Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-05 / 95.szám

ESZTFRfiftH «/B ÖTVENHATODIK ÉVF. 95. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 í Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. DECEMBER 5 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A mai magyar ifjúság Petainek József orsz. gyül. képviselő előadása a N. E. ifjúsági szemináriumán A világháború gyökeres változást okozott a társadalom életének sok minden ágában s mély eltolódásokat idézett elő az ifjúság helyzetében és életében is. Egészen más volt a háború előtti fiatalság alkata, mások voltak a tulajdonságai és körülményei, egészen más volt a helyzete és az élete is. Nem véletlen és nem jelentéktelen, hogy a mai fiatalság erre ráeszmélt, igyekszik helyzetét tisztán meglátni és igyekszik a körülmények folytán előállott változásokat és az azokból felmerült problémákat tudomásul venni, értékelni és tőle telhetően megoldani. Első kérdés talán az, hogy kikre mondjuk azt, hogy fiatal ? Mussolini államában huszonnyolc éves koráig fiatal az ember, attól számítják azután a férfikort. Ez talán merev elhatárolása, alkalmasabbnak látszik a minőségi meghatározás. Nálunk a közfelfogás azt szokta fiatalnak tekinteni, aki megérti az if júság lelkiségét, természetét, állásfoglalását, törekvéseit, azt sok tekintetben jogosultnak taitja, sőt bizonyos mértékig maga is csatlakozik hozzá. • Ma általában jogcim a fiatalság és bizonyos követelések, vagy legalábbis igények alapját képezi. Az öregek nem szívesen veszik ezt a megnyilatkozást, többször hallhatunk ellene hangokat. Ők ugyanis jogtalan előretörést látnak a mai ifjúság törekvéseiben, amelyről azt tartják, hogy őket törekszik hátraszorítani. Régen természetes, szerves és harmonikus volt a kapcsolat az öregek s a fiatalok között, akkor bizonyos természetes folyamatként simán ment az öregek részéről a helyek átadása, a fiatalok részéről pedig az utánpótlás megejtése, most azonban többször előforduló jelensége a mai társadalomnak, hogy az öregek vonakodnak átadni helyeiket a fiataloknak, a fiatalok pedig néha talán kissé erőteljesebb módon is, azokat megszerezni igyekszenek. Nincs tehát elvi ellentét a fiatalok és az öregek között, mégis megmegállapitható köztük az ellentét, sőt a küzdelmek nyomait is láthatjuk és a fiatalság szervezkedik az öregek ellen. Hozzájárul ehhez az, hogy a korhatárok bizonyos mértékig eltolódtak. Hajdan a negyven éves férfi már tekintélyes állással rendelkező ember volt, sokszor diszes ranggal és vagyonnal. Most pedig boldog valaki, ha negyven éves korában kezdő állást szerezhet, vagy ha megélhetése éppen csak biztosítva van. Ma még nem is lehet tekintélye sem, mert tekintélyes állással, fizetéssel, vagyonnal nem rendelkezik, hanem gyakran éppen csak hogy megkezdi szolgálati pályáját Mindezt az eltolódást pedig a háború és az utána beállott nyomasztó gazdasági helyzet okozta, ez tette azt, hogy az idős ember is ragaszkodik állásához, hogy jövedelme ne csökkenjék, hogy sokkal több a jelentkező, mint az elhelyezkedési lehetőség, tehát nagy a tülekedés és hogy két csoport került egymással szembe: az állásban levő „öregek" és az állás után törekvő „fiatalok" csoportja. Mi jellemzi ezt a fiatalságot ? Elsősorban a rendkivül erős keresztény és hazafias érzés és gondolkodás. Ez sem véletlen, mivel éppen ebben a két érzésében szenvedte el a legtöbb gáncsot és sérelmet a forradalmak és az előttük eltelt évek folyamán. Akkoriban a „felvilágosodott", a „szabadgondolkodó" volt az ideál, aki „függetleníti" magát minden „előítélet" alól. Most lerázta magáról az ifjúság ezeket a béklyókat és egészséges ösztönei alapján annál erősebben ragaszkodik természetes érzései két legfontosabbikához : vallásos és hazafias érzéséhez. Erős szociális érzés a mai ifjúság másik jellemző vonása. Régebben, az általános jólétben nem voltak ily kirívó esetek mint ma, nem is* állott annyira közel hozzánk a nyomorúság mint napjainkban. A mai fiatalság a súlyos viszonyok között nőtt fel, a harctéren együtt harcolt a többi egyszerű emberrel, együtt élte át azok sorsát, osztozott későbbi sanyarúságaikban. A mai tisztviselő sem bírja azt a jólétet nyújtani családjának, mint a háború előtt. Természetszerűen megismerte, átélte, megértette és méltányolja a mai ifjúság a súlyos szociális helyzetet és lelkében erős szociális érzés fakad annak nyomában. De nemcsak érzésben nyilvánul mindez meg, hanem abban az erős elhatározásban is, hogy itt valamit tenni kell. Ez vezet a mai ifjúság harmadik jellemző tulajdonságához : a tanulás szeretetéhez és a tudásszomjhoz. A mai ifjúság tanul és tudni akar. Nemcsak szaktanulmányaiba merül bele, hanem sok minden egyéb után is törekszik. Ez magyarázza meg azt, hogy annyi ifjú foglalkozik ma közgazdasági, társadalomtudományi és filozófiai kérdésekkel és érdeklődik ilyenek iránt. Nagyon jellemzi még a mai fiatalságot az óvatosság és a harcias elszántság. Az önállóság, felelősség j és a megélhetés utáni törekvés fejlesztették ki saját tapasztalatai alapján a szükséges óvatosságot és mellette a harcias elszántságot céljai elérésére. Ma nagyon megfontolja egyegy lépését, alaposan meggondolja elhatározását, nem fogad el valamit kritika nélkül, könnyen, tisztán lobbanékonyságtól vezetve, mint a háború előtti évtizedekben. A gerincesség és elvhűség, továbbá a becsületes, panamamentes gondolkodás és az erre való törekvés is nagyon jellemzi. Az elmúlt idők tapasztalatai nagyon alkalmasak voltak arra, hogy őszinte csömört és undort ébresszenek benne és hogy fiatalos erővel sóvárogjon egy tisztultabb kor és tisztult közélet után. Mi a hivatása a mai fiatalságnak ? — merül fel természetszerűen a következő kérdéscsoport. Készüljön becsületes munkával arra, hogy a társadalomban bármilyen helyre kerülve ott szaktudás és jellem szempontjából egyaránt magas nivót jelentsenek és gondolkodásukban segítőtársak lehessenek a társadalom fejlődésének és egyensúlyának,biztosítására. A hizelgési módszer a legalacsonyabb eszköz az előrejutásra, a kihalásra várás is csak csekély mértékben segit. A szervezkedés, jogos igényeik érvényesítésére való törekvés az egyéni kiválóság növelése mellett, már sokkal több eredménnyel kecsegtet. Emellett a mai fiatalságnak társadalmi feladataira is már idejében kell készülnie. Használják fel az erre kínálkozó alkalmakat, ahol ismereteiket bővíthetik, használatukat gyakorolják, felolvasások, szemináriumok, vitaesték alkalmával. Foglalkozunk sokat a különböző társadalmi osztályokkal. Ma már ledőltek a társadalmi előítéletek és tájékozatlanságok válaszfalai, ne engedjük azokat újból felépülni, sőt ami még megmaradt belőlük, azt is igyekezzünk eltakarítani. Ma a társadalmi és a szociális kérdéseket kell a legfontosabbak között állóknak tekintenünk , ezt hangoztatja és r ennek megoldását sürgeti a Pápa Őszentsége két kiadott bullája is, a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno. Ha az ifjúság igy készül és ilyenné fejlődik, akkor a mai súlyos helyzetben is joga van a boldoguláshoz és megállja helyét mindenütt az életben és mindenkép hasznos tagja lesz a társadalomnak. Bensőséges beiktatási ünnepség Ji Vasárnap délelőtt iktatták be bennsőséges és áhítatos ünnepség keretében Víziváros új plébánosát: fióka Imre dr.-t. Ez alkalomra a templom zsúfolásig megtelt a város minden részéből összesereglett hivőkkel. Mintha mindenki megérezte volna a jelentőségét annak, mit jelent az új plébános az elárvult plébánia élén. A templom bejárata is díszbe öltözött: borostyán-koszorú keretezte a templomajtót. Fent, a koszorúba fehér virágokból beszőve, „SALVE" üdvözlő szó köszöntötte az új lelkipásztort. A templom hajójában a padok első négy sora jobbról-balról piros posztóval leterítve az előkelőségek és az egyházközség képviselőtestülete részére. A baloldal első soraiban foglaltak helyet a hatóságok képviselői. Ott láttuk Glatz Gyula polgármestert, báró Ungár Károly alezredest, a helyőrség küldöttsége élén, Krecsányi Kálmán dr. rendőrtanácsost, Székely Ernő dr. rendőrfelügyelőt, Borókay Rudolf ny. tábornokot, Gyürke Dezső ny. ezredest, Zachár Gusztáv dr. az 0 FI vezetőjét, képviselve volt továbbá nagyszámban a papság, a szerzetesrendek, az irgalmas nővérek, az iskolák, a kongregációk, több egyesület, a posta, a vasút. Jobboldali első padsorokban ültek az egyházközség képviselői és a társegyházközségek küldöttei. A szentély előtti széksorokban a budapesti vendégek foglaltak helyet, akik külön autóbuszon jöttek el az installációra. Az új plébános tisztelői s a fővárosi küldöttség tagjai, mintegy hatvanan. A szentélyben foglaltak helyet Nádler István pápai kamarás, tanitónőképzőintézeti igazgató, Mertán János dr. dömösi plébános, kerületi esperes, Tihanyi Miklós bencés tanár és ibrányi Ferenc dr. egyetemi m. tanár, a szentély előtt térdelt Nyisztor Zoltán dr. és Bayler István. A beiktatás délelőtt 10 órakor kezdődött. Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok végezte a beiktatást. Megemlékezett az új plébános haa Vízivárosban talmas munkásságáról, amit eddigi papi működése alatt Budapesten kifejtett Üdvözölte Keményfy Kálmán utódát. Majd felolvastatta kinevezési okiratot. Az új plébános ezután letette a hivatalos esküt. Eskütétel után a prelátus az új plébánoshoz intézett szép beszédet, melyben lelkipásztori kötelességeire és nehéz feladataira mutatott rá, amelyeket új hivatalában, ezen plébánia vezetésében szeretettel kell ellátnia. Ezután átadta templom kulcsait az új plébánosnak, akit a hivők szeretetébe ajánlott. Az új plébános ekkor a szószékre lépett. Szentbeszédében először a biboros Főpásztornak mondott köszönetet kinevezéseért, majd* híveihez szólott. A szociális Egyház korszakáról beszélt, melyet ma élünk. A hármas erényről, működésének irányáról: a hitről, reményről és szeretetről beszélt. Az Istenország kiépítéséről, melynek alapja az élő Evangélium, a hívők közös munkája a hitélet terén. Ebben a munkában a pap él híveiért, a hívők egymásért s az egész az egyházközségért A mély gondolatokban gazdag szentbeszédet a hívők nagy áhítattal hallgatták. Szentbeszéd után az új plébános elmondta első plébánosi szentmiséjét, papi segédlettel. A szentmise alatt a templom alkalmi énekkara énekelt Eitler József kántor vezetésével. Délben volt vége a szentmisének. Sokan keresték fel ekkor az új plébánost a plébánián, hogy kifejezzék jókívánságaikat hivatalbalépése alkalmából. Félkettőkor fióka Imre dr. plébános a Szenttamási Körben ebédet adott ötvenkét szenttamási szegénynek. Szűkebb kíséretével* maga is velük ebédelt. A megvendégelt szegények nevében Turcsányi József mondott egyszerű szavakban hálás köszönetet a megvendégeltetésért. A plébános ezután sorba megszólította