Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-08 / 20.szám

Ol VENHETEDIK ÉVF. 20. SZÁM VASÁRNAP. 1936. MÁRCIUS 8 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KereSZÍény poliUKaí ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 oengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ipari novella A hajdan polgári jólétben élő, ma a legnagyobb nyomorban tengődő iparosság kétségbeejtő helyzetét karolja fel és orvosolja a maga módján a tárgyalás alatt álló ipari törvényjavaslat. Az iparosságot, — az államnak ezt a kitaszított mostoha gyermekét — akarja ez a javaslat megmenteni a fenyegető végveszedelemtől. Az állam végre meglátta és megértette ezt a végzetessé válható állapotot, amely a munkásságot pusztulással fenyegeti. Segélykezet akar tehát nyújtani a munkásoknak, hogy megelőzze azt a katasztrofális veszedelmet, amely ellen oly kétségbeesve kértek segítséget az építőipari munkások tavaszi gyűléseiken. Az országban élő 280.000 kézműiparos jelenlegi válságos helyzetét legjobban megvilágosítja az a tény, hogy a mult évben az OTI behajtási osztálya százezer iparos ellen vezetett foglalást 36 millió pengő összegben. Még meglepőbb az a valóság, hogy ezzel a foglalások alig hoztak valami eredményt, mert az iparosság anynyira elszegényedett, hogy nincs mit behajtani rajta. Ezek után nem nehéz elképzelni, mily hatalmas összeg lehet az ipari munkások egyéb adó- és magántartozása. Mindezek az adatok megdöbbentően tárják elénk az iparosság mai kétségbeejtő helyzetét. Ha megvizsgáljuk az okát ennek a szomorú valóságnak, azt találjuk, hogy ezt csaknem kizárólag a mindenáron való munkavállalásban kell keresnünk. Abban a súlyos kényszerhelyzetben, amely a megélhetés vastörvényénél fogva kényszeríti a vagyontalan munkásokat olyan munkavállalásba, amely csak munkát ad némi éhbérrel, de kielégítő megélhetést nyújt. A munkásság súlyos helyzetét még fájóbbá teszi az a tény, hogy ezt a szégyenletes árrombolást nem mindig és nemcsak a lelketlen nagy tőke és a végső szükségbejutott kis munkaadók végzik, hanem sokszor az iparosság parazitái, a kontárok, akik tulajdonképpen tisztességtelen versenyt űznek, amikor a köztartozások és szociális terhek nemfizetése mellett olcsó árakat kínálnak. Az ipari novella egyik nagyfontosságú paragrafusa éppen ezek ellen az árromboló kontárok ellen emeli fel szavát és ír elő szigorú, de jogos megtorlásokat kalózkodásaik megszüntetésére és a szakképzett kisiparosok megvédésére. Ezt a nagylelentőségű intézkedést különösen az irányárak megállapításával óhajtják elérni. Az ipari törvényjavaslat még tárgyalás alatt áll. Megvitatják, javítják, és a nehézségeket megoldják. De már most is örömmel üdvözölhetjük az ipa rosságnak ezt a kátéját, amelytől a végpusztulással fenyegetett iparosság megmentését reméljük és várjuk. z. K. Idegenforgalmi tervek, problémák, városfejlesztés Bevezetőben meg kell állapítani a tényt: / Esztergom idegenforgalmi problémáival, városfejlesztési tervekkel ma már nemcsak az arra hivatalos szervek és közegek, hanem magánemberek is foglalkoznak. S miután az előkészítő bizottság kérte is a város közönségének támogatását, megkérdeztük Halmai Gyula ny. főjegyzőt, akiről tudjuk, hogy foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. — Nem akarok Esztergom váró sáról dicshimnuszokat zengeni — mondja Halmai Gyula —, de elismert tény, hogy Esztergom gazdag természeti szépségekben, történelmi nevezetességekben, csupán az a baj, hogy a város fejlődésének lendületes időszaka épen a legnehezebb gazdasági viszonyok közé esett, amikor annak is örülnünk kell, hogy elünk. — A nehéz viszonyok ellenére sem nézhetjük azonban tétlenül a világ anyagi romlását, kapaszkodnunk kell, előre el kell készíteni azokat a terveket, amelyek alapján éles előrelátással fokozatosan előmozdítható lehetne a város fejlődése, illetve anyagiakban való gyarapodása. — Ennek a nagy problémának megoldásához két elem szükséges: az iránvitó és végrehajtó elem. Az irányítást a polgármester és a város tisztikara intézi, a végrehajtást pedig a polgárok, még pedig nemcsak egyéni érdekből, de közérdekből is, mert egyik polgár a másikra van utalva. Közös, egységes és egészséges akaratra van szükség, mely kinek-kinek egyéniségének megfelelő teret biztosíthat a bekapcsolódásban, — Az idegen forgalom fejlesztése elegendő a fellendítéshez? — Elismert tény, hogy egy város az idegenforgalomból is lát valami hasznot, ez azonban oly csekélység, és hasznát csak egyesek látják. Az idegenjorgalom inkább a város megismerésére szolgál. Mennyivel több jövedelmet biztosítanak a nyaralók, akik egyhuzamban egy-két hónapot töltenek el a városban, mint az u. n. átfutó vendégek. — Hogy biztosítaná a nyaralóvendégeket, Főjegyző ár? I— Hogy állandó vendégeket biztosíthassunk, mindenekelőtt a háztulajdonosoknak kell arra törekedniük, hogy kiadó lakásaikat minden igényt kielégítő módon tetszetőssé, egészségessé és kedvessé tegyék. Nagyon helyes a város vezetőségének az az intézkedése, mellyel kedvezményt nyújt azoknak, akik vízvezetéket, fürdőszobát szereltetnek be; vízdíj és hasonló kedvezményben részesülnek. Ez azonban csak első lépés. Igaz ugyan, hogy sokan ezt a kedvezményt sem fogják igénybe venni az anyagi bajok miatt, mert a kedvezmények ellenére sincs meg az a tőke, amellyel a beruházásokat eszközölni lehetne. Éppen azért módét kellene találni arra — ez lenne a második lépés —, hogy valamely takarékpénztár vagy bank legalább 2 —3 évi időre kedvezményes kamatláb mellett vízműberendezési kölcsönt adna, úgy, hogy a háztulajdonosok havi egyenlő részletekben, minden különösebb megterheltetés nélkül törleszthetnek a beépítésre kapott összeget. — Harmadik lépés lenne a lakáskataszter megszerkesztése, amely úgy történnék, hogy a szobák, helyiségek összeíratnának, I., II. és III. osztályba. — Első osztályú szobáknak minősíthetők azok, melyek külön bejáratúak, szépen bútorozottak. II. osztályba azok soroltatnának, melyekben esetleg két vagy több személy kaphatna elszállásolást. III. osztályúnak számítana minden egyéb egyszerű szoba. A szobák ára napi, heti és havi használatra volna megállapítva. Ezt a katasztert az ezzel megbízott iroda vezetné, a felmerült munkadíj az elért bérösszeg 2 °/o-át tenné ki, mely már a bérösszegbe lenne beszámítva. f"— A negyedik lépés lenne az olcsó és kifogástalan élelmezés biztosítása, j — Ezen kérdés megoldása a város vzetőségének hatáskörébe tartozna. Mindenekelőtt mérsékelni kellene a kövezetvámokat, ami által megnyílnának a város kapui a vidék előtt, amely most a magas vámdijak miatt irtózva marad el a várostól és igy nem szállítja be terményfeleslegét a városba. A hetipiacok nélkülözik a vidéket, és a város is nélkülözi a vidék forgalmát. Nem látni most a város utcáin a vidék kocsijainak láncolatos soro- j zatát, csak elvétve döcög be egy-1 egy falusi szekér s az is üresen, hogy ne kelljen olyan magas vá-! HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ötven százalékkal csökkent a budapesti ügyvédek ügyforgalma. — Ujabb bérmozgalom van a pécsi bányavidéken. — 16.000 marhát és 80.000 sertést szállíthatunk Németországba. — Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter Rómába utaznak. — Mdsfélezerrel több nő van Győrött, mint férfi. — 140 OOO lakosa van Szegednek. — Schussnigg osztrák kancellár e héten Budapestre érkezik. — Marton Béla provokáltatta Rassay Károlyt. — A pedagógiai filmgyár felszámol 450 ezer pengő veszteséggel. — Budapesten tartózkodik az egyiptomi király sógora. — A sümegi gőzmalomban százezer pengő értékű gabonát pusztított el a tűzvész. — Földrengés volt Nyiregvházán és Sátoraljaújhelyen. — Amerika is bevezeti magyar mintára az osztálysorsjátékot. — Huszonöt százalékkal emelkedett Budapest idegenforgalma. — Tízezer hold földet öntött el az árviz a Duna-Tisza közben. — Huszonötezer pengőt raboltak el a csongrádi városházáról. — Szantner, Győf polgármestere nyugalomba vonult. — Kilencvenhat szakorvost bocsát el az OTI. — Zsig mond király halotti ékszerei Bécsből Budapestre kerültek. — Wolff Károly a kereszt irányítását követelte a közéletben. — Hetvenezer pengőbe kerül a szegedi hősök kapuja. — Pakson épül az ország legszebb kálváriája. — Kecskemétnek 82.289 lakosa van, KÜLFÖLD Teljesen megsemmisült az abeszszin hadsereg. — Teljesen kifosztották Lehár Ferenc bécsi lakását. Repülőgépről bombázták a megáradt Visztula jéggátjait. — Görögország semleges kormányt kap. — Huszonöt árulót megfosztottak német állampolgárságuktói. — A nép szövetség fegyverszünetre szóilította fel az abesszinokat és olasz kormányokat. — Lemondott a legfőbb japán haditanács. — Március végén olasz magyar-osztrák államférfiúi találkozó lesz Rómában. — Százötvenezer liftboy sztrájkol Newyorkban. — Nem lőtték agyon a japán forradalmárok Otiada miniszterelnököt. — Nagy kolerajárvány van Sziám ban. — Szobrot emelnek Angliában V. György király emiékére. — Sárga hó esett Stájerországban. — Titulescu román külügyminiszter súlyosan megbetegedett. — A japán hadsereg Kina elfoglalását követeli. — Rómába uta-ott Starhemberg herceg osztrák alkancellár. — Katalónia visszakapta Önkormányzatát. — Franciaország kész tárgyalni Hitlerrel. — Roosevelt aláírta az új semlegességi törvényt. — A pápa közvetíti a békét az olasz-abesszin kérdésben. —• Törökország óriási emlékművet állit Kemál pasának. — Tizenhárom kommunista tagja van a spanyol parlamentnek. — Hatalmas nemzeti tüntetés volt Zágráb" ban.