Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-03 / 86.szám

csőn felmondásának kellemetlen következményeivel járhat. „Évi jelentésem befejezéséhez jutottam, — mondja végezetül a jelentés. — Az események adatai egy küzdelmes, de nem eredménytelen évről számolnak be. Elszigeteltségünkben az elért eredmények is elismerésre méltóak. A város polgársága a nehéz viszonyok dacára is lendített ennek a városnak sorsán, alkotott, gyarapított. Haladás észlelhető termelési viszonyaink javulásán s e tekintetben elismerés és dicséret illeti meg a vm. Gyümölcstermelő Egyesületet, mely városunk áldott vidékének a nemes gyümölcs termesztés szolgálatába való állításának hasznos munkáján fáradozik. Még sok a teendő, de céltudatos és szívós munkával az eredmény nem maradhat el. A több és jobb termelés városunk lakóira hatékonyabb mértékben fogja hatását mutatni. A közelünkben lévő milliós főváros és ennek ideözönlő lakossága a felvevő képességet biztosítja. A termelés és értékesítés megszervezése népünk jövedelmi forrásait fokozhatja és ebből a város gazdasági és forgalmi életének fellendülése várható. Adja a Mindenható, hogy ezen törekvéseink már a közel jövőben a legjobb sikerrel járjanak és ezáltal ennek a városnak trianoni sorsa is megjavuljon. Végezetül megemlékezem arról, hogy a város „ képviselőtestülete a kormányelnök Onagyméltósága, vitéz jákfai Gömbös Gyula úr iránti tiszteletének és hálás ragaszkodásának megnyilatkozásául a város díszpolgárává választotta a miniszterelnök urat, hogy ezzel is elismerje és méltányolja a nemzetújjáépítő munkájának nagy horderejét és jeAz állampolgársági nevelésre sokféle út közül nem áll utolsó sorban az ifjúságnak a modern népgazdasági téren kifejtett munka megbecsülésére és ezzel egyúttal a takarékosságra való nevelése. Az iskolának ebbeli kötelességére sohasem volt oly parancsoló és időszerű szükség, mint ma, a munkalehetőségek és a megélhetésnek oly szűkméretű elnyerhetése korszakában Ma, amikor alig van ember, aki azt a hivatást tölti be, amelyre vágyódott, vagy azon a pályán működik, melyre felkészült. Az egyén az elcserélt ember szerepét játsza. E jelenségeket idejekorán meg kell ismertetnünk az ifjúsággal; tudatnunk kell vele, hogy a nagy háború vesztesei vagyunk s a harc még egyre tart. A küzdők sorába az ifjúságnak is be kell állania és azt dac nélkül, de megadás mellett meg kell vívnia, míg győzelemre nem jutunk. Ha az ifjút e szomorú tényállásba be nem avatjuk, könnyen megtorpan ambícióját ki nem elégített lelkülete és élete tragikussá válhatik. Utaljunk arra a munkamegbecsülésről tanúskodó gesztusra, melyet az elmúlt nyáron nyilvánított az egyetemi hallgatóknak egy kis csoportja, amely indexét felcserélte pincéri munkára jogosító igazolvánnyal. Még fennségesebb tanújelét nyújtják a munkamegbecsülésnek külföldön a szintén egyetemi hallgatókból alakult munkásosztagok, melyek köz szolgálatba állva — a néppel együtt — s ingyenes munkát végeznek a lavinák, földrengés, tűzvész s árviz sújtotta vidékeken. Az iskolának számos alkalma nyílik az ifjúságot a munkamegbecsülési érzésre nevelni. Reámutat, mily nehéz, életveszélyes, gyakran önfeláldozó munkát végez a bányász, a mozdonyvezető, a pilóta. Nem lentőségét. Városunk, mely a mult évben kezdette feltárni a magyar Sión ősrégi várhegyének ormán az első Árpádok gyönyörűséges várpalotáját, építésművészeti leleteivel, de különösen feltárt freskóival a világ érdeklődésének központjába került. Onagyméltósága, a kormányelnök úr magas figyelme, az ásatások folytatását és a korszerű helyreállítási munkálatok befejezését teszi lehetővé s ezzel városunk idegenforgalmi érdekeinek tett újabb nagy és talán alig felértékelhető szolgálatot." Midőn a város képviselőtestülete elé terjesztett polgármesteri jelentést lapunk útján — habár csak kivonatosan is — városunk polgárságával is ismertettük, megnyugvással és megelégedéssel tapasztalhattuk, hogy bajaink, gondjaink és reményeink a polgármesteri jelentés tükrében hű képét adják egyrészt annak a nagy, nehéz és felelősségteljes munkának, melyet a város vezetősége a város polgárainak lehető boldogulása, jogainak mindenkori megvédése és biztosítása érdekében nagy lelkiismeretességgel végez, másrészt pedig annak a tiszteletreméltó erőkifejtésnek, melyet a város adófizető polgársága a mindenkori közös érdekek fenntartása, létének további biztosítása s gyermekei, utódai boldogulásának szempontjából annyi jóakarattal s megértéssel teljesít. Végezetül mi is idejegyezzük néhai Scitovszky János prímásnak egyik esztergomi tanintézet megnyitása alkalmával az iskola emlékkönyvébe jegyzett sorait: „Az Isten áldása legyen mindig e városon s annak minden lakóján." megvetendő a földműves, az iparos, a kereskedő fáradozása. De nemcsak az izmoknak erős munkája, hanem a szellemi munkásoknak az emberiség boldogitásáért végzett tevékenysége is kiváló tiszteletet érdemelnek. A történelem tanítja, hogy államférfiaink, filozófusaink, költőink, iróink, papjaink és tanáraink ténykedései nagy hálára köteleznek bennünket. A földrajz és a fizika, a kémia, a laboratóriumok, a klinikák, nemde mindmegannyi a nagyszerű teljesítményeknek legcsodálatraméltóbb műhelyei?! Van ugyan még több olyan munka, mely értékes és vonzó voltánál fogva érdekli az ifjúságot, mert figyelmét leköti és abban öröme telik. Azonban sokkal több van olyan, amely nem kedvére való. Azért a munkára való nevelésnek arra kell törekednie, hogy minden munkát megkedveltessen az ifjúsággal s ne legyen tetsző vagy nem tetsző munka. Csak munka, mely kenyeret ád és annak becsületes elvégzése a dolgozó lelkének javára szolgál. Iiy módon egybekap csoljuk a munkát a lelkiismerettel. Ellenkező esetben a munka teherré válik. Ez különben elég korán megnyilvánul. Az a diák, aki az iskolában tanítás közben minduntalan az óráját nézi, ha kikerül az életbe: hivatalában, műhelyében is csak kínnak tartja a munkát, melytől szabadulni iparkodik; életsorsa gyakran tragikussá válik. Természetesen, nem mindig az ifjú a hibás, sem az iskola, hanem sokszor a szülői ház. Nem keltették fel benne szunnyadó lelki erőit, nem használták fel benne az iskolai, illetőleg a házi munkálkodásban való állhatatosságra. Az ifjút kellő energiával erre kell szoktatni, bármenynyire kellemetlen neki ez, annál is inkább, rnert az ifjú nemzedék élvezetvágya és ideges nyughatatlansága nőttön nő és nem veszi észre, hogy a munka lélek nélküli végzésének megszokása aláássa egész élete célkitűzését, önmagának, a társadalomnak, az emberi közösségnek rovására. Legyen tehát az iskolának, a szülőháznak szent feladata: nevelni az ifjúságot állhatatosságra és lelkiismeretes munkának elvégzésére. Egy évtized óta felsőbb rendelet alapján takarékossági napot tart október 31-én az ország valamennyi iskolája. Célja : az ifjúság figyelmét a takarékosság erényének előnyére felhívni és annak elsajátítására nevelni. Könnyű feladat volt ez valamikor, amikor a népnek, ha nem is mindennap, de legalább vasárnaponkint főtt tyúk jutott a fazekába. De nehéz ma, amikor sok milliónak talán még kolbász is alig kerül az asztalára. Tudtommal, talán mintegy negyven vagy ötven évvel ezelőtt praktikusabb elvekre fektette a takarékosságra való nevelést Weisz Fülöp, a Kereskedelmi Bank jelenlegi nagyérdemű elnöke, akinek iniciativája alapján perselyek alkalmaztattak az iskola osztályaiban s igy módjában volt a növendéknek magát a takarékoskodásban gyakorolnia, amidőn a torkoskodásra szánt obulusait a perselybe dobta, s kis tőkére tett szert. Hogy miért jutott e persely a lomtárba, nem tudom. Ma jobb neki ott pihennie, mert bizony a mai időben tátongana az ürességtől, No, de azért az iskola a takarékossági rendeletnek eleget tesz. Felhívja a gyermek figyelmét arra, ha ő maga nem is gyűjthet javakat, legyen azon, hogy ne okozzon gondot szüleinek, ne károsítsa őket. Ne hanyagolja el tanulmányait, Ke rongála ruházatát, könyveit és egyéb holmiját. Név- és születésnapokon, vagy kis szolgálatokért kapott pénzeket el ne pazarolják, hanem gyűjtsék, vagy hasznosra fordítsák. Es megoldódik az a sokat vitatott kérdés is: vájjon adjunk-e a gyermeknek zsebpénzt, vagy sem ? Igen, de számoljon el vele. Egyébként a takarékosságra való nevelési problémát inkább a szülői ház oldja meg leghathatósabban. Ez erény ápolása csakis példaadáson nyugszik. Ha a család pazarló életet folytat, természetes, a gyermek is pazarlóvá válik, ellenkező esetben takarékossági elveket fog vallani. Végül reméljük: *iesz még szőlő, lágy kenyér és akkor a pénzügyminiszter takarékossági rendeletének intenzivebben fog megfelelni nemcsak az iskola, nemcsak a szülőház, hanem minden egyes élőlény. Ss. % A határterületeken fekvő határbirtokok nyilvántartása A m. kir. pénzügyminiszter elren delte, hogy az innenső és túlsó határbirtokokat a helybeli rendőrkapitányságon az úgynevezett határbirtoktarban ezentúl nyilvántartsák. A határ birtokok igénybevételéhez szükséges határszéli birtokos u iigazolványokat ennek a határbirtoktárnak az alapján fogja ezentúl a rendőrkapitányság kiállítani, illetve látamozni. Éppen ezért a határbirtoktárbau feltüntetett, a birtokos, bérlő, haszonélvező személyére, a birtok kiterjedésére, mivelési ágak (szántó, kert. szőlő, rét, legelő, erdő, nádas

: füzes stb.) szerinti megoszlására vo natkozó adatoknak a tényleges helyzettel állandóan és pontosan egyezni kell. A rendőrkapitányság tehát ezúton Kizárólagos képviselete: JURACSEK FERENC Kossuth Lajos-utca 27. sz (A gimnázium mellett) felhívja a hatásköre alá tartozó határkerületekben lakó összes érdekelt birtokosokat, bérlőket, haszonélvezőket, hogy úgy az új, vagyis ezután felveendő adatokat, mint a már felvett adatokban (már fel vannak véve azoknak az adatai, akik határszéli birtokos utiigazolvánnyai eddig is rendelkeztek) halálozás, öröklés, átruházás, vagyonközösség megszüntetés, ajándékozás, adás-vétel, bérletkötés vagy megszűnés, haszonélvezetijog bekebelezés stb. folytán beállott személyi és tárgyi változásokat a saját érdekükben minden esetben haladéktalanul jelentsék be a rendőrkapitányságon, mert a szükséges adatok előzetes ismerete nélkül a birtokos igazolványokat csak hoszszabb idő elteltével tudják ugyanott kiállítani, illdtve láttamozni. A bejelentésekhez a vonatkozó ingatlanról szóló hiteles és újkeleiű telekkönyvi kivonatot, vagy kataszteri birtokiv másolatot és az illetékes községi elöljáróság, polgármester által kiállított hatósági bizonylatot (ki műveli az ingatlant illetve az azon folytatott gazdálkodást ki vezeti, irányítja) kell csatolni. logos-e a vizdij-adó ? Az alábbi panaszos levélnek közérdekű voltánál készséggel adunk helyet: „A folyó évi adókivetésnél az adófizető háztulajdonosokat kellemetlen meglepetés érte — egy eddig Esztergomban ismeretlen adónem kivetéséné!. Ugyanis a háztulajdonosok és bérlők eddig csak a helyiségek száma után esedékes vízdíjat fizették. A folyó évi adókivetésnél azonban nem csak a vízdíjjal lett megterhelve a háztulajdonos, hanem a bérlő által fizetett vízdíj összege a ház:idó alaphoz lett véve és mint jövedelem lett kivetve & háztulajdonosra. Vannak elmésen kieszelt adónemek, melyeknek van némi jogalapja, de igazán szomorú, hogy a háztulajdonos egy olyan összeg után legyen megadóztatva, mely neki jövedelmet egyáltalán nem képez, hisz a vízdíjat a lakóktól csak átveszi és azon módon a városi adópénztárba befizeti, tehát ez átmeneti bevétel és kiadás és csak teher a háztulajdonosra, nem pedig jövedelem. Eddig nem is fizettük e képtelen adónemet, mely nem jövedelmi alap. Jövedelme a vizdijból csak a városnak lehet, mely a vizdijat percipiálja, igy ennek adójával csakis a város volna megterhelhető, amenyA munka megbecsülésére és takarékosságra való nevelés