Esztergom és Vidéke, 1935

1935-08-25 / 66.szám

ESZTERGOHJ/llCKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 66. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. AUGUSZTUS 25 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hépsűrűség és iparosodás Irta: Dr. KNOB SÁNDOR országgyűlési képviselő A békeszerződés nemcsak politikai, de gazdasági tekintetben is új életfeltételeket szabott az ország számára. Ezek között az új életfeltételek között kellett gondoskodni nyolcmillió — akkor még nem egészen nyolcmillió — magyar exisztenciájáról. Hogyan determinálták az akkori tényezők a magyar kormány idevonatkozó elhatározásait? E tényezők között a legfontosabbak egyike volt a szomszédos országok elzárkózása a magyar agrárproduktumok átvétele elől. Ennek ^az elzárkózásnak az okai között a legnagyobb szerepet az a körülmény játszotta, hogy az utódállamok, gazdasági téren is, meg akarták teremteni a maguk önálló nemzeti életének a feltételeit. Csehország, például, teljesen függetleníteni akarta magát a magyar Alföld agrárproduktumaitól. Az elzárkózásban sokkal inkább játszik ez a körülmény szerepet, mint bármely más szempont, amit idevonatkozóig elő szoktak adni. Az ország pénzügyi mérlegében a hiány egyre nőtt, noha, nem lehetett azt mondani, hogy az ország nagy tömegei a minimális életszínvonal felett tudták volna kielégíteni szükségleteiket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit termelt és ennek kényszerű következménye volt az a nagyarányú eladósodás, amelynek mérN tekére jellemző adatokat tartalmaz a Népszövetség által 1931ben ideküldött pénzügyi bizottság jelentése. A jelentés megállapításai szerint a magyar pénzügyi mérleg hiánya 1926 — 1930 között kereken 1500 millióra rúgott, ugy, hogy a hiány évenkint átlagosan 300 millióra volt tehető. Ez volt a másik determináló tényező, amely kényszerű módon terelt bennünket az iparosodás irányába, mert hiszen enélkül az ipari termelés nélkül, ennek a hiánynak az eltűnésére mód egyáltalán nem kínálkozott. A harmadik ilyen tényező a népsűrűséggel kapcsolatos adatokról az utóbbi időben nemcsak a magyar gazdasági, hanem a politikai irodalomban is sok szó esik. Nagyon jpl tudjuk, hogy' a magyar népsűrűség a század fordulóján 60 körül volt négyzetkilométerenkint s ez a népsűrűség, a háború befejezése után, már 80ra emelkedett és az utolsó tiz év alatt, tovább fokozódott, mert. az 1930 évi népszámlálás eredménye szerint négyzetkilométerenkint a népsűrűség 94re emelkedett. Ha ezt összehasonlítjuk a körülöttünk levő országok népsűrűségi adataival, meggyőző magyarázatát kapjuk annak, hogy miért kellett dolgainkat tervszerű indusztrializálás irányába terelni. A népsűrűség Jugoszláviában csak 57 íő, Romániában csak 63, Ausztriában, mely már erősen iparosított ország 80, a mié.nk 95 és Csehországban a népsűrűség 105 ; ez az egyetlen ország szomszédaink közül, amelynek népsűrűsége nagyobb mint a miénk. Ha az ember azt nézi, hogy a növekedő népesség ellátásában az ipar milyen szerepet tudott vállalni, igen érdekes megállapításokra jut. 1920 és 1930 között az ország lakossága kereken 700.000 fővel növekedett. Ebből a 700.000 főnyi szaporulatból — a keresőket és az eltartottakat együttvéve — 360.000 lélek talált az ipar körében elhelyezkedést, az egésznek több, mint 50%-a. És ha azt nézzük, hogy a keresők számánál hogyan alakul ez az arány, még meglepőbb eredményekre jutunk. Tisztán a keresők száma ez alatt az idő alatt 240.000 fővel nőtt és ebből a 240.000-ből 200.000 existenciának tudott az ipar megélhetést nyújtani, tehát az egészből több mint 80%-nak. Érdekes az is, hogy a népszaporulatnak a 360.000-en felül mutatkozó része milyen kategóriákban talált elhelyezkedést. Meglepő, hogy ebből a 700.000 lélekből a mezőgazdaságban csak mindössze 50.000 lélek talált magának helyet. A kereskedelemben körülbelül 60.000. A közszolgálati alkalmazottak és a szabadfoglalkozásúak kö70.000, a tőkések és nyugdíjasok kategóriájában pedig 160,000. Ez az utolsó adat azt mutatja, hogy az emberek nagy tömegének ugy a köz,mint a magánszolgálatbdl nyugdíjazással történt eltávolítása nyomán a magyar népességnek igen számottevő része az eltartottak között nyert elhelyezkedést. Még fájdalmasabb azután az, hogy mig a korábbi népszámlálások alkalmával a foglalkozási ágak között az existenciátlanok kategóriája egyáltalában nem szerepel, addig az 1930. évi népszámlálás 80.000 olyan lelket mutatott ki,, akinek a népszámlálás időpontjában semmi néven nevezendő existenciája nem volt. Ha meg arra hivom fel a közfigyelmet, hogy a magyar ipari termelés ezidőszerint kivitelünk értékének 40 %-át jelenti, egy ujabb szempottal egészítettem ki azokat az érveket, amelyek az iparosítás, mint gazdasági irány jogosságát és egyedül helytálló voltat igazolják. HETI ESEMÉNYEK Meghaló keretek között folyt le a huszonhatosok ezredemlékünnepe F. hó 18-án, vasárnap tartotta a volt cs. és kir. 26. gyalogezred, Esztergom volt háziezrede ezredemlékünnepét amelyen szép számmal jelentek meg a régi bajtársak, a dicső ezred volt tagjai és barátai, Tlaskal Lajos ny. tábornokkal az élükön, aki az ezrednek rajongásig szeretett, hős parancsnoka volt. Az ünnepség délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődött, amelyet Lakáts Dezső tápi (Győr megye) plébános, volt fr

ezredlelkész tartott és ugyancsak Ő mondota a könnyekig megható szentbeszédet is. 11 órakor leventezenekarral az élen hosszú sorban a hősök emlékéhez vonultak a bajtársak. Az ünnepséget Hajnali Kálmán vezetésével a Turista Dalárda nyitotta meg a Hiszekeggyel. Utána dr. EtterJenő mondott ünnepi beszédet, melyet a Dalárda szépen előadott énnekszáma követett. Ezután következett a koszorúk elhelyezése, amely aktus alatt a leventezenekar „Ich hatte einen Kameraden" cimű régi katonadalt játszott, melynek megható dallama és szövege nem egy öreg harcos szemébe csalta a visszaemlékezés fájó és a bajtársi érzéstől áthatott könynyeit. Koszorút helyezett az emlékműre Tlaskal Lajos tábornok a 26-os bajtársak, Gyürke Dezső ny. ezredes Borotha tábornok, az ezrednek Wienben élő volt ezredparancsnoka nevében, s többen kik koszorúval vagy virággal áldoztak a hozzátartozóik dicső emlékének. Ezt Lukáts Dezső BELFÖLD Budapesten tartják a 10-ik Nemzetközi Homoeopata kongresszust. — Eckhardt a kisgazdapárt országos választmányi ülésén ismét élesen támadta Gömbös miniszterelnököt. — Kénys sernyugdíjazták Hajdúvármegye tiszti főorvosát. — Megnyitották a pálvölgyi cseppkőbarlangot. Szénsavas gyógyforrásra bukkantak Balatonkenesén. — A diósgyőri várkastélyt összeomlás fenyegeti. — Tízszer annyi bort szállítottunk júniusban Ausztriába mint tavaly. — Béer tűzoltó jött össze a gyöngyösi kongresszuson. — Rekord idegenforgalmat hozott Budapestnek az idei Szent István hát. —A főiskolai világbajnokságokban a magyarok kerültek első helyre. — R'ökk Marika filmsztár gyönyörű villát vásárolt Budán. -—Erősen csökkent a magyar vaj kivitel. — Mozi lesz, minden 3000 lakosú községben. — Hétfőn megszűnt az építőipari sztrájk. — A reformátusok Szent István napjának törvénybeiktatását kérik. — Hitler üdvözölte a kormányzót a nemzeti ünnep alkalmából. — Meghalt Kner Izidor, a hires gyomai nyomdász. — A csehek megtiltották a „János vitéz" előadását Érsekújvár jubiláris ünnepén. — Feltárják Székesfehérvárott az árpádházi királyok temetőjét. — Rét magán-pilota iskola nyilt Budapesten. — Magyart Imre cigányprímás Signum laudist kapott. KÜLFÖLD Nem sikerült a megegyezés a párisi három nagyhatalmi tanácskozáson az olasz—abesszin kérdésben. — Megkezdődtek Pöstyén környékén a cseh hadgyakorlatok, — bezáratták az olasz árútőzsdéket. — Zárt zsidó kulturszövetséget rendelt el a német progagandaminiszter. — Anglia nem szállít szenet Olaszországnak. — Leégett a berlini rádiókiállítás. — Szeptember közepén megszólalnak az olasz ágyúk Abeszsziniában. — A belgrádi biróság hétnapi fogházra Ítélte a vegliai rk. püspököt. — Vallási zavargások voltak Romániában 24 halottal. — György angol király közbelép a békéért. — Fel akarták robbantani a buenos airesi tartomány képviselőhá • zát. — Ausztria megszakította a sportérintkezést Németországgal. — Kommunista zavargások vannak Amsterdamban. — Nem vállalja az argentiniai külügyminiszter a Népszövetség elnöki tisztét. — Albániában helyreállt a teljes rend és nyugalom. — Törökország közvetít Jugoszlávia és a szovjet között. — Kétmillió embert tett hajléktalanná a nagy kinai árviz. — Teljesen átszervezik a japán hadsereget. — A királypárti mozgalom erősödik Görögországban. — Anglia elakarja zárni a suezi csatornát. — A berlini földalatti vasút alagút ja beomlott. 24 halott. — Olcsóbb lett 12 százalékkal az élet Franciaországban. — Galli Curci, a hires amerikai koloratur énekesnő visszanyerte hangját.