Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-07 / 37.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 37. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. MÁJUS 7 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. 896-1896-1936 A magyar élet nem merülhet ki az örökös kóborlásokban a mult dicsőségei és avarjai között. Nem mélyedhetünk bele az állandó multvizsgálatba, hátratekintő szemmel nem láthatunk előre ... A multak cselekedetei: kacagányos átviharzas Ázsiából messze Európába, dicső tettek, gyászos elvérzések, halál és feltámadás, századok és korok lemérettek már, a magyarság történelmi elhivatottságát ezelőtt negyven évvel, ezernyolcszázkilencvenhat május másodikán, a gyönyörű milleneumi ünnepségek kezdetén elismerte Európa, amikor ezerév után nem kifáradva, hanem fiatalos erővel előre indult a nemzet az újabb dicsőségek, gyászos elvérzések, halál és feltámadások magyar útján... Nekünk, mai fiatalságnak ez a negyven éves milleneumi jubileum nem a szép ünnepségek, a diszes, pompázó fény felvonulásának emlékezetbeidézése a főváros utcáin, a magyarság az ünnepléshez mindig nagyon értett. Mi ezt az időt most már a történelemből ismerjük; nem dicsőségbe, hanem kegyetlen borzalmas, fegyvercsörgésbe, háborúba, halálba születtünk. A mi agyunkban nem a mult dicsőségének elkényelmesítő tudata ringat álmokat, mi nem anekdótázunk a régi időkről, mi a jövőbe nézünk. Természetes, — nem is kellene leszögeznünk — nekünk is vannak szent ideáljaink a multak nagyjai között, de mi már ma a jelent éljük, a jövőbe nézünk és gondolkodunk, amikor a magyar sorstragédia olyan megdöbbentő erővel üti meg ifjú szivünket. Ennek a maradék nemzetnek a jövendő sorsa kínozza a felzaklatott idegeinket, az igazi magyarságé, a magyar puszták napbarnított, kérgeskezű, halálraítélt fiaié, a puszták szép fiaié, ha csak nem jön valami Istentől ihletett eszme és gondolat, amely a sötét magyar éjből kiutat mutat a nemzet igazainak. Mi mások akarunk lenni, nagyszerűek, honalapítók újra, az egész megoldások emberei, gerincesek, fogvicsorgatva küzdők, kiutat keresők és ezért bátran kiállók az európai népek khaoszos tengerén. Megborzadunk és megdöbbenünk, mikor negyvennyolcas megmozdulását a fiatalságnak, a szabadságharcot forradalomnak minősítik. El akarják tőlünk rabolni az ifjúság igazát, megmozdulásának lehetőségeit a siker útján! Diákkorunkban tüzes lett az arcunk, ökölbe szorult a kis kezünk, mikor a fiatalság kiállásáról betűkbe vésett himnuszokat olvastunk. Pedig a mai ifjúság sem lehet más, a mai ifjúságnak is nem a megalkuvás, az „Ugy még sohasem volt, hogy valahogy ne lett volna" lehet a mentalitása, az életelixirje; nagyszerűnek kell lenni, bátornak, nem baj, ha kigúnyolnak, ha lekicsinyelnek bennünket, ebben a hazában csak új eszmék, megújhodott, meg nem alkuvó, keresztény alapon álló eszmék teremthetnek új életet. „Reformsrácok", „öreg csáklyások", politikai pártok és kalandorok : egymás gyilkolása, gyalázása a magyar élet. Mi bele akarjuk ordítani, hörögni a magyar világba, a magyar éjbe. itt más kell, itt új kell, ide új, nagyszerű Messiás kell, ide az ifjúság kell, az ifjú, a megújult erő, mert különben elveszünk. ... Bocsánat, hogy ma, egy nagy és kisjubileum felidézésének ünnepén jajkiáltás, vészes sikoly hangzik el az igazi ifjúság ajkáról, lágyan zengő, altató melódia helyett. Büszkék vagyunk ezerévünkre, dicsőségeinkre, halálainkra, feltámadásainkra, de büntetni kell a sóhajt is, mely a jövő helyett a múltba száll vissza . . . Piles László Vasárnap délelőtt vette át mandátumát Ernszt Sándor dr., az űj képviselő Pénteken este fél hét órakor nagy vihar volt az egész országban, úgy hogy alig lehetett Budapesttel telefonon beszélni. Mikor nyilvánvalóvá vált az egyhangú választás, abban az órában épen az ellenzéki összefogásról tárgyalt a Központi Szemináriumban levő szobájában Ernszt Sándor és Eckhardt Tibor, így a kisgazda vezér gratulált elsőnek a parlament legújabb, egyben azonban legrégibb tagjának is ... Miután szavazásra nem került sor vasárnap reggel fél kilenckor a városház erkélyéről szépszámú közönség előtt kihirdette a választási elnök az eredményt: dr. Ernszt Sándor úr ajánlásai a törvényes kellékeknek megfeleltek, igy egyhangúlag megválasztott képviselőnek jelentem ki. Kevéssel utána megérkezett a képviselő autóval Budapestről dr. Czettler Jenő, Fitz Arthur és Ötvös Lajos dr. kíséretében, hogy átvegye Esztergom mandátumát. A városház nagyterme teljesen megtelt, ott volt dr. Radocsay László főispán, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester, Reviczky Gábor dr. vm. főjegyző, dr. Drahos János prelátus-kanonok, v. Borókay Rudolf ny. tábornok, stb. Etter Ödön választási elnöjc üdíjjvözöffe az új képviselőt, kérte, hogy zeretettel, nagy tudásával, keresztény érzéssel és azokkal az erényekkel, amelyek embertársai fölé emelik, legyen jóakarója ennek a városnak. Ernszt Sándor megköszönve a bizalmat, egyhangú mandátumot, különös örömét fejezte ki afölött, hogy a pártok és azok vezetői egy nézeten voltak és lehetővé tették, hogy visszamenjek a parlamentbe, amelyből egy év előtt saját elhatározásomból kiléptem — mondotta — úgy láttam, hogy jobb, ha nem veszek részt a parlamenti életben. Ma azonban a körülmények megkövete lik, hogy áldozatokat hozzak, mert hiszen egy közéleti ember akkor felel meg hivatásának, ha kész meghozni azokat az áldozatokat, melyeket az idők megkövetelnek. A pártok iránt nagy tisztelettel vagyok, egy hazának vagyunk gyermekei és ha meggyőződésünk különböző is, mindig csak ellenfelek lehetünk, de sohasem ellenségek, mert ebből igen nagy kára lenne az országnak. Örülök, hogy ennek a dicső varosnak lehetek képviselője, a képviselő min dent megtesz, amit lehet, de a korszakok és emberek fölött mindig a történelem itél. Ha nekem nem sikerül ideáljai mat megvalósitani — em lte fel szavát — nem alkalmatlankodom többé az életnek, ha magamnál megfele lobb embert találok, hajlandó vagyok eltávozni. Addig maradok Esztergom képviselője, mig teljesíteni tudom kötelességemet, ha nem, visszaadom a megbízó lev let. Addig is kérem Esztergom város közönségét, legyen bizalommal személyem iránt... Az egybegyűltek lelkesen ünnepelték Ernszt Sándort, majd a Himnusz eléneklése után a templomba vonultak, ahol dr. Drahos János prelátus-kanonok szentmisét mondott, majd a Te Deumot intonálta. Szentmise után a gyengélkedő képviselő a hercegprímásnál tisztelgett majd azonnal visszament Budapestre. kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Itt az új középiskolai tanterv Hóman Bálint kultuszminiszter rendeletet adott ki a középiskoláról szóló 1934. évi törvény végrehajtási utasításának kiadása és életbeléptetése, továbbá az uj tantervnek fokozatos bevezetése tárgyában. Az első rendelet, amellyel a miniszter az Országos Közoktatási Tanács közreműködésével szerkesztett végrehajtási utasítást kiadja és életbelépteti, a többi közt ezeket tartalmazza : A magyar középiskolának a törvény szerinti célkitűzésében az az elv domborodik ki, hogy a középiskola feladata elsősorban a valláserkölcsös alapon és magyar nemzeti szellemben való neveles. A nevelésben az egyéni jellemnevelésre kell törekedni. A tanár igyekezzék minél közelebb férkőzni a tanítvány lelkéhez, hogy abból kitermelhesse a nemzeti nevelés eredményességét biztositó igazi értékeket. Törekedjék erre nemcsak a tanítás során, hanem a tanításon kívül is kínálkozó alkalommal, főként pedig az osztályfőnöki óra keretében, amely a legalkalmasabb arra, hogy a pedagógus a gondjaira bizott tanítványok jellemét, képességeit megismerje és azok fejlődését a helyes irányba vezesse. A rendelet megengedi, hogy ott, ahol a helyi körülmények és a jelentkező tanulók csekély száma ezt megokolja, a görög nyelvet ne tanítsák és bejelenti azt is, hogy a miniszter a helyi körülmények figyelembevételével, különösen megokolt esetekben engedélyt adhat arra is, hogy az V. osztályba lépő tanulók a latin nyelv helyett ábrázoló mértant, vagy vegytant tanulhassanak. A középiskola felső osztályaiba csak olyan tanulók kerülhessenek, akik előreláthatólag képesek lesznek az érettségi vizsgálat követelményeinek minden tekintetben megfelelni, a kiválogatás tehát már az alsó osztályokon kezdve szigorúbb legyen. A második rendelet a fiu- és leányközépiskolák másodosztályának uj tantervét teszi közzé és elrendeli, hogy valamennyi fiu- és leányközépiskola második osztályában a tanítás a jövő tanévben a most kiadott tanterv alapján történjék. A jövő tanévben igy minden középiskola első és második osztálya már gimnázium. A miniszter egyidejűleg rendeletet adott ki az egységes iskolai imádság bevezetése tárgyában. Ezentúl mindennemű alsó- és középfokú iskolában azonos szövegű lesz a rövid munkakezdő és a munkavégző ima: A tanítás előtti ima: „Kérünk téged jó Istenünk, segíts és áldj meg minket, hogy figyelmesen tanuljunk és mindenben szent akaratod szerint cselekedjünk. Légy velünk, hogy mi is a Te hű gyermekeid lehessünk, felebarátaink javára, lelkünk üdvösségére és a Te nagy neved dicsőségére. Amen,"