Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-19 / 99.szám

fővárosi turisták és turistanők közül, részint nagymarosi átkeléssel vona­ton, részint autóbuszon. Esztergom­ból szintén két zsúfolt autóbusszal mintegy negyvenen vettek részt a Turista Dalárdával egyetemben. Az ünnepség a Schaub-féle ven­déglő nagytermében folyt le, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel. György Andor, a turis­ták kedves „Bandi bácsi"-ja, a MTE ügyvezető elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, melynek elhangzása után a színpadon a dö­dömösi róm. kat. iskola kis mű­kedvelői alkalmi kis színdarabokat adtak elő pompás szerepléssel a közönség gyönyörűségére. Különö­sen nagy hatást ért el egy sport­jelenet, melyet a kis műkedvelők meg fognak ismételni Esztergomban a futballista-bálon. Az ünnepség programmját a Tu­rista Dalárda szép énekszámai tették még vonzóbbá. A műsor lezajlása után az aján­dékcsomagok kiosztása következett. Mintegy 200 csomagot osztottak ki a szegény gyermekek között körül­belül 2400 pengő értékben, öröm volt nézni a kis csöppségeket, amint az ajándékokat megkapták, melyekben minden jó és szükséges dolog benne volt. Mindenkinek saját kívánságát lehetőleg teljesítették, kinek-kinek cipőt, ruhát, meleg alsót kalapot és sok édességet hozott a Jézuska. A turisták jótékonyságáért Dömös község közönsége nevében Mertán János esperes-plébános mondott há­latelt szavakat, majd pedig ebédhez ültek a kirándulók. Délután átmentek a Dunaparton lévő Bergmann-féle modern és szép vendéglői helyiségbe, hol Turista Dalárdánk Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett gyönyörű énekszá­mokkal kedveskedett a budapestiek­nek, kik elragadtatással hallgatták a művészi tökéllyel előadott szép mű­dalokat. A fővárosiaknak annyira megtetszett a dalárda szereplése, hogy tervbe vették a jövő évben egy fővárosi turista-hangverseny megrendezését. A kedélyes hangu­lathoz nagyban hozzájárultak dr. Kőhalmy László gyönyörű irredenta szavalatai és dr. Staár Endre pós­tafőtiszt humoros szóló énekszámai. Az idő hátramaradt részét kelle­mes szórakozásban töltve, késő esti órákban tértek haza a kirándulók, kedves és feledhetetlen napot sze­rezve Dömös község hálás közönsé­gének. A Magyar Turista Egyesület régi szép szokása inár ez, hogy évről­évre más-más községben megjelenik karácsony hetében, hogy a szegény magyar gyermekeknek örömet sze­rezzen s ezzel a városi társadalom és a falu népét közelebb hozza egy­máshoz a krisztusi szeretet jegyé­ben. Szép eredménnyel jár az Erzsébet Nőegylet tejakciója Közismerten régi ós érdemes te­vékenységet fejtett ki városunkban az Erzsébet Nőegylet a szegények felsegélyezésével, ruhák és készpénz kiosztásával, gyógyszervásárlással és a népkonyha fenntartásával. Amikor a Szent Antal Egyesület megalakult, sokat átvett ebből, úgyhogy az Er zsebet Nőegylet más területre vitte át a tevékenységét. Dr. Radocsay Lászlóné elnöknő vezetése alatt ez évben kezdte meg tejakcióját s min­den pénzét erre fordította. A tej na gyon fontos táplálék különösen a fejlődő gyermeknek, a szervezetet erősiti, egészségesen fejletté teszi s növeli az ellenállását a betegségek­kel szemben. Az Erzsébet Nőegylet ezévi tej­akciója eredményekép 120 gyermek kapott három hónapig tejet, ez most a legindokoltabb s leghathatósabb segítség. Az Erzsébet Nőegylet nagyon tö­rekszik arra, hogy minden tagja jö vőre egy-egy új tagot szerezzen s nyerjen meg az egylet számára, hogy 'gy a tagdíjakból befolyó jöve­delem emelkedésével több jusson a rászoruló szegény gyermekek tejak­ciójára. Tagsági dij egy évre 4 P, biztosan lesznek sokan olyanok, akik felismerve a nemes célt, amelyet az 1868 óta működő egylet szolgál, hall gátnak a hivó és kérő szóra s hoz­zájárulnak a Szt. Erzsébet Nőegylet munkájának eredményesebbé téte­léhez. Á modernizált esztergomi vasoiáilomás­nak nincs vendéglője Esztergom város idegenforgalma ez utóbbi három-négy év alatt szinte hatványozott mértékben megnöve­kedett, ami érthető is, mert azok számára, akik a főváros épület- és utcarengetegéből néhány órai ke­délyfelfrissítő és szórakoztató kirán­dulásra, mondjuk helyesebben : sza­badulásra vágyódnak, alig találhat­nak a fővároshoz közel olyan he­lyet, mely természeti és tájszépsé­gekben, érdekes és művészi látni­valóban, annyi és oly sokoldalú szó­rakozási, üdülési, pihenési lehetősé­gekkel szolgálna, mint Esztergom. Esztergom ebbeli előnyeit a főváro­siak jobban ismerik már, mint az esztergomiak, sőt úgy is mondhat­nók, hogy a fővárosiak jobban is­merik ma már Esztergomot, mint a fővárost. Nyáron nemcsak vasárnapokon, de köznapokon is nagy Esztergomnak az idegenforgalma, de ez a forga­lom a téli hónapok vasárnapjain is elég tekintélyes. Wikendezők, turis­ták, érdeklődők, diákseregek, vásá­rosok tömegét ontja a vonat és a hajó egész nyáron át Esztergom ut­cáira. Legtöbb utas természetesen a vonatokon érkezik, mert a vonaton való ide-oda utazásnak a turisták szempontjából elvitathatatlan előnyei vannak. A hajó 5—6 órás útjával szemben vonaton másfél óra alatt, már reggel 8 órakor itt lehet s itt tölthet teljes 12 órát, míg a hajón jövőknek ennek az időnek csak a fele jut az ittartózkodásra. Belátta ezt már régen a Máv, mi­kor a régi, alkalmatlan, korszerűt­len vasúti állomási épületet a mult évben a mai igényeknek megfelelően modernizálta, az épület előtti térsé­get kiszélesítette, parkírozta, széppé és kedvessé, vonzóvá és kényelmessé tette. Ugyanakkor azonban megszün­tette üzemét az állomás közelében lévő nyers, favázas ósdi épületben régen fennállott vasúti vendéglő, melyre vagy harminc év előtt rá­adták, mint a gyerekre az apja a kabátját a „restauráció" címet, mely azonban a mai igények szerint csak jóakarattal s még több elnézéssel volna ennek nevezhető. Mindazonáltal fontos szükségletet pótolt. Tartott hűsítő és szeszes ita­lokat, kiszolgált rögtönzött ételeket, sőt ebédet, vacsorát, ozsonnakávét, szóval mindazt, amit az ilyen „res­tyik" általában nyújtani szoktak. S most, a modernül átalakított, nagyforgalmú, frekventált esztergomi vasútállomásnak nincs vendéglője, sőt még korcsmája sem. Az utazó­közönség az állomási vízcsapra, meg az elemózsiás tarisznyájára utalva elmélkedhetik azon, hogy vájjon mit vétett ennek a forgalmas vasútállo­másnak utazóközönsége, állomási és forgalmi személyzete, hogy étlen­szomjan kell gyönyörködnie äz állo­mási épület előtti park szépségeiben, a gyönyörű kilátásban anélkül, hogy fárasztó napi gyaloglásuk, túráik vagy bevásárlásaik után a vendég­lőben éhségüket, vagy szomjúságu­kat, csillapíthatnák ? Úgy halljuk, hogy a Mávnál régeb­ben volt rá eset, hogy pályázatot hirdetett az ilyen vasúti vendéglőkre oly feltétellel, hogy a kiválasztott pályázatnyertes vendéglős saját költ­ségén, de a Máv tervei szerint épí­tette fel a vendéglőépületet 25 évi bérleti joggal s háramlási kötelezett­séggel, azaz 25 évi bérlet után a vendéglő épülete minden ellenszol­gáltatás nélkül díjtalanul a Máv tu­lajdonába ment át. Eszerint a Máv­nak az ilyen vasúti vendéglő létesí­tése nem jelentene anyagi áldozatot, igy hát annál érthetetlenebb, miért nincs az esztergomi vasútállomás­nak vendéglője ? Nemcsak a vendéglőt igénybe ven­ni óhajtó utazóközönségnek, de a város polgárságának is nagy meg­elégedésére szolgálna, ha a Máv il­letékes tényező körei ezt a hiányt az utazóközönség kényelme szem­pontjából jóakarattal pótolnák s elrendelnék az esztergomi vasúti ál­lomás vendéglőjének, új, korszerű vendéglői épületben való üzembehe­lyezése céljából szükséges előmun­kálatokat, illetve már a jövő tavaszi, bizonyára még jobban fokozódó for­galmi szezonra kívánatos megnyitá­sát. A Máv elvitathatatlan jóakaratot tanúsított mindig városunk iránt, reméljük, hogy ezt a jóakaratot ez ügyben is éreztetni fogja az eszter­gomiak fenti óhajával szemben. L. K. Több fontos ügyet tárgyalt első ülésén a Nemzeti Egység városbázi csoportja Mult héten tartotta első ülését a Nemzeti Egység városházi csoportja népes érdeklődés mellett. Az elnöki előterjesztések szerint sorra vették a város különböző ré­szeit és közönségének egyes cso­portjait s külön-külön tárgyalták az egyes pontokat. Foglalkoztak az ipa­rosság szakképzésének kérdésével, szaktanfolyam rendezésével és ipari szakkönyvtár létesítésével. A Szentgyörgymezőt érdeklő kér­dések külön kerültek sorra. Ott sze­repelt a régi kívánság, a marhamér leg ügye, a Dunapart feltöltése a veszélyeztetett partrészletek megvé­désével s egy dunaparti út kiépíté­sével Szentgyörgy mező felé. Külön tárgyalta a városházi csoport a ci­gánykérdést és megoldásának lehe tőségeit. Szenttamás helyzetét és az ottani feladatokat is részletesebben meg­beszélték. Szenttamásnak különben is mind nagyobb szerepe jut Esz­tergom életében mivel arra bonyo lódik le az idegenforgalom egy része a Vaskapu és a Fári-kút felé, lö­vészversenyeket is gyakran tartanak előkelő idegen vendégek részvételé­vel a Bosznia vendéglőben s a Szent­tamásról nyiló szép kilátás is meg­kívánja ezen városrész fejlesztését. A város kocsiforgalma is megkí­vánja az intézkedést. A Vár-út rend­behozatala óta tilos ott a teherko­csik ^kerekének megkötése, azért a Belváros és Szentgyörgymező kö­zötti kocsiforgalom mindjobban át­tevődik az Akácfa-utcára, amely ily­módon e két városrésznek egyik legfontosabb összekötő útvonala lett. Szükségesnek látszik az utcák rendbehozatala s a járdakérdés ren­dezésének elkezdése, a világítás kér désének elintézése, továbbá az utcai gaz és bozót kiirtása nemcsak vá rosszépitési, hanem közegészságügyi szempontból is. Esztergom-Tábor több ügyét is tárgyalta a városházi csoport. Mint­egy kétezer emberről van szó. A közigazgatási kérdés rendezése mel­lett a térképezés ügye, a templom, temető és az egyház kérdése, a posta és iskolaügy is elintézést kivan. A hadirokkantak érdekeit is fel­említették a rokkanttörvény kötelező betartásával kapcsolatban. A rok kantság önmagában még nem lehet ugyan jogcím valamely hely elnya résére, azonban az egyenlő feltéte­lek mellett mindenesetre figyelembe kell venni az egyéni rátermettség mellett a törvényszabta kereteket. Több olyan tárgy volt még az elnöki előterjesztésben, amely fon tosságánál fogva még alaposabb ta­nulmányozást és előkészületet ki­vánt, azért a városházi csoport ez­alkalommal csupán a fentiekkel fog­lalkozott. Néhányáról elhatározta, hogy azo­kat városi képviselői útján a köz­gyűlés elé viszi, másokat pedig köz­vetlenül a polgármesteri hivatal elé terjeszt. A tanácskozások során örömmel értesült arról, hogy fenti ügyek közül néhány már elintézés alatt áll, ezekben teljes támogatását ígérte meg. A Nemzeti Egység városházi cso­portjának nagy szerepe már az első gyűlésen kibontakozódott. Szerve­zetei réven közvetlen kapcsolatot tart fenn a város minden részének minden rétegével, illetékes tolmácso­lója lehet, mindennemű jogos igény­nek s kérésnek az illetékes hatósá­gok előtt. Eme kezdeményező sze­repe mellett erős támasza a város vezetőségének rendelkezései megho­zatalában s végrehajtásában. Végül éppen az iránta megnyilvánuló bi­zalomnál fogva egyik legilletékesebb tolmácsolója lehet a közönség leg­szélesebb rétege felé a város veze­tősége intézkedéseinek és azok szel­lemének. Érdeklődéssel és várako­zással tekintünk jövő működése elé. 4* MMMUMiiitmiimi Uj parancsnokot kaptak tűzoltóink Az Esztergomi önkéntes Tűzoltó Testület f. hó 15-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében, melyen az elnöki tisztséget a gyengélkedő Glatz Gyula polgármester megbízásából László István városi tanácsnok töltötte be, Tárgysorozaton volt a parancs­nokság 1934. évre vonatkozó évi jelentése, amelyet legközelebbi szá­múnkban külön fogunk ismertetni, továbbá az évi zárszámadás és a költségvetés. Ezután következett a tisztújítás, amelynek során parancsnoknak egy­hangú lelkesedéssel László István tanácsnokot, helyettes parancsnok­nak Tátas János eddigi alparancs­nokot, alparancsnok és szertárosnak Dallos János eddigi szakaszparancs­nokot, szakaszparancsnok és titkár­nak Bánfi Károlyt, segédtisztnek pe­dig Kárpáti Kálmánt választották meg. Pénztárnok Török Sándor, el­lenőr Némethy László, orvos Berényi Zsigmond dr., ügyész Etter Jenő dr., mérnök Homor Kálmán lettek. A megüresedett választmányi he­lyekre Jeszenszky Kálmán, vitéz

Next

/
Thumbnails
Contents