Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-26 / 75.szám

ÖTVENHATODIK ÉVF. 75. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. SZEPTEMBER 26 Előfizetési ár í hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. mány Irta: dr. KORNISS GYULA, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora, országgyűlési képviselő Ami egy nemzetet külön nemzetté avat, az sajátszerű és a többi nemzetétől elütő kultúrája, vagyis a történeti tudatnak és értékíelfogásnak sok-sok századon keresztül lecsapódott közössége. A kultúra, amelybe a nemzet fiai beleszületnek, formálja lelküket és világnézetüket, alakítja a nemzet hivatástudatát és történeti aspirációit; a holtakét az élőkkel, az itt élőket az elszakított testvérekkel, a halhatatlan magyar nemzet corpus mysticum-ába kapcsolja össze. Ennek a nemzeti kultúrának a vallás, erkölcs és művészet mellett legfontosabb ágazata a tudomány. A tudományos kutatásnak, de egyszersmind a tudomány továbbszármaztatásának főműhelye pedig az egyetem. A tudomány és az egyetem a nemzet életében egy és ugyanaz. A magyar tudománynak legrégibb, ma is élő gócpontja a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, amely most ünnepli alapittatásának háromszázadik évfordulóját. A magyar biboros Ciceró nemcsak a szónak és írásnak volt nagy mestere, hanem egyszersmind maradandó, sok évszázadig fennálló, a nemzet egész fejlődését hathatósan előmozdító alkotásoknak is. Pázmány Péter örökké előttünk, fénylő eszménye annak a magyarnak, aki nem áll meg a szép szavak retorikájánál, hanem akinek alkotó leiké folytonos munkára tör, akiben megvan a tetteknek dinamikája is. Pázmány Peter tősgyökeres magyar ember volt. Biharországból való, fajának egyik legszebb kivirágzása, de nagy európai is volt, aki a külföldön sokat tanult és tanított, ismerte tehát korának eszmeáramlatait. Pázmány Péter tisztában volt nemzete akkori történeti helyzetével, de egyszersmind hivatásával is. Sasszemét rávetve a nyugati kultúrára, mélyen fájlalta, hogy az ő hazájában nincs egy magasabb tudományos gócpont, egyetem, melyből a magyar ifjak kikerülve, a szellem erejével tudják feleporbasújtott hazát. Tudva tudta Pázmány Peter, hogy a magasabb műveltségnek, de ezzel a nemzet belső és külső hatalmának is egyik főpillére az egyetem. Ezért minden anyagi és szellemi erejét életének alkonyán éppen az egyetem alapítására koncentrálta. Ez az egyetem kiállotta háromszáz esztendő viszontagságait. Kibírta Mohács népének a török vész után bekövetkezett rettenetes sorstordulatait, sőt eközben még fel is virágzott és arra a színvonalra is emelkedett, amelyen Európának legtöbb egyetemével, mind a tanulók száma, mind a tanárok szellemi ereje, mind intézményeinek nagysága szempontjából, felvehette a versenyt. Pázmány egyeteme nem jutott arra a tragikus sorsra, amely a magyar egyetemeknek általában részük volt kezdettől fogva. Az 1872-iki törvény Kolozsvárott állított fel egyetemet, az 1912-es törvény Pozsonyban. Hol vannak ezek az egyetemek? Csonka-Magyarországon es nem eredeti székhelyükön; a szomszéd rabló népek zsákmányai lettek, akik most ugy dicsekszenek ezekkel az egyetemekkel, mintha az ő történeti géniuszaiknak termékei lettek volna. Csak Pázmány Péter egyeteme állotta meg a háromszáz év viharait! A hercegprímás, a főispán és az alispán ünnep lése a törvényhatóság őszi közgyűlésén A kettős vármegye törvényhatósága f. hó 23-án, hétfőn rendkívüli kisgyűlést, utána pedig a rendes őszi közgyűlését tartotta meg. Az ünnepség előre vetette árnyékát, majdnem mindenki feketében volt. Rét új arcot is láttunk a teremben. Tiz órakor felnyílt a nagyterem ajtaja, a beszélgetéseket túlharsogta Reviczky Elemér főszolgabíró: dr. Radocsay László főispán kiáltása, majd pedig a Hiszekegy elmondása után kezdődött az őszi közgyűlés. Napirend előtt hódoló szavakkal emlékezett meg a főispán a biboros hercegprímás angliai útjáról. Hangsúlyozta, hogy ez a kiküldetés nemcsak a katolicizmus dicsősége, de ünnepe a magyar nemzetnek is, amelynek első zászlósurát küldötte ki a pápa az angol katolicizmus nagy ünnepére személyes képviselőjéül, hogy a magyar bencésszerzetesből lett főpap szentelje fel rendtársainak Angliában downsidei bazilikáját ... — Alig tiz hónappal ezelőtt ünnepeltük — folytatta a főispán — a biboros hercegprímást római szereplése alkalmával. A világ szeme nyitva van, a hercegprímás külföldi szereplése fényt vet ennek a nemzetnek az értékeire. Üdvözöljük hódoló tisztelettel az angliai útjáról hazatért biboros egyházfejedelmet, vésse lelkébe minden magyar a külföldre induló hercegprímás szavait: minden munka a hazáért! A bizottsági tagok lelkesen ünnepelték a biboros hercegprímást. Az ünneplés elmultával dr. Radocsay László főispán dr. Frey Vilmos alispán 30 éves vármegyei szolgálatáról emlékezett meg. Ismertette a hosszú közéleti szereplés egyes fázisait és a kiváló közigazgatási férfiú eredményekben gazdag sze melni az akkor, a töröktől | replését, a képviselőségen keresztül az alispáni székben eltöltött egy év buzgó tevékenységét, a kettős vármegye és népe iránt érzett ügybuzgó szeretetét. További működésére a Mindenható áldását kérte. Gróh József dr. megyebizottsági tag a törvényhatóság tagjai nevében üdvözölte az alispánt közvetlen szavakkal. — Bár testvéri érzés kapcsolja össze a kettős vármegyét, azért kell támogatnunk az alispánt nagy munkájában és egymást is — fejezte be beszédét —, hogy minél előbb elválhassunk... Reviczky Gábor dr. vármegyei főjegyző a megyei tisztikar nevében köszöntötte az alispánt. Frey Vilmos dr. meghatva mondott köszönetet az üdvözlésekért. — Bár nem kerestem az ünneplést, a szeretet megnyilvánulása azonban jól esik és meghat — mondotta. — A kötelességteljesítés nem érdem, ezért akartam minden ünneplést távoltartani. A megnyilatkozásokból úgy látom, hogy egyéves alispáni működésem a főispán úr és a kettős vármegye közönségének megértésével találkozott. Mindenkor arra törekedtem, hogy embertársaim javát szolgáljam s bár emberi gyöngeségektől én sem vagyok mentes, tudatosan vagy akarva kárt, szenvedést, csalódást senkinek sem okoztam és a további munkás Ságomban is ez az önzetlenség fog vezetni. Ehhez kérem a főispán úr, a törvényhatóság minden egyes tagjának megértő támogatását... A közgyűlés lelkesen ünnepelte az alispánt és a főispán indítványára érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. A tárgysorozat tárgyalásánál ismertették azt a belügyminiszteri leiratot, amely értesíti a vármegyét arról, hogy Győr, Mosón és Pozsony ideiglenesen egyesitett vármegyék vezetésével jelenlegi állásának meghagyása mellett dr. Radocsay László főispánunk bízatott meg. A főispánt dr. Zsindely Ferenc, Komárom országgyűlési képviselője üdvözölte. — Az ujabb kitüntetés — mondotta — kézzel fogható bizonyítéka annak a bizalomnak, amellyel a legfelsőbb hatóság és a kormány egy ember vállára ujabb súlyos terheket tett, amikor öt vármegye és Győr város főispánjává nevezte ki. Ez a bizalom a mi bizalmunkkal is találkozik. Minden életre való nemzet a nehéz időkben kitermeli a maga hivatott vezetőjét. Mi főispáni működése alatt ismertük meg azt az embert, aki nem a szavak, hanem a tettek embere. Bízunk abban, hogy nehéz munkája, megsokasodott hivatali teendői között is ugyanazt a szeretetet tanúsítja a kettős vármegye iránt. Uj elfoglaltságában is odaadóan követjük. A kettős vármegye törvényhatósága meleg ünneplésben részesítette Radocsay László dr. főispánt, aki válaszában hangsúlyozta, hogy "ezután is a munka-embere lesz. — Kötelező Ígéretet teszek, ,— mondotta — hogy a kettős vármegye iránti szeretetem nem fog megcsappanni, e sziv bőséges szeretetébői, — amellyel megáldott az Ég, — tudok adni ide is, oda is, semmi nem fog hiányozni az odaadásból sem, legfeljebb az időből, miután azt meg kell osztani. Bizom abban, hogy a Mindenható fokozott erőt ad és én egyformán eleget tudok tenni kötelességemnek. Nem vagyok teljesen az önöké és az övéké sem, de igenis önöké, ha itt vagyok és az övék, ha közöttük élek. Kérem továbbra is megtisztelő bizalmukat. .. A lelkes ovációval fogadott beszéd után áttért a kisgyűlés a 24 pontból tárgysorozat letárgyalására, amelynek során javasolta, hogy adjon felhatalmazást a törvényhatósági bizottság dr. Gárdái István tb. szolgabíró részére a rendőri büntető bíráskodás körébe tartozó ügyek vitelére. A kisgyűlés letárgyalta és elfogadta a törvényhatósági ebadóalap és a vármegyei háztartási alap 1936. évi költségvetését, jóváiagyta Esztergom városnak a küihatári építkezések korlátozása tárgyában alkotott szabályrendelet-tervezetét és a Kolos-kórház kibővítési munkálatainak vállalatba adása tárgyában hozott határozatát. Nagy érdeklődést váltott ki a vadászterületek bérbeadásáról szóló szabályrendelet módosítását célzó alispáni előterjesztés, amelyet a kisgvűlés örömmel fogadott el sőt Zsindely Ferenc és Péntek Pál javaslatára további javaslatokkal egészített ki. Ugyancsak elfogadta az állatorvosok magángyakorlatának díjazásáról szóló szabályrendelet módosítását és kihirdette dr. Kozma Jenő bánhidai és dr. Takáts János esztergomi orvos oklevelét. Fenséges volt a hétfő délelőtti megyei összejövetel, nem zavarta meg az ünnepi hangulatot semmi,