Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-22 / 74.szám

fffTI RfiftH </lfKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 74. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. SZEPTEMBER 22 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A kormányiéi hadparancs a legteljesebb elismeréssel ju­talmazza a hadgyakorlatok be­fejezése után a magyar hon­védséget. Ez az összes kaszár­nyák udvarán felolvasott had­parancs, ez az egész nemzet­hez szóló néhány mondat ép­pen ebben a pillanatban fon­tosabb nekünk, mint azok a hirek, amelyek Genfből és más­honnét az egész világot meg­remegtetik. Abban a borúban, amely egyre ködösebben száll alá az egész világra, a lassan­ként szinte egész Európát meg­ingató bizonytalanságban, való­ban honvédségünk a legnagyobb örömünk és bizonyosságunk. Körülöttünk világhatalmak ké­szülődnek hadba, soha nem lá­tott méretű hadseregek lába alatt dübörög a föld, de mi égő és keserű daccal figyeltük ennek a néhány ezrednek a hadgya­korlatát és felgyúlt arccal látjuk róla azt, amit a kormányzói hadparancs annyira hangsúlyoz és annyira elismer: hogy az erőszakkal kicsinyre operált had­seregcsonk mennyire él, meny­nyire egész s a maga parányi­ságában is egyenrangú a kor hatalmas militáris fejlettségével. Rettenetes és emberfeletti munka volt ezt az eredményt ilyen körülmények közt elérni. Minden dicsőség azoké, akik — tábornokoktól a közlegénye­kig — méltóak voltak ahhoz a névhez, amelyet épen a szabad­ságharc kavargása vetett fel, amikor a szóalkotó géniusz cso­dálatos ösztönével épp^n hon­védnek nevezte el a magyar katonát. Azóta mindig — még a monarchia roppant hadi ha­talmának biztonságában is, — s most a ránk kényszeritett ful­lasztó keretek között is meg tudja mutatni a nemzet, hogy katonasága igazán az, ami a neve: honvéd, hogy valóban meg tudná védeni otthonát és és nemzetének létét a körülötte roppant mechanizmusokként működő hadigépezetekkel egyen­rangúan. Dicsőség azoknak, akik ezt megtudták mutatni, akik ennek bizonyítékait a világ elé tárták, kereteit ki tudták építeni. Soha jobkor nem lehetett volna ez a hadgyakorlat. Sem magunknak, sem másoknak soha jobbkor! Látjuk mi magunk és láthatja az egész világ, hogy itt ezer év vérünkben és idegzetünkben továbbélő történelme s egy nem­zetiélek titokzatos princípiumai mondanak ellent annak, hogy a magunk létét és érdekeit eb­ben a szörnyű ingásban és bi­zonytalanságban, ne egyenrangú fegyverkezési és katonai sza­badsággal képviseljük. Két heti angliai tartózkodás után hazaérkezett a hercegprímás Az angol katolikus világ legna­gyobb .ünnepe zajlott le a downsidei bazilika felszentelése alkalmával. Az ünnepségről a világsajtó, de különö­sen az angol katolikus sajtó teljes részletességgel számolt be. Mi is közöltük a felszentelés minden mozzanatát. Most, hogy az angol sajtó leközölte a felszentelés előtt elhangzó beszédeket, azokból is köz­lünk szemelvényeket, hogy így le­hetőleg teljes képét adjuk a fensé­ges ünnepnek, amely nemcsak az angol katolikusoknak, de az egész vi­lág katolikusságának volt magasz­tos ünnepe s ennek fénye reánk, magyar katolikusokra árasztotta leg­melegebb sugarait, amikor a magyar egyházfejedelmet, biboros főpászto­runkat érte a kitüntetés, hogy mint Őszentsége képviselője szentelhette fel a downsidei bazilikát. Tudósításunk, melyben nemcsak a beszédek szemelvényeit, de a Fő­pásztor hazaérkezéséig útját is -le­írjuk, a következő: Turner downsidei bencés apát a bazilika kapujához érkező Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás előtt pompásan illusztrált kéziratból latin nyelvű hódoló feliratot olva­sott fel. Kifejezte benne a szerzete­sek örömét, hogy a pápa az ő sze­mélyében, ugyancsak Szent Benedek­rendi szerzetessel képviseltette ma­gát. Az angol Szent Benedek-rend közelebbi rokonságot tart a magvar, mint bármely más Benedek-renddel, mert mindkét országban fontos sze­repet vittek Szent Benedek fiai a törvényhozás terén és népük jelle­mének alakítása körül, amelyeket a békés, rendezett és szabad élet művé­szetére tanítottak. Ma épp úgy, mint ezer évvel ezelőtt, mind Magyar­országon, mind Angliában a bencés­iskolák az első helyet foglalják el. — Ezenkívül igen magas meg­tiszteltetésnek tekintjük — folytatja a felirat —, hogy templomunkat Magyarország hercegprímása szen­teli fel, amely országnak örökké tartó dicsősége, hogy a hitetlenek támadásának visszaverésével meg­mentette a keresztény Európa hitét és civilizációját. Ezért nagyon örü­lünk, hogy Szent Atyánk, a pápa, Eminenciádat kegyeskedett a föl­szentelés ünnepélyes szertartásának elvégzésére kijelölni ... Serédi Jusztinián dr. biboros­hercegprimás rögtönzött latin be­szédben válaszolt, örömét fejezte ki, hogy benedekrendi társai között le­het és hogy fölszentelheti a szép templomot. Angliához hasonlóan, az ő hazájának, Magyarországnak a története is gazdag volt a hitetlenek elleni küzdelmekben. — Ma közös ellenségünk, az új pogányság ellen kell harcolnunk, amihez a downsidei iskola és kolos­tor kitűnően föl van szerelve — fejezte be szavait a hercegprímás. Kiemelik a lapok, hogy a herceg­prímás gyönyörű latinsággal mon­dott beszédét kitűnően lehetett hal­lani. A fölszentelés szertartásáról már beszámoltunk. Biboros főpásztorunk angliai tartózkodásáról is, melynek befejeztével hétfőn délután hagyta el Angliát. A távozó Egyházfejede­lemtől a pályaudvaron Királdy­Lukács György, a londoni magyar követség ügyvivője, továbbá az an­gol katolikus egyház több kiváló­sága búcsúzott. Serédi Jusztinián dr. biboros-her­cegprimás egyfolytában tette meg az utat Angliából Budapestre, ahová kedden este érkezett meg az expessz­vonattal. A keleti pályaudvaron ün­nepélyesen fogadták a főpásztort. A megjelentek között voltak: fiász István tábori püspök, Gévay-Wolff Nándor és Zsembery István vezeté­sével az Actio Catholika vezetősége, Madarász István prelátus, minisz­teri osztályfőnök, Bednárz Róbert budapest-belvárosi apátplébános és Uhlár Béla esperesek vezetésével a fővárosi lelkészkedő papság, Kuhár Flóris vezetésével a bencésrend kép­viselete és a fővárosi katolikus szer­vezetek vezetői nagy számban. A vasúti kocsiból kilépő főpász­tort lelkes éljenzéssel fogadta a megjelent közönség, fiász István tábori püspök mondott üdvözlő be­szédet, Zsembery István pedig fehér és piros rózsákból összeállított csok­rot nyújtott át a bíborosnak. Serédi Jusztinián dr. hercegprímás a fogadtatás után a sajtó képviselői előtt a következő kijelentést tette: — fiái' Istennek minden jól sike­rült. Ugy az egyházi, mint világi hatóságok nagy tisztelettel, megbe­csüléssel és szivélyességgel fogad­tak. Remélem, hogy ez alkalommal is hasznára lehettem a magyar ügy­nek. A hercegprímás ezután az üdvöz­lők sorai között autóba szállott és budavári palotájába hajtatott, ahol az éjszakát töltötte. Másnap érkezett meg székhelyére. A biboros főpap f. hó 26-án, csü­törtökön a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem fennállásának 300-ik évfordulója alkalmából az egye­temi templomban ünnepélyes szent­misét mond. Szombaton résztvesz az ünnepélyes díszdoktorrá avatá­son, mivel a hercegprímás a teoló­giai fakultás díszdoktora, most pe­dig a jogi fakultás választotta ká­nonjogi diszdoktornak. Résztvesz to­vábbá a kat. nagygyűlésen is. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Grieger Miklóst elitélték, mert Ottó királyfi képét osztogatta. — Buda­pesten elloptak egy" kilogramm cián­kálit. — Véget értek az őszi had­gyakorlatok. — Nem kap fizetést a szentesi görögkeleti önpüspök. — Hevesmegye a felsőház jogkörének kiterjesztését kivánja. — Négy na-, pon át Budapestről ad helyszíni köz­vetítést valamennyi angol rádióállo­más. — 8600 holdas birtokot vásá­rolt Nógrádban a Tudományegyetem. — Győr pert indított a kereskedel­mi és földművelésügyi minisztérium ellen. — Ferencváros Prágában a Spártával szemben 3:0-ra veszített. — 800.000 pengő költséggel átépíti sporttelepét a Ferencváros. — A velsai herceg hat napi tartózkodás után elhagyta Magyarországot. -— A világ idegenforgalmi vezérei ta­nácskoznak Budapesten. — A aso­cial demokraták új munkatervet ké­szítenek. — Nagy kórházi vizsgála­tot rendeltek el Székesfehérvárott. — Megnyitották a tudományegyete­men a 300-ik jubileumi tanévet. — 15.000 pengőt költött el Budapesten a velszi herceg. — A francia kép­viselők meglátogatták a politikai párto­kat. — 800.000 beteget ápoltak ed­dig az 50 éves fővárosi Szent István kórházban. — Ezer szükséglakást épít a főváros. —- A főváros letöri a pékkartel üzelmeit. — Olasz kö­zépiskola nyilt Budapesten. KÜLFÖLD Elzárták a gibraltári kikötőt az angolok. — Megoperálták Bécsben a velszi herceg fülét. — Véres ösz­szetűzések vannak ismét Horvátor­szágban. — A francia paraszt­gazdák nem akarnak adót fizetni. — Japán népessége 1967-ben el­éri a 113 milliót. — Olaszország kétmilliárdot költött eddig hadikészu­léselre. — Franciaország nemzet­közi valutafegyverszünet megk atésére tett javaslatot. — Nemzeti kisebb­ség lett a zsidóság Németországban. — Elhalasztják a görög népsza­vazást. — Havazás és fagy van a keleti tengeren. — 31 ezer tonna fagyasztott húst vett Olaszország Braziliában. — 144 angol hadihajó cirkál a Földközi tengeren. — Bor­zalmas vihar tombolt Anglia felett. — Elkobozták Angliában a Prager Presset. — A háború hirére nagy buzahossz lett a világtőzsdén. — Sziklaomlás megváltoztatta a Nia­gara vízesés alakját. — Száműzték a portugál királypárt vezérét. — Kicserélik hadifoglyaikat Bolivia és Paraguay. —• Légvédelmi hadgya­korlat lesz Bécsben. — Vilma ki­rálynő személyesen irányítja a hol­landi forint védelmét. — Meghalt Marinkovics volt jugoszláv minisz­terelnök. — A velszi herceg meg­látogatta az osztrák köztársaság el­nökét. — Az abesszin császárnő elmenekült Addisz-Abebából. — Az olasz tőke bevonult az iraki kőolaj­területre. — Tizenötezer idegent ki­utasítanak Romániából. — Duna­tengerjárót épit Csehország,

Next

/
Thumbnails
Contents