emelkedett lélekkel, erős elhatározással találja meg azt az utat, amely a jobb élethez vezet. (tnj csekkbefizetési lapokat mellékeljünk a felkéréshez. — Egy régebbi újításunk volt a meghívóra nyomtatott „szeretettel várják" t ami a t. Cimnek és nb. Családjának meghívását valamivel melegebbé tette s ami azóta közkedvelté vált. Bízunk benne, hogy ez a reformunk is el fog jutni a bálirodákba, mert hiszen a védnöki és há ziasszonyi névsorok és szedési rend megállap tása úgyis napokon át tartó verítékezést okoz minden rendezőségnek s az eredmény az, hogy még a nyomdagépnél is ott sürök-forog egy egész csokornyi bál-, társ-, al és segéd elnök, fő-, mellék-, al- és segéd-rendező s ijedt arccal „eszközli a javításokat" a kötetté dagadt meg hivón végkimerülésig. Ehelyett mi ötletes meglepetéseken törjük a fejünket és fogunk is szolgálni egykettővel az Öregcserkész-bál vendégeinek. Miről adott hírt az „Esztergom és Vidéke" busz év előtt? 1916. jan. 9—15-ig. Ifj. Laiszky János tokodi segédjegyző, közigazgatási tanfolyam hallgatása idején Nagybecskereken elhunyt. — A vármegyében dúló kanyaró, vörheny és hólyagoshimlő járvány miatt több iskolát bezártak. — A liszt- és gabonakészleteket újból összeírják s csökkentik a lisztjegyeken feltüntetett fejadagot. — Dvihally Géza lapszerkesztő „Esztergom örömnapja" c. emlékkönyve, meiyet Károly trónörökös és neje Zita főhercegnő esztergomi látogatása alkalmából irt — megjelent. — Kovács István kassai állami felsőleányiskolai tanár, ki Esztergomban is működött, Kassán váratlanul elhunyt. — A kenyér fogyasztásának szabályozására minden család részére a családtagok számának megfelelő kenyérjegyet bocsátanak ki. á 10VEB0 bál előkészületei Már beszámoltunk arról a lelkes munkáról, mellyel a MOVERO vezetősége első impozáns nagybálját január 18 án megrendezi. A bál iránt mely feltétlenül városunk egyik legnagyobb sikerű elitbálja lesz, nemcsak városunk, hanem a hivatalos körök részéről is nagy az érdeklődés. A bál sikerét biztosítja az a körülmény is.hogy azon megjelennek városunk azon kiválóságai is, akik a báli listán nem igen szoktak szerepelni Értesüléseink szerint a dorogi intel ligencia külön autóbuszon érkezik az estélyre. A bál megrendezését ötven tagú főiskolás Movero tag, rendezői kar végzi, Sebők Józseffel az élen. Az estély fővédnökségét Kenesse Valdemár, a Légügyi Hivatal főnöke, Marton Béla, a MOVE országos elHuszonöt év előtt, 1911. január 15-én először állott vezénylőpálcájával az esztergomi főszékesegyházban a híres karnagyok, Seyler Antal József, Seyler Károly, Kersch Ferenc helyére Büchner Antal. Huszonöt év az ország legelső templomának, a bíboros Hercegprímás katedrálisának kórusán, annak karnagyi hivatásának betöltésében nem könnyű feladat. A nagynevű elődök nyomába lépni igen nehéz. Éppen ezért nagy megtiszteltetés is. Ennek tudatában lépett huszonöt esztendővel ezelőtt az aránylag még fiatal Büchner Antal a bazilika kórusára s bizonyára nagy ihletettség szállta meg s talán meg-megremegett kezében a karnagyi pálca . . . De a fiatalos hév, a hivatottság, a zenei felkészültség, az elődökműveibe való belemerülés, nagy szellemüktől nyert inspirációk oly erőt kölcsönöztek a fiatal karnagynak, hogy méltónak találták őt a bazilika karnagyi állásának betöltésére. S. valóban — mintha csak nagynevű elődeitől nyert volna ihletet — Büchner Antal megfelelt a hozzá fűzött várakozásoknak. Díszes pozíciója mintha nemcsak hivatásának lelkes betöltésére serkentette volna, hanem nagy alkotásokra is. Esztergomi működése alatt szüntelenül dolgozik, komponál, csakhogy méltó lehessen a helyhez, melyet betölt s méltó nagynevű elődeihez is .. . Büchner Antal ma már deres fejjel, pályájának s munkásságának delelőjén állva, ha visszatekint a huszonöt év távlatába, büszkeség j töltheti el lelkét — s az ő büszke-! sége a mi büszkeségünk is —, mert

! ez a huszonöt év babérral bőven í jutalmazta gazdag munkásságát s nagy tudását. S ezek a babérok Esztergomban hajtották leveleiket s fonódtak soksok koszorúba ... Büchner Antal Kistószegen szüle- j tett 1882 július 2-án. Zenei tanulmányait Budapesten végezte. Koesslesnél, Bartók, Kodály, DohnányP mesterénél végzi zeneszerzői tanul- 1 nöke és dr. Radocsay László főispán, míg a vezetőháziasszonyi tisztet dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, dr. Radocsay Lászlóné és báró Ungár Károly né vállalták. Paczolay Imre erre az alkalomra két MOVERO nyitócsárdást szerzett mely már előkelő körökben általános és megérdemelt tetszést aratott. Az estély pontosan féltiz órakor kezdődik és ez alkalommal is kérjük a közönség pontos megjelenését, a magas vendégekre való tekintettel. A zenét városunk közkedvelt, a rádióban is nagy sikerrel szerepelt Bangó Jancsi ezúttal dzsesszel kombinált zenekara szolgáltatja. mányait, de ugyanakkor szorgalmas tanítvány az ének- és orgona-tanszakon is. Mindezekből diplomát kap a Zeneművészeti Főiskolán. Rövid ideig Szepeshelyen, majd a szatmári székesegyháznál karnagy s 1911-ben Vaszary Kolos bíboros, érsek megerősítésével elnyeri az esztergomi főszékesegyház karnagyi állását. Működésének helye azonban nemcsak a bazilika kórusa volt. 1911-ben Laspay Kálmánnal megalapítja a „Katolikus Kántor"-t és ezzel egy állandó egyházzenei lapnak veti meg alapját. 1916-ban a Zeneegyletet alapítja meg, melynek igazgató karnagya. Eddig 26 nagyszabású hangversenyt rendezett külföldi és belföldi művészekkel s Esztergom város közönsége csak hálával gondol a hangversenyeken szerzett műélvezetre. 1922-ben Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos meghívására megszervezi a dorogi bányászzenekart s azt négy éven át vezeti s tanítja. 1928-ban alapítja az esztergomi Zeneiskolát s annak mai napig is igazgatója. Számtalan esetben volt segítségére az esztergomi társadalmi egyesületek és intézmények vezetőségeinek s azok előadásainak fényét közreműködésével emelte. Nagyon értékes zeneszerzői működése is. Dallamvénája szinte kiapadhatatlan, melódiája üde, a hallgató érzi, hogy a szerzőnek szivéI bői fakad a muzsikája. Munkássága I felöleli a zeneköltészet legkülönböjzőbb ágait. A rádióban eddig 137í szer csendült fel Büchner muzsikája. Egyházi művei: 34 mise, melyek közül legnevezetesebbek a következők : Szent István miséje, melyben az „Ah hol vagy magyarok" cimű ismeretes népének melódiáját hall|juk méltó feldolgozásban. A dorogi '. bányásztemplom felszentelésére írt I bányászmiséje bányásztémákat dolgoz fel. Karácsonyi miséjében minden évben gyönyörködünk. A XXV, >»&^H^^4H»»»^HNHhfr»f iH»mtlllMillllllHIIIIIIIIIHIH*> Az első védnök és háziasszony nélküli bál: az öregcserkészbál Büchner Antal 25 éve karnagya az esztergomi főszékesegyház ének- és zenekarának