Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-02 / 27.szám

Szigorú körrendelet a legolcsóbb ajánlatok rendszere ellen Bornemisza Géza iparügyi miniszter leiratában arról értesitette a Baross Szövetséget, hogy körrendeletileg hívta fel a közszállitások kiadása körül érdekelt összes hivatalokat, hatóságokat és intézményeket, hogy a közszállitasi szabályrendelet 10 paragrafusában foglalt utasításoknak megfelelően az érdekképviseleteket hallgassák meg. Megállapítja az iparügyi miniszter körrendeletében azt, hogy a hozzá befutó panaszok szerint a kiíró ha tóságok és hivatalok nincsenek tekintettel az ajánlatok valószerúségének, realitásának körülményeire és kizárólag a legolcsóbb ajánlat számszerű előnyeit nézik és mellőzik azo kat a megbízható cégeket, melyek elsőrendű munkát szállítanak. Megállapítja a miniszter körrendeletében azt, hogy a valószerűség követelményeinek nem felel meg az olyan ajánlat, melynek végöszege elfogadhatónak látszik ugyan, de egységárain bármily irányban indo kolatlan eltéréseket mutatnak ; amely ugyanazt az ajánlatot vagy munkát az ajánlat különböző helyein azonos feltételek mellett különböző áron ajánlja ; amelynek adataiból arra le het következtetni, hogy az ajánlattevő tervváltoztatásokra túlmunkára, felárra számit; amely az egységárakat úgy csoportosítja, hogy a munka megkezdése után minél előbb, mentől nagyobb részletfizetések legyenek elérhetők; végül amelyekből következtetni lehet arra, hogy az ajánlattevő munkásait a minimális béreknél, vagy a helyi viszonyok szerint érvényes munkaidőnél hosszabb ideig foglalkoztatja. A miniszter súlyt helyez arra, hogy a Szabályzat előírásai betartassanak, de különösen, hogy az érdekképvi seletek meghallgattassanak és hogy az ajánlatok valószínűsége minden egyes esetben vizsgálat tárgyává teendő. Felhívja a miniszter a Baross Szövetséget arra, hogy minden egyes esetben mikor kétségtelennek látszik, hogy a közszállitásokat vállalatbaadó hatóságok irreális ajánlatokat fogadtak el, hozzá azonnal tegyen jelentést a szükséges intézkedések megtétele céljából. Szétválasztották a szerelőiparokat Az iparügyi miniszter 1936. évi 6108, szám alatt rendeletet bocsátott ki, amelyben az 1884. évi XVII. tc. (Ipartörvény) módosításával az eddig együttesen gyakorolt gáz- vizveze ték és központi fűtés szerelői ipart széttagolja és külön gázszerelői ipart, vizvezetékszerelő ipart és központifűtésszerelőipart létesít, amelyek mind egyikének űzéséhez az illető iparra megszabott képesítés igazolása szükséges. A rendelet a szerzett jogokat tiszteletben tartja, ennélfogva azok az iparosok, akik e rendeletnek hatálybalépése idején a fenti iparokat együttesen gyakorolták, azok ez iparukat továbbra is együttesen gyakorolhatják. Azok a bádogosok és lakatosok pedig, akik 1918. október 3l-e előtt szerzett iparigazolványuk alapján kisebb gázszerelési, víz vezetékszerelési és központifűtésszerelési munkákat is végeztek, ily munkákat ennek a rendeletnek hatálybalépése után is vé gezhetnek. A kövezetvám városonként más és más, természetes tehát, hogy a tarifa átdolgozása igen bonyolult feladat lenne s sok igazságtalanságot is rejtene magában. A városok ugyanis sok kövezetvámmentességet és kiváltságot adnak egyes intézményeknek — városfejlesztési, közlekedési és forgalmi okokból — ezeknek a privilégiumoknak mérlegélése is csak bonyolítja a kérdés megoldását. ^^^S^, 0MÜH !Ml*flÉAÉ**í*( EGYRŐL-MÁSRÓL A Máv meg akarja váltani a városok kövezetvám jövedelme Az Államvasutak igen érdekes tervvel foglalkozik, bár igen kérdéses, hogy a terv megvalósulhat-e. Arról van szó, hogy a MÁV meg akarja váltani a városok kövezetvám jövedelmét. Az Államvasutak a kövezetvám megváltása fejében bizonyos átalányösszeget fizetne a városoknak. A MÁV néhány városnak már fix ajánlatot is tett, több várossal azonban csak a lehetőséget közölte, egyelőre mindenütt kitérő vagy visszautasító választ kapott. Az eddigi sikertelenségnek két oka van. Azok a városok, amelyeknek a MÁV konkrét ajánlatot tett, keveslik a felajánlott összeget. A kövezetvámbevétel pontosan nem állapitható meg, az egyes évek bevétele között jelen • tékeny eltérések vannak, úgyhogy csak nagy átlaggal lehet számolni. Az az összeg viszont, amelyet az Államvasutak a megváltás fejében felajánlott, alatta van az illető városok vélt bevételi átlagának. A kövezetvám a városi háztartásoknak egyik fő bevételi forrása, természetes, hogy azok a közületek, amelyeknek a MÁV máris fix ajánlatott tett, nagyobb megváltási öszszeget igényelnek abban az esetben, ha egyáltalában meg lehet egyezni. A másik döntő oka a sikertelenségnek az, hogy az érdekeltek közérdeket féltenek attól, hogy a MÁV belekapcsolódjék a kövezetvám szedésébe. A megváltási összegért ugyanis a MÁV úgy kárpótolná magát, hogy magasabb fuvardíj tételeket alkalmazna, mert belekalkulálná a kövezetvámot. Peruban a legolcsóbb a cukor, ahol mindössze 15 fillért jelent az ára magyar pénznemte átszámítva. Ezzel szemben fogyasztás tekintetében az első Anglia, Dánia, Svéd ország, ahol 51*5, 487, illetve 433 kiló cukrot fogyasztanak fejenként, viszont Magyarország a sor végére került 10.06 kilós fogyasztással. Mögötte sorakozik még öt ország: Lengyelország 10, Olaszország 7*8, Románia 6'6, Jugoszlávia 6'5, Bulgária 4'9 kilós fogyasztással. A legfőbb állami számvevőszék most tette közzé jelentését, amely a forgalomban levő aprópénz mennyiségéről szól. A számszéki kimutatás szerint Csonkamagyarországon 3,650.000 darab ezüst ötpengős van forgalomban. A kétpengősök száma 6,764.000, egypengős pedig 31 millió d^rab forog közkézen. A forgalomban lévő nikkel váltópénzek darabszáma 73,000.000 darab, egy- és kétfilléres rézpénzből 162 millió van forgalomban. Az ezüstpénzek értéke 62'8 millió pengő, a nikkel pénzek értéke pedig 15*8 millió pengőt tesz ki. A nagytömegű rézpénzek értéke elég csekély, mindössze 2,672.000 pengő. A forgalomban levő ezüst, nikkel és réz váltópénz névértéke összesen 81 millió pengő. Átlag a forgalomban levő aprópénzekből kilenc pengő jut egy fejre. Vagyis minden magyar honpolgár zsebében kilenc pengő aprópénznek kellene lenni. Vájjon megvan-e ez hiánytalanul ? * * * Az 1936. januári hivatalos statisztikai árjelzőszámok érdekesen világítják meg, hogy melyek azok az árucikkek, ahol az árszínvonal több mint 50 százalékkal magasabb, mint 1913 ban volt. A burgonya 58 százalékkal drágább nagyban, mint 1913-ban volt, a külföldről behozott rizs 68 százalékkal, a tea 61 százalékkal. A külföldi fekete szén ára 68 százalékkal haladta meg a 22 év előtti szinvonalat. A kender 52 százalékkal, a len 73 százalékkal lett drágább. A kiskereskedelmi árak természetesen ehhez ingadoznak, de a legnagyobb a kiugrás a gyermekharisnyánál : 90 százalékos az emelk'e dés. A védett és azóta kifejlődött magyar kötő-szövő ipar dicsőségére. Két statisztikai adatsor fekszik előttünk. Az egyik a cukor árára vonatkozik, másik a cukor fejen kénti fogyasztására. Mind a két táb lázatban oíyan szomorú hely jutott Magyarországnak, hogy nem le het mellette szó nélkül elmenni, akármennyire is tudott, ismert ténynyel állunk szemben. A cukorárak magassága szempontjából igen előkelő helyünk van : 1. Olaszország 1'86 pengő, 2. Bel gium 1*37, 3. Magyarország 1 28 pengős árral. A Magyarországot körí nyező államok mind kedvezőbb helyzetben vannak, mert 10 Jugoszlávia 94 filléres cukorárral, 11. Csehszlo vákia 88 12. Ausztria 87, 13. Ro mánia 86 filléres cukorárral. Ezek világsorrendet jelentenek. Európában a sor végén Svájc és Anglia áll kilónként 28 filléres cukorral, ami meg is f^lel a termelés költségeinek, de az egész világon A magyar cserkészet fennállásának negyedszázados év fordulóját ünnepli. A magyar cserkészet: a napcsókolta homlokú, tiszta magyar ifjúság állott meg egy határkőnél — amelyre ez van irva : 25 év — s helyezte rá boldog örömmel, jobb jövőbe vetett hittel tisztelete és emlékezése koszorúját. Negyedszázadot ért el ez az ifjúsági mozgalom, amelyhez az £ „emberebb ember és a magyarabb ^.magyar" ideálját akarja megva lósttani, amely a „tiszta férfiús&ság* eszméjét irta zászlójára. sa A „Tiz törvény

11 25 éves! A cserkeszkalap kinőtt a gyermekés ifjúkorból: nagykorú lett. Mal-gyarságunk hű jelképe: az árvalányhaj 25 éve lengedez a ma gyar levegőben. A kicsiny csecsemő 25 éves férfiúvá lett. Mit rejtegetett magában ez a 25 év? Mennyi szenvedést, mennyi könnyet, mennyi küzködést, — mennyi boldog örömet, rózsás arcot, hangos kacagást és szárnyaló dalt. Mindez belesűrűsödik a 25 ív tartalmába. A cserkészet: a jövő. A cserkészet a nemzetépítés nagy munkája A világ legnagyobb pedagógiai intézménye, amely a tiz törvény betűin keresztül kívánja megteremteni az uj magyar férfi típusát. Aki oda áll táborába s a cserkészliliomot nemcsak szive fölé tűzi, de éli is annak eszméjét, aki odaáll az ifjúság eme tisztább célok felé menetelő csoportjába : jövőt épít és nemzetet erősít. Ma a mese köntöse szétfoszlott, a valóság rideg csontváza rémlik felénk. A cserkészet azt akarja, hogy a mese tündéri világából úgy jtisson át a gyermek a valóság komor életébe, hogy olt megállja a helyéi. A cserkészet tiz törvénye a magyar becsület, a magyar tisztesség summája t Most ez a tiz törvény ül boldog ünnepet! Magyar Társadalom! Koldus, szegény, elfásult örömnélküli vagy ! Kétségbeejt a kenyér, gond nincstelenség l De most mindezzel ne törődj, mindezt felejtsd el és állj a jubiláló magyar ifjúság mellé! Nézd, mint ragyog a szemük, mint csillog bennünk a tiszta tűz, mint szárnyal, mint a pacsirta dal, tiszta lélekből felcsendült daluk. Nézd, mint erősitik, acélozzák karjukat testüket, lelkűket az életre. Állj melléjük, biztató szóval, támogatásoddal, hogy elvégezzék nagy munkájukat s valósággá váljék az eszme. Cserkészfiúk! Reátok vár a vi' tág! A hősi harc ára: a magyar szabadság — Nagymagyarország ! A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Ujszászi Imre szolgálati jubileuma. Ujszászi Imre műszaki tanácsos, vármegyénk államépitészeti hivatalának fáradhatatlan és köztiszteletben álló vezetője elérkezett közszolgálatának huszonötödik évfordulójához. Ez alkalommal nemcsak a hivatalos Esztergom és Komárom k. e. e. vármegye, hanem a két .vármegye egész társadalma fordul a nagyrabecsülés és tisztelet jeleivel a jubiláns felé. Ujszászi Imre megyei közéletünk egyik legértékesebb, legmunkásabb és legtiszteletreméltóbb alakja szerény, de fáradhatatlan és lelkiismeretes munkása a köznek. Nevéhez és munkálkodásához fűződik a vármegyei közutak rendezésének az a nagyszabású koncepciója, amely az alábbi években került irányítása alatt megvalósításra. Magos Lajos dr. — választási liztos. A pomázi kerületben ma, sütörtökön lesz az országgyűlési épviselőválasztás. A budapesti kir. télőtábla elnöke dr. Magos Lajos kir. télőtáblai birót küldötte ki válaszlási biztosul. Kitüntetés. Az Országos Testnevelési Tanács Huszár István áll. tanitó, lábatlani levente főoktatót diszéremmel és oklevéllel tüntette ki. A kitüntetést Gyötgyfalvy Dezső községi főjegyző képviselőtestületi közgyűlés keretében nyújtotta át szép szavak kíséretében. Huszár meghatottan köszönte meg a kitüntetést s ünnepélyes fogadalmat tett, hogy 11 éves oktatói működés után még nagyobb ambícióval fogja a levente intézményt fejleszteni. Szanatóriumot épit a dorogi bánya Dunaalmáson. Mint érte sülünk a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága Dunaalmáson egy hatalmas szanatóriumot akar építeni 400—500 személy részére. A tárgyalások nagyban folynak s a község lakossága nagy érdeklődéssel figyeli a fejleményeket, mert ez fordulópont lenne a község történetében.