Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-29 / 76.szám

A körmenetet a Regnum Maria­num cserkészcsapatának zenekara nyitotta meg. Mögötte vonultak fel a cserkészcsapatok, a leány- és fiú­iskolák növendékei, a bencésgimná­zium díszcsapata, a BESzKART fú­vószenekara, majd az ereklyéket ki­sérő papság előtt magyarruhás és fehérruhás leánykák lépkedtek, végül a hívők serege. A szobornál az ün­nepség a Hymnus-sal kezdődött. A szentbeszéd és imák elhangzása után a hivek elénekelték a Szózat-ot, majd visszakísérték az ereklyéket a tabáni plébánia templomba, ahol áldás és jTe Deum fejezte be az ünnepséget, j Este a Szent Gellért-kegyhelyen a Szent Gellért Egyesület örökös í alapító elnöke, Kamenszky Gyula dr. j beszéde után leplezték le Krasznai­\ Kraust Lajos szobrászművész alko­ítását: a Szent Gellértet ábrázoló I reliefet. Ezután a Gellért-szálló kü­I löntermében művészest keretében hódoltak a szent püspök emlékének. IKamenszky Gyula dr. bevezető be­; széde után Tarczai Tivadar dr. tar­tott előadást Szent Gellértről. gek dolga, mert jelenteni kell a köz­pontnak azokat a hibákat és kíván­ságokat, amit tapasztalnak. Dt, Scheiber Győző Mire készül az Orvosszövetség? Békeidőben, mikor még háziorvo­sunk volt és a kispolgárnak meg­takarított tőkéje az előre nem látott kiadásokra, a betegség csak izgal­makat és kellemetlenségeket oko­zott. Ma azonban egy nagyobb ope­ráció, vagy hosszas betegség már anyagi összeomlás számba megy. Irigyli a kereskedő, vagy iparosmes­ter a segédjét, kit a sok beszédre alkalmat adó OTI ellát és bajáról úgy, ahogy gondoskodik. A fix jö­vedelműeknél a legtöbb előleg be­tegséggel kapcsolatban jelentkezik. Szóval a közönség nagyrésze érzi, hogy egészségügye kívánni valót hagy hátra, rendezésre szorul. De érzik az orvosok is, hogy a kifejlődött tömegrendelés miatt meg­szűnik a bizalom, ami nélkül gépet talán lehet javítani, de beteget ke­zelni, gyógyítani nem. Nálunk már tiz év óta kísérleteznek ezzel a prob­lémával, csináltak is különféle inté­zetet, biztositót, de kifelejtették a szervezésből az orvost, minek az eredménye az lett, hogy a hibásan tervezett betegsegélyzőket az orvo­soknak kellett javítgatni, hogy to­vább zötyöghessenek. Csilléry v. népjóléti miniszternek kellett ezt a kezébe venni, ki Orvos­szövetségi elnök korában már meg­csinálta az orvosi nyugdíjintézetet és ezzel az orvosok bizalmát kiér­demelte. Mult évben, mikor a deb­receni kongresszuson megkapta a magyar orvos legnagyobb kitünte­tését, a Kétly-gyűrűt, mondta ki az azóta már szállóigévé vált igazsá­got, hogy egészségügyi problémát megoldani orvosok nélkül, sőt orvo­sok ellenére nem lehet. Ezt a nyilatkozatot jogosan tette, mert már külföldön tanulmányozta a beteg és orvos közös ügyét, a betegellátást és több országban szo­kásos rendszer közül kiválogatta a legjobbat, elhagyta a nehézkesét és a tervezetet a kongresszuson Mándy szövetségi főügyész ismertette. Már akkor kialakult az orvosi körök azon véleménye, hogy ez nem olyan, mint a jóakaratú laikusok íróasztal mellett készített munkái, hanem a szakemberek tanulmányainak és bölcs előrelátásának eredménye. F. évi jun. 28-án a minisztérium | is jóváhagyta és az Orvosszövetség 1 Betegbiztosító Intézete, háttérben a | Nemzeti Balesetbiztositóval meg­kezdte a szervezés munkáját. Eddig csak Budapesten működött, de sorra jönnek a nagyobb vidéki városok is, ezért érdemes róla egyet-mást tudni. A Betegbiztosító Intézet tulajdon­képpen díjfizetés ellenében vállalja azokat a károkat (kiadásokat), amik betegség körül felmerülnek. Előírás szerint, ha megbetegszik, vagy be­tegnek érzi magát a családfő, vagy a család valamelyik tagja, nem kell betegbejelentő lap, vagy más irka­firka, nem kell senkinek jelenteni, hanem úgy, mint a régi békevilág­ban szokás volt, elmegy ahhoz az orvoshoz, vagy elküld azért az or­vosért, akihez a családnak bizalma van. Az orvos kezeli a beteget, ha kell, bármilyen orvosságot vagy kü­lönlegességet rendel, műtétet végez, vagy végeztet, konzíliumot tart azzal az orvossal, akit akarnak és mikor a beteg meggyógyult, az összes költségekről (orvosi, patika stb) számlát kér, mit a betegbiztosító kiegyenlít. A feltételek szerint jár a biztosí­tottnak orvosid és szakorvosi keze­lés, röntgen és laboratóriumi vizs­gálat, műtét, kórházi, klinikai vagy szanatóriumi költség, gyógyszer kü­lönleges gyógyeljárás (gyógyfürdő, massage, elektromos kezelés, rádium és mesothoriurn besugárzás stb.) gyógyászati segédeszköz (szemüveg, sérvkötő, művégtag, gyógyfűző, talp­betét stb) fogorvosi munkák és fog­pótlások költsége. Ezen felül segély jár szülésnél, komplikált szülésnél (ha kell műtét is) végül temetkezési segély is. A tapasztalat azt mutatta, hogy a természetben adott gyógyszer és gyögyeszköz nem vált be, ezért mindezen szolgáltatásokat készpénz­ben adja, szóval a beteg válogat­hatja ki és orvosa tanácsára ott szerzi be, ahol akarja. De gondoskodás történt arról is, hogy azok, akik a fővárosban drá­gább orvosi honoráriumot fizetnek, mint a vidéki, vagy falusi betegek, a nekik megfelelő dijcsoportot vá­laszthassák és igy a vidéki olcsóbb csoport dijait fizethesse. A dijak ha­vonta 5—6-7 — 10 pengőt tesznek ki és mindenki kiválaszthatja ma­gának azt, amelyiket akarja. Ez kö­rülbelül az az összeg, ami beálld­ható a költségvetésbe, mertfaz előre nem látható kiadás mindenesetre kisebb lesz, ha a gyógykezelés hi­ányzik belőle. Megjegyzendő, hogy egyetlen egy orvosi vizsgálatot is megtérít a be­tegbiztosító, igy elérjük azt, hogy a „talán felesleges" orvosi vizsgálat megelőzi, hogy a csak mandulagyul­ladásból diftéria legyen és a teával kezelt influenzából három nap múlva tüdőgyulladás lesz, mire már sür­gősen kell az orvos. A tapasztalat már azt mutatja, hogy a tömegkezelés helyett vissza­tér az egyéni kezelés és az orvosi titoktartás (ami bizony az aktának kezelt intézeteknél lehetetlen volt.) Visszaáll a régi bizalom az orvos és beteg között, mert a beteg nem fél attól, hogy a baja miatt aggódó orvos látogatásai nagy összeget tesznek ki, az orvos pedig nem remeg akkor mikor gyógyszert ir fel, hogy ennek költsége az ebéd vagy vacsora árát viszi el. Megszűnik az a lehetetlen állapot, hogy a „szegényeknek ingyen" he­lyen kopott ruhában kelljen meg­jelenni, az aranygyűrűt lehúzni és besurranni azok között, kik nem tudják megfizetni az orvosi vizsgá­latot, mert a biztosított mehet ta­nárhoz, vagy tanársegédhez is ma­gánrendelésre, ez neki pénzébe nem kerül. Hogy az ellenőrzés és adminiszt­ráció ne eméssze fel a költségek nagyrészét, arról gondoskodtak: az Orvosszövetség fiókjai ingyen vég­zik ezt a munkát. De arra is gon­dolni kellett, hogy a ma jól kigon­dolt intézmény idők folyamán el ne avuljon, ez szintén a fiókszövetsé­A haszonötéves „Kat. Gyermekvédelem" Az idei katolikus nagygyűlés prog­ramja : a „Gyermek* 1 . A gyermek válságos helyzete, a gyermekvéde­lem súlyos problémája a megbeszé­lések tárgya. Csodálatos módon az idei nagygyűléssel egy időben jubi lálunk is. A „Katolikus Gyermekvé­áelem" c. hitbuzgalmi lap negyed­százados jubileumot ünnepel. Huszonöt év nagy idő egy em­beréletben. Nagy idő, szép idő hiva­talban eltöltve, melyért ^ rendszerint diszes ünneplés jár... Éz a kis fo lyóirat, mely az évek sokaságában növekedett nagygyá, csendben ünne­pel. „A kötelességteljesítés nem ér­dem" — mondotta nemrég megyénk népszerű alispánja. S mi mégis hu­szonötév küzdelmeinek elismerését látjuk, mikor a jubileummal egyidő­ben az ország vezetősége a gyer­mekről gondolkodik nagygyűlés ke­retében. Most hagyta el a nyomdát az Íz­léses folyóirat, melynek kék cim­tábláján megtestesül a program: a „Krisztus és a Gyermek". Gazdag tartalmú ünnepi szám. A hercegprí­más üdvözlő sorain kivül dr. Rott Nándor veszprémi püspök az alapító Rajner Lajosnak szentel kegyeletes sorokat. Dr. Breyer István győri me­gyéspüspök, Meszlényi Zoltán dr., Mészáros János dr., Török Kálmán prel. kanonokok, Mihalovics Zsig­mond tb. kanonok, dr. Szilléry Pál kormányfőtanácsos, kir. közjegyző, Blaskó Mária gyermekkel foglalkozó cikkei adnak gazdag tartalmat a ju­bileumi számnak. A gyermekek nagy pártfogójának életéről emlékezik meg Homorlmre, Zaymus Gyula novellát, Kocsis László pedig verset irt a huszonötéves fo­lyóiratba. Bayler István szerkesztő, aki Pol­lák Miklós pilismarón" plébános örö­két vette át, igaz lelkesedéssel, hoz­záértéssel, nagy nagy szeretettel vette át a lap vezetését és az ünnepi számban a huszonöt év emlékeiből gyűjt csokrot ... A lapot Laiszky János nyomdájá­ban állítják elő, az Ízléses kiállítás megnyerő forma nagyban járult hozzá huszonötév sikeréhez. Mi szeretettel üdvözöljük laptár­sunkat, annál is inkább, mert nemes hivatást, igen nemes hivatást tölt be kitűnően. Kívánjuk, hogy az eddigi sikereken túl újabb eredmény, töké­letes munkateljesítés kisérje a lap munkásságát ujabb jubileumokig. Nagyszabású népegészség­ügyi propaganda ciklust rendeznek az ősz folyamán A készülő tervek szerint az ősz folyamán, az egész magyar társada­lom bevonásával, nagyszabású nép­egészségügyi propagandaciklus meg­rendezésére kerül sor. Ennek célja az, hogy a közvélemény figyelmét a rendkivül nagyfontosságú egész­ségügyi problémákra irányítsa és segítsen európai színvonalra emelni a magyar falvak és tanyák népét. A Magyar Egészség fiete fogja ezt a gondolatot kifejezésre juttatni. Fővédnöke Gömbös Gyula miniszter­elnök, védnökei Kozma Miklós bel­ügyminiszter, Hóman Bálint kultusz­miniszter és Bornemissza Géza ipari és kereskedelemügyi miniszter. A Magyar Egészség Hét keretében okt. 19—28. között a városligeti Ipar­csarnokban Országos Egészségügyi Kiállítás mutatja be szemléltető for­*tz*dgme<nfa AuttcttHcóafwla. csak a zavaró állomás hangját nyeli eí — a keresett adót tisztán szelektálja: két veszteségmentes hullámcsapdával működik az ORION •"222 Minden Orion rádiókereskedőnél kapható Bemutatja: Szölgyémy Esztergom, Rákóczi tér mában a magyar népegészségügyi viszonyokat és a gyógyítás s a higiénia állapotát. A népszerű elő­adások sorozatában pedig a nép­egészségügy kérdéseinek egész kom­plexuma letárgyalásra kerül. A ki­állítási és előadási anyagot későbbi időpontban vidéken is bemutatják. Felhivjuk olvasóink figyelmét ez­úton is a Magyar Egészség Hete keretében rendezendő kiállításra és az előadásra, hogy minél nagyobb számban utazzanak fel annak meg­tekintésére és meghallgatására. A városunkban rendezendő propa­ganda részleteiről későbbi időpont­ban közlünk tájékoztatást. Rendkivül impozánsnak Ígérkezik az Országos Frontharcos Találkozó A világháború életben maradt ma­gyar frontharcosai az Országos Front­harcos Szövetség rendezésében min­den év október első vasárnapján rendezik meg nagy találkozójukat. Az idén október hó 5-én és 6 án fog lezajlani Budapesten a nagy se­regszemle, amelynek előkészületei­ről és részletprogramjáról az aláb­biakban tájékoztatjuk olvasóinkat. A frontharcos találkozó megnyi­tása október hó 5-én este fél 9 óra­kor lesz Budapesten a Hősök-terén, amikor is a budapesti és környéki frontharcosokon kivül, a már ezen Megjelent az keúé&zeti áqeqtyzéke 1935/36 Díjmentesen küldi : Budapest, IV. Veres Pálné-u. 8 Telefon : 883—31.

Next

/
Thumbnails
Contents