Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-12 / 30.szám

1936. április 12. ESZTERGOM és VIDÉKE 3 Frontharcos közgyűlés A Frontharcos Szövetség Esztergomi Főcsoportja f. hó 5-én d. e. 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. Több, mint 160 tag jelenlétében Konháber Samu nyug. ezredes a Magyar fiiszekegygyel nyitotta meg a közgyűlést, és meleg szavakkal üdvözölte az első izben megjelent dr. Frey Vilmos alispánt. A tartalmas titkári jelentésből megtudtuk, hogy cca 400 tagja van már a főcsoportnak, amely városunknak nemcsak számottevő társadalmi egyesülete, hanem karitativ téren is igen jelentékeny és dicséretre méltó működést fejt ki. A hadviseltek társadalma már türelmetlenül várja a frontharcos törvényt, mely hivatva lesz a hadviseltek jogos kívánságait a lehetőséghez képest teljesíteni és a múltban előfordult sérelmek megismétlődését megelőzni a panaszokat orvosolni. A pénztárnoki és számvizsgáló bizottsági jelentések ismertetése és tudomásulvétele után az elnökség javaslatára a közgyűlés táviratilag üdvözölte az Országos Frontharcos Szövetség elnökét: gróf Tolvaj-Takács József nyug. altábornagyot és alelnökét : Kertész Elemér c. századost. Ezután az időközben megüresedett több tisztség betöltésére került a sor, a főcsoport elnökévé nagy lelkesedéssel az eddigi alelnököt Konháber Samu nyug. ezredest, az alelnöki tisztségre Koffler Gyula nyug. alezredest, legénységi titkárnak Nagy József vendéglőst, intéző bizottsági tagnak Vincze László szabómestert, póttagnak Jónás Lajos pékmestert és számvevői bizottsági póttagnak Kauffmann Lajos kereskedőt választották meg. A megválasztottakat dr. Brenner Antal h. polgármester, alelnök üdvözölte és ő vette ki tőlük a fogadalmat. Ezután vitéz dr. Zsiga János vezetőtiszt ismertette a zászlószentelési programot, mely szerint május hó 17-én (vasárnap) lesz a zászlószentelés a belvárosi templomban és utána a felavatás a Széchenyiszónoka dr. Radocsay László főispán lesz, a zászlószentelést vitéz Ronkay Antal érseki tanácsos fogja végezni. A szép külsőségek között és bensőséges hangulatban lezajlott közgyűlés a déli harangszókor ért véget. Mentőink mult évi munkásságáról A Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete Esztergomi Kirendeltségének 1935 évi szolgálatáról, mely szolgálatot, a város kis létszámú hivatásos tűzoltósága lát el önzetlen szeretettel és buzgalommal, a statisztika a következőkben számol be. 1935. évben a mentők által szállított személyek száma összesen 545 személy volt. Ebből mentőautóval 480, lófogatu mentőkocsival 37 és lófogatú fertőzőbetegszállító kocsival 28 személy lett szállítva. Helyben 407 személy, vidékről 138 személy lett összesen szállítva. Az 545 személy szállítása betegség és balesetek szerint az alábbiak szerint oszlik meg: kórházi kezelést és sürgős műtétet igénylő betegségben szenvedő 275, fertőzőbeteg 28, elmebeteg 5, sürgős műtéti beavatkozást igénylő szülés és abortus 77, országúti baleset 25, egyéb baleset 69, hirtelen rosszullét 20, szúrással történt verekedés 3, öngyilkosság mérgezés által 11, önakasztás által 2, lövés által 3, vágás metszés által 4, mozgóőrség 6, vaklárma 17 esetben. A mentőautó 1935. évben 6.531 Km.-t futott be. A 17 vaklármára nézve felvilágosítást kértünk Dallos János v. tisztv., a mentőállomás mb. parancsnokától, aki kérdésünkre a következőket adta elő. A közönség, ha családjának valamelyik tagját pillanatnyi rosszullét fogja el, azonnal a mentőkért küld vagy telefonál, ahelyett hogy orvost vagy születési eseteknél szülésznőt kéretne. A vaklármák legnagyobb részt ily esetekből erednek, mert mire a mentőautó kiérkezik a hirtelen rosszullett családtag jobban lesz és a kórházba nem akar bemenni. Szülési esetekben pedig vagy az anya kórházba szállításának előkészítése nélkül rendelik ki a mentőautót, amikor is a mentők hirtelen megjelenése annyira zavarba hozza az anyát, hogy semmi körülmények közt sem akar a kórházba bemenni, vagy pedig oly könnyű lefolyású szüléshez kérnek, hogy mire odaérünk, már nincs szükség a mentőautóra, mert az újszülött már szerencsésen megérkezett. Ottlétünk alkalmával szerencsénk volt a mentőautó riasztását és a mentőállomás személyzetének viselkedését végignézni. A telefon csengője mintha másként szólna ott a tűzoltólaktanyában, mint mentőállomáson, megilletődve hallgattunk el és figyeltük a riasztást. Megilletődésünket a jelenlevő parancsnok azonnal észrevette és megjegyezte, hogy minden idegen igy viselkedik, ha jelenlétében megszólal a telefon csengője. A telefonügyeletes, mintha privát beszélgetést folytatna oly nyugodt hangon jelentkezik és adja fel kérdéseit. Arra a kérdésére, hogy ki válasz, a harmadik kérdésnél már ezt is megtudták, a következő kérdés a betegség nemére vonatkozik, megkérdezik nem fertőzőbeteg-e, volt-e orvos a betegnél és kaptak-e kórházba utalást és mentőautó utalványt? Ezen kérdésekre a hivó állomás kérdéssel válaszol és válasz helyett a mentőautót kéri sürgősen, de mivel az ügyeletes nem tesz Ígéretet addig, mig a választ nem kapja meg, a hivó állomás végül is válaszol és az ügyeletes szorgalmasan ír és jegyez. A szócsata alig tart félpercig, ezalatt az idő alatt a mentőautót a soffőr már begyújtotta a garázsból kiállt az induláshoz és az ügyeletes utasítását várja, már is erős berregéssel zúg a motor és a mentőautó elindul célja felé. A mentőautó elvonulása után a jelenlévő mb. parancsnok megemlíti, hogy vannak ennél idegesebb telefonálók is. Elmondja, hogy a mult évben egy izgatott hang csak annyit mondott be, hogy: „jöjjenek azonnal, egy ember az utcán rosszul lett" s ezzel lecsengetett és a kagylót letette. Nekünk újból fel kellett csengetni a központot és kérnünk kellett mondják be, hogy kinek az állomásával beszéltünk, ennek az alapján vonult ki a mentőautó és a helyszínen termett, azonban dolga nem akadt, mert az epilepsziás beteg közben jobban lett és saját lábán eltávozott. A vaklármák csökkentése végett a mentőállomás vezetője lapunk útján arra kéri a közönséget, hogy akik a mentőállomást riasztani kénytelenek, nyugodt hangon mondják be a beteg nevét, cimét, betegségét, továbbá melyik betegbiztosító intézet tagja. Szülés és ezzel kapcsolatos betegségeknél szülésznői tanácsra, vagy ha látszólag nagyon sürgős és komplikált esetről van szó, enélkül is azonnal kivonulnak, úgy szintén mindennemű balesetnél, amikor is sem kórházba való utalást, sem mentőautó utalványt nem szükséges előre beszerezni, utólag azonban feltétlenül beszerzendő és a mentőállomásnak beszolgáltatandó. Készpénzzel fizető betegeknél kórházba utalásra van csak szükség abból a célból, hogy a beteget a mentők az ügyeletes kórházi orvosnak átadhassák és az utalvány alapján megállapíthassák, hogy melyik kórházba és a kórház melyik osztályára szállítsák a beteget. Az Orsz. Betegápolási Alap terhére beszállítandó szegény betegek, továbbá bármilyen anyagi viszonyok közt lévő elme- és fertőzőbetegek csak hatósági orvos utalványa alapján szállíthatók be. Elmebetegek beszállításánál, előzőleg a kórház-igazgató főorvos engedélye is kikérendő, mert amenynyiben nincs a beteg részére hely előre biztosítva, a beteget nem szállíthatják be és ha a fél erőszakos kívánságára be is szállítják, a kórház nem veszi fel, ami a félnek csak felesleges kiadást jelent. A cikk elején közölt statisztikai adatokból látható, hogy mentőink szép és eredményes munkát végeztek és megérdemlik a közönség háláját azért, mert éjjelt is nappallá téve állandóan őrködnek és minden pillanatban rendelkezésünkre állanak. Hálánkat nagyrészben azzal róhatjuk le, ha az ő részükre előírt és fent ismertetett szabályok betartásával munkájukat megkönnyítjük. Táncvizsga. Zachey Ilus oki. tánctanárnő f. év április hó 12.-én (húsvétvasárnap) este 8 órai kezdettel tanítványaival a Széchenyi Kaszinó termében tánctanfolyamzáróestélyt rendez, melyre Esztergom fiatalságát tisztelettel meghívja. Uj tánckurzus f. hó 14.-én este 8 órakor veszi kezdetét.