Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-12 / 97.szám

fogadalomújitással, melyet a pápa kívánságára végeztek a kongrega­nisták. Felemelő látvány volt a ba­zilikát megtöltő Mária-leventék ha­talmas csoportja. Impozáns volt az ünnepség... (-) A belügyminiszter rendelete az állatkínzás ellen Kozma Miklós dr. belügyminiszter az állatkínzások szigorú ellenőrzése ügyében körrendeletet intézett vala­mennyi törvényhatóság első tisztvi­selőjéhez és a rendőrség budapesti és vidéki főkapitányaihoz. A rende­Beszámoltunk arról, hogy nov. 29-én ismeretlen tettesek behatoltak a városháza pénztárába. Beszámol­tunk arról is, hógy a betörés egyik tettesét Selyem Sándor személyében menekülés közben a vonaton elfog­ták és Esztergomba szállították. Itt azonnal megkezdődött a kihall­gatása. Megmotozásánál revolvert találtak nála, melyből egy lövedék hiányzott. Kihallgatása alatt igen ci­nikusan viselkedett. Elmondotta, hogy Kiskunfélegyházáról származik, úri családból, 38 éves, érettségizett. Bátyja ugyanott ügyvéd. Hosszas tagadás után bevallotta, hogy bűntársa Rózsa József 28 éves kiskunfélegyházai lakatossegéd, aki­nek sikerült elmenekülnie. A rendőr­ség értesítette a félegyházai kapitány ságot, kérte Rózsa és társasága le­tartóztatását, valamint házkutatás el rendelését. Rózsa csak vasárnap tért vissza Félegyházára, a rendőrség le­tartóztatta és megkezdte kihallgatá sát. Közben detektívek házkutatást tartottak, mely szenzációs eredmény­nyel járt. A géplakatos lakásán ugyanis mo­áernül felszerelt 5 pengős és 50 fil­léres pénzek gyártására alkalmas gépeket, nagymennyiségű szükséges anyagot és több mázsa hamis 50 fil­lérest találtak, A felfedezés után Rózsa beismerte, hogy a hamispénzgyártásban bűn­társai Selyem Sándor, aki a banda vezére és Fábián János 49 éves félegyházai lakatosmester. Előállítot­ták Fábiánt is, akinek lakatosmű­helyében moáernül berendezett ha­mispénzgyárat találtak. Tökéletes pénzanyagolvasztóval, pénznyomó és kerekeken gördülő recéző gépből és egyéb a pénzgyártáshoz szükséges kel­lékekből álló berendezést. Azonkívül nagymennyiségű ékszert amit betörés útján szereztek. A ta­lált dolgokat beszállították a rendőr­ségre, ahol vasárnap óta folyt a ha­misítók kihallgatása. Vasárnap déltájban érdekes for­dulat történt. Rózsa József, aki be­ismerte, hogy a hamispénzeket leg­inkább Ő és Selyem Sándor Szege­den és Budapesten hozták forga­lomba, mialatt bűntársa kihallgatása folyt, egy őrizetlen pillanatban ki­ugrott a áetektivek előszobájából, fu­tásnak ereát és nyomtalanul eltűnt az utca forgatagában. Rádiókörözést adtak ki, kézrekeri­tésére óriási hajsza indult. Hétfőn reggel újabb izgalom tá­madt a kiskunfélegyházai rendőrségen. A fogdában Fábián József szét­tépett ruhadarabjaiból kötelet font és felakasztotta magát. Idejében ész . revették és elvágták a kötelet. Erre a reggeliző kanalat törte ketté és le let igy szól: — Több oldalról panasz érkezett hozzám, hogy az állatkínzás az utóbbi iáőben nagyon elszaporoáott. Felhí­vom ennélfogva, utasítsa az alám­rendelt hatóságokat, hogy az állat­kínzást az eddiginél fokozottabb mér­tékben ellenőrizzék és az állatok vé delmére vonatkozó törvényes rendel kezeseknek teljes eréllyel szerezzenek érvényt. Megjegyzem, hogy az állat kínzásának, vagy durva bántalmazá­sának fogalma alá nemcsak a heves fájdalmat okozó bántalmazás, ütés, verés, vágás, szúrás, stb. esik, ha­nem az állatnak munkában való túl­erőltetése is. Következésképpen a le­romlott, elcsigázott, vagy a túl fiatal állatoknak testi erejükkel aránytala­nul nagy teher vonására való hasz­nálata is állatkínzás. akarta nyelni. Ebben is megakadá­lyozták. Fábián ezután éhségsztráj­kot kezdett és azóta egy falatot sem evett. A kiskunfélegyházai rendőrség megkeresésére kedden akarták Se­lyem Sándort Esztergomból Félegy házára szállítani. Hétfőn délben azon­ban az itt őrizetben lévő érettségizett bandavezér harisnyáival a kályha ajtajához kötötte és ülő) helyzetben megfeszítette magát, úgy, hogy a ha­lál 1 —2 perc alatt bekövetkezett. Már előzőleg is kísérelt meg öngyilkossá­got, kirúgta a kályha csövét, igy akarta megfojtani magát. Ezt azon­ban észrevettek, de a másodikat már nem sikerült megakadályozni. Az a körülmény, hogy Selyem öngyilkos lett, Fábián kétszeri kísér­let után is ragaszkodik a halálhoz, a harmadik vakmerő szökése, igen bonyolulttá teszi az ügyet. Rózsa és Fábián szerint a pénz­hamisító banda 1930 óta működik és mintegy 25—30000 P értéket hamisítottak. A magánéletük azon­ban arra enged következtetni, hogy ennél sokkal nagyobb kárt okoztak a kincstárnak. MIIUMHIIUMMMUMIIH Csak a Pfaff varrógép jár WLmM 30—40 évig csendesen javi­HjlS tás nélkül. — Egyedárusitó: SCHENKEN GEL A. Esztergom Iskolafelügyelók kinevezése A vallás és közoktatásügvi mi­niszter az 1932. VI. tc. 14. §-a ér­telmében a Komárom—Esztergom vármegyei népoktatási kerületet hét iskolafelügyelői körzetre osztotta s egyben kinevezte további intézkedé­sig az egyes iskolalátogatással meg­bízott iskolafelügyelőket is. Az egyes iskolalátogatási körzete­ket, valamint a kinevezett iskolafel­ügyelók neveit az alábbiakban kö zöljük: Esztergomi járás I. körzete: Iskolafelügyelő: Bartal Alajos érs. tanítóképző-intézeti igazgató. A körzet községei: Pilismarót, Dö mös, Pilisszentlélek, Kesztölc, Csév. Leányvár, Csolnok, Auguszta-akna, Tokod, Tokodaltáró, Tokodüveggyár és Dorog. összesen 9 község, 3 külterület, 15 iskola 68 tanerővel, 5 óvoda 12 óvónővel. Esztergomi járás II. körzete. Iskolafelügyelő : Nádler István pá­pai kamarás, érs. tanitónőképző-ín­tézeti Igazgató. A körzet községei: Tát, Nyerges­újfalu, Lábatlan, Piszke, Süttő, Ba­jót, Mogyorósbánya, Nagysáp, Sári­sáp, Annavölgy, Dag, Bajna, Épöl, Úny, Kirva, Szomor, Gyer mely és Gyarmatpuszta. Összesen 16 község, 2 külterület, 21 iskola 64 tanerővel, 4 óvoda 5 óvónővel. Tatai Járás I. körzete. Iskolafelügyelő : Nagy Imre tokod­altárói társulati elemi iskolai igaz­gató-tanító. A körzet községei: Naszály, Du­naszentmiklós, Szomód, Agostyán, Tardos, Héreg, Vértestolna, Tarján, Vértesszőlős, Baj, Tata, Tóváros, Dunaalmás és Neszmély. összesen 14 község, 1 külterület, 24 iskola 64 tanerővel, 5 óvoda 6 óvónővel. Tatai járás II. körzete. Iskolafelügyelő : Wiesenbacher Jó­zsef népművelési titkár. A körzet községei: Alsógalla, Fel­sőgalla, Bánhida, Tatabánya, Bán­hida-bányatelep, Felsőgalla-bányate­lep és Felsőgalla-mésztelep. Összesen 4 község, 3 külterület, 6 iskola 86 tanerővel, 5 óvoda 11 óvónővel. Tatai járás III. körzete. Iskolafelügyelő : Tóth Sándor tata­bányai felügyelő-igazgató. A körzet községei: Kocs, Köm­lőd, Dad, Környe, Kecskéd, Orosz­lány, Várgesztes, Vértessomló és Bo kod. Összesen 9 község, 1 külterület, 14 iskola 30 tanerővel, 5 óvoda 5 óvónővel. Gesztesi járás I. körzete. Iskolafelügyelő: Harmath Rezső tatabányai társulati igazgató. A körzet községei: Szeng, Szák, Császár, Vérteskethely, Kisbér, Ete, Ászár, Csép, Tárkány és Vasdinnye­puszta. Az elmúlt vasárnapra gyűlést hir­detett a Magyar Nemzeti Szocialista Párt esztergomi csoportja. A gyű­lésen kiváló szónokok voltak jelez­ve, azonban az a körülmény, hogy a párt ezen a napon nyolc helyen tartott demonstrációs gyűlést, ezt a tervet keresztülhúzta. A negyteremben három hatalmas nyilaskereszt, a nemzeti szinek me­zejében. A színpadon ismét hatalmas jelvény, zöld posztóval bevont asz­talok és szószék. Piros-fehér-zöld lobogók. A terem zsúfolásig telve az új párt híveivel és az érdeklődők­kel. Széthúzódik a függöny: Mossányi Árpád a kormányzó névnapjára em­iékezik, majd a Hymnus-t játssza a gramofon. Feszes vigyázz a terem­ben, egy-két hang zümmög. A „Bal­sors akit régen tép "-tői együtt éne­kel a hatalmas tömeg. Mellettem egy öreg bácsi állt. Magyar gazda, aki talán százszorosan érzi a bal­sorsot, melyet megbűnhődött már e nép . . . Fátyolos szemmel éne­kel ... Nem. Ezek az emberek, akik ilyen szívből tudják énekelni a ma­gyar himnuszt, nem lehetnek föl­forgatók . . . Lelkes szavakkal nyitja meg a mai gyűlést, majd Vörös­marty Himnusz cimű költeményét adja elő a királyokról szóló strófa elhagyásával . . . Azután a főkerületvezető, Varga Károly, kezdi meg beszédét. Fel­olvassa a Kormányzóhoz intézett üdvözlő távirat szövegét, majd Fes­tetich Sándor gróf országos vezér táviratát, melyben jelenti, hogy nem Összesen 9 község, 2 külterület, 19 iskola 35 tanerővel, 1 óvoda 1 óvónővel. Gesztesi járás II. körzete. Iskolafelügyelő : Rádly Mihály do­rogi társulati igazgató-tanító. A körzet községei: Szőny, Al­másfüzitő, Nagyherkálypuszta, Mocsa, Csémpuszta, Tömörpuszta, Kisig­mánd, Nagyigmánd, Bana, Szentmi­hálypuszta, Bábolnapuszta, Jeges­puszta, Ács, Vaspuszta, Komárom és Koppánymonostor. Összesen 1 város, 6 község, 9 külterület, 24 iskola 58 tanerővel, 3 óvoda 3 óvónővel. Esztergom város, Esztergomtá­bor és Kenyérmezőmajor iskoláit vi­téz Szabó István tanügyi titkár, kir. tanfelügyelő, Borz Lajos tanügyi s. titkár és dr. Pauer István tanügyi fogalmazó fogják ezután is látogatni, akiknek iskolalátogatási hatáskörük egyúttal a kettős vármegye vala­mennyi népoktatási tanintézetére to­vábbra is kiterjed, azaz a körzeti felügyelőkön kivül — szükség sze­rint — ők is fognak mindkét vár­megyében iskolalátogatást teljesíteni. Az új iskolafelügyelők látogatá­saikat december hóban már meg­kezdik. Ezt megelőzően a várme­gyei kir. tanfelügyelőségen folyó hó 17-én a kir. tanfelügyelő elnöklete alatt iskolafelügyelői értekezlet lesz, amelyen előreláthatólag dr. Keme­nes Illés tankerületi kir.- főigazgató és dr. Szabó Béla. a kir. főigazga­tósághoz beosztott tanügyi főtaná­csos is résztvesznek. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó iroáája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­.nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyénéket fel­kutat, úgy bei- mint külföldön. tud kimozdulni otthonából, Dégről, a hófúvások miatt. — Uj rendiség van kialakulóban — mondotta Varga — azok vezetik, akik bátran ki mertek állni. Ha e nemzet az önzetlen emberek bátor kiállását nem támogatja, magáról állit ki szegénységi bizonyítványt. A szónok lassan tűzbe jön. Sza­vai végighullámzanak a termen, bele­ütköznek az egyre felhangzó helyes­lésekbe, „bátorság" kiáltásokba. Beszélt a szónok a legitimizmus­ról, melynek létjogosultsága nincs. Hitler nevének említésekor állva tapsol a hallgatóság. Bethlen gróf említésekor ismét figyelmeztetés hangzik el. Aztán ismerteti a szó­nok a párt programmját, több lel­kes közbeszólástól kisérve. Kitartó munkára, bátor harcra, lankadatlan menetelésre szólítja fel a tagokat, azokat is, akik még távol állanak. A nyilas köszöntéssel fejezte be lel­kes szavait. Koródy Tibor dr. budapesti ve­zető-helyettes üdvözli a közben ide­érkezett gr. Festetich Ernőt, a párt­vezér fiát, majd megkezdi gyönyörűen felépített előadását. Kellemes orgánuma, gyönyörű stí­lusú beszéde teljesen le tudja kötni a hallgatóságot. Beszéde végig szo­lid, csak néha fokozódik előadása egy pillanatra. — Nem akarlak benneteket lází­tani, sőt talán csillapítani azt a hatalmas lelkesedést, amit itt talál­tam. Az elkeseredés igen megérlel­hette a ti becsületes sziveteket. Ezután Varga Károly és Mossányi Egyre bonyolultabbá válik a város­házi betörés ügye Elfogták a bűnszövetkezetet, melynek vezére egy érett­ségizett fiatalember volt, aki felakasztotta itt magát Beszámoló a nyíláskeret lesek vasár­napi gyűléséről

Next

/
Thumbnails
Contents