Esztergom és Vidéke, 1935
1935-09-01 / 68.szám
1935. szeptember 1. ESZTERGOM és VIDÉKE 3 magyar emlékekkel s a Szent Mihálykápolna bejáratának szürke márványemléktáblájával. Nagy Lajost, Magyarország és Lengyelország királyát 1363-ban Uros szerb fejedelem segítségül hívta a török ellen. Nagy Lajos, bízva a máriacelli Szűz pártfogásában, kinek segítségét kérte, megütközött a számra nézve négyszerte nagyobb ellenséggel — s legyőzte. Hálából seregének egy részével idezarándokolt, a kegyhelynek több értékes tárgyat ajándékozott, többek között a saját és felesége nászruháit. Itthagyta ezeken kívül kedves Mária-képét, amelyet hadjáratai alkalmával is magával hordozott. Az eddigi templom helyére szép csúcsíves, egytornyos, háromhajós templomot építtettett. A kegykápolnát meghagyta régi helyén, de ezt is fényesen átalakíttatta. A lépcsőfeljárón szembetaláljuk magunkat a háromkapus, háromtornyos templommal. A templom főbejáratának két oldalán két életnagyságú, ólomból öntött szobor áll. Balról Nagy Lajos magyar király szobra, kezében a kincstári kegykép másolatával. (A jobb szobor Henrik morvaországi őrgrófot ábrázolja, kezében a kegyszobor képével. Ez az őrgróf emelt a kezdetleges fakápolna helyére kőkápolnát. Az ennél díszesebb templomot Nagy Lajos emelte.) A főbejárat felett egy dombormű látható. Jelenetei főkép Nagy Lajos ismert győzelmére vonatkoznak. A középső, díszes csúcsíves torony Nagy Lajos templomából való. A két hagymafejű oldaltorony későbbi korból származik. A középső torony több javításon ment keresztül. Utoljára az 1924—33-ig tartó esztendőkben. A három hajó is N. Lajos korából való. A templomba, lépéskor felénk ragyog és ezüstözik a felejthetetlenül szép kegyoltár. A; márványkorláton túl, a kápolna homlokzatának közepén, két kőből faragott arckép látható. Nagy Lajost és feleségét, Erzsébet királynét ábrázolja. A homlokzatot e részen egy csúcsív koszorúzza, mely N. Lajos kápolnájából maradt meg. A 47 cm. magasságú, a kis Jézust ölében tartó, hársfából faragott kegyszobor ezüst fülkében fogadja a hívőket. A két szobrot 1908 szeptember 8-án azon két aranykoronával koronázták meg, melyeket Rudnay Sándor Magyarország hercegprímása ajándékozott 1821-ben s X. Pius pápa áldott meg. A kegykápolna mindkét oldalán szépen ötvözött két rácsozott ablak Nádasdy grófnő ajándéka 1737-ből. A kegykápolna mögött, az oszlopon álló Szűz Mária-szobortól balra, a fal szélén, két nagy fogadalmi kép függ. Mindkettő Pozsony városának adománya 1652-, illetőleg 1852-ből. A szemközti jobb falon függő nagy kép Eszterházy Pál herceg és második felesége Thököly Éva ajándéka. Az adományozók mindketten térdelnek a vászonra festett celli Szűz előtt. A két vár Fraknó és Kismarton. A képet hálából ajándékozták a kegytemplomnak, mert az említett két megbecsülhetetlen értékekkel halmozott vár a celli Szűz pártfogásával a végső pusztulást elkerülte. A kegykápolnához visszatérve, baloldalt, a kápolnához záródó falon, mintegy húsz-huszonöt kis, négyszögletes márványlap látható. Arany betűi magyar zarándokok imameghallgattatásait hirdetik. A nemzeti színű koszorúkat és szalagokat örömmel szemléli az ide szakadt magyar. E kis magyarírású márványlapok folytatódnak a templombejárat felé fordulva az előbb említett fallal szemközt lévő oszlopkötegen. A templom mindkét oldalán hathat kápolna ékeskedik. A baloldali hat kápolna közül négy magyar eredetű. A főoltártól számítva az első kápolnát Szent László magyar király tiszteletére a hatalmas Szelepcsényi György esztergomi hercegprímás emelte. Kiváló tisztelője volt a celli Szűznek. Végső akarata szerint a Morvaországban 1685-ben meghalt főpapot e kis kápolnában temették el. Síremléke az oltárral szemben van. Vörös márvány félköralakú fülkében térdelve, vecsernyepalástban, oldalnézetben, összetett kézzel imádkozik a primás a feszület előtt. A bejárattal szemben vörös márványtábla latin írása hirdeti magas hivatalait (1667-ben az ország királyi helytartója lett), s az élet múlandóságát: Égből eredt lelkünk örökös pihenője az égbolt. Pusztuló testünk háza e csöppnyi verem! A harmadik kápolnát Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére 1680ban galánthai Esterházy Pál nádor, a család első hercege s első felesége (unokahuga) Esterházy Orsika grófnő építtette: Ez a nádor 1692ben királyi fényű búcsújárást vezetett ide, amikor az Esterházyak kismartoni műénekesei és zenészei általános feltűnést keltettek. A falon látható magyarországi Szent Erzsébet olajfestésű képe, melyet 1857ben az esztergomegyházmegyei székesfőkáptalan adományozott. A negyedik kápolnát Szent István magyar király tiszteletére 1662-ben gróf Nádasdy Ferenc országbíró és felesége, szül. Esterházy Anna Júlia grófnő építtette. Ez a Nádasdy Esterházy Miklós gróf nádorral, az előbb említett Pál herceg édesapjával való sok vitázás nyomán tért vissza ősei katolikus hitére. A nádortól kapta meg leányát, Júliánkat, kit Isten szépséggel, jósággal, nagy műveltséggel áldott meg. Kora leghíresebb főúri hajadona. A nagyhöflányi nádori udvar e ragyogó csillagának szívéért és kezéért Zrínyi Miklós gróf, a nagy hadvezér és költő is versenyzett. A kápolna falában márványtábla jelzi az 1742-ben meghalt s itt eltemetett Bornemissza János gróf sírhelyét. Az ötödik kápolnát Szent Imre herceg tiszteletére 1670-ben gróf Draskovics Miklós és felesége, Nádasdy Krisztina grófnő építtette. A kincstárhoz vezető lépcsők falán hosszúkás alakú, feketébe keretezett kép látható német felírással. A képet 1839-ben Kaiser József hálából ajándékozta. 1809-ben Napoleon hadai Magyarország területén Győrig nyomultak. Az adományozó a szabadhegyi magaslaton a magyar bencések birtokához tartozó kismegyeri majort védelmezte a franciák ellen. A kincstár bejárata fölött függő olajfestésű kép Nagy Nagy Lajos győzelmét örökíti meg. A kincstárba lépve mindenek előtt a kincstári oltár ragadja meg figyelmünket. Ezen oltár legszebb és legértékesebb disze a Nagy Lajos magyar királytól adományozott kegykép, amely a Boldogságos Szüzet a kis Jézussal ábrázolja. Az oltárnak sátorra emlékeztető alakja onnan van, mert a nagy király e képet állandóan, még harcaiban is, magával hordta, s hadi sátrában őrizte. A bemenetkor jobbra eső első szekrényben, fenn, egy remekművű ezüst turibulum (füstölő) lóg. Scitovszky János hercegprímás ajándéka 1857-ből. Jobb oldalt, a 111. sz. szekrény felett egy tükörre festett máriacelli Szűz Mária-kép függ : Latin felirata : Speculum iustitiae — Causa nostrae laetitiae. (Igazságnak tükre — örömünknek oka) 1697. A kép Nádasdy Ferenc gróf ajándéka, hálából, hogy itteni tartózkodásakor egy peres ügyének kedvező, elintézéséről értesült. A második szekrényben helyet foglaló aranyozott, drágakövekkel és zománcképekkel díszített kehely Esterházy Imre gróf, Magyarország hercegprímásának ajándéka 1745ből. Feljebb egy ugyancsak drágakövekkel és zománcképekkel díszített aranyozott ezüstkehely Szelepcsényi György hercegprímás ajándéka 1679-ből. E szekrényben van egy házioltár üvegoszlopokkal, drágakövekkel, gyöngyökkel ékesítve. Állítólag Hollós Mátyás királynak volt a házioltára s 1491-ben került ide. Az ezüst szobrocskákkal s díszítésekkel ellátott ébenfakereszt özv. galánthai Esterházy Anna Margit hercegnő ajándéka 1722-ből. A harmadik szekrényben egy ébenfából és ezüstből készült kereszt vonja magára a figyelmet. A kegytemplom főoltára keresztjének kicsinyített mása. A magyarországi Redl báró ajándékozta 1890-ben. A két aranyozott ezüst korona Koburg Koháry Lipót herceg ajándéka 1862-ből. Magyar vonatkozást juttat eszünkbe a drágakövekkel ékes byzanci stílű ezüst kristály szentségtartó. I. Lipót császár és magyar király adománya az 1664-ben Szentgotthárdnál a törökökön kivívott nagy győzelem emlékére. A szekrény hátterében egy ezüstből vert máriacelli kép Batthyány Józsefné grófnő ajándéka fiának, Józsefnek súlyos betegségéből való felépüléséért. A másik, ugyancsak ezüstből vert Új hangvonclot form« ú i színváltó ó r i á t-s k 6 I <% új konstrukciójú csövek, új rövidhullámú sáv, áj tekercsek, veszteségmentes felépítéssel főbb jellemzői az 555-ös ORION ULTRA SUPER rádiónak. MINDEM OIION HÁDIÖKERESKEDŰNEI KAPHATÓ máriacelli kép Reviczky Ádám ajándéka 1824-ből. A harmadik, ezüstből vert, Krisztus születését megjelenítő képet a pécsi Erreth-család ajándékozta 1861ben. A szenvedő Úr Jézust ábrázoló, megkapó szépségű mozaikkép, a magyaroktól rajongásig szeretett Erzsébet királyné ajándékaképpen került ide. (Folytatjuk.) Vértes Zodrd A kultuszminiszter hatalmas ezüst serlegét s a honvédelmi miniszter tiszteletdíjat nyerte a Szent István Lövészcsapat Augusztus 19-én és 20-án zajlott le Budapesten a MOVE Országos Céllövőbajnokság, melyen az Esztergomi MOVE Szent István Lövészcsapat 21 lövésszel vett részt. A versenyre nagy edzéssel készültek lövészeink s úgy mint az elmúlt években, most is dicsőséget szereztek városunknak. Az eredmények a következők: A 12-es csapat (kis- és hadipuska) 4051 találattal, mint bajnokcsapat nyerte a Kultuszminiszter vándordiját (nagy ezüst serleg), melyet már egy izben a 16-os csapat nyert 1932ben. A csapat tagjai: v. Matus Gyula, Ajtay János. Szűcs János, Taky Imre, Siklósi Imre, Marcsa István, Kuglits Imre, Madarász Gyula, Kicsíndi Imre, Marosujvári Gyula, Siklósi Imre és Bognár János. A csapat tagjai nagy aranyérmet kaptak. A Honvédelmi Miniszter tiszteletdiját (ezüst serleg) Ajtay János nyerte 122 pont találattal, mint 1-ső a hadipuska egyéni bajnokságban. A Vadásztöltény-, Gyutacs és Fémárúgyár tiszteletdiját (ezüst serleg) nyerte a hadipuska senior csapat 575 pont találattal, mint 1-ső. (v. Matus, Ajtay, Siklósi L, Taky, Mártsa.) A csapat tagjai nagy aranyéremmel díjazva. A Fegyver és Gépgyár Rt. tiszteletdíját Frommer „Stopp"-pisztolyt nyerte a kezdők kispuskaversenyében, mint junior-bajnok Marosujvári Gyula 262 pont találattal. A mesterlövészek kispuskaversenyében 2-ik helyezett lett Ajtay János 268 pont találattal. A hadipuska egyéni versenyben mint kezdő 2-ik helyezést ért el Traub István 103 pont találattal. A kispuska senior 5-ös csapat 1355 ponttal 2-ik, (v. Matus, Ajtay, Taky, Siklósi I. és Marcsa); a junior csapat pedig 1228 ponttal 3-ik helyezett lett. (Marosujvári, Traub I. Traub J. Lahucsky I és Tóth F.) A senior ! csapat nagyezüst-, a junior csapat 'tagjai pedig kis ezüstérmet kaptak A hadipuska junior csapat 382 pont találattal 2-ik helyezett lett. (Töl gyessy S.. Kicsíndi I., Mellen F., Traub I. és^Já?~s.) Nagyezüsttel díjazva. Pisztoi. versenyben 3-ik lett Töl gyessy Sándor 82 pont találattal. Az országos versenyen el ért kiváló eredményekhez őszintén gratulálunk. A MOVE lövéssrefcord esztergomi eredményei A "MOVE" újságból vettük át városunk kiváló lövészeinek rekorderedményeit, melyek a következők: FÉG-puska: Nemzetközi céltábla : v. Matus Gyula 557 köregységgel; Egységes céltábla : Siklósi Imre 277 köregységgel. (1935 jun. 9-10.) Kispuska senior 5-ös csapat 1357 köregységgel. (1935. jun. 9—10.) Hadipuska senior 5-ös csapatba köregységgel (1935. jun. 9—10.) Hadipuska junior 5-ös csapat 457 köregységgel. (1934. aug. 19—20. A kispuskacsapat részeredményei: Siklósi I. 278, v. Matus 274, Kicsíndi I. 272, Taky 271, Szűcs J. 263. A hadipuskacsaoat részeredményei v. Matus 122, Ajtay 109, Marcsa 109, Szűcs J. 109, Kuglits 95 köregységgel. Ezen kiváló eredmények alapján a MOVE munkastatisztikában Esztergom a Il-ik helyen szerepel, melyhez szintén gratulálunk. Tatarozzák Zsigmond és Mátyás tatai várkastélyát Gerevich Tibor egyetemi tanár, az Országos Műemlék Bizottság elnöke, a szerdai napot a Tatai Piarista öregdiákok Szövetségének meghívására Tatán töltötte az ottani műemlékek megszemlélésével. Kíséretében voltak Lux Kálmán kormányfőtanácsos, műépítész, a Műemlék Bizottság műszaki tanácsadója és Genthon István egyetemi magántanár, a Műemlék Bizottság titkára. A Műemlék Bizottság elnökét, aki most az esztergomi királyi palota kiásásával az ország legfontosabb Árpád-kori építészeti emlékét tárja fel, elsősorban a XIV. századból való tatai vár érdekelte, amely egy másik nagy királyunknak, Zsigmondnak, aki egyúttal németrómai csácsár is volt, volt kedvelt tartózkodási helye. A vár, amely Mátyás ki-