Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-07 / 19.szám

ÖTVENHATODIK EVF. 15 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. MÁRCIUS 7 Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Harci zajtól volt hangos hetek óta a magyar belpolitikai élet. Beszédek hang­zottak el, cikkek jelentek meg, nyilatkozatok láttak napvilágot. Megindítói nyíltan hirdették, hogy harcot akarnak. A politikai életnek ez a he­tek óta tartó hullámzása és zajlása nagy fontosságú válto­zásokat hozott. Amire beavatott politikai körökben már régóta számítottak, Gömbös Gyula mi­niszterelnök újjáalakította kor­mányát és kedden kormányzói leirattal feloszlatta az ország­gyűlést. Ezzel a miniszterelnök ele­jét vette a lappangó, beígért harcoknak és főleg a bizonyta­lanságnak, mely a harci ked­vet erősen táplálta. Megnyerte a kormányzó bizalmát új kor­mánya számára, most már nyu­godtan haladhat egységes és céltudatos munkájában: a nem­zeti munkaterv alapján a reform­program megvalósítása útján ; a nyugodt politikai légkör fel­tételeit, az önérzetes, békés külpolitikát, gazdasági téren pedig az időszerű feladatok megvalósítását, országépités és nemzeterősités gondolatának je­gyében, a haladó konzervatív alkotmányosság biztosításával. Tizenhat év óta ezer éves történelmének legsúlyosabb kor­szakát éli az ország. Megfogva és megbénítva, koromsötét éj­szakából kellett kinyújania kar­jait, hogy tapogatódzon és lábra állhasson. És amikor hosszas próbálkozás után sikerült ismét felegyenesednie — végigsöpört rajta a világgazdasági válság orkánja. Megrázta az újonnan épített házat, lesodorta csere­peit, kikezdte fundamentumát. Ha a tengeren járó hajó nagy viharba jut, a kapitány kiadja a parancsot: Mindenki a fedél­zetre ! Matróz, tiszt és utas kö­zött eltűnik minden különbség. Meg kell menteni a hajót, hogy megmenthessék önmagukat. Ki nem veszi észre, hogy Magyarország ma sok tekintet­ben hasonló helyzetben van? Külpolitikai téren még fris­sen emlékezetünkben van az a vad roham, melyet egy idegen nemzet fiai által, idegen terü­leten elkövetett aljas gyilkosság miatt intéztek ellenünk. Súlyos harc voh, amelyben másodszor akarták leteríteni Magyarorszá­got Hála Istennek, túlestünk Megalakult az űj kormány és feloszlatták az országgyűlést A kormány kilencvenperces válsága bár előrelátható volt, mindenkit meglepett. Gömbös Gyula azonban másfélóra alatt megalakította az új kormányt, mely a pénz- és belügyminisz­ter kiválása után a következőkép alakult: Miniszterelnök és honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula. Külügyminiszter: Kánya Kálmán. Belügyminiszter: leveldi Kozma Miklós. Pénzügyminiszter: Fabinyi Tihamér. Kereskedelemügyi miniszter: Bornemissza Géza. Földmivelésügyi miniszter: Darányi Kálmán. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hóman Bálint. Igazságügyminiszter: Lázár Andor. Az új kormány kedd délelőtt letette az esküt, utána a kormányzópárt értekezletére mentek. Esterházy-utcai székházban azalatt nagy izgalommal tárgyalták a kormányválságot és a házfeloszlatásról elterjedt hireket. A Bethlen körül csoportosult képviselők izgalma volt a legnagyobb. Délután öt órára hivták össze a országgyűlést, de már négy órakor kitárták a kapukat és a képviselők egymásután jöttek. „Táblás ház" volt a parlamentben, kedden mar jegyet sem le­hetett kapni. Izgalommal tárgyalták az elkövetkező eseménye­ket, egyesek még bíztak, hogy a mai gyűlésen még nem tör ténik meg a Ház feloszlatása. Öt óra négy perckor vonult be az új kormány, Almássy László házelnök nyitotta meg az ülést, ismertette az új Göm­bös-kormány kinevezéséről szóló kormányzói kéziratot. A jobb­és középoldal tapssal fogadta az új kormányt. Azután beje­lenti a miniszterelnök, hogy még egy kormányzói kézirat érke­zett. Ezt is Dénesfai-Dinich Ödön jegyző olvassa fel. A kézirat az 1931 július 18-ára összehívott parlament berekesztésérői és feloszlatásáról intézkedik és ez ev április 27-ére hívta össze az új országgyűlést. Gömbös miniszterelnök köszönte meg a Háznak négy évi odaadó munkásságát. Almássy elnök köszönetet mond tiszt­viselőinek és bejelenti, hogy az Uj parlament összeüléséig ellátja tisztségét, majd öt óra tizenhárom perckor berekeszti a kilenc percig tartó gyűlést. A gyűlés után az egyes pártok értekezletet tartottak. Ha­mar híre ment, hogy Sztranyavszky Eckhardttal és Wolffal tárgyal. A kereszténypárt támogatja a kormányt, ezzel szem­ben nem kapnak egyes kerületekben ellenjelöltet, tehát marad­nak a jelenlegi képviselők. Bethlen sápadtan és izgatottan tár­gyalt az egyik bizottsági teremben összejött 25—\}0 hívével, ahol kijelentette előttük, hogy kilép a Nemzeti Egység pártjából. rajta. Megtört a támadás az igazság pajzsán, a magyar kor­mány józanságán, nagy bará­taink támogatásán, a világ köz­véleményének bölcsességén. De tudnunk kell, hogy a harc nincs befejezve. Mennél szilárdabban áll nemzetközi helyzetünk, mennél jobban növekszik az ország tekintélye, annál súlyo­sabbak lesznek a támadások is. Ki az közülünk, aki nem látná be, hogy ebben a helyzetben igazan szükség van a magyar közvélemény egységére. De ha­sonló a helyzet belpolitikai té­ren is, Gömbös Gyula miniszterelnök kormányralépése alkalmával be­jelentette, hogy megkezdi azok­nak a nagyjelentőségű belpoli­tikai reformoknak előkészítését, amelyek évtizedek óta megol­dásra várnak a magyar bel­politikában és amelyek hosszú időre eldönteni hivatottak és minden bizonnyal megjavítani a magyar élet sorát. A választó­jog, a telepítés, a hitbizományi reform, az egyke ügye, útépí­tés, tagosítás egytől-egyig olyan kérdések, amelyeknek tárgyalá­sához nem mesterségesen szí­tott viharokra, hanem higgadt légkörre, a jószándékok elisme­résére van szükség. Ezért nem kérünk semmiféle bajkeverésből. Nem kérünk ab­ból a harcból, aminek sem cél­ját, sem tulajdonképeni okát megmagyarázni nem tudják, legfeljebb egyes csoportok ha­talmi féltékenységére és hatalom­vágyára gondolhatunk. Azokban a súlyos időkben, amelyeket tizenhat év óta élünk, a magyarság minden társadalmi rétege, példaadó tanújelét adta hősies türelmének. Egyenesen áll a viharban, a jövőbe nézett és dolgozott rendületlen hittel, önfeláldozással, minden megpró­báltatáson keresztül. Ez a köz­vélemény joggal kérheti, hogy politikusai ilyen nehéz időkben ne törekedjenek a nehezen létre­hozott rend, nyugalom és bé­kés szellem megbontására... A kormány példaadó módon fáradozik azon, hogy minél szé­lesebb néprétegek életgondjain könnyítsen, amit igazol a leg­utóbb kiadott mezőgazdasági vonatkozású rendelete is. Ezt a példát utánozzák po­litikusaink. Segítsenek a nép gondjain, bajain, azon a helyen, amelyen működni hivatottak s ezzel több hasznot hajtanak az országnak, mint azzal az ál­datlan harci lármával, amelynek okozását senki sem helyesli ebben a szegény csonka hazá­ban. Mindenkinek kell tudnia, hogy az OTI választásokkal kapcso­latban a munkaadók 6 csoportban választanak külön és külön. Mind­egyik csupán a maga jelöltjeinek a listájára szavaz. A munkaadók cso­portjai: 1. Gyáripar, 2. Közép ; par, 3. Kézműipar, 4. Kereskedők, 5. Sza­badfoglalkozásúak, 6. Háztartási munkaadók. A munkavállalók 3 cso­portra oszlanak: 1. Ipari munkavál­lalók, 2. Tisztviselői munkavállalók, 3. Háztartási alkalmazottak. A Nemzeti Blokk most gyűjti az ajánlásokat. Csak arra a listára le­het ugyanis szavazni, melyet kellő számú választó lát el sajátkezű alá­írásával az ajánlási iveken. Az alá­írást csak tintával vagy tintaceruzá­val lehet érvényesen végezni. Min­denki csakis a saját csoportjának az ajánlási iveit írhatja alá. Ezért más és más megbízottak gyűjtik a külön­féle csoportok aláírásait, nehogy ösz­szekeveredjék az egész dolog. Minden ajánló egyszerre két ivet ír alá, mert a kerületi választmányba és az országos közgyűlésbe kell ajánlani jelölteket.

Next

/
Thumbnails
Contents