Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-08 / 96.szám

TÖKÉLETES Standard SUPER 36 Kizá ólagos képviselete: JURACSEK FERENC Kossuth Lajos-utca 27. sz (A gimnázium mellett) Vármegyénkben 30 pengős jutalmat Kazella Lipót táti selyemtenyésztő kapott. Ezenkívül KomáromEsztergom megyében 25 drb 10 és 3 pengős jutalom került kiosztásra. A pénzjutalmakat a jogosult selyemtenyésztők már mindenütt kézhez vették. Remélhető, hogy a jó munkának a jutalmazása a jövőre nézve is ösztönzőleg fog hatni és saját anyagi előnyükre minél számosabban fognak vállalkozni selyemtermelésre. Az üzletek karácsony előtti zárórája Miként minden évben, ezidén is külön rendelettel szabályozta a ke reskedelmi miniszter az üzletek ka rácsony előtti záróráját. A rendelet szerint azokat az üz leteket, amelyeket egyébként köznapokon este 7 óra előtt kell bezárni, december 9-től december 24 ig bezárólag este 7 óráig, a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzleteket pedig este 8 óráig szabad nyitva tartani. A december 15-ére eső vasárna pon azokat a nyilt árusítású üzleteket, amelyek egyébként egész na pon át zárva tartandók volnának, reggel 9 órától áéli 12 óráig, aegyéb nyilt árusítású üzleteket reggel 7 órától áéli 12 óráig szabad nyitva tartani. A december 22-ére eső vasárna pon azokat az üzleteket, amelyeket egész napon át zárva kellene tartani reggel 9 órától áélután 6 óláig, az egyéb üzleteket reggel 7 órától áélután 6 óráig szabad nyitva tar tani. A húsiparra vonatkozóan az álta lános rendelkezések maradnak érvényben az emiitett két vasárnapra is. Halféléket, élő és leölt baromfii a december 15-ére, valamint 22 ére eső vasárnapon reggel 7 órától lehet árusítani délelőtt 12 óráig, illetve délután 6 óráig. A december 22 ére eső vasárnap az égetett szeszes italok forgalombahozatalára berendezett üzletekből azok nyitvatartásának tartama alati kivételesen égetett szeszes italokat is szabad árusítani, az árusítás azon ban kizárólag zárt edényekben és csak az üzlethelyiségen kivül való fogyasztásra történhetik. Esztergomi s amit mégis kevesen ismernek Esztergomban Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol Büszkén hivatkozunk Esztergom ősi voltára. Teljes joggal. Érdekes azonban, hogy sok olyan értékünk van, amiről városunkban csak kevesen és keveset, vagy egyáltalán semmit sem tudnak. Most egy közel százéves esztergomi gyárról akarunk emlékezni. A kilencvenhárom éves Oltósy botgyárról. Fellapozzuk a régi újságköteteket, lapunknak 1893-beli példányait s ennek elsárgult oldalain megyünk vissza a múltba, esztergomi százéves múltba, ahonnan nem európai, de világhírneve indult el a magyar tudásnak. Oltósy Pál mint szegény esztergályos telepedett le Szentgyörgymezőn 1836-ban. Már ekkor foglalkozott a meggyfavessző nagybani termelésével. S mert a termelés módját nem ismerte, a közeli vadmegygyeseket mind kibérelte, igy a primáciától, a káptalantól, a várostól s gróf Sándor bajnai uradalmától. Célt azonban igy sem ért. Elhatározta, hogy Ausztriába megy, vánd-rlásában egész Bádenig jutott, ott voltak a legszebb meggyfatelepek, mintegy 100 holdnyi területen. Oltósy Pál hiába akart bejutni erre a területre, nem sikerült, könyörgött, munkásnak jelentkezett, hiába volt. Végre nem tehetett mást, három éjjel egymásután beszökött a magas deszkapalánkon. Még a metsző kését is kitette zsebéből veszedelmes kalandja előtt, nehogy ha elcsípik, lopással gyanúsíthassák. A gyönyörű vesszősorok között csúszott előre, gazdagon szíva magába a német tudást. A sikeres kaland után sietett haza s 1842 ben létesítette az első telepet, mely fényesen bevált. Hosszú, küzdelmes évek után, miután Ferenc fiát is bevezette a termelés mesterségébe, Oltósy Pál Fegyvernekre költözött, itteni telepét Ferenc fiára bizva. Ez történt 1874-ben. 1880-ig a meggyfapálcákat nyersen adták át kidolgozásra, ekkor azonban Bécsben export raktárt nyitott, melynek vezetője másik fia: Lajos lett. Szükségessé vált, hogy a szálak feldolgozott állapotban jussanak a kereskedelembe, ezért létesült az esztergomi gyár. A termelést ebben az időben egyedül Oltósy Pál látta el Fegy verne ken 80 holdon. Később Esztergomi ban is újra foglalkoztak termelésse23 holdon. Ebben az időben a termelőtelepek Fegyverheken, Esztergomban, a gyár ugyanitt, az exportüzlet pedig Bécsben van. A gyár specialitásai közé tartozik az esernyő-, napernyőnyelek, a sétabotok készítése különböző formában, melyek közül a 3 és 7 fonatos meggyfapálcákat kedvelték, különösen keleten, Indiában. Ekkor már világhírnévre tesz szert a magyar meggyfaipar. Állandó képviseletekkel s részint bizományi raktárakkal rendelkezik majd minden nevezetesebb világvárosban, igy Kop penhágában, Szentpétervárott, Varsó, Konstantinápoly, Alexandria, Madrid, Cadix, Paris, London, Liverpool, New-York, Phiadelphia, San-Fran Cisco, Clevland, Cincinnati stb. városokban. Az Oltósy Pál és Fiai cég készítményeinek kitűnőségénél fogva számos kitüntetésben részesült. Igy 1863 és 1869-ban Esztergom, 1871ben a földmivelés- és kereskedelemügyi miniszter, 1885-ben a budapesti Országos Kiállítás, ugyanebben az évben az antverpeni világkiállítás érmeit nyeri el. Megkapja a belga személyi kitüntetést, majd a bostoni (Amerika) 1883, a londoni 1884 és az 1895-iki kiállításokon nyer értékes érmeket. Egyik legértékesebb kitüntetés a koronás ezüst érdemkereszt a bécsi kiállításról. S bár Bécsből vitték a világ minden tája felé az Oltósy-gyártmányokat, az egész világ magyarnak ismerte s mint magyar céget becsülte is meg. 1893-ban, aranymennyegzője alkalmával Szentgyörgymező örökös díszpolgárának választja Oltósy Pált „bokros érdemei elismeréséül." Az akkori magyar sajtó melegen üdvözli az aranylakodalmast és az első magyar meggyfatelepítő jubileumát ünneplő kiváló magyar embert, aki a negyvennyolcas időkből is mint kapitány veszi ki részét. A mai gyári telep 1899-ben épült. Itt folyt a nagy munka a világháborúig, mely azután végzetes hatással volt az esztergomi iparra. A nagy mult után a gyár ma pang. Oltósy Oszkár és Altspach Lajos ny. százados kitűnő szakértelemmel, amely mavezeti a telepet, nehéz gondokkal küzd. Érzi a mai gazdasági válság minden súlyát s megfelelő tőke hiányában nem tud elegendő anyagot teremteni, pddig a régi hírnevet nem tépázta meg a szomorú jelen. Rendelés lenne bőven. Különösen Hollandia, Svájc, Lengyel, Finn, Francia Német, Cseh és Olaszországból jönnek kitűnő rendelések, aminek teljesítését a befektetendő tőke hiánya akadályozza meg. A régi munkáslétszám ma erősen leolvadt. Most, hogy a régi dicsőség dokumentumait nézzük, úgy érezzük, nem veszhet el az a világhírű magyar ipar, a mai válságon átküzködve, nemsokára ismét a régi lesz a magyar meggyfaipar Oltósy-cége. A tudás, a szívós akarat most sem hiányzik. Pilca Lés aló Iii kell tudni a Betegbiztosító Intézetről ? A nyugati államokban már meghonosodott és nálunk négy hét óta működő betegbiztosítást a közönség nagy része nem ismeri, ezért időszerűnek tartom, hogy a felmerült kérdésekre a felvilágosításokat megadjam. Ki lehet tagja és mi a betegbiztosítás lényege? Aki 60 évnél fiatalabb és nem tagja a kötelező betegsegélyzők egyikének (OTI, MABI, OTBA stb.) annak érdemes belépni, mert betegség esetén megkapja azokat a kiadásokat (károkat), miket neki betegsége okozott. A betegbiztosítás olyan biztosítás, mint más elemi (tűz, betörés, jégkár stb) biztosítás, csakhogy itt a kár az az összeg, mibe a betegsége kerül. Szerződést (kötvényt) köt az intézettel, hol pontosan megállapították, hogy milyen összeg (dijak) fejében mennyit térítenek meg (szolgáltatások). Nálunk kétféle díjazás van és a vasúti tarifához hasonlítva I. osztályú, drágább és II. osztályú, olcsóbb. Megjegyzem, hogy az olcsóbb is fedezi azokat a kiadásokat, mibe az orvosi honorárium, műtét stb. kerül. Milyen összefüggés van a betegbiztosító és Orvosszövetség között ? Mult évi kongresszuson Debrecenben a Magyar Országos Orvosszövetség megbízta a gazdasági ügyekkel foglalkozó szervét, a Nyugdíj- és Segélyező Intézetet, hogy a magánbetegbiztositást szabad orvosválasztás alapján országosan rendezze. Ennek eredménye lett, hogy az eddig működő kisebb intézetek anyagát a Nemzeti Balesetbiztosító átvette és működését az egész országra kiterjesztette. Az Intézet igazgatóinak fele orvosi érdekeltség, irányítását orvosokból álló „kuratórium" végzi, sőt részvényei egy részét átvette a Nyugdíj Intézet és egyes orvosok is, mik szindikátusban egyesülnek és állandóan orvosok kezében maradnak. Tehát az intézmény erkölcsi és anyagi alapja az orvosok összessége. „Közös érdek, hogy a betegbiztosítás kérdését gyakorlatilag jobban és biztosabban oldjuk meg úgy az orvosi rend, mint az érdekelt középosztály szempontjából, mint ahogyan az a kötelező és kötött rendszerű intézeteknél történik". (Csilléry). Hogyan függ össze az intézet az egyes orvossal? Minden orvos kezelheti azt a be teget, aki hozzá fordul. Az orvos kezét senki sem köti meg, mert az Intézet nem is tudja, hogy melyik betegét ki kezeli, csak a betegség befejezése után adja az orvos az Intézet tudomására, hogy kit kezelt, mikor a számlát állítja ki. Az orvosnak fontos, hogy a beteg meg legyen vele elégedve, mert más orvoshoz is mehet. Az ellenőrzést (kárkiszámítást) is orvos végzi, így az Előnyös fizetési feltételek mellett kapható a Hungária Villamossági R. T. üzletében és kirendeltségén.