Esztergom és Vidéke, 1935
1935-01-27 / 8.szám
198 *5január 27. ESZTERGOM és VIDÉKE 3 Dr. Paár Lajos 78 Péntek Pál 75 Dr. Tomanóczy József 73. Leadott összes szavazat: 84. Közegészségügyi bizottság: Dr. Eggenhoffer Béla 50 Etter Ödön 50 Henzer István 50 Dr. Jenny Géza 50 Keleti József 50 Vitéz Matus Gyula 50 Meszes Ferenc 56 Michl Géza 50 A főispán törvényadta jogánál fogva a következőket nevezte ki Komárom és Esztergom vármegyék tiszteletbeli tisztviselőivé: Tiszteletbeli főjegyzőkké: Dr. Závody Albin vm. II. főjegyzőt, F. Szabó Géza ny. főispán, orszgy. képviselőt (Budapest). Tiszteletbeli főszolgabírókká : Prikkel Mihály szolgabírót (Komárom). Maros Antal szolgabírót. Dr. Pékh Gyula szolgabírót. Dr. Kálmán Rudolf szolgabírót (Tata). Vitéz dr. Zsiga János vm. aljegyzőt. Dr. Vécsei Kálmán, árvaszéki ülnököt. Vizváry Viktor vm. aljegyzőt. Tiszteletbeli szolgabirákká : Dr. Mattyasóvszky Dénes vm. fogalmazót. Dr. Gárdái István vm. közig, gyakornokot. Dr. Jánoskuti József vm. közig, gyakornokot. Tiszteletbeli főügyészekké: Dr. Bakonyi Adolf ügyvédet (Komárom.) Dr. Berényi Róbert ügyvédet. Dr. Bóth Kornél ügyvédet (Komárom. Dr. Doroghy Kálmán ügyvédet (Budapest). Dr. Etter Jenő városi főügyészt. Az állam és a nemzet legfőbb üdve, a boldogulása megkívánja, hogy a fejlődés során előállott ujabb helyzetekben ujabb szemszögből vizsgáltassanak meg intézmények és amikor a görögkeleti szerb egyház sohasem tett másról tanúságot, csak igen józan önmérséklésről és nem nyilatkozott meg túlságosan egyöntetűen és lelkesedéssel a magyar állameszme mellett, mert félszemmel mindig átsandit azon a véres és fájdalmas nyitott seben át, amit demarkációs vonalnak vagy trianoni határnak neveznek. A keresztfán szenvedő Magyarország vérző sebeire nem akartak irt csöpögtetni a szerb testvéreink, akik évszázadok óta itt laknak mint betolakodott menekültek, akiknek azonban mindig szük volt Macedonia, akik sohasem voltak megelégedve és a nemzetegyházi kongresszusokon, Karloczán, követelték az önnálló Vajdaságot, a szélső autonómiát és a teljes függetlenséget vallási kérdésekben. Nem láttuk őket sohasem, amikor arról van szó, hogy Magyarországot le kell venni, mielőtt elvérzik a trianoni keresztről. Sohasem hallottam még, hogy a görögkeleti szerb egyházi méltóság rredenta lett volna. Nádler István 50 Dr. Paletta Viktor 50 Id. Rüdiger István 50 Szijj Bálint 45 Vizváry Mihály 56 Dr. Zwillinger Ferenc 45. Leadott összes szavazat: 56. A kinevezett tb. tisztviselők s Frey Vilmos dr. alispán, mint a központi választmány elnöke leteszik a hivatalos esküt s ezzel negyedhárom órakor végetért az vármegye új ciklusának első közgyűlése. Dr. Garzuly József ügyvédet (Tata). Dr. Gróh József ügyvédet. Dr. Hamar Árpád ügyvédet (Buda pest). Dr. Jármy István ügyvédet. Dr. Kőmsves László ügyvédet. Dr. Mattyasóvszky Béla ügyvédet. Dr. Mocsi Aba ügyvédet (Tata). Dr. Müller Győző ügyvédet (Budapest). Dr. Pogány Jenő ügyvédet (Tata). Dr. Popper Dezső ügyvédet. Dr. Szabó Kálmán városi főügyészt (Komárom). Dr. Szegedy József ügyvédet. Dr. Troykó Imre ügyvédet (Tata). Dr. Tomanóczy József ügyvédet (Komárom). Dr. Virágh Zsigmond ügyvédet (Tata). Dr. Walter Károly ügyvédet (Budapest). Dr. Wimmer Károly ügyvédet (Budapest). Tiszteletbeli alügyíszekké. Dr. Szalay Gyula ügyvédet. Dr. Szabó Mihály ügyvédet. Tiszteletbeli vármegyei tiszti főorvosokká: Dr. Schleiffer Mátyás járási orvost. Dr. Virágh Elemér járási orvost (Tata). Dr. Berényi Zsigmond városi tiszti orvost. Tiszteletbeli járási orvossá: Dr. Szemző Kázmér körorvost (Bánhida). A népek testvériesülése, az örök béke, azok lázálmok, mert az egy akol és egy pásztor kora sohasem fog elkövetkezni. A szerbek és a románok már tanultak a mult tapasztalatain és amikor Jugoszláviában nem engednek meg egyetlen magyar tanítóképzőt sem működni, akkor, amikor a kisgyerekek az első elemiben cirill ákombákomokat tanulnak, akkor ők jól fogták fel a tényleges helyzetet. Tűzzel és vassal nacionalizálni, aki nem paríroz, annak kitekerni a nyakát, ott van a bíróság és a közigazgatás a politikai jellegű bűncselekményekre, ott van az adókivetés a vagyonra. Nemrég tiltotta ki a belgrádi kormány az összes magyar sajtótermékeket. Koldussá és szlávvá tenni a magyarságot, hogy megtörjön a Kossuthkutya, ez a kolonicsi jelszó van felírva, úgy a hivatalos, mint a nemhivatalos állami és társadalmi gépezetek zászlójára. Az utódállamok népeinek nacionalizmusa barbár és türelmetlen. Az „átkos" magyar liberalizmus, amely megengedte, hogy terebélyesre és nagyra nőjjön az államellenes elemek organizmusa. A szentesi eset csak egy jel, hogy maguk az autokefal szerb egyház hivei nincsenek megelégedve a papjaikkal és nincs meg a harmónia a felsőbbség és a hivek között. Azonban az új alapítás és a kivonulás, egy be nem vett vallásfelekezetbe való átlépés, ezek már a paródiái a komoly és tényleg számba jöhető egyházi vonatkozású mozgalmaknak. Itt' csak az egyéni érvényesülés és valószínűleg a hitvány anyagi érdekek a rugói annak, ami történik. A nagy nemzeti szempontokból, ezek a jelentéktelen események nem sok vizet zavarnak, csak legfeljebb ezek is bizonyítékul szolgálnak, hogy a görögkeleti szerb egyház körül Magyarországon nincs minden rendben. A szerbek materialista világnézete és az erős francia befolyás a politikai élet irányításába, a szabadkőműves páholyok irányító és vezető tevékenysége az egyházi köröket háttérbe szorítják és amig a francia befolyás pénzzel és eszmékkel támogatja a mai uralmon lévő osztályt, akik a magyarellenes érzésekben élik ki magukat, addig az egyház csak segítségükre van és igyekszik fedezni ezeket a dolgokat, jóllehet az irányítás a kezükből kicsúszott és a i-párizsi „Grand Orient" páholynak több szava van a szerb politikai és diplomáciai kérdésekben, mint a Varnava metropolitának. Azonban más az egyház helyzete — már a pravoszláv autokefal gö rögkeleti szerb egyház helyzete — Jugoszláviában és minálunk. Mi elvártuk volna, hogy a görögkeleti szerb egyházközség elszakad elsősorban a karlócai patriarchától, mint ahogy a szerbek beleszóltak a római katolikus ügyekbe és siettek konkordátumot kötni és a bácskai katolikusoknak el kellett szakadni a kalocsai érsekségtől és Szabadkán megalakult a bácskai uj katolikus püspökség, amelynek hatalmas birtokai maradtak a megszállott területen, a híres bácsi egyházi birtokok, amelyek valaha a kalocsai érsekség tulajdonát képezték Bács községben 10.822 katasztrális hold, Bácsujfalu községben 722 katasztrális hold príma bácskai föld, felbecsülhetetlen érték. A szerbek tudtak gondoskodni arról, hogy a bácskai bunyevácok és magyarok katolikus tömegei azonnal szakadjanak el egyházilag is a kalocsai érsekségtől és megalakították az uj, immár jugoszláv szabadkai katolikus püspökséget, de még 1918 óta nem hallottuk, hogy a budai görögkeleti szerb püspök elszakadt volna a karlócai patriarchától. Es nincs, aki megkérdezze, hogy ez lehetséges-e és miért nem történik ezen a téren valamilyen intézkedés. Timeo danaos, hiába a hosszú török uralom átalakította a szerbeket egyrészt a keleti ravaszság, de a keleti kegyetlenség és a rosszindulat is úrrá lett felettük és na* gyon messze van az ő állami berendezésük és az egész állami struktúrájuk attól, amit nyugati és középeurópai kultúrának és fejlettebb állami életnek neveznek. Az erőszak és a kegyetlenség, szitkozódás és negligálása minden nyugati és bevett szokásnak, hangoskodás és verekedés, ezek az érvek a parlamentben, szónoklatok helyett gépfegyverszerű tüzelés a horvát képviselőkre, az egyes, más nézeten lévőkkel szemben a legeredményesebb propaganda a közvetlen fejbeverés, esetleg puskatussal, vagy revolveraggyal. Beszélj szerbül, hogy az egész világ megértsen, ez a jelszó, pedig ez nem üres szólásmód, hanem valódi meggyőződés. Ilyen országban székel a magyar görögkeletiek legfőbb egyházi fóruma, vájjon még meddig ? De azt hiszem ennek az irányzatnak vége és a liberális irány helyett az egyedül helyes út az, ami a szélső nacionalizmus zászlajára van felírva, mert kétszeresen kell éreznünk azt a szivbemarkoló pár szót, amitől könnyes lesz a szemünk, hogy „a nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely". Minden intézményünk, az egész állami berendezkedésünk, minden megmozdulásunk, minden cselekedetünk egy irányba kell, hogy haladjon az öncélúság felé. Ki kell válogatni az intézményekből, akármennyi tradíció is tapad hozzájuk, azokat, amelyek a naci- „ onalista irányzatot szolgálják és ki "Hkell gyomlálni mindent, ami idegen, V ami nem a diadalmas Nagymagyar- ország visszaállítását van hivatva ^ szolgálni. 5 (Vége.) dr. Csányi Tibor Uj tiszteletbeli tisztviselők mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Kihalt görögkeleti szerb egyházközségek vagyonáról Felmentették az Eternit-Müvek Bt. tisztviselőit a vesztegetés vádja alól A budapesti büntetőtörvényszék f hó 21. és 22-én tárgyalta Lavotta Gyula ny. székesfővárosi műszaki tanácsos, Klein Mór, a nyer^esujfalui Eternit Művek R. T. cégvezetőigazgatója és Székely Hugó, az Éter nit tisztviselője megvesztegetési bűnügyét. Az ügyészség ugyanis azzal vádolta az Eternit tisztviselőit, hogy 1700 pengővel megvesztegették Lavotta műszaki tanácsost. Patay István törvényszéki elnök a tárgyaláson különféle iratokat ismertetett, köztük a székesfőváros fegyelmi bíróságának ítéletét, amely megállapította, hogy Lavotta Gyula műszaki tanácsos fegyelmi vétséget követett el és ezért hivatalvesztéssel sújtotta. Lavotta felebbezett a fegyelmi bírósági határozattal szemben. A közigazgatási bíróság megváltoztatta az elsőfokú döntést és Lavottát a szolgálat alóli felmentéssel büntette, mire a polgármester nyugdíjazta. A tárgyaláson mindhárom vádlott tagadta, hogy megvesztegetés történt volna, mert csupán Lavotta régebbi műszaki munkáit kívánták ezzel az összeggel kiegyenlíteni. Dr. Bary Zoltán kir. ügyész vádvalamint dr. Patzner Jenő, dr. Ángyán Béla és dr. Kartsoke Lajos védőbeszéde után a törvényszék több mint egy órai tanácskozás után felmentette mindhárom vádlottat az ellenük emelt vádak alól azzal a megokolással, hogy a rendelkezésre álló adatok nem igazolják bűnösségüket. A megokolás szerint nem nyert beigazolást, hogy Lavotta Gyula a jutalmat a cég érdekében kifejtett kedvezésekkel kapcsolatos jutalékként kapta, ellenkezőleg az a védekezés nyert megerősítést, hogy régebben az Eternit-pala tökéletesítését eredményező műszaki tanácsok honoráriuma volt az 1700 pengő. Ilyen körülmények között a törvényszék nem állapíthatta meg sem Klein Mór, sem Székely Hugó bűnösségét. A felmentő ítélet miatt a királyi ügyész felebbezést jelentett be. A „Templom egere" a legmaibb, a legmulatságosabb vígjáték. Mindenkinek meg kell néznie. Hócipő, sárcipő, házicipő legolcsóbban Keménynél.