Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-12 / 4.szám

valósítása nem csupán rajtunk mú­lik. Az egyik az, elérkezett az ideje annak, hogy a nagyközönség köré­ben is illuziómentes vélemény ala­kuljon ki. Közvéleményünk annyira hajlik a szines, tágméretű, tetszetős hangulatoktól színezett felfogás felé, hogy sokszor nem is ügyelt azok kellő megalapozottságára. Ezért haj­landó volt megbélyegezni mindenkit, aki nem akart ezeknek az illúziók­nak rózsaszínű ködében önfeledten ringatódzni. Az illuziómentes, reális tisztánlátás sokaknak talán kellemet­len, talán sért is egyet s mást és fáj is kissé de mindenesetre őszin­tébb, komolyabb, értékesebb és meg­nyugtatóbb. Akik ismerjük az elsza­kított részek életét, tudjuk, micsoda nagy változás ment ott végbe az összeomlás óta és tudjuk, hogy az elmúlt másfél évtizedet teljesen nem lehet onnan kitörölni soha. Ennek a tisztánlátásnak nyomán talán a magyar közvélemény is reálisabban tekinti át helyzetét, abból reá há­ramló feladatait és talán nagyobb mértékben törekszik azok megvaló­sítására. A másik dolog annak kiemelése, ha mégis lesznek olyan mozzanatok amelyek értelmileg távolabb tartanak a könyv némely tételének és részé­nek elfogadásától, úgy, annak több és mélyebb oka van. Éppen a tör­téneti mult sok és szomorú tapasz­talata fakasztotta a magyar lelkek­ber azt az aggodalmat, amely a jö­vővel szemben eltölti és amelyekre biztosítékokat keres. Olyan helyet kivan a magyar nemzet, amely meg­illeti és amelyet megérdemel s ezt biztosnak és biztosítottnak akarja látni. Ott él a magyar közfelfogásban az a vélemény, — és hogy mennyire mélyen él, az 1918-ban látszott meg — hogy a magyar nemzetre sok mél­tánytalan háramlott abból, hogy sor­sát évszázadokra másokhoz kötötte. Azért hivta még I. Ferdinándot, hogy Persze, hogy városunk legnevesebb és legszebb báljának rendezői talál­ták fel ezt a rendkivüli és Karnevál birodalmában forradalmi, de min­denképen dicsérendő újítást. Fellé­legzenek városunk közéleti vezetői és az összes háziasszonyi elöltek: „végre egy bál, amelyre csak egy kedves hangú meghívó és nem fe­keteruhás komor urak felkérése hivja meg az embert." Felkerestük a bálirodát, Hogy fel­világosítást kérjünk Karnevál herceg reformminisztereitől, akiket lázas munkában és vidám hangulatban leltünk. — Hogyan született meg a „Véd­nök és háziasszon nélküli bál" gon­dolata — kérdeztük. — Mindég igyekeztünk, hogy mu­latságainkon valami újat nyújtsunk kedves vendégeinknek s most, ami­kor első ízben rendezünk műsor nél­küli bált, úgy gondoltuk, hogy a védnöki és háziasszonyi felkéréssel megtisztelt urak — akiknek ezidén úgyis kijut ebből a tisztből — szi­vesebben veszik, ha a kényszerű ünnepélyes arcú, pálcás urak testőr­sége melletti bevonulás, a pódiumon való üllés unalma, a tizenkétágu ka­ros gyertyatartók gyertyafüstjének kétes szivási élvezete helyett, mint nagyon nagy szeretettel [várt vendé­geket hívjuk meg egy hangulatos és vidám bálra, ahol egyedüli tisztük az, hogy csak vendégek legyenek és átmulassanak egy gondtalan báli éj­szakát. Akik szeretnek bennünket j és tá­mogatni akarnak, azok megtalálnak anélkül is, hogy egyik idegen hely­ség rendezőinek példájára, kitöltött a hatalmas birodalom támogatását nyerje meg és éppen ennek ellen­kezőjeként gyakran magának kellett súlyos áldozatokat hozni azok érde­kében, a cognac-i ligától a frank­furti gyűlésig. Legfundamentálisabb életérdekei és legjogosabb kíván­ságai szenvedtek súlyos sérelmet olyan elemek kitermelésével — Ca­raffától fiaynauig — az idegenek betelepítésével és megerősítésével a magyarság rovására, akik nemcsak hogy nem értették meg a magyar­ság legsajátosabb és legjellemzőbb karakterét, intézményeit és életfor­máit, hanem nem is akarták meg­érteni, sőt egyenesen azok ellen tö­rekedtek. A magyar felkelések és szabadságharcok egész sorozata Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth nevével kapcsolatban él eleven erő­ként a nemzeti hagyomány emléke­zetében. Természetes dolog az, hogy ma egészen mások a viszonyok és egé­szen új helyzettel kell számolnunk. De az ösztönös tartózkodás és bi­nyos érzelmi idegenkedés tagadha­tatlanul és eltörölhetetlenül ott él a lelkekben és biztos garanciát kíván arra, hogy a nemzet mindennemű jövő alakulatban megtalálja azt a helyet, amely nyugodt fejlődését biz­tosítja. Ebben leli magyarázatát az a bizonyos tartózkodás, amely talán inkább csak érzelmi alapokon befo­lyásolja erősen a magyar közvéle­ményt a Habsburg restaurációval szemben. Túri Béla könyve mindenesetre nagy lépést jelent a jövő útjának előkészítésében. Az év fordulóján jelent meg, akkor amikor visszate­kintve mindenki számotvet a múlt­tal s felkészül a jövőre. A magyar­ság is nehéz, komoly napokat él. Tiszta meglátással, emelkedett lélek­kel, erős elhatározással találja meg azt az utat, amely a jobb élethez vezet. (tnj csekkbefizetési lapokat mellékeljünk a felkéréshez. — Egy régebbi újításunk volt a meghívóra nyomtatott „szeretettel vár­ják" t ami a t. Cimnek és nb. Csa­ládjának meghívását valamivel me­legebbé tette s ami azóta közked­velté vált. Bízunk benne, hogy ez a reformunk is el fog jutni a báliro­dákba, mert hiszen a védnöki és há ziasszonyi névsorok és szedési rend megállap tása úgyis napokon át tartó verítékezést okoz minden rendező­ségnek s az eredmény az, hogy még a nyomdagépnél is ott sürök-forog egy egész csokornyi bál-, társ-, al és segéd elnök, fő-, mellék-, al- és segéd-rendező s ijedt arccal „eszközli a javításokat" a kötetté dagadt meg hivón végkimerülésig. Ehelyett mi ötletes meglepetéseken törjük a fe­jünket és fogunk is szolgálni egy­kettővel az Öregcserkész-bál vendé­geinek. Miről adott hírt az „Esztergom és Vidéke" busz év előtt? 1916. jan. 9—15-ig. Ifj. Laiszky János tokodi segéd­jegyző, közigazgatási tanfolyam hall­gatása idején Nagybecskereken el­hunyt. — A vármegyében dúló ka­nyaró, vörheny és hólyagoshimlő járvány miatt több iskolát bezártak. — A liszt- és gabonakészleteket új­ból összeírják s csökkentik a liszt­jegyeken feltüntetett fejadagot. — Dvihally Géza lapszerkesztő „Esz­tergom örömnapja" c. emlékkönyve, meiyet Károly trónörökös és neje Zita főhercegnő esztergomi látoga­tása alkalmából irt — megjelent. — Kovács István kassai állami felső­leányiskolai tanár, ki Esztergomban is működött, Kassán váratlanul el­hunyt. — A kenyér fogyasztásának szabályozására minden család részére a családtagok számának megfelelő kenyérjegyet bocsátanak ki. á 10VEB0 bál előkészületei Már beszámoltunk arról a lelkes munkáról, mellyel a MOVERO ve­zetősége első impozáns nagybálját január 18 án megrendezi. A bál iránt mely feltétlenül városunk egyik leg­nagyobb sikerű elitbálja lesz, nem­csak városunk, hanem a hivatalos körök részéről is nagy az érdeklő­dés. A bál sikerét biztosítja az a körül­mény is.hogy azon megjelennek váro­sunk azon kiválóságai is, akik a báli listán nem igen szoktak szerepelni Értesüléseink szerint a dorogi intel ligencia külön autóbuszon érkezik az estélyre. A bál megrendezését ötven tagú főiskolás Movero tag, rendezői kar végzi, Sebők Józseffel az élen. Az estély fővédnökségét Kenesse Val­demár, a Légügyi Hivatal főnöke, Marton Béla, a MOVE országos el­Huszonöt év előtt, 1911. január 15-én először állott vezénylőpálcá­jával az esztergomi főszékesegyház­ban a híres karnagyok, Seyler An­tal József, Seyler Károly, Kersch Ferenc helyére Büchner Antal. Huszonöt év az ország legelső templomának, a bíboros Hercegprí­más katedrálisának kórusán, annak karnagyi hivatásának betöltésében nem könnyű feladat. A nagynevű elődök nyomába lépni igen nehéz. Éppen ezért nagy megtiszteltetés is. Ennek tudatában lépett huszonöt esztendővel ezelőtt az aránylag még fiatal Büchner Antal a bazilika kó­rusára s bizonyára nagy ihletettség szállta meg s talán meg-megreme­gett kezében a karnagyi pálca . . . De a fiatalos hév, a hivatottság, a zenei felkészültség, az elődökműveibe való belemerülés, nagy szellemüktől nyert inspirációk oly erőt kölcsö­nöztek a fiatal karnagynak, hogy méltónak találták őt a bazilika kar­nagyi állásának betöltésére. S. valóban — mintha csak nagy­nevű elődeitől nyert volna ihletet — Büchner Antal megfelelt a hozzá fűzött várakozásoknak. Díszes pozí­ciója mintha nemcsak hivatásának lelkes betöltésére serkentette volna, hanem nagy alkotásokra is. Eszter­gomi működése alatt szüntelenül dolgozik, komponál, csakhogy méltó lehessen a helyhez, melyet betölt s méltó nagynevű elődeihez is .. . Büchner Antal ma már deres fej­jel, pályájának s munkásságának delelőjén állva, ha visszatekint a huszonöt év távlatába, büszkeség j töltheti el lelkét — s az ő büszke-! sége a mi büszkeségünk is —, mert ! ez a huszonöt év babérral bőven í jutalmazta gazdag munkásságát s nagy tudását. S ezek a babérok Esztergomban hajtották leveleiket s fonódtak sok­sok koszorúba ... Büchner Antal Kistószegen szüle- j tett 1882 július 2-án. Zenei tanul­mányait Budapesten végezte. Koess­lesnél, Bartók, Kodály, DohnányP mesterénél végzi zeneszerzői tanul- 1 nöke és dr. Radocsay László főis­pán, míg a vezetőháziasszonyi tisztet dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, dr. Radocsay Lászlóné és báró Ungár Károly né vállalták. Paczolay Imre erre az alkalomra két MOVERO nyitócsárdást szerzett mely már előkelő körökben általános és megérdemelt tetszést aratott. Az estély pontosan féltiz órakor kezdő­dik és ez alkalommal is kérjük a közönség pontos megjelenését, a ma­gas vendégekre való tekintettel. A zenét városunk közkedvelt, a rádióban is nagy sikerrel szerepelt Bangó Jancsi ezúttal dzsesszel kom­binált zenekara szolgáltatja. mányait, de ugyanakkor szorgalmas tanítvány az ének- és orgona-tan­szakon is. Mindezekből diplomát kap a Zeneművészeti Főiskolán. Rö­vid ideig Szepeshelyen, majd a szatmári székesegyháznál karnagy s 1911-ben Vaszary Kolos bíboros, érsek megerősítésével elnyeri az esztergomi főszékesegyház karnagyi állását. Működésének helye azonban nem­csak a bazilika kórusa volt. 1911-ben Laspay Kálmánnal meg­alapítja a „Katolikus Kántor"-t és ezzel egy állandó egyházzenei lap­nak veti meg alapját. 1916-ban a Zeneegyletet alapítja meg, melynek igazgató karnagya. Eddig 26 nagyszabású hangversenyt rendezett külföldi és belföldi művé­szekkel s Esztergom város közön­sége csak hálával gondol a hang­versenyeken szerzett műélvezetre. 1922-ben Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos meghívására megszervezi a dorogi bányászzene­kart s azt négy éven át vezeti s tanítja. 1928-ban alapítja az esztergomi Zeneiskolát s annak mai napig is igazgatója. Számtalan esetben volt segítsé­gére az esztergomi társadalmi egye­sületek és intézmények vezetőségei­nek s azok előadásainak fényét közreműködésével emelte. Nagyon értékes zeneszerzői mű­ködése is. Dallamvénája szinte ki­apadhatatlan, melódiája üde, a hall­gató érzi, hogy a szerzőnek szivé­I bői fakad a muzsikája. Munkássága I felöleli a zeneköltészet legkülönbö­jzőbb ágait. A rádióban eddig 137­í szer csendült fel Büchner muzsikája. Egyházi művei: 34 mise, melyek közül legnevezetesebbek a követke­zők : Szent István miséje, melyben az „Ah hol vagy magyarok" cimű ismeretes népének melódiáját hall­|juk méltó feldolgozásban. A dorogi '. bányásztemplom felszentelésére írt I bányászmiséje bányásztémákat dol­goz fel. Karácsonyi miséjében min­den évben gyönyörködünk. A XXV, >»&^H^^4H»»»^HNHhfr»f iH»mtlllMillllllHIIIIIIIIIHIH*> Az első védnök és háziasszony nélküli bál: az öregcserkészbál Büchner Antal 25 éve karnagya az eszter­gomi főszékesegyház ének- és zenekarának

Next

/
Thumbnails
Contents