Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-28 / 93.szám

mmmummaammamamsmi ÖTVENHATODIK ÉVF. 93. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. NOVEMBER 28 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 füléi Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Beteltünk — mondotta boldog békeidőben a falusi polgár, amikor megtelt a pajta, a magtár, a verem, az éléskamra és a pince, amikor a házhoz teremtette embernekállatnak a télirevalót, az élelmet, a fűtőanyagot és beszerezte a meleg ruhát is, hogy a következő két-három hónap zord idejének gondját elvethesse. És ekkor a jól végzett munka tudatában bizalommal, békével nézett az áldásos jövő elé. Most is betelel, aki teheti. De hányan vannak, hány család, hány község, ahol a gondok nem szűntek meg, hanem inkább megszaporodtak, mert nem juttatott annyit a munka, nem termett annyit a nyár és az ősz, hogy a téli szükségleteket fedezhetné. Ki az oka, mi az oka annak, hogy a multak boldog gondtalansága megszűnt? Ki az oka, mi az oka, hogy ezer, százezer és milliónyi becsületes, dolgozó ember nem tud úgy betelelni, ahogyan a múltban megerőltetés nélkül megtehette ? Mi az oka, hogy a hatóságoknak kell a fejüket törni a segítés feladatain és kötelességein ? Hisz a föld ma is éppúgy terem, mint régen, sőt talán többet terem és jobban terem! A fogyasztó sem lett annyival több, hogy ne jutna mindenkinek bőven a szükségesekből ! Kevés kivétellel az emberek is csak olyan szorgalmasan, olyan kötelességtudással dolgoznak, mint régen! És valami mégis meghiúsítja már vagy egy emberöltő óta a békés, boldog, nyugodt betelelést. És ez a valami az a világfelfordulás, ami a világháborúval kezdődött, a békediktátumokkal, gazdasági háborúkkal és a lelkek háborújával folytatódott és folytatódik még ma is. Ez a világválság, ez a világátalakulás, ez a ránk szakadt világkatasztrófa nem engedi, hogy visszatérhessünk a régi boldog idők csendes világába. Ez a sötét árnyék veszi el a napvilágot a palotáktól és kunyhóktól, ez nehezíti meg a nemzetek és népek, a politikusok és a legkisebb egyedek életét, ez teszi lehetetlenné, hogy rendbe lehessen hozni a szénánkat a betelelésre. És még valami. Hihetetlen módon megnövekedtek az igények, amelyeknek kielégítésére a csökkent kereset mellett nincs mód. Le kell hát szállítani az igényeket is. Persze ez nem vonatkozik a nagy tömegekre, amelyek már amúgyis a létminimum határán vagy éppen alatta tengődnek. De a régi boldog idők visszatértéig mégis csak mérsékelni kell az igényeket. Szép eredményekkel végződött a vasárnapi gyorsíró-verseny A gyorsíró nap Esztergomban vasárnap, f. hó 24-én a teljes siker jegyében folyt le a tanulóifjúság élénk érdeklődése mellett. A Szövetséget Radnai Béla dr. a Szövetség ügyvezető alelnöke és neje, to vábbá Szőts Árpádné és Szemere Noémi tanárnő képviselte. Traeger Ernő dr. miniszteri tanácsos, kormánybiztos és Nosz Gyula dr. gyorsirodai tanácsos kimentették magukat A helybeliek közül ott láttuk Glatz Gyula polgármestert és helyettesét : Brenner Antal dr. főjegyzőt, Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgatót, a helybeli középiskolák igazgatóit és tanárait. A terepszemle megejtése után megindult a verseny a 400-as fokkal. A szöveget Szemere pergő nyelve szédületes iramban olvasta és négyen irták. A diktátumot léiekzetvisszafojtva hallgatta az érdeklődők tömege. Majd egymás után hangzottak el a magasfokú diktátumok a Városháza termeiben, az alsóbb fokok a reáliskola emeleti helyiségeiben. Az áttételek szigorú felügyelet mellett történtek meg. 12 óra felé már megkezdődhetett a munkálatok elbírálása. A beadott 93 versenydolgozat megbirálása kemény munkát adott a bíráló bizottságnak, amelybe belevonták a helybeli középiskolák tanárait is. A bírálat és a jutalmak odaítélése csak jóval 4 óra után készült el. Ekkorára már megtelt érdeklődőkkel a városháza nagyterme, ahol Glatz Gyula polgármester meleg szavakkal üdvözölve a megjelenteket, megnyitotta a diszgyűlést és felkérte Radnai Béla dr.-t előadása megtartására. Az előadó „A gyorsírás és gépírás használata a modern irodákban

0 cimen sok olyan dologra mutatott rá, ami gondolkodóba ejtette mindazokat, akik segéderők igénybevételére vannak utalva. Előadása közben az emelvényre szólította Margulit Livia aranyjelvényes gyorsirónőt és Serényi Gusztáv joghallgatót és 350 fokos sebességgel dik tált nekik, majd a közben megér kező Kappa György joghallgatót is odaszóllitotta a jelenlevők kívánságára és 432 szótagos sebességgel diktált neki, aki ezt a rohanó sebességgel elhangzott szöveget leirta és mindjárt utána folyékonyan visszaolvasta, nagyon megérdemelt zúgó tapsot váltva ki vele. Brenner Antal dr. és Obermüller Ferenc hozzászólása után a díjkiosztásra, eredményhirdetésre került a sor. A dijakhoz részint pénzöszszegekkel, részint emléktárgyakkal a következők járultak: Gróh József dr. iparbanki vezérigazgató, Etter \ Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgató, Vörös J.-cég, a Király M. a Wetzler I. és Schwach S.-cég, a vármegye, a város és az esztergomi középiskolák. Fogadják a Szövetség és a rendezőség hálás köszönetét. A 400 fokon 1. Kappa György joghallgató, 2. Bónis János Bp. Madách-gimnázium VIII. o. t. A 350 fokon 1. Serényi G. aranyjelvény, 300 fokon Szmák Zoltán Bp. Ma dách-gimn. VIII. o. I. dij, Rozenberg György, a reáliskolának volt növendéke II. dij fejében kapta a Takarékpénztár diját, a 250fokon Vigh Béla Bp bencésgimnázium VIII. o. t. I. dij, Szilágyi János VIII. o. t. Bp. Ref. gim. II. dij, Személyi László VII. o. t. Bp. bencésgimn. III. díj, a 200 fokon Csordás Gábor Bp. ref. gimn. t. I. dij, Zsilli János VII. o. t. Bp. ref. gimn. II. dij, Székely Imre VII. B. o. t. Bp. Madách-gimn. III. dij. Az esztergomi tanulók közül a legjobb esztergomi diákgyorsiró címét Csurgay István reáliskolai VII. o. t nyerte, mint legjobb 150-es versenyző. I. dij fejében szövetségi plakettet és ezüst töltőtollat kapott. A 150 fokos csapatversenyben I. a Madách-gimn., II. a Bp. ref. gimn., III. a reáliskola csapata (Csurgay, Gaál, Almássy). A 150 fokon dijat nyert még Máriássy Mihály bencés gimn. VII. o. t. A 120 fokon nyertes csapat a Bp. Kölcsey-rg. csapata. Dijat nyert még Steiner Ferenc esztergomi bencés gimn. VII. o. tanuló Bencésgimnáziumunkban a gyorsírókor csak pár napja alakult meg,*igy a most elért eredmény szép jövőt jósol. A 100 fokon dijat nyertek : Pfluger Teréz (női keresk. szaktf.), mint a legjobb esztergomi leánygyorsiró, Oszkay Zoltán reálisk. VI. o. t. és Sáska Margit női keresk. szaktf. Késő este volt már, amikorra szétoszlott az izgalomtól kipirult arcú diáksereg és végetért az érdeklődő felnőttek kérdezősködése, amellyel dr. Radnai Béláékat ostromolták. Sokan voltak, akik a magasfokú stenogrammok megtekintése után magyarázatot kerestek arra, hogyan lehet ilyen játszi könnyedséggel papírra vetni az egymást kergető gondolatokat csodálatosan egyszerű vonalakkal, amelyeket hol egymás mellé, hol egymás fölé, hol meg egymás alá helyeznek egyszer vékonyan, máskor vastagon irva, és hogyan lehet e semmitmondó játékvonalaknak látszó jeleket minden nehézség nélkül, szinte ugyanolyan sebességgel visszaolvasni ? Köszönet illeti mindazokat, akik e felejthetetlen nap sikerének előmozdítói voltak: a várost, az iskolákat és az adakozókat. Különösen Krompaszky Sándor reáliskolai tanár lelkes fáradozásának köszönhető e szép nap, aki az előkészítés és rendezés óriási munkáját végezte páratlan lelkesedéssel. Hétfőn választott segédjegyzőt Tokod község Fentős Ferenc tokodi adóügyi jegyző csévi főjegyzővé történt megválasztása után •Tokodon segédjegyzőválasztásra került sor. Hónapok óta erős választási küzdelem volt a községben a jelöltek érdekében. A hétfőn megtartott választáson hat kiváló pályázó indult. Reviczky Elemér, a járás főszolgabirája a szokásos három jelölt helyett hatot állított, miután mind kiváló munkaerők. A választás eredményekép dr. Tőkés Zsigmond, eddigi táti segédjegyző került Tokodra, huszonegy szavazat közül tizenkilenc lett az övé. Tőkés Zsigmond jelenleg a nyolcheti betegszabadságon lévő táti főjegyzőt helyettesíti, de uj állását december elsején átveszi. Az új helyettesről Reviczky Elemér főszolgabiró gondoskodik. Tőkés Zsigmond dr. Komárom megyéből került Tátra, ahol hat évig működött. A községben mindenki szerette, működését a megértés jellemezte. Táti utódjának a megválasztására rövidesen sor kerül. Snltnrestek ánnavölgyön Újult lelkesedéssel és felkészüléssel indult meg a népművelési munka a bányatelep példás kulturéletet élő lakosságának körében. Vasárnaponkint a Munkás Otthon Egyesület kiváló szónokai, szerdai napok estéin pedig a helyi Népművelési Bizottság népszerű előadói telitik meg értékes szellemi kincsekkel és egy szebb, boldogabb magyar jövendőbe vetett hittel, bizakodással a nagyszámú hallgatóságot. Eddigi előadók: Gáthy Zoltán épitészfőmérnök, Gerber Alfréd bányamérnök, Csenke István igazgatótanító, Kálmán József és Cser Simon tanítók voltak. A szerdai kulturesték műsorán — az előirt előadásokon és elbeszéléseken kivül — nagyban fokozzák az érdeklődést a leventezenekar és vonósnégyes művészi zeneszámai, szóló- és karének, a szórakoztató monológok, egyfelvonásosok és filmdiapozitiv képsorozatok vetítése. Egy-egy kulturest felejthetetlen élményt nyújt. A hálás közönség zúgó tapssal nyilvánítja köszönetét és tetszését. A népművelés lelkes fáklyahordozói egyben valóságos kulturmissziót végeznek a bányászság körében, a hazafias nemzetnevelő leiekmentés terén is. A magyar reménytelenség fekete éjszakájában pedig vigasztaló ragyogást gyújtanak a lelkekben s törhetetlen idealizmusuknál fogva megcsillantják egy jobb sors közelgő hajnalhasadását.