Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-13 / 80.szám

vagy megsebesült, mikor ezredpa­rancsnoksága negyven embert kül­dött segítségére. Igy megerősödve, Ungár másodszor is szuronyroha­mot intézett az ellenségre. Most be is hatolt az orosz vonalba, vissza­szerezte az állást, abban egy tisztet ós százkét oroszt foglyul ejtett, egy­úttal kilenc súlyosan sebesült bakán­kat is kimentett az oroszok kezei­ből. A küzdelem azonban ezzel még nem ért véget. Elszánt szuronyroham Az orosznak még volt tartaléka. Ezt azonnal bevetette, hogy a győ­zelmet kicsikarja. De Ungár résen volt. Bevárta, míg az orosz táma­dás az állást harminc lépésre köze­lítette meg és ekkor újból ellentáma­dásra indult. Ezt a harmadik elszánt szuronyrohamot teljes siker koro­názta. Az orosz megfutamodott s egyben harminchárom foglyot — köztük egy tisztet is — hagyott az utászok kezén. Ezután az orosz már nem is intézett több támadást. Meg­Messze vinne, ha a primási palota és a bibliothéka Szent Istvánra vo­natkozó emlékeinek csak fölsorolá­sát is megkisérelnők, hiszen csu­pán a könyvek és érmek hatalmas anyagot adnak. Újságcikk keretében nem is volna alkalmas ennek tár­gyalása. Csak éppen rámutatunk, hogy ezzel is dokumentáljuk váro­sunk Szent István kultuszát. Akad a városban még a felsoroltakon kí­vül is elég, ami mindennap a sze­münk előtt van és Szent Istvánnal szemben való kötelességeinkre figyel­meztet. Itt van mindjárt a járásbíróság épülete. Ennek helyén az Árpád­korban a sokat emlegetett Zenye­palotája állott (később városháza lett, az öregebb esztergomiak Sas­kaszárnya néven ismerik), III. Béla korában még királyi palota. Ennek udvarában bővizű kút van és régi esztergomi hagyomány szerint en­nek vizével keresztelték meg Szent Istvánt. Odább, a Széchenyi-tér közepén emelkedik Kiss György szép alko­tása, a Szentháromság-szobor. A szobor talapzatán három szobor áll: az egyik Szent István szobra. A városháza felé eső oldalon bronz dombormű Szent István keresztelé­sét jeleníti meg. (Rajta az akkor szereplő esztergomi urak közül pl. Boltizár püspök és Fehér Gyula dr. plébános, ma nagyprépost, látható.) Az öreg-templomban a főoltáron ma Kiss György márvány-szobra reprezentálja Szent Istvánt. Régeb­ben bárok szobor állt a templom­ban, ma már eltűnt. A ferencrendiéknél a templomban már nincs meg Szent Istvánnak képe, szobra, de a kolostor első eme­leti folyosóján ma is látható szé­pen restaurált állapotban egy csinos Szent István-kép, láthatóan valame­lyik oltárnak egykori dísze: Szent István fölajánlja az országot a Nagy­asszonynak, kit az angyalok övez­nek, mint az ég királynéját. A bencés-gimnázium Szent István nevét viseli. Mattyasóvszky Kasszián áldozatkészségét hirdető díszes lép­csőházának ékességei, a Királyfalvi­freskók közül kettő szól Szent Ist­vánról. Mindkettő történelmi jelene­tet ábrázol: Szent István megala­pítja Pannonhalmát és Asztrik apát meghozza a szent koronát Szent Istvánnak. Két kis dombormű is Szent Istvánnal kapcsolatos jelene­tet állít elénk : az egyik az Intelmek, a másik Szent Mór és Szent Imre csókja. Mindkettő az OSztGE aján­elégelte a veszteséget. Csupán állá­sainkban kétszáz orosz halott feküdt Sokat szenvedett Ungár kis csapata is. Mikor a harc elült, számbavette vitézeit. Ekkor derült ki, hogy hat­vanöt emberéből tizenkettő elesett és tizennégy megsebesült. Százalékban kifejezve tehát nagy volt a véráldo­zat (40%), de hasonlitatlanul na­gyobb volt az eredmény. A dandár megtartotta a Bukowe Berdo gerin­cet, a hadtest igy nyugodtan, min­den ember és anyagveszteség nélkül vonulhatott vissza a kijelölt új állá­sokba. A Mária Terézia-rend káptalanja e haditett jelentőségét igy állapította meg: „Ungár hadnagy a Bukowe Berdon vívott harcban a válságos helyzet megmentésére saját felelős­ségére kiválóan vitéz ellentámadást hajtott végre, ami az állás megtar­tására és az egész helyzetre döntő jelentőségű volt." Vitéz Ungár Károly báró — ma alezredes — a honvédségnek most is tisztelt tagja. yulier Ferenc, •—WWWWWI IllIWIIIIHIHilllllillWJllllll déka. A gimnázium Kossuth-utcai sarkán szintén dombormű hirdeti Szent István (és Szent Imre) kultu­szát : Zászlós István műve, hasonlóan Mattyasóvszky Kasszián ajándéká­ból. Nem mulaszthatjuk el azután megemlíteni Jakobey szép festmé­nyét az intézet dísztermében, melyet Majer István püspök, egykori ben­césdiák készíttetett „Esztergom város szülöttének és védőszentjének tisz­teletére." És végül Szent Istvánt választotta védőszentül az eszter­gom Tanult Férfiak Mária-kongre­gációja is, mely az intézettel kap­csolatosan működik Szent István lelki országának terjesztésén. A szegényház templomának fő­oltárán oltárkép ábrázol középen egy koronás szentet, aki kezében épületet tart. A művész bizonyára Szent Lipótot akarta megfesteni, de fejére Szent István koronáját tette. Boldogült Számord Ignác kanonok­nak, a Szent Anna-templom lelké­szének lakásán, a szalon mennye­zetét díszítette az a szép bárok kép, mely ugyancsak Szent Istvánt ábrá­zolta, amint az országot fölajánlja a magyarok Nagyasszonyának. Halála után a bazilikába került, elhelyezése még nem végleges. Szent Istvánnak van szentelve az egykori kapuiskola is, mely ma már a város egykori kapuján kívül emel­kedik és még inkább a városon kí­vül van a ma is Szentkirálynak nevezett terület, melynek egykori nagysága, fénye ma már a múlté: eltűntek az egykori keresztes lovag­rend tagjai és Némethy Lajos csak egy-két töredéket tudott kiásni a Szent Király mélységes tiszteletét hirdető nagyhírű kolostorból és köz­ségből. De Esztergom népe a név­ben máig fenntartotta első királyunk emlékét. • # * Egy-két adatot állítottunk össze az esztergomi Szent István-kultusz emlékeiből. Nem teljes felsorolást adtunk: szeretnők, ha minél többen hozzájárulnának olyan adatokkal, melyek egyike-másika egyenesen szembeszökő vagy még ma is élénk emlékezetben van (egyesületek, kör­menetek, ipari létesítmények, Tusz­kulánum, művészi alkotások). A várhegy, melynek ormán egy­kor Szent István palotája állott, mely látta a királyi apostol szüle­tését, keresztelését és országépítő­nemzetmentő tevékenységét; Eszter­gom földje, melyen a szent király körüljárt jót tévén : figyelmeztessen mindenkit, hogy Szent István kul­tusza nem egyesek ügye, hanem en­nek kutatása és emlékeinek meg­becsülése és megbecsültetése min­den magyar, elősorban pedig min­den esztergomi embernek egyrészt dicső öröksége, másrészt becsületbeli kötelessége és hivatása. (Vége.) — ß— Pontosan kezdődnek a „Stefánia" előadások A „Fekete lovas" nagy apparátus­sal előkészített és látványos előadá­sait még az a különlegesség is fogja jellemezni, hogy az öreg Hollók a közönséget is igyekezvén rászoktatni a cserkész pontosságra, mind a szom­bati táncos, mind pedig a vasárnapi előadást pontosan kezdik el. Szom­baton fél 9 órakor kezdődik a színi­előadás, melyet tánc követ. Azért is kérik a közönséget a pontos meg­jelenésre, mert egyrészt az előadás közbeni érkezés zavarja még a hiva­tásos színészeket is, s fokozottan áll ez a műkedvelőkre, másrészt, mert minél hamarább szeretnék elkezdeni a táncot. A vasárnapi előadás ugyancsak pontosan 6 órakor kezdődik. Felülfizetéseket mindkét előadáson hálás köszönettel fogadnak. Akik megjelennek a „Fekete lovas" elő­adásain, azok valóra váltják az egyke elleni és a gyermekek védelméről a köztudatba dobott jelszavakat, amelyek egyelőre — sajnos — csu­pán csak üres szavak. Itt az alka­lom, hogy a kormányzói legfelsőbb felhívást és a katolikus nagygyűlés nemes célkitűzéseit valóra váltsuk. Erkölcsi támogatásból, szónoklatok­ból nem tudnak megélni erőben és egészségben gyarapodni a nemzet reménységei, jövőjének hordozói : a gyermekek; de igenis a nagytöme­gek filléreiből, a közönség nem ter­hes áldozatkészségéből. Minden nem­zetét és városát önmagának tekintő magyar legszentebb kötelessége tá­mogatni — az öreg Hollók példája nyomán — a Stefánia Szövetséget. S erre itt az alkalom. Ujabb adományok az Országzászlóra Utolsó nyilvános nyugtázásunk óta az Országzászlóra a következő ado­mányok érkeztek: Jobbágy Ferencné 1 P özv. Huber Lajosné 1 n lovag Beer Lászlóné 1 n Esztergomi Takarék 125 » Murányi János 10 n Bencés székház 10 N. N. 5 M dr. Radocsay László 20 » Dorna András 1 n Wetzler Ignác 3 n Perselygyűjtés eredménye a felavatás alkalmával 53.76 Éz adományok figyelembe vételé­vel az építkezési költségekhez még mintegy 100 pengő hiányzik. Miután a zászló körüli térségen sok-sok pi­henő padot kell elhelyezni, folytató­lag még e célra is kérjük a város közönségének adományait. A bizott­ság egy nálunk ismeretlen igen kel­lemes pad mintáját szerezte be kül­földről s erre a mintára szeretné az Országzászló környékét padokkal ellátni. Zongoratanitás. Brenner Júlia okleveles zongoratanitónő iskolájá­ban — Sissai-u. 1 sz. — az okta­tás megkezdődött. Jelentkezni állan­dóan lehet. Tandíj havi 12 P. Cso­portban olcsóbb. "W Ml "W7» MX L 1. MM MM ML A héten a Kerschbautnmayer gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. A hercegprímás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primás f. hó 7-én, hétfőn, a Tudomá­nyos Akadémia díszülésén vett részt, amelyet a 300 éves Pázmány Péter Tudományegyetem üneplésére tar­tottak. — E hét csütörtökén Buda­pesten elnökölni fog a vallás- és ta­nulmányi alapokat ellenőrző bizott­ság ülésén s megtekinti Hamann Bálint kultuszminiszter társaságában a cellákra átalakított Központi Pap­nevelőintézetet. Gyászhir. Felejthetetlen jó édes Anyám, radnóthi Lukács Gézáné, tá­bornok özvegye, 74 éves korában Pestszentlőriacen október 2-án el­hunyt. Gyürke Dezsőné. (Minden kü­lön értesítés helyett.) Áthelyezés. Dr. Unger Jenő ren­dőrfogalmazót, városunk fiát, kit az egri érsek mostanában nevezett ki jogakadémiai magántanárrá, a vidéki rendőrfőkapitány központi szolgálat­tételre rendelte és a Il-od fokú ren­dőri büntető birói teendők ellátásá­nál nyert beosztást. Esküvő. F. hó 6-án, mult vasár­nap vezette oltárhoz Nemes Nemes­szeghy Gyula Csukási Irmuskát a belvárosi plébánia templomban. Szabadságról. Dr. Süttő István rendőrfogalmazó szabadsága letelt s hivatalának vezetését ismét átvette. Károly-keresztet kapott egyik tanítónk. Math Gyula városuk ta­nítója, 1914-ben az általános moz­gósításkor a nyitrai 14-es honvéd­ezredhez vonult be s csakhamar az orosz harctérre került ki. A lublini ütközetben megsebesült s mint sebe­sült tovább teljesített szolgálatot Nyitrán a népfelkelő parancsnokság­nál. Most utólagos igazolás után megkapta a Károly-keresztet. Halálozás. Id. Csányi Ferenc f. hó 10-én életének 62-ik, házasságá­nak 37-ik évében elhunyt. Temetése szombaton délután volt a szent­györgymezei temetőben. — Boros József I. éves teológus f. hó 9-én 20 éves korában, hosszas beteges­kedés után a Simor-kórházban el­hunyt. Temetése csütörtökön délu­tán volt a szentgyörgymezei teme­tőben. A temetési szertartást Tóth Kálmán dr. szemináriumi rektor vé­gezte. Hirek a főegyházmegyéből. A bíboros Főpásztor báró Kray Pál dr. balassagyarmati plébánost az eszter­gomi Főkáptalan tb. kanonokjává nevezte ki. — Horváth Rezső pataki esperes plébános állásáról lemondott és január 1-vel nyugalomba vonul. A biboros-hercegprimás a kerületi esperesi teendők ideiglenes ellátásá­val báró Kray Pál dr.-t bizta meg. Az Actio Catholika köszönete. Az Actió Catholika az alábbi levelet intézte lapunkhoz : „A XXVI. Or­szágos Katolikus Nagygyűlés min­denben igazolva a hozzáfűzött remé­nyeket, a legnagyobb sikerrel véget ért. A nagygyűlés eredményekben gazdag munkájának befejezése után engedje meg Főszerkesztő Ur, hogy az Actio Catholica Országos Elnök­sége nevében hálás köszönetünket nyilvánítsuk azért a támogatásért, amelyet bölcs vezetése alatt álló lap­ja, a Katolikus Nagygyűlés érdeké­ben kifejtett. Fogadja Főszerkesztő Ur kiváló tiszteletünk nyilvánítását Budapest, 1935. október 7. Dr. Zsem~ beri István, az Actio Catholica orszá­gos szervezési szakosztályának ügy­vezető alelnöke. Mihalovics Zsig­mond tb. kanonok, az Actio Catho­lica országos igazgatója." Szent István kultuszának emlékei Esztergomban „.

Next

/
Thumbnails
Contents