Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-02 / 27.szám

Szigorú körrendelet a legolcsóbb ajánlatok rendszere ellen Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter leiratában arról értesitette a Ba­ross Szövetséget, hogy körrendele­tileg hívta fel a közszállitások kia­dása körül érdekelt összes hivatalo­kat, hatóságokat és intézményeket, hogy a közszállitasi szabályrendelet 10 paragrafusában foglalt utasítások­nak megfelelően az érdekképvisele­teket hallgassák meg. Megállapítja az iparügyi miniszter körrendeletében azt, hogy a hozzá befutó panaszok szerint a kiíró ha tóságok és hivatalok nincsenek te­kintettel az ajánlatok valószerúségé­nek, realitásának körülményeire és kizárólag a legolcsóbb ajánlat szám­szerű előnyeit nézik és mellőzik azo kat a megbízható cégeket, melyek elsőrendű munkát szállítanak. Megállapítja a miniszter körrende­letében azt, hogy a valószerűség követelményeinek nem felel meg az olyan ajánlat, melynek végöszege elfogadhatónak látszik ugyan, de egységárain bármily irányban indo kolatlan eltéréseket mutatnak ; amely ugyanazt az ajánlatot vagy munkát az ajánlat különböző helyein azonos feltételek mellett különböző áron ajánlja ; amelynek adataiból arra le het következtetni, hogy az ajánlat­tevő tervváltoztatásokra túlmunkára, felárra számit; amely az egységára­kat úgy csoportosítja, hogy a munka megkezdése után minél előbb, men­től nagyobb részletfizetések legyenek elérhetők; végül amelyekből követ­keztetni lehet arra, hogy az ajánlat­tevő munkásait a minimális bérek­nél, vagy a helyi viszonyok szerint érvényes munkaidőnél hosszabb ideig foglalkoztatja. A miniszter súlyt helyez arra, hogy a Szabályzat előírásai betartassanak, de különösen, hogy az érdekképvi seletek meghallgattassanak és hogy az ajánlatok valószínűsége minden egyes esetben vizsgálat tárgyává teendő. Felhívja a miniszter a Baross Szö­vetséget arra, hogy minden egyes esetben mikor kétségtelennek látszik, hogy a közszállitásokat vállalatbaadó hatóságok irreális ajánlatokat fogad­tak el, hozzá azonnal tegyen jelen­tést a szükséges intézkedések meg­tétele céljából. Szétválasztották a sze­relőiparokat Az iparügyi miniszter 1936. évi 6108, szám alatt rendeletet bocsátott ki, amelyben az 1884. évi XVII. tc. (Ipartörvény) módosításával az eddig együttesen gyakorolt gáz- vizveze ték és központi fűtés szerelői ipart széttagolja és külön gázszerelői ipart, vizvezetékszerelő ipart és központi­fűtésszerelőipart létesít, amelyek mind egyikének űzéséhez az illető iparra megszabott képesítés igazolása szük­séges. A rendelet a szerzett jogokat tisz­teletben tartja, ennélfogva azok az iparosok, akik e rendeletnek hatályba­lépése idején a fenti iparokat együt­tesen gyakorolták, azok ez iparukat továbbra is együttesen gyakorolhat­ják. Azok a bádogosok és lakatosok pedig, akik 1918. október 3l-e előtt szerzett iparigazolványuk alapján ki­sebb gázszerelési, víz vezetékszerelési és központifűtésszerelési munkákat is végeztek, ily munkákat ennek a rendeletnek hatálybalépése után is vé gezhetnek. A kövezetvám városonként más és más, természetes tehát, hogy a tarifa átdolgozása igen bonyolult feladat lenne s sok igazságtalansá­got is rejtene magában. A városok ugyanis sok kövezetvámmentessé­get és kiváltságot adnak egyes in­tézményeknek — városfejlesztési, közlekedési és forgalmi okokból — ezeknek a privilégiumoknak mérle­gélése is csak bonyolítja a kérdés megoldását. ^^^S^, 0MÜH !Ml*flÉAÉ**í*( EGYRŐL-MÁSRÓL A Máv meg akarja váltani a városok kövezetvám jövedelme Az Államvasutak igen érdekes tervvel foglalkozik, bár igen kérdé­ses, hogy a terv megvalósulhat-e. Arról van szó, hogy a MÁV meg akarja váltani a városok kövezet­vám jövedelmét. Az Államvasutak a kövezetvám megváltása fejében bi­zonyos átalányösszeget fizetne a vá­rosoknak. A MÁV néhány városnak már fix ajánlatot is tett, több várossal azonban csak a lehetőséget közölte, egyelőre mindenütt kitérő vagy visszautasító választ kapott. Az eddigi sikertelenségnek két oka van. Azok a városok, amelyeknek a MÁV konkrét ajánlatot tett, keveslik a fel­ajánlott összeget. A kövezetvámbe­vétel pontosan nem állapitható meg, az egyes évek bevétele között jelen • tékeny eltérések vannak, úgyhogy csak nagy átlaggal lehet számolni. Az az összeg viszont, amelyet az Államvasutak a megváltás fejében felajánlott, alatta van az illető vá­rosok vélt bevételi átlagának. A kövezetvám a városi háztartá­soknak egyik fő bevételi forrása, természetes, hogy azok a közületek, amelyeknek a MÁV máris fix aján­latott tett, nagyobb megváltási ösz­szeget igényelnek abban az esetben, ha egyáltalában meg lehet egyezni. A másik döntő oka a sikertelen­ségnek az, hogy az érdekeltek köz­érdeket féltenek attól, hogy a MÁV belekapcsolódjék a kövezetvám sze­désébe. A megváltási összegért ugyanis a MÁV úgy kárpótolná magát, hogy magasabb fuvardíj té­teleket alkalmazna, mert belekalku­lálná a kövezetvámot. Peruban a legolcsóbb a cukor, ahol mindössze 15 fillért jelent az ára magyar pénznemte átszámítva. Ezzel szemben fogyasztás tekin­tetében az első Anglia, Dánia, Svéd ország, ahol 51*5, 487, illetve 433 kiló cukrot fogyasztanak fejenként, viszont Magyarország a sor végére került 10.06 kilós fogyasztással. Mögötte sorakozik még öt ország: Lengyelország 10, Olaszország 7*8, Románia 6'6, Jugoszlávia 6'5, Bul­gária 4'9 kilós fogyasztással. A legfőbb állami számvevőszék most tette közzé jelentését, amely a forgalomban levő aprópénz mennyi­ségéről szól. A számszéki kimu­tatás szerint Csonkamagyarországon 3,650.000 darab ezüst ötpengős van forgalomban. A kétpengősök száma 6,764.000, egypengős pedig 31 millió d^rab forog közkézen. A forgalom­ban lévő nikkel váltópénzek darab­száma 73,000.000 darab, egy- és kétfilléres rézpénzből 162 millió van forgalomban. Az ezüstpénzek értéke 62'8 millió pengő, a nikkel pénzek értéke pedig 15*8 millió pengőt tesz ki. A nagytömegű rézpénzek értéke elég csekély, mindössze 2,672.000 pengő. A forgalomban levő ezüst, nikkel és réz váltópénz névértéke összesen 81 millió pengő. Átlag a forgalomban levő aprópénzekből ki­lenc pengő jut egy fejre. Vagyis minden magyar honpolgár zsebében kilenc pengő aprópénznek kellene lenni. Vájjon megvan-e ez hiány­talanul ? * * * Az 1936. januári hivatalos sta­tisztikai árjelzőszámok érdekesen vi­lágítják meg, hogy melyek azok az árucikkek, ahol az árszínvonal több mint 50 százalékkal magasabb, mint 1913 ban volt. A burgonya 58 szá­zalékkal drágább nagyban, mint 1913-ban volt, a külföldről behozott rizs 68 százalékkal, a tea 61 száza­lékkal. A külföldi fekete szén ára 68 százalékkal haladta meg a 22 év előtti szinvonalat. A kender 52 szá­zalékkal, a len 73 százalékkal lett drágább. A kiskereskedelmi árak ter­mészetesen ehhez ingadoznak, de a legnagyobb a kiugrás a gyermekha­risnyánál : 90 százalékos az emelk'e dés. A védett és azóta kifejlődött magyar kötő-szövő ipar dicsőségére. Két statisztikai adatsor fekszik előttünk. Az egyik a cukor árára vonatkozik, másik a cukor fejen kénti fogyasztására. Mind a két táb lázatban oíyan szomorú hely ju­tott Magyarországnak, hogy nem le het mellette szó nélkül elmenni, akármennyire is tudott, ismert tény­nyel állunk szemben. A cukorárak magassága szem­pontjából igen előkelő helyünk van : 1. Olaszország 1'86 pengő, 2. Bel gium 1*37, 3. Magyarország 1 28 pengős árral. A Magyarországot kör­í nyező államok mind kedvezőbb hely­zetben vannak, mert 10 Jugoszlávia 94 filléres cukorárral, 11. Csehszlo vákia 88 12. Ausztria 87, 13. Ro mánia 86 filléres cukorárral. Ezek világsorrendet jelentenek. Európában a sor végén Svájc és Anglia áll kilónként 28 filléres cu­korral, ami meg is f^lel a termelés költségeinek, de az egész világon A magyar cserkészet fennállásának negyedszázados év fordulóját ünnepli. A magyar cserkészet: a napcsókolta homlokú, tiszta magyar ifjúság állott meg egy határkőnél — amelyre ez van irva : 25 év — s helyezte rá boldog örömmel, jobb jövőbe ve­tett hittel tisztelete és emlékezése koszorúját. Negyedszázadot ért el ez az if­júsági mozgalom, amelyhez az £ „emberebb ember és a magyarabb ^.magyar" ideálját akarja megva lósttani, amely a „tiszta férfiú­s&ság* eszméjét irta zászlójára. sa A „Tiz törvény 11 25 éves! A cserkeszkalap kinőtt a gyermek­és ifjúkorból: nagykorú lett. Ma­l-gyarságunk hű jelképe: az árva­lányhaj 25 éve lengedez a ma gyar levegőben. A kicsiny csecsemő 25 éves férfiúvá lett. Mit rejtegetett magában ez a 25 év? Mennyi szenvedést, mennyi könnyet, mennyi küzködést, — mennyi boldog örömet, rózsás ar­cot, hangos kacagást és szárnyaló dalt. Mindez belesűrűsödik a 25 ív tartalmába. A cserkészet: a jövő. A cser­készet a nemzetépítés nagy mun­kája A világ legnagyobb pedagó­giai intézménye, amely a tiz tör­vény betűin keresztül kívánja meg­teremteni az uj magyar férfi tí­pusát. Aki oda áll táborába s a cserkészliliomot nemcsak szive fölé tűzi, de éli is annak eszmé­jét, aki odaáll az ifjúság eme tisztább célok felé menetelő cso­portjába : jövőt épít és nemzetet erősít. Ma a mese köntöse szét­foszlott, a valóság rideg csont­váza rémlik felénk. A cserkészet azt akarja, hogy a mese tündéri világából úgy jtisson át a gyer­mek a valóság komor életébe, hogy olt megállja a helyéi. A cserké­szet tiz törvénye a magyar be­csület, a magyar tisztesség sum­mája t Most ez a tiz törvény ül boldog ünnepet! Magyar Társadalom! Koldus, szegény, elfásult örömnélküli vagy ! Kétségbeejt a kenyér, gond nincs­telenség l De most mindezzel ne törődj, mindezt felejtsd el és állj a jubiláló magyar ifjúság mellé! Nézd, mint ragyog a szemük, mint csillog bennünk a tiszta tűz, mint szárnyal, mint a pacsirta dal, tiszta lélekből felcsendült daluk. Nézd, mint erősitik, acélozzák kar­jukat testüket, lelkűket az életre. Állj melléjük, biztató szóval, tá­mogatásoddal, hogy elvégezzék nagy munkájukat s valósággá váljék az eszme. Cserkészfiúk! Reátok vár a vi' tág! A hősi harc ára: a ma­gyar szabadság — Nagymagyar­ország ! A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Ujszászi Imre szolgálati jubi­leuma. Ujszászi Imre műszaki ta­nácsos, vármegyénk államépitészeti hivatalának fáradhatatlan és köztisz­teletben álló vezetője elérkezett köz­szolgálatának huszonötödik évfordu­lójához. Ez alkalommal nemcsak a hivatalos Esztergom és Komárom k. e. e. vármegye, hanem a két .vár­megye egész társadalma fordul a nagyrabecsülés és tisztelet jeleivel a jubiláns felé. Ujszászi Imre megyei közéletünk egyik legértékesebb, leg­munkásabb és legtiszteletreméltóbb alakja szerény, de fáradhatatlan és lelkiismeretes munkása a köznek. Nevéhez és munkálkodásához fűző­dik a vármegyei közutak rendezésé­nek az a nagyszabású koncepciója, amely az alábbi években került irá­nyítása alatt megvalósításra. Magos Lajos dr. — választási liztos. A pomázi kerületben ma, sütörtökön lesz az országgyűlési épviselőválasztás. A budapesti kir. télőtábla elnöke dr. Magos Lajos kir. télőtáblai birót küldötte ki válasz­lási biztosul. Kitüntetés. Az Országos Testne­velési Tanács Huszár István áll. ta­nitó, lábatlani levente főoktatót disz­éremmel és oklevéllel tüntette ki. A kitüntetést Gyötgyfalvy Dezső köz­ségi főjegyző képviselőtestületi köz­gyűlés keretében nyújtotta át szép szavak kíséretében. Huszár megha­tottan köszönte meg a kitüntetést s ünnepélyes fogadalmat tett, hogy 11 éves oktatói működés után még na­gyobb ambícióval fogja a levente in­tézményt fejleszteni. Szanatóriumot épit a dorogi bánya Dunaalmáson. Mint érte sülünk a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága Dunaalmáson egy hatalmas szanatóriumot akar építeni 400—500 személy részére. A tár­gyalások nagyban folynak s a köz­ség lakossága nagy érdeklődéssel fi­gyeli a fejleményeket, mert ez for­dulópont lenne a község történeté­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents