Esztergom és Vidéke, 1935
1935-12-19 / 99.szám
fővárosi turisták és turistanők közül, részint nagymarosi átkeléssel vonaton, részint autóbuszon. Esztergomból szintén két zsúfolt autóbusszal mintegy negyvenen vettek részt a Turista Dalárdával egyetemben. Az ünnepség a Schaub-féle vendéglő nagytermében folyt le, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. György Andor, a turisták kedves „Bandi bácsi"-ja, a MTE ügyvezető elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, melynek elhangzása után a színpadon a dödömösi róm. kat. iskola kis műkedvelői alkalmi kis színdarabokat adtak elő pompás szerepléssel a közönség gyönyörűségére. Különösen nagy hatást ért el egy sportjelenet, melyet a kis műkedvelők meg fognak ismételni Esztergomban a futballista-bálon. Az ünnepség programmját a Turista Dalárda szép énekszámai tették még vonzóbbá. A műsor lezajlása után az ajándékcsomagok kiosztása következett. Mintegy 200 csomagot osztottak ki a szegény gyermekek között körülbelül 2400 pengő értékben, öröm volt nézni a kis csöppségeket, amint az ajándékokat megkapták, melyekben minden jó és szükséges dolog benne volt. Mindenkinek saját kívánságát lehetőleg teljesítették, kinek-kinek cipőt, ruhát, meleg alsót kalapot és sok édességet hozott a Jézuska. A turisták jótékonyságáért Dömös község közönsége nevében Mertán János esperes-plébános mondott hálatelt szavakat, majd pedig ebédhez ültek a kirándulók. Délután átmentek a Dunaparton lévő Bergmann-féle modern és szép vendéglői helyiségbe, hol Turista Dalárdánk Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett gyönyörű énekszámokkal kedveskedett a budapestieknek, kik elragadtatással hallgatták a művészi tökéllyel előadott szép műdalokat. A fővárosiaknak annyira megtetszett a dalárda szereplése, hogy tervbe vették a jövő évben egy fővárosi turista-hangverseny megrendezését. A kedélyes hangulathoz nagyban hozzájárultak dr. Kőhalmy László gyönyörű irredenta szavalatai és dr. Staár Endre póstafőtiszt humoros szóló énekszámai. Az idő hátramaradt részét kellemes szórakozásban töltve, késő esti órákban tértek haza a kirándulók, kedves és feledhetetlen napot szerezve Dömös község hálás közönségének. A Magyar Turista Egyesület régi szép szokása inár ez, hogy évrőlévre más-más községben megjelenik karácsony hetében, hogy a szegény magyar gyermekeknek örömet szerezzen s ezzel a városi társadalom és a falu népét közelebb hozza egymáshoz a krisztusi szeretet jegyében. Szép eredménnyel jár az Erzsébet Nőegylet tejakciója Közismerten régi ós érdemes tevékenységet fejtett ki városunkban az Erzsébet Nőegylet a szegények felsegélyezésével, ruhák és készpénz kiosztásával, gyógyszervásárlással és a népkonyha fenntartásával. Amikor a Szent Antal Egyesület megalakult, sokat átvett ebből, úgyhogy az Er zsebet Nőegylet más területre vitte át a tevékenységét. Dr. Radocsay Lászlóné elnöknő vezetése alatt ez évben kezdte meg tejakcióját s minden pénzét erre fordította. A tej na gyon fontos táplálék különösen a fejlődő gyermeknek, a szervezetet erősiti, egészségesen fejletté teszi s növeli az ellenállását a betegségekkel szemben. Az Erzsébet Nőegylet ezévi tejakciója eredményekép 120 gyermek kapott három hónapig tejet, ez most a legindokoltabb s leghathatósabb segítség. Az Erzsébet Nőegylet nagyon törekszik arra, hogy minden tagja jö vőre egy-egy új tagot szerezzen s nyerjen meg az egylet számára, hogy 'gy a tagdíjakból befolyó jövedelem emelkedésével több jusson a rászoruló szegény gyermekek tejakciójára. Tagsági dij egy évre 4 P, biztosan lesznek sokan olyanok, akik felismerve a nemes célt, amelyet az 1868 óta működő egylet szolgál, hall gátnak a hivó és kérő szóra s hozzájárulnak a Szt. Erzsébet Nőegylet munkájának eredményesebbé tételéhez. Á modernizált esztergomi vasoiáilomásnak nincs vendéglője Esztergom város idegenforgalma ez utóbbi három-négy év alatt szinte hatványozott mértékben megnövekedett, ami érthető is, mert azok számára, akik a főváros épület- és utcarengetegéből néhány órai kedélyfelfrissítő és szórakoztató kirándulásra, mondjuk helyesebben : szabadulásra vágyódnak, alig találhatnak a fővároshoz közel olyan helyet, mely természeti és tájszépségekben, érdekes és művészi látnivalóban, annyi és oly sokoldalú szórakozási, üdülési, pihenési lehetőségekkel szolgálna, mint Esztergom. Esztergom ebbeli előnyeit a fővárosiak jobban ismerik már, mint az esztergomiak, sőt úgy is mondhatnók, hogy a fővárosiak jobban ismerik ma már Esztergomot, mint a fővárost. Nyáron nemcsak vasárnapokon, de köznapokon is nagy Esztergomnak az idegenforgalma, de ez a forgalom a téli hónapok vasárnapjain is elég tekintélyes. Wikendezők, turisták, érdeklődők, diákseregek, vásárosok tömegét ontja a vonat és a hajó egész nyáron át Esztergom utcáira. Legtöbb utas természetesen a vonatokon érkezik, mert a vonaton való ide-oda utazásnak a turisták szempontjából elvitathatatlan előnyei vannak. A hajó 5—6 órás útjával szemben vonaton másfél óra alatt, már reggel 8 órakor itt lehet s itt tölthet teljes 12 órát, míg a hajón jövőknek ennek az időnek csak a fele jut az ittartózkodásra. Belátta ezt már régen a Máv, mikor a régi, alkalmatlan, korszerűtlen vasúti állomási épületet a mult évben a mai igényeknek megfelelően modernizálta, az épület előtti térséget kiszélesítette, parkírozta, széppé és kedvessé, vonzóvá és kényelmessé tette. Ugyanakkor azonban megszüntette üzemét az állomás közelében lévő nyers, favázas ósdi épületben régen fennállott vasúti vendéglő, melyre vagy harminc év előtt ráadták, mint a gyerekre az apja a kabátját a „restauráció" címet, mely azonban a mai igények szerint csak jóakarattal s még több elnézéssel volna ennek nevezhető. Mindazonáltal fontos szükségletet pótolt. Tartott hűsítő és szeszes italokat, kiszolgált rögtönzött ételeket, sőt ebédet, vacsorát, ozsonnakávét, szóval mindazt, amit az ilyen „restyik" általában nyújtani szoktak. S most, a modernül átalakított, nagyforgalmú, frekventált esztergomi vasútállomásnak nincs vendéglője, sőt még korcsmája sem. Az utazóközönség az állomási vízcsapra, meg az elemózsiás tarisznyájára utalva elmélkedhetik azon, hogy vájjon mit vétett ennek a forgalmas vasútállomásnak utazóközönsége, állomási és forgalmi személyzete, hogy étlenszomjan kell gyönyörködnie äz állomási épület előtti park szépségeiben, a gyönyörű kilátásban anélkül, hogy fárasztó napi gyaloglásuk, túráik vagy bevásárlásaik után a vendéglőben éhségüket, vagy szomjúságukat, csillapíthatnák ? Úgy halljuk, hogy a Mávnál régebben volt rá eset, hogy pályázatot hirdetett az ilyen vasúti vendéglőkre oly feltétellel, hogy a kiválasztott pályázatnyertes vendéglős saját költségén, de a Máv tervei szerint építette fel a vendéglőépületet 25 évi bérleti joggal s háramlási kötelezettséggel, azaz 25 évi bérlet után a vendéglő épülete minden ellenszolgáltatás nélkül díjtalanul a Máv tulajdonába ment át. Eszerint a Mávnak az ilyen vasúti vendéglő létesítése nem jelentene anyagi áldozatot, igy hát annál érthetetlenebb, miért nincs az esztergomi vasútállomásnak vendéglője ? Nemcsak a vendéglőt igénybe venni óhajtó utazóközönségnek, de a város polgárságának is nagy megelégedésére szolgálna, ha a Máv illetékes tényező körei ezt a hiányt az utazóközönség kényelme szempontjából jóakarattal pótolnák s elrendelnék az esztergomi vasúti állomás vendéglőjének, új, korszerű vendéglői épületben való üzembehelyezése céljából szükséges előmunkálatokat, illetve már a jövő tavaszi, bizonyára még jobban fokozódó forgalmi szezonra kívánatos megnyitását. A Máv elvitathatatlan jóakaratot tanúsított mindig városunk iránt, reméljük, hogy ezt a jóakaratot ez ügyben is éreztetni fogja az esztergomiak fenti óhajával szemben. L. K. Több fontos ügyet tárgyalt első ülésén a Nemzeti Egység városbázi csoportja Mult héten tartotta első ülését a Nemzeti Egység városházi csoportja népes érdeklődés mellett. Az elnöki előterjesztések szerint sorra vették a város különböző részeit és közönségének egyes csoportjait s külön-külön tárgyalták az egyes pontokat. Foglalkoztak az iparosság szakképzésének kérdésével, szaktanfolyam rendezésével és ipari szakkönyvtár létesítésével. A Szentgyörgymezőt érdeklő kérdések külön kerültek sorra. Ott szerepelt a régi kívánság, a marhamér leg ügye, a Dunapart feltöltése a veszélyeztetett partrészletek megvédésével s egy dunaparti út kiépítésével Szentgyörgy mező felé. Külön tárgyalta a városházi csoport a cigánykérdést és megoldásának lehe tőségeit. Szenttamás helyzetét és az ottani feladatokat is részletesebben megbeszélték. Szenttamásnak különben is mind nagyobb szerepe jut Esztergom életében mivel arra bonyo lódik le az idegenforgalom egy része a Vaskapu és a Fári-kút felé, lövészversenyeket is gyakran tartanak előkelő idegen vendégek részvételével a Bosznia vendéglőben s a Szenttamásról nyiló szép kilátás is megkívánja ezen városrész fejlesztését. A város kocsiforgalma is megkívánja az intézkedést. A Vár-út rendbehozatala óta tilos ott a teherkocsik ^kerekének megkötése, azért a Belváros és Szentgyörgymező közötti kocsiforgalom mindjobban áttevődik az Akácfa-utcára, amely ilymódon e két városrésznek egyik legfontosabb összekötő útvonala lett. Szükségesnek látszik az utcák rendbehozatala s a járdakérdés rendezésének elkezdése, a világítás kér désének elintézése, továbbá az utcai gaz és bozót kiirtása nemcsak vá rosszépitési, hanem közegészságügyi szempontból is. Esztergom-Tábor több ügyét is tárgyalta a városházi csoport. Mintegy kétezer emberről van szó. A közigazgatási kérdés rendezése mellett a térképezés ügye, a templom, temető és az egyház kérdése, a posta és iskolaügy is elintézést kivan. A hadirokkantak érdekeit is felemlítették a rokkanttörvény kötelező betartásával kapcsolatban. A rok kantság önmagában még nem lehet ugyan jogcím valamely hely elnya résére, azonban az egyenlő feltételek mellett mindenesetre figyelembe kell venni az egyéni rátermettség mellett a törvényszabta kereteket. Több olyan tárgy volt még az elnöki előterjesztésben, amely fon tosságánál fogva még alaposabb tanulmányozást és előkészületet kivánt, azért a városházi csoport ezalkalommal csupán a fentiekkel foglalkozott. Néhányáról elhatározta, hogy azokat városi képviselői útján a közgyűlés elé viszi, másokat pedig közvetlenül a polgármesteri hivatal elé terjeszt. A tanácskozások során örömmel értesült arról, hogy fenti ügyek közül néhány már elintézés alatt áll, ezekben teljes támogatását ígérte meg. A Nemzeti Egység városházi csoportjának nagy szerepe már az első gyűlésen kibontakozódott. Szervezetei réven közvetlen kapcsolatot tart fenn a város minden részének minden rétegével, illetékes tolmácsolója lehet, mindennemű jogos igénynek s kérésnek az illetékes hatóságok előtt. Eme kezdeményező szerepe mellett erős támasza a város vezetőségének rendelkezései meghozatalában s végrehajtásában. Végül éppen az iránta megnyilvánuló bizalomnál fogva egyik legilletékesebb tolmácsolója lehet a közönség legszélesebb rétege felé a város vezetősége intézkedéseinek és azok szellemének. Érdeklődéssel és várakozással tekintünk jövő működése elé. 4* MMMUMiiitmiimi Uj parancsnokot kaptak tűzoltóink Az Esztergomi önkéntes Tűzoltó Testület f. hó 15-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében, melyen az elnöki tisztséget a gyengélkedő Glatz Gyula polgármester megbízásából László István városi tanácsnok töltötte be, Tárgysorozaton volt a parancsnokság 1934. évre vonatkozó évi jelentése, amelyet legközelebbi számúnkban külön fogunk ismertetni, továbbá az évi zárszámadás és a költségvetés. Ezután következett a tisztújítás, amelynek során parancsnoknak egyhangú lelkesedéssel László István tanácsnokot, helyettes parancsnoknak Tátas János eddigi alparancsnokot, alparancsnok és szertárosnak Dallos János eddigi szakaszparancsnokot, szakaszparancsnok és titkárnak Bánfi Károlyt, segédtisztnek pedig Kárpáti Kálmánt választották meg. Pénztárnok Török Sándor, ellenőr Némethy László, orvos Berényi Zsigmond dr., ügyész Etter Jenő dr., mérnök Homor Kálmán lettek. A megüresedett választmányi helyekre Jeszenszky Kálmán, vitéz