Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-29 / 26.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 26. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. MÁRCIUS 29 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Aláírták! A magyar nemzet tekintete Róma felé fordult, ahol világtörténelmi események zajlottak le: aláirtak az új római egyezményt. Rá kell jönnie Európának, hogy a régi közmondás nem változott: az út Rómába vezet. De hitünk szerint Rómából fog kiindulni Középeurópa kibontakozásának útja is s hogy ez az út járható legyen, annak érdekében nemcsak Olaszországnak, Magyarországnak és Ausztriának kell megtennie mindent, de szolgálnia kell az igazságosság alapjára épült megbékélést és a becsületes elvekre alapitott ujabb rendezést mindazoknak az államoknak, amelyek közvetlenül vagy közvetve érdekeltek a Dunamedence problémájában. Bennünket, mint a háromhatalmu egyezményben érdekelt egyik államot, örömmel tölt el az a tudat, hogy \ az alig két esztendő mérlegére tett római egyezmény a gyakorlatban bevált úgyannyira, hogy ma már a gazdasági kapcsolatok megszilárdításáról és a kereskedelmi lehetőségek kiszélesítéséről lehet tárgyalni. Bátran és bizakodással állítjuk Európa egymással marakodó népei elé ezt az eredményt, mert amig azt a sajnálatos tényt kell konstatálnunk, hogy Londonból a tanácskozások izgalmas légköre tölti el a világot, addig a Rómában tanácskozó három hatalom államférfiainak tanácskozása olyan baráti atmoszférában folyt le, amelyből igazán az őszinte béke levegőjét érezzük. Jól esik tudnunk, hogy az egymással marakodó országok izgalmas harcában közvetlenül nem veszünk részt, hanem példát adva erősítjük azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a kölcsönös megértés és az érdekek megfelelő összeegyeztetése révén közelebb hozzák egymáshoz a népeket. A római egyezmény nem zár ki más államokat az áldásaiból való részesedésből, kapui nyitva vannak minden állam számára, amelyik nem a régi, letűnt, háborús politikából akar magának tőkét kovácsolni, hanem elismeri a teljes egyenjogúságot, nem akar diktálni, nem követeli a maga számára az asztalfőn való helyetfoglalást, nem abból indul, hogy a gyengébbnek tartott tárgyaló felet térdre kényszerítse s ráoktrojaljon olyan „megegyezést", amelyet talán elbir a papiros türelme, de amely semmiesetre sem állja meg a helyét a nemzetek közöti életben. Annak a szelemnek kell érvényesülnie Középeurópában, amelyet a tanácskozások utáni vacsorán Gömbös Gyula miniszterelnök a Duce szavaira adott válaszában igy fogalmazott meg: „Mi az egyezmények aláírásával az európai beke nemes gondolatát is szolgáltuk s azt óhajtjuk, hogy bár csak minél több európai ország rendezné be életét a kiegyensúlyozottság érzésével a az igazság alapján és a kölcsönös érdekek reális felismerése által kialakult légkörben". A vármegyék és városok ellenőrzéséről Irta: dr. PRESZLY ELEMÉR államtitkár Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a városi polgár jobb életviszonyok között él, mint a falu népe. Kormánynak és közigazgatásnak elsőrendű kötelessége, hogy a lakosság minél jobb élete érdekében mindent megtegyen. A közigazgatás legyen jó, hűségesen sáfárkodjon a közvagyonnal, a lakosság megterhelését csak oly mértékben vegye igénybe, amilyen mértékben az feltétlenül szükséges. A szomorú szolnoki esetből kifolyólag téves következtetéseket vonnak le külföldön és belföldön egyaránt a magyar közigazgatásról. Általánosítani akartak és vádlottak padjára ültették az egész magyar közigazgatást, főleg pedig a városok közigazgatását. A legnagyobb nyomatékkal kell tiltakoznunk ez ellen az igazságtalan, a tényeknek meg nem felelő, országunk hírnevét veszélyeztető általa nositás ellen. A magyar közigazgatás általában tiszta és jó, és a megtévedt bűnöst kiveti magából. A közvéleményt, az adófizető polgárságot pedig megnyugtathatja, hogy a felsőbb hatóságok semmit el nem tussolnak, a bűnt ha arról tudomást szereznek: kíméletlenül üldözik. A bűnöst sem rokoni kapcsolatok, sem politikai érdemek nem mentik meg: állásából távoznia kell! Nincs tehát semmi ok a nyugtalanságra és nem szabad túlozni a bajokat. De kétségtelen az, hogy az itt-amott felbukkanó visszaélések közigazgatásunk jelenlegi rendjének, sok hézagára mutatnak rá, melyeket a legsürgősebben orvosolni kell. Az ország lakossága, irányadó közvéleménye szívósan ragaszkodik a közigazgatásban az önkormányzathoz. Amilyen tiszteletreméltó és a mult hagyományok megbecsülésén alapszik ez a ragaszkodás, éppen olyan indokolatlan, amikor a kormányt önkormányzatellenes szándékokkal vádolják meg, sőt a diktatúra rémét is folyton emlegetik. Pedig nem vét az önkormányzat és annak szabadsága ellen a kormány, ha azt minél szigorúbban ellenőrzi, ellenőrzi az önkormányzatok háztartását, minden fillér felhasználását. Ellenőrzi nemcsak a visszaélések megakadályozása miatt, hanem takarékossági szempontokból is. Az önkormányzati közigazgatás csak állami ellenőrzés mellett teljes és tökéletes. Ha közigazgatásunk jelenlegi rendszerében valami hiba van, nyíltan és őszintén megmondva: az ellenőrzés hiányossága ez a hiba. Eszményi állapot, igazi önkormányzat az lenne, ha maga az önkormányzat tudná alkalmazottainak munkáját, pénzkezelését, a közmunkák végrehajtását, közszállitások lebonyolítását ellenőrizni. Sajnos, ez jóformán sehoi sem történik meg. A képviselőtestületek, törvényhatósági bizottságok ritkán jönnek ülésre össze, az üléseken az érdeklődést inkább politikai, választási, személyi ügyek foglalják le, rokoni, baráti kötelékek feszélyezik a képviselők és bizottsági tagok egy részét ellenőrzési kötelességének gyakorlásában. De ettől eltekintve, az ellenőrzés nem olyan könnyű dolog és csak akkor hatékony, ha azt szakértők a legnagyobb hozzáértéssel, legnagyobb lelkiismeretességgel hajtják végre. A városok, vármegyék közigazgatása ma olyan szövevényes, olyan bonyolult, hogy ennek a bonyolult közigazgatásnak ellenőrzése is nehéz, nagy feladat. Még a legkisebb megyei város közigazgatásának megvizsgálása is heteket vesz igénybe. Már pedig az ellenőrzés csak akkor volna hatékony, ha az rendszeres, évről évre visszatérő lenne. Polgármesternek, alispánnak, főispánnak erre nincs megfelelő szervezete, munkaereje. De nincs a belügyminiszternek sem, hiszen a vármegyei és városi ügyosztály tisztviselőinek munkaerejét majdnem teljesen lefoglalja a belső munka elvégzése. A törvényhozásnak kell tehát sürgősen gondoskodni az önkormányzatok állami ellenőrzésének kiépítéséről. A városok számvevőségének államosítása lenne az első lépés, a belügyminisztérium vármegyei és városi ügyosztályainak alapos kibővítése a további lépés. Keresztül kell vinni, hogy minden megye, minden város, minden falu ellenőrzése minden évben megtörténjen. A folyamatban lévő közmunkákat átvétel előtt szintén felül kell vizsgálni, nemkülönben a nagyobb szállításokat is. Ezzel a rendszeres, hatékony, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Sigray gróf éles beszédben támadta a kormány külpolitikáját. — Berzeviczy Albert, az Akadémia volt elnöke meghalt. — Gömbös és Kánya tisztelegtek a pápánál. — Festetics Domonkos gróf lemondott képviselői mandátumáról. — Nyolc órás üléseken tárgyalják a telepítési törvényjavaslatot. — Februárban 40 százalékkal több baromfit exportáltunk Angliába, mint tavaly. — Elbocsájtott a főváros 600 szükségmunkást. — A budapesti városházát átépítik. — Megvonták Az Est postai szállítási jogát Csehszlovákiában. — A kereskedelmi minisztérium felügyelete alá kerülnek az agrárszövetkezetek. — Betiltották a a mezőberényi , Alföldi Független ség* cimű újságot, — Hat hónapra megvonták a „Társadalmunk" c. lap utcai terjesztési engedélyét. — Torinóban leleplezték Kossuth Lajos szobrát, a ceglédiek ajándékát. — József főherceg levelet intézett Mussolinihoz az olasz katonák vitézségéről. — Teljesen átszervezték a fővárosi számszéket. — Stefánia főhercegnő a fraicía hatóságoktól a „ Mayerling" cimű film betiltását kérte. — A monakói fejedelem Berzencén vadászik. — Hizlalótelepet rendez be a Hangya a sovány marhák feljavítására. —- A MABl székházat, idegszanatóriumot és üdülőtelepet épít — 400.000 mázsa magyar bu zat akar vásárolni Svájc. — Friedrich István választják meg a Magánmérnökök Szövetségének elnökévé. KÜLFÖLD A kommunisták követték el a sorozatos géprombolásokat az angol hadihajókon. — Vérbe fojtották a krakkói általános sztrájkot. — Az olasz repülőgépek rombadöntötték Dzsidzsiga erődműveit. — Terjed a. lázadás az abesszinek között. — Vlarebocsátották a Queen Maryt, az új angol óriáshajót. — Gyilkos merénylet áldozata lett Martinez spanyol miniszterelnök. — Ötszázhatmillió dollár kárt okozott az amerikai árviz. — Súlyos belső bonyadalmak vannak kitörőben Görögor szagban. — Behozatali ellenőrzés lesz Jugoszláviában. — Teljhatalommal ruházzák fel a lengyel köz társasági elnököt. — A kolozsvári egyetemen sztrájkba léptek a diákok. — Hitler elutasította a locarnói ha talmak javaslatait. — Venizelosz koporsóját nem engedték be Athénbe. — Kétszáz munkást agyonütött egy beomlott tető Indiában. — Szigorú intézkedéseket léptettek életbe a kommunisták ellen Japánban. —- Bevezeti a szovjet az általános, közvetlen és titkos választójogot. — A török kormány érvénytelennek jelenti ki a lausannei békeszerződést és újból megerősíti a Dardanellákat. — Besúgók ellenőrzik a hitoktatást a székelyeknél. — Elrabolták Antoinette monacói hercegnőt. — Leégett a bukaresti katonai fegyvergyár. — Aláirtak az új angol francia-araerikai flottamegegyezést,