Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-15 / 72.szám

Jól bevezetett nagy gyakorlattal és szakismerettel_biró helyi ügynököt keresek Esztergom és környékére textiláruk részletfizetés mellett való eladására. Cim a kiadóban' itmány oknál kötelezőleg előírt származási és szállítási igazolványok beszerzése igen körülményes, hosszas utánjárást igényel és a szállításoknál nagy késedelmet okoz, minek folytán az erdőbirtokosok és fatermelők károsodnak. Bejelenti továbbá, hogy az eladásra kerülő buza minimális árára vonatkozó rendelkezéseket a vármegye több helyen nem tartották be és egyes kereskedők áron alul vásároltak, minek folytán a kisemberek súlyosan károsodtak. Végül szóváteszi még azt, hogy az OTI szabályszerű kijelentések dacára továbbra is előírja és behajtja a biz tositási dijakat. Az elnöklő főispán az elhangzott panaszokra vonatkozólag kérte a fel szólalót, hogy a konkrét adatokat közölje, hogy ezeken a bajokon segíteni lehessen. Vitéz Szivós-Waldvogel József a nagy és nemes célokra hivatott Pilis-Vértes Szövetség újbóli akcióba lépéséhez fűződő érdekek fontosságának részletes felsorolása után kéri a vármegye vezetőségét és az elsőfokú közigazgatási hatóságokat, hogy saját hatáskörükben hivatalos hatalmukkal támogassák az egyesületet. Az elnöklő főispán örömmel hallja a felszólalást, mert fontos nemzetgazdasági érdekek fűződnek az idegenforgalom fellendítéséhez, amelynek vármegyénkben egyik leghivatottabb társadalmi szerve és munkása a Pilis Vértes Szövetség. Kéri a hatóságokat és a kisgyűlés tagjait, hogy támogassák a Szövetséget közérdekű munkásságáért. Vitéz Szivós-Waldvogel azon konkrét gravámenjére vonatkozólag, hogy a dobogókői út ünnepélyes megnyitásánál a Pilis Vértes Szövetség nem volt jelen és ezért a Szövetség érdekeit ott nem képviselhette, Frey Vilmos dr. alispán előadja, hogy úgy a kérdéses alkalommal, mint mindenkor és minden lehetőséget felhasználva megtette a szükséges és lehetséges lépéseket, hogy a kormány és az idegenforgalmi szervek figyelmét a Pilis és Vértes hegycsoportokra felhívja és az illetékei tényezők támogatását e hegycsoportok városai és községei számára megKülön szekrényben őrzik a templomépítő Nagy Lajos magyar király és felesége, Erzsébet királyné nászruháit. Ezek mellett békésen megférnek a nagy király kengyelvasai, kardja s egyéb harci szerszámai. A drága nemzeti kincsek láttára megindul magyar szivünk. E ruhák fedték a nagy király, Európa első lovagjának domború mellét és simultak a bosnyák bán leányának vállára, uralmuk alatt a magyar birodalom határait három tenger paskolta. Ma, a családi hármas kötelék nagy válságában tetemrehívóan vagy boldog megnyugvással tekinthetnek a magyar apák és anyák e két nagy lélek szent frigyére, melyből az Árpádház annyi virágának mása, az angyali jóságú és szépségű Hedvig sarjadt. Lengyelország koronája ékesíti fejét. Áldott lelke nyomán a pogány litvánok fejedelmükkel együtt keresztvíz alá hajtják fejüket. A két nép összetestvéresül. A szentként tisztelt királynő a trón magasságába emeli a kereszténnyé lett Jagellót, hogy a két megbékélt népet, mint királynő és király kormányozzák. A kincstári magyar emlékek elsorolásának csaknem végére kerülünk. Az Erdődy grófok értékes kincseit a napóleoni háborúk vérzivatarai egyéb kincsekkel pénzverdébe sodorták. Hollós Mátyás selymeit szintén hasztalan keressük egykori helyükön. Mikor még megemlítem Meszlényi Gyula szatmári püspök ragyogó rendjeleit, a magyar főpapok nyerje. A kisgyűlés a társtörvényhatóságok átiratainak letárgyalása után rátért Esztergom város képviselőtestü lete által az államtól felvett építési kölcsön visszafizetése tárgyában hozott határozatra, amelyből örömmel értesült a kisgyűlés arról, hogy a város közönsége a kormány konci liáns magatartása folytán az eredeti kölcsönösszeg 50%-ának visszafizetése és a • hátralékos kamatok meg fizetésének kötelezettsége alól mentesül és igen kedvező törlesztési és kamatfeltételeket kapott a maradvány összegre vonatkozóan. Tudomásul vette, hogy Ács község 800 pengő kisipari és kereskedelmi kölcsönt kapott a kormánytól. Jóváhagyta a kisgyűlés a kömlődi községház és jegyzői lak építése, a süttői aljegyzői lakás átalakítása, a dunaszentmiklósi községház és a tatai községi óvoda átépítése s a tóvárosi gazdasági szakiskolai igazgatói lakás átalakítása tárgyában hozott határozatokat. Az önkéntes tűzoltók közmunka kötelezettsége alóli részbeni felmentése tárgyában hozott konkrét képviselőtestületi határozattal F. Péntek Pál felvetette azt a kérdést, nem lenne-e méltányos a tüzoltótestületek tagjainak teljes felmentése. Dr. Frey Vilmos alispán tájékoztatta a felszólalót arról, hogy erre ezidőszerint a kisgyűlésnek nincs meg a lehetősége és hatásköre, de felesleges is, mert ezen kérdés a készülő tüzoltótörvenyben nyer részletes szabályozást. Komárom város határozatával kapcsolatban vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József indítványára elfogadta a kisgyűlés, hogy amennyiben épités és berendezés cimén kér és kap valaki a közpénztárból kölcsönt, az összeget ne a kölcsönkérő, hanem az építő vállalkozó és cégek kezeihez folyósítsák, hogy ily módon ellenőrizhessék a kölcsön összegének rendeltetésszerű felhasználását. A tárgysorozat többi pontjainak letárgyalása után a közigazgatási bizottság tartott ülést, melyen a hiva talos havi jelentéseket és a kisgyűlés határozatait tudomásul vették. drágakövektől szikrázó mellkeresztjeit, Hollós Mátyás, Szelepcsényi primás, a Batthyány, Zichy, Károlyi grófi családok ékes miseruháit, kegyszobor ruháit, az esztergomi Mattyasóvszky-család szépséges Szűz Máriaöltözékét, minden alázatosságuk mellett büszkén vallhatjuk, hogy a szűzmáriás nemzet elődei és unokái lélekben s drága emlékekben találkoznak e szent helyen. Máriacell történetét magyar lelkek is írták drága, aranyos-gyöngyös iniciálékkal. A legtöbb magyar emléktől díszlő kincstár elhagyása után szemlélő kőrútunkat folytatjuk a karzaton. A karzati folyosó második szakaszának falán szemünkbe ötlik Győr városának fogadalmi képe. Az 1763 iki nagy földrengéssel kapcsolatban került ide, mely a várost pusztulással fenyegette. Á kép eléggé kezdetleges, de így is hirdeti hálás lelkek kegyeletét. Néhány lépésre ismét magyar emlék előtt kell megállnunk. Az esztergomi Kamenszky Gyula dr. ny. törvényszéki bíró eredeti olajfestésű ajándékképe Szent Istvánt ábrázolja, aki Szent Gellért imádsága kíséretében a Magyarok Nagyasszonyának ajánlja fel hazánkat: „Magyarország Nagyasszonya! Kérj áldást országodra." Alatta a magyar szentkorona nemzeti szalagokkal halmozottan. E folyosórészlet jó nagy körzetben tele van magyar emlékekkel: az egyszerűbb magyar nép ajándékai. Épp oly nemes, megtisztult lelkekre vallók, mint a kincstár arany, ezüst drágaságai. Hisz ugyanegy lélek áldozta fel őket. Ezen emlékek sorában különösen Vasmegye vezet. A kórus aranyban tobzódó nemes arányú orgonája I. Ferenc József magyar király királyi lelkét és bőkezűségét örökíti meg. Tanulmányozó utunk végső állomása a Szent Mihály kápolna. A sekrestye mellett lévő oldalkapun kilépve, fel, balkéz felé esik a csúcsíves kis kápolna. Alsó építménye csontkamra. A bejárat jobb oldalán aranybetűs, szürke márványtábla. Lehetetlen előtte elfogódás nélkül megállani. Ide szakadt és itt elhalálozott magyar véreinket ajánlja imáinkba, akik a magyar rónákról felkerekedve az Alpesek tövében hajtották fáradt fejüket örök pihenőre. A tábla imádsága: Világ Megváltója, Édes Jézus 1 Légy irgalmas, kegyelmes A máriacelli temetőben nyugvó Magyar testvéreink lelkének és testérek. Báfszky Anna 42. Esztergom, f 1912. IX. 8. — Michalovics Ede 51. Nyitraegyházmegyeí áldozár, theologiai tanár, f 1917. VIII. 3. — Kívülük még négy magyar testvérünk nevét hozza az emléktábla. „Állítva 1927. VIII. 15-én." Zsibong a fej ennyi benyomástól, lankadni kezd az emlékezet. Átcsapok a kegytárgyárusok utcáján. Elhaladok a temető mellett s megtámaszkodom a gráct országút szerpentinszerű végső szakaszának kőkorlátjánál. A nap halva bukik a hegyek mögé, hogy száműzött királyként trónjavesztetten átadja helyét a gyors szállással ereszkedő sötétségnek. Fenn a hegyoldalon zínüket vesztik a zöld pázsitszalaok. A Bürger-Alpe titokzatosan Esztergomot múltjánál és jeienénél fogva Magyarország egyik legnevezetesebb városának nevezhetjük. Van azonban városunknak egy olyan nevezetessége, amelyet a cserkész világ jobban ismer mint mi, az esztergomi 14-es Holló csapatot. Hazánk vidéki cserkészetében a Holló csapat vezető szerepet tölt be. Minden országos megmozdulásban és versenyben részt vett és mindig dicsőséget szerzett városának. 1927ben Dániában a pesti piarista cserkészekkel együtt a viziversenyekben első helyre kerülnek a tengerrelbiró nagyállamokkal szemben és megbecsülést szereztek a magyar névnek. 1928- ban Tihanyban a második, 1929- ben Angliában az első helyre kerülnek. 1930-ban Pesten a második helyet nyerik, 1932-ben itthon, mint rendező csapat, versenyen kivül indul és az első lesz. Szép a múltja a csapatnak, mert dr. Matyhallgatózik a kis város felé. A közeli hegyek felől pásztorsíp sírását kergeti a szóhoz jutott esti szellő. Baloldalt kigyúlnak a sírkert lámpásai. Eszméitető csend, nyugalom mindenfelé, csak jobbról a Salza egyenletesen mormoló vize csordogál. Hangja olyan, mintha üveglapra ezüstszemek hullanának. Felnyitja ragyogó szemét az esthajnalcsillag is. S az esti ború, a hunyó szemű csillagok, az egymás után kigyúló lámpák hangtalan játéka mellett utoljára megrohannak történelmünk e zarándok-állomásán magyar multunk üszőkbe sülyedt, vérbe fulladt emlékei. Jaj! Hiszen a piros betűs, kevés ünnep mellett mennyire jajgatnak a panaszos, síró, halottas esztendők ? Ma újra halottas az éjszaka a Duna táján! Zsellérek lettünk úrapáink földjén! Koldusboton, törött mankón járjuk búcsúinkat. Idegenek megtapostak, mindenünkből kiforgattak, népünk hegye-völgyén. Nagyasszony, csak te virrasztasz! Baráttalan, testvértelen magyaroknak halld meg imádságát: „Boldogasszony, ezer évig Édesanyánk voltál; Eleink ha hozzad sírtak. Feléjük h Joltál 1 Száz ostorral ostorozzon, Csak ez egyért, Boldogasszony A jó Krisztust kérd meg : Négy víz parton, három hegyen Mindörökké magyar legyen A máriás ének." Egyszerre csak ,megkondulnak a bazilika harangjai. Ércmellükből ömlenek a vasszív kikongatta hymnusok. Zengő soraik felkúsznak a csillagok hónáig. Nagyasszony-dicséret, gyógyult lelkek ujjongása, kérő szívek imádsága szálló hullámában újra és újra megcseng a simogató ígéret: Úgy legyen ! Úgy legyen! (Vége.) Vértes Zoárd. tyasóvszky Kasszián volt a vezére Ő volt a Holló csapat megteremtője, az 0 nagy egyénisége vezette a lelkes fiúkat, Ő volt a Hollók édesapja. A vezér elköltözött, de szellemét közöttük hagyta. Megmutatták ezt a Hollók a mult héten lezajlott viziversenyeken. Augusztus 26-tól a párkányi szél lobogtatta a csónakház árbocának nemzeti zászlaját. A két verseny Örs — 16 izmos edzett ifjúval — megkezdte 10 napos kiképző táborát dr. Bády István, Benkő István, ifj. Boromissza Gyula, Magas Miklós és Michels Jenő cserkésztisztek vezetésével. Tiz napon át kemény munkával készültek a versenyekre. A versenyek egyik legfőbb követelményét, a kitartó, összeszokott evezést és a vizi táborozást már korábban begyakorolták a Hollók, amikor dr. Bády István vezetésével 300 kilóméteres vizi-mozgótábort rendeztek Máriacell magyar vonatkozásai m á 14-es Hollók fényes szereplése az országos cserkész viziversenyen