Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-15 / 22.szám

rSURfilR/DEKE fewiwrnwufiiniiii iiiiiHiniiiiiini Twmiiffiwrri ÖTVENHETEDIK ÉVK 22. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. MÁRCIUS 15 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az ősi vármegye Gömbös Gynla miniszterelnök, Kozma Miklós és Hóman Bálint miniszterek rendkivül érdekes beszédekkel nyitották meg a közigazgatási tisztviselők részére felállított továbbképző tanfolyamot. „Én a vármegyét várnak tekintem, melynek bevehetetlennek kell lennie", — mondotta a miniszterelnök. — „Hogy bevehetetlen legyen haladnia kell a korral, mert a negativ szellemet őrző, avuló bástyák nem védik a várat. A vármegye ablakait nagyobbra fogjuk vágni, hogy friss levegő áradjon az ősi intézménybe, hogy modern nemzeti szellem és az élettel való haladás gondolata hassa át, de helyükön maradjanak az ősi falak." A vármegye a magyar alkotmány legősibb intézménye. Évszázadokon keresztül katonai bástya volt. — Az 1830-as reformkorszakban átalakult megújhodott s az elhalványult katonai jelleget közjogi közigazgatási jelentőség váltotta fel. Igy volt az egész háború előtti időkig s a vármegyék általában kielégítően teljesítették a közigazgatás körüli feladatukat. Kissé maradi volt az a szellem, ami a vármegyei közigazgatást áthatotta, de a maradiságban volt valami családias zamat és a méltányosság, emberiesség jegyében végezte munkáját. A háború és az azóta bekövetkezett társadalmi, majd gazdasági válságok időszaka nagy próbára tették a megyei és falusi közigazgatást. A megye régi, családias szellemének kedvesebb vonásai eltűntek, ellenben a kívánatosnál jóval nagyobb helyet foglalt el benne a bürokrácia és a politika. Ma más feladatok várnak az ősi vármegyére. A megyei és községi közigazgatás a mai időkben nem elkülönített, partikuláris kiskirályság, hanem az egész nemzeti és állami életnek legszervesebb része. Az önkormányzati tisztviselő pedig ugy az államhatalom, mint az állampolgárok szempontjából a közrend, közbiztonság, közjólét legfőbb őre és katonája. Az önkormányzatok életében a szociális feladatok léptek előtérbe s ezek foglalják el a régi közjogi és politikai feladatok helyét, Az élet — különösen a vidéki élet — ezernyi apró gondja és baja dörömböl az ezeréves kapun, amelyeknek elintézése vagy megkönnyítése elsősorban éppen az önkormányzatok hivatása. Ezekre kell felkészültté tenni, ebben az irányban kell hatékony munkára beállítani a vármegyét. Ezért kell ezt az intézményt is — mint a száz tmiHiiimiiiiiiiimiitt Szerdán este Túri Béla prelátuskanonok nagysikerű előadást tartott Budapesten, a Szent István Társulat nagytermében, nagyszámú és előkelő közönség előtt. Az illusztris előadó Az európai összetartás és a revízió cimen beszélt. Szavait különösen- érdekessé tette, hogy a tudós és a politikus megállapításai mellett a kortárs is megszólalt, aki nemcsak közvetlenül szemléltet eseményeket, hanem azok intézésében részben közre is működött. Túri Béla előadásának elején az európai nemzetek összetartozásának alapjait fejtegette, kitérve Spranger renaissance tipus elméletére megállapította, hogy az európai nemzetek összetartozása eléggé laza s inkább kulturális jellegű. Majd a revizó fogalmát fejtegette Túri Béla. A revízió a magyar nemzet olyan létfeltételeinek megteremtése, hogy a dunai államrendszerben az őt megillető szerepet játszhassa , valamint jelenti a revízió az olyan Dunavölgy megteremtését, amelyben ez megtörténhet s amelyet ezzel a nyugateurópai hulturközösséghez kapcsol. Ez a törekvés Szent István államának és a körüle felépült Dunavölgyének elgondolásán alapszik.Most, a Habsburg-birodalom széthullása után a magyarságnak vissza kell térnie ehhez a szentistváni gondolathoz s ebből kiindulva kell a kivezető utat s az abból származó új helyzetet megtalálni. Ez a törekvés nem akar más kisebbségeket ethnikumukból kiforgatni, sem szálláscsináló lenni más népek számára. Ez a törekvés szakit a revíziónak régi, délibábos értelmezésével, de hisz abban, hogy megtalálja a természetes egyensúlyt a Duna völgyében. A mostani — évek óta húzódó — visszás helyzet folytán nyilvánvalóvá vált, hogy 1. kell egy nagyobb alakulat a Duna völgyében, különben a Balkán színvonalára sülyed, 2. az a kikristályosodási pont, amely körül a kialakulási folyamat megindulhat, csakis a magyar lehet. A múltban is ezt tette nemzetünk, kulturált volta és szervező ereje pedig erre hivatottá teszik. Revizió nélkül a Dunamedence nagyobb egységét nem lehet kiépíteni. A magyarságnak nélküle nincs meg rá az ereje, helyzete sem jó hozzá. Hogy ez a revizió hogyan történhet meg, arra több mód látszik alkalmasnak, azonban egy a lényeg: a nyugattal okévvel ezelőtti reformkorszak tette — felfrissíteni. „Szélesebbre tárni az ablakokat" — ahogy a miniszterelnök mondotta, hogy beáradjon rajta az élet friss levegője — és szélesebbre lásson belőle az a tisztviselő, akit a nemzet és tagjainak szolgálata az ősi bástyák közé állított. vétlenül tartson kapcsolatot. A nagyhatalmak belátták a régi monarchiának ezt a nagy feladatát s nem akarták megdönteni, a mostani szétdaraboltságot sem helyeslik. Ez nem a Habsburg-gondolat ápolása, hanem Szent István államszervezetének gondolata s annak jenntartása. Bár a szlávok — Benes, Hodzsa — az ellenkezőjét hirdetik, nekünk azt kell kihangsúlyoznunk, hogy ez a mi feladatunk s ezt a magyar nemzet életképességének gondolataként kell kezelnünk. Ezt kell minden eszközzel propagálnunk, hogy így akarjuk folytatni a Szent Korona hivatását s ennek elszakított véreinkre is nagy hatása van. A Habsburg-restaurációt azért szokták ezzel kapcsolatban felemlíteni, mert meggyőződésük szerint történeti s nagy erővel rendelkezik, melyet fel tud használni a Dunamedence rendezésében. Ausztria politikája ugyancsak az előbbi elgondolás alapján kapcsolódik egybe a magyarságéval: Ausztria is meg van győződve arról, hogy fontos szerepe van a Duna völgyében. A Duna medencéjének ily módon való rendezése amellett, hogy erősítene bennünket, természetes gátat jelentene a pánszlávizmus terjesztése, valamint Németország túlságos megérő södése ellen. A magyarságnak itt kell a kérdést megfognia s beláttatni Európával, hogy kell a revizió, mert ez a híd a Nyugat és a Balkán között. Kell a revizió s egész Európának kell, mert nélküle a Dunamedence egyensúlya megbomlik, mérhetetlen károkat okoz s ez a rész kultúrájában elszakad Európától. Ne történjék ez háborús úton, mert az ujabb ellentéteket hoz magával. Jöjjön ez létre békés úton a belátás alapján, meg kell találni a közös együttműködés természetes alapjait. A feladat nem könnyű, de Európának ezt be kell látnia, mert ez az egyetlen út a kérdés helyes megoldására és az egészséges helyzet megterem tésére. Az esztergomi érs. r. k. tanitóképzőintézet I. évfolyamába és a vele kapcsolatos internátusba az 1936—37. tanévre magukat felvétetni óhajtók kellően felszerelt kérvényeiket május hó 30 ig az intézet igazgatóságánál nyújtsák be. Bővebb felvilágosítást az igazgatóság ad. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Villát vásárolt a szovjet a Gellért hegyen. — Scheftsik lemondott mandátumáról. — A belügy miniszter nyáron átdolgozza az OTI ügykezelését. — Meaőcsáton az egységespárt győzött a választáson. — yóssef kir. herceget választották az Akadémia elnökévé. — A Nemzeti Múzeum ásatásokat kezd Nagykőrösön. — Az egész országot elárasztották a gyilkos faszesszel. —• Már csak 200 állástalan mérnök volt a mult évben. — Kilencmilliós új kölcsönt vesz fel a főváros a M

ABI tói. — Törvényt alkotnak ősszel az egyke-rendszerről. — Szabadlábra helyezték Tóth Tamás szolnoki polgármestert. — Feloszlatták a szegedi „izraelita hadviseltek" asztaltársaságát. — 82 ezer lakosa van Kecskemétnek. — 936 ezer pengő kárt okozott a kiskunsági árviz. — Öt vidéki székházat épít az OTI. —

Weiss István vezérigazgató távozik az OTI éléről. — Ötszáz munkás {sztrájkba lépett a budakalászi textilműveknél a Bedeaux-rendszer miatt. — Tatán két szabadtéri előadást rendez az Opera. — Kötelezővé teszik az alumíniumérc belföldi feldolgozását. — Mecsér András két párbajt vivott egymásután. — Almássy László volt képviselőházi elnök 67 éves korában elhunyt. — Schuschnigg osztrák kancellár pár napot Budapesten tölt. KÜLFÖLD . Ujabb 10 km. hosszú Szentgotthárd-alagút építését tervezik. — Április 3 án végzik ki Lindberg bébi gyilkosát. — Németország felmondta a locarnói szerződést és bevonult a német katonaság a rajnamelléki semleges zónába. — Véres kommunista zavargások vannak Spanyolországban. — Pénzt hamisított a jugoszláv állam pénzverdéje. — Ujabb három hónapra betiltották a német lapok terjesztését Ausztriában. — Egy szerb képviselő rálőtt a szkupstinában a miniszterelnökre — A horogkereszt lett birodalmi cimere Németországnak. — Négyezer repülőgépet épit az Egyesült Államok. — A cseh miniszterelnök gazdasági tárgyalásokat folytat Bécsben. — Az új japán kormány megalakult. — Romániában meghosszabbították az ostromállapotot. — A francia haderő felvonult a német határra. — Mulugeta abesszin hadügyminisztert meggyilkolták. — Az olasz király fogadta Starhemberg osztrák alkancellárt. — Katasztrofális robbanás volt 35 halottal egy olasz repülőgépgyárban. — Olaszország elvben elfogadta a genfi békejavaslatot. — Egy görög hercegnőt vesz el az új angol király. — Franciaországban megkönnyítik a válást. — Rágalmazás vétsége miatt elitélték Hlinkát. — A kommunista bandák megverték a kinai csapatokat. — Franciaország ki akar lépni a Népszövetségből. — A csehek betiltották az eperjesi jubileumi Berzsenyi ünnepet. Túri Béla előadása az európai összetartásról és a revízióról