Esztergom és Vidéke, 1935

1935-08-29 / 67.szám

„Szép, gyönyörű a strand, de drága" Augusztus 18-án a pestvármegyei NEP szervezetének kirándulásában igen sok ceglédi is részvett. Ezalkalomból a „Ceglédi Napló" az alábbi cikket közölte augusztus 25-i szá mában: Hát elmentünk Esztergomba. Jött a hir, kevés pénzért sok mindent kapunk Esztergomban. Kaptunk is. Már a vasútban az irigykedő öregurak készenlétbe helyezték az öngyújtókat, hogy a fiatalokat az alagútban ellenőrizzék. Friss, vidám volt a hangulat. Megérkeztünk. Parádésan, rezesbandával vonultunk be a gyönyörű fekvésű városba. De tényleg szép város is ez az Esztergom. Szinte példaként kezd most a szemeink előtt lebegni, hogy egy város rövid időn belül milyen sokat fejlődhetik. Néhány évvel ezelőtt még sáros-poros utcák, rozoga, ócska épületek százai mellett ment el az ember, szinte abban a meggyőződésben, hogy ez a város Szent István óta nem is fejlődött. Most pedig virágokkal diszitett s portalanított utak, szebbnél-szebb villák, házak gyönyörködtetik az embert. Fenséges látvány már messziről is a Bazilika, de áhítat vesz erőt az emberen, ha oda belép. A Bazilika története a mi törtenetünk. Koronázó főpapunk székesegyháza. Megkapó látványosság az új ásatások csoda latossága. Gyönyörű termek bontakoznak ki az ember szemei előtt, ezer esztendős freskók úgy néznek ki, mintha tegnap festették volna őket. íme, ezer esztendős emlékeink, történelmünk a szemeink előtt! Be mentünk a kincstárba is. Csodás kincsek láttára egy-egy sóhaj: ha eladhatnám. . . Tervek. Mit vehetnénk belőle ? Volt, aki országos adósságokat tudott volna rendezni ezekből az értékekből. Aztán lementünk a Duna-partra. Elfátyolozó szemek, mélyen lehajtott fejek. A túlsó parton cseh határ! A túloldalon magyar testvéreink már rabságban élnek. Borzasztó 1 Bús, de reményteljes pillantást küldünk a túlsó oldalra, mert nem maradhat ez igy, nem, nem, soha. Benéztünk a strandra is. Szép, gyönyörű, de drága. Kristály kék viz, tisztaság, ragyogás, mind-mind nagyon csábította az embert a vizbe. Kár, hogy nem jöhetett el velünk a polgármester urunk, mert hisszük, hogy ez az út — különösen a strandfürdő szempontjából — tanulmányút lett volna számára. AHHMMIHIUMMIHMUIIMimMMIM^^ Elkészült az országos tűzrendészeti törvényjavaslat Előző cikkünkben már rámutattunk a tűzrendészeti törvény haladéktalan megalkotásának szükségességére, mert csak igy lehet az ország sok helyén nagyon is elhanyagolt tűzrendészetet rendbehozni, mert csak igy biztosítható az, hogy a tűzoltóságok minden községben megalakulnak, szakképzett vezetők alá kerülnek, felszerelésük a kor követelményeinek megfelelő lesz és ami a legfontosabb: mindenütt gondoskodni fognak a hatóságok a tüz oltásához szükséges vízmennyiség tárolásáról. A tűzrendészeti törvény tervezete még nem került nyilvánosságra, anynyit azonban mégis sikerült megtudnunk, hogy olyan alapvető munka, amely a tűzoltóságok hét évtizedes munkásságait teljesíti. Kötelezővé teszi minden községben a tűzoltóságok megalakítását. Ahol az önkéntes tűzoltóság nem volna megalakítható, vagy működése nem megfelelő, ott a kötelezett tűzoltóság lép a helyébe, mint van ez évtizedek óta már Vasvármegyében. Az országot a rendelkezések négy kerületre osztják, még pedig Győr, Debrecen, Szeged és Pécs körzetekre. A központ mindenütt a négy megnevezett város. E négy tűzrendészeti körzet élére kerületi tűzrendészeti felügyelők kerülnek, akiknek hatáskörükbe tartozik majd az illető kerület tűzrendészeti hálózata. Ez a hálózat tűzrendészeti felügyelőkből és segédfelügyelőkből áll, akik egyes községek és járások tűzoltóságának felügyeletét látják el. A négy kerületet az Országos Tűzrendészeti felügyelőség látja el, melynek élére országos tüzendészeti felügyelő kerül, Ezek az új megbízások azonban az államnak semmiféle költségébe nem fognak kerülni, mert az idevonatkozó költségeket a biztosító társaságok megadóztatása révén kivánja az állam beszedni. Természetes, hogy a biztosító társaságok nem háríthatják át a biztosított félre azt a százalékos összeget, amit a beszedett díjak után majd fizetniök kell. Fontos szerepe lesz a tűzoltóság nak a lég- és gázvédelem terén, amely kérdést a tűzoltóság kikapcsolása nélkül, mint ahogy egyesek szeretnék megoldani, egyáltalán nem lehet. Puskaporos hordókon járunk, a világ ég körülöttünk, gondoskodnunk kell a családunk, a magukkal tehetetlen aggok és a jövő magyar nemzedék, a gyermekek védelméről. A röviden elmondottakból is láthatjuk, hogy ütött a tűzrendészeti törvény megalkotásának a tizenkettedik órája, az ügyet tovább elodázni nem lehet s mint értesültünk, a kormány az októberi ülésen már a ház asztalára is teszi a javaslatot s ezzel megindul az ország tűzrendészetének újjászervezése. Az ilyen produkciót nem szabad „szabadtéri előadásnak" kinevezni, naivabb részét megtéveszti az elnevezés. Mondjuk meg nyíltan, hogy Inert a Legényegylet nagytermében augusztus közepén meleg van, a színjátszást kivitték az esti friss levegőre. Ennek a játéknak azonban semmi, de semmi köze nincs a „szabadtéri játékokéhoz. Népművelési bokréta bemutató, Siralomház. Kűvá meredt Kátsa, Látlelet, Katóka őrmesterné, Marsall, Tóth Pál kontra Pál Erzsébet, Bárónő tekintetes asszony külön-külön és összesen is, egyike sem szabadtérre való. Tehát magyarul: ne lódítsunk. Ha pedig már a helyhez ragaszkodik a rendezőség mutasson be az ősi városház udvarában, díszlet nélkül, egy ott lejátszódott történelmi eseményt, pl. Vak Bottyán idejéből. (Nehogy azt játszák el, miként fogott el egy este ugyanott háborús polgárőrségünk egy teherautóban, — francia aranyszállítmány helyett, — egy túlsófélre igyekvő bábaasszonyt.) A vizikabaré viszont, mint látványosság, megkapó sikert ért el, valódi vize és nagyszerű környezetével, melyet a kitűnő világítás egy magában juttatott érvényre. A kabaré maga bátran elmaradhatott volna, mert azon viszont még a jó akusztika sem segített. —e— Betörtek Einczinger Sándor bánáti villájába A jó és rossz szabadtéri előadás A szegedi Ünnepi hét immár kinőtt az alföldi városok keretei közül, mert a játékok arányai, művészi értéke, természeti és építészeti adottságai tekintetében a hires salzburgi estékkel hozzák, — a méretek és művészi teljesitményben, — egy vonalba. Tizenöt napon szokatlan méretek ben hullámzott a páratlan kép Szeged utcáin. E nagy haladásnak lendült alföldi magyar városban európai értékű művészi és kulturalkotásokat építettek fel. Három év alatt Madách tragédiáját kilencvenezer néző élvezte. Bánfiy sok síkú tagolt színpada általános sikert ért el. A „Parasztbecsület" minden nagy sikere mellett a tér és a templom adottságait nem juttatta érvényre. Pedig nem a színházat kell kivinni a szabadba, hanem uj sza badtéri színpadot kell teremteni a szabad ég alatt játszó eseményekhez. A mi városházunk kicsiny udvarán pedig összeácsoltak egy kuliszás, műkedvelős színpadot és azon négy estén vezette félre a buzgó rendezőség a közönséget, mondván : szabadtéri előadást adnak, pedig csak az udvar fölött vándoroltak az esőfelhők s csak annyiban volt „sza badtéri előadás", hogy ha esett, a színpad is beázott, a közönség is megázott. Ha valaki olvasta Jókai Mór „Cigánybáró" cimű regényét, bizonyára emlékszik még arra a jelenekre, midőn a vajda egy másik cigány kíséretében sűrű villámlás és égzörgés közepette a kivégzés színhelyére mennek csákánnyal és kapával, hogy az akasztófa alatt lévő kincs után kutassanak, mert ilyenkor, ilyen istenkisértéses időben a legalkalmamasabb „dolgozni". Minden élő fedél alá menekül. Önkéntelenül ez jutott most az eszünkbe, hogy hirét vettük annak a leleményes betörésnek, amely csütörtökről-péntekre virradó reggelre történt Einczinger Sándor bánomi dűlőben álló villájában. A betörést minden valószínűség szerint itt is ketten követték el. E rre vallanak a nyomok. A sok esőzés következtében a tettesek lábnyomai világosan mutatja az irányt, amerre mászkáltak: A szőlőskert hátsó részén hatoltak be. A kerítés dróthálóját átvágták. Ezután, hogy bejuthassanak a villába, az ajtót a zár alatt keresztben tizennyolc fúrással meglazították s igy az alsó sarkon fordítva azt, behatoltak. Amikor a villában voltak, már teljes biztonságban érezték magukat. Nyugodtan „dolgoztak". Szemlét tartottak. Sáros lábbal összejárkálták a villa padlóját, összetúrtak mindent. Még az ágy matracait is felemelgették, de eredménytelenül. Ugy látszik, pénzt kerestek. Elvittek azonban egy táska-gramofont két táska (harminchat drb) lemezzel, egy esőkabátot, tizenhét pár evőeszközt, egy villanyrezsót, melynek drótját útközben el is veszítették. A nyomozás nagy apparátussal folyik és nem kerül sok időbe, hogy a tettesek egy kis időre a csendes cella hűs falai közé kerülve, gondolkozhatnak majd a bizonyára izgalmas éji „látogatásukról". Kell is, hogy egy kissé kipihenjék magukat. „Nagyboldogasszony Kupa"t alapit az Esztergomi Tenisz Egyesület Mindvégig erős és magas nivójú küzdelmet nyújtó tenniszversenyek utolsó napja a Honvédtiszti Tenisz Egyesület két győzelmét hozta meg. A vegyes párosban Brands Mihályné — Sombor Egon pár a Dr. Kovács házaspár és a férfi-párosban a Sombor Egon — Dr. Maliász Tibor pár a Horváth Ferenc — Dr. Katona Gábor pár elől hódította el az első séget nehéz és élvezetes küzdelmek után, melyeknek szebbnél-szebb labdáit zúgó tapssal jutalmazta a közönség. A nagysikerű versenyeket szombaton este ünnepélyes díjkiosztás követte a Fürdő-szálló terraszán Megjelent ezen a kedves összejövetelen Dr. Pétery Jenő, a hires Da vis Cup játékos ezredes vezetésével a honvédtiszti üdülő számos vendége és teljes fiatalsága, a versenyzők és az egyesület sok tagja. Glatz Gyula polgármester — a teniszegylet elnöke -— meleg és a teniszsport őszinte szerététől áthatott szavakkal emlékezett meg a versenyről. Üdvö zölte a vendégeket, elsősorban pe dig Pétery dr.-t, mnt a magyar teniszsport egyik úttörő büszkeségét, majd pedig lelkesítő jelmondatokkal és zúgó tapsviharok között osztotta ki az első és második helyezetteknek a rendkivül ízléses dijakat s mondott köszönetet Katona Gábor dr.-nak, aki létrehozta s ismert lelkességével mintaszerűen vezette le a pompás versenyt. Ezután következett s nagyjelentőségű határozat kihirdetése : az Esz tergomi Tenisz Egyesület — a versenyzés hatalmas sportfejlesztő jelen tőségének tudatában — elhatározta, hogy „Nagyboldogasszony Kupá

u-t alapit. A kupamérkőzések meghívásos verseny alakjában minden év augusztusának Nagyboldogasszony ünnepségei folyamán fognak lejátszatni. A megjelentek és főleg Pétery Jenő dr., mint a Szövetség ügyv. alelnöke lelkesedéssel fogadták a bejelentést s utóbbi nagy szeretettel üdvözölte az egyesületet sikeres versenye s kupaalapitása alkalmával. A megjelentek vidám hangulatban maradtak együtt rögtönzött táncmulatságon a késő éjjeli órákig. A verseny egyik legfrissebb gyümölcse a kitűnő Szőllőssy István meghívása a n

Mac

a-ba tehetség kutató próbajátékra. A „Mac"-ista Kovács dr. információja alapján Pétery Jenő hivta meg Szőllőssyt próbajátékra, reménységet nyújtván arra, hogy az idei teniszverseny révén Esztergom városa iák esetleg fontos hely juthasson az országos teniszsportban. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfel ügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. A MESE strandfürdő a Nagydunán egész nap folyamán a fürdőző közönség rendelkezésére áll. Büffé. A Kisdunán csónak átkelés. Menhelyi 13 éves leányka elhelyezhető lenne. Ingyen tartásban, házi munkát is végezne. Érdeklődni lehet Simor utca 6. sz. a. telepfelügyelőnőnél. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére.