Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-20 / 6.szám

ÖTVENHATODIK EVF. 6. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. JANUÁR 20 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Politikai programképződések A mindennapi élet zűrzavarában a politika lecsúszott az elvi magasságokból. Régi panasz, hogy sok ember szavaz oda, ahol megfizetik. Valamivel, bár nem sokkal emelkedettebb felfogás oda szavazni, ahonnan nem egy ember saját zsebe duzzad meg egy kissé, hanem közintézmények létesülnek; útcsinálás, kórházépítés, kaszárnyák létesítése volt a régi politikai agitációnak szóvirága egy-egy város számára. A miniszterek nem szoktak megbukni, sem a miniszterek pártfogoltjai, mert ezekről elhitték, hogy meg is tudják tenni, amit ígértek. Egyre jobban előtérbe kerültek a konkrét célok és háttérbe szorultak az elvont elvek. A pártok programjában szerepelt katonakérdés, földkérdés, adó, ipartátnogatás, papok segélyezése, művészetek, színházak, de nem úgy, mint kultúrpolitikai, gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai stb. elvek, hanem mint bizonyos juttatások, kegyes adományozások, amelynek fejében a gazdák, iparosok, tanárok, lelkészek stb. támogatását lehet megszerezni. Az egy ember, az egy város boldogításain túl ezentúl inkább egy-egy egész társadalmi rétegre feküdtak rá a pártok és kormányok és kezdtek kialakulni a munkáspárt, kisgazdapárt, az a párt, amelyben a papok játszák a legnagyobb szerepet, vagy másikban a bankok, harmadikban a tisztviselő osztály. Voltak közöttük önzetlen törekvések is, de ezek sem tudtak felülemelkedni a középületek építkezésén, meg a vasutvonalak bevezetésén. A pártok programja akár úgy képződhetett, hogy új pártok elolvassák a régiek követelését és hozzáadtak még egyet. A programok megkétszereződtek és elülről kezdődött a licitálás. Végül már minden párt követelt mindent. Mindegyik elismerte a munkás, a napszámos nyomorult helyzetét és igért neki valamit. Elismerte az ipar meg a kereskedelem szorultságát és ennek is ígért valamit. Hasonlóképen elismerték mindenkinek minden baját, megigértek rá minden orvosságot és egyformán maradt minden a régiben. A programjuk címei így hangzanak: Mit akar az X párt? Mit akar az Y párt ? — és így tovább. Anynyira egyformát akarnak és olyan jámbor egyezségben vannak, hogy a választónak majdnem mindegy, hogy melyiket írja alá. Amikor az egyik sváb falunak polgárai tömegesen léptek be 1918-ban a szocialista-kommunista pártba, nagyon megbántódtak, amiért szidást kaptak érté. Elővették a papirost és nagy büszkén mutogatták, hogy minden pontban csak jót akarnak ők. Be kellett vallani, hogy nem is olyan nagyon vétkeztek az aláírásukkal. Nem ez, hanem a tudatlanságuk és tájékozatlanságuk volt a legnagyobb hibájuk. Aláírták azokat a pontokat, amelyekben kevesebb adórendszert, olcsóbb kamatot, több jogot ígértek nekik, de eszükbe sem jutott aláírni azokat az elveket, amelyek a háttérben settenkedtek. A tisztán katholikus körökben voltak már próbálkozások, hogy elvi alapokra fektessék le a magyar politikát. Többszörös kísérlet történt a politikai reverzálisok bevezetésére. Ugy gondolják, mindegy hogy ki melyik pártban van, hanem az a fontos, hogy ki hogyan gondolkodik. Legélesebben a házasság kérdésében játszott az nagy szerepet. Régtől fogva világos volt, hogy reformra szorul a magyar házasságjog. A kérdés azonban az, hogy szentség felvevése-e, vagy üzletkötés-e a házasság. A jobb katolikusok csak olyan képviselőt akartak, akik szentséget látnak a házasságban és védeni akarják a felbonthatatlanságot. Erről kértek írásbeli nyilatkozatot a jelöltektől, hogy váltó gyanánt mutathassák be nekik, ha arra kerül a sor. Így tettek a jobb katolikusok már ezelőtt is, ma pedig az okosabb emberek mindenben az elvet nézik. Nem kíváncsiak sem a sójövedelemre, sem a városfejlesztésre, sem az autóutakra, hanem annál jobbnak és becsületesebbnek tartanak egyegy programot, minél több elv mellett szegezi le magát és minél kevesebb a határozott, konkrét igéret. A keresztény pártot vagy a kommunista pártot nem az különbözteti meg, hogy ki hány vasutat épit, hány gyárat, hány farmot létesít stb., hanem az elvek választják el őket egymástól. Más és más ugyanis az elvük arról, hogy mi az ember, mi a család, mi a haza, mi az Isten! A kereszténypárt és a régi liberális pártok közt is épen az volt a különbség: az elv, meg az elv az egyes kérdésekben. A liberális politika rengeteget igért és rengeteget cselekedett és mégsem az igazi közjó, hanem a helyébe feltolt egyének jóléte látta az igazi hasznát. Kevesen boldogultak és sokan lettek szerencsétlenné az óriási technikai haladás ellenére is. A liberális szabad verseny kétségkívül több gyárat stb. alkotott, mint a kötött gazdálkodás tehette volna, de egyúttal sok boldogtalanságot, keserűséget is okozott. Ezért fordult az elvek felé a világ figyelme. A katolikus ember ma már a politikában nem azt keresi, hogy melyik párt ígéri, követeli ezt, vagy azt, hanem hogy milyen elvek alapján akarja megvalósítani a programmját. A keresztény politika ezért csakis elvi politika lehet. Az Ígéretek pontjai helyett az elvi megállapításokra, az úgynevezett politikai hitvallásokra kell helyezni a legnagyo'bb súlyt, fiat elv a program inban nagyobb eligazítást jelent, mint száz igéretpont. A pontok megvalósítására nincs is más garancia, mint az elvi részlet. Dr. M. L. Eibalt görögkeleti szerb egyház községek vagyonáról A zombori görök keleti szerb és a balázsfalvai görögkeleti román tanítóképzők többet ártottak Magyarországnak, mint az összes osztrák tábornokok együttvéve, mert melegágyai voltak a pánszláv és dákoromán progagandának. Általában a görögkeleti szerb egyház sohasem igyekezett a magyar állameszme mellett tüntetni és állandóan kétszínű játékot folytatott a múltban, hogy elősegítse a magyarországi szerbek nemzeti törekvéseit. Sajnos, nem eléggé ment át a köztudatba, hogy a magyarországi szerbek kevés kivétellel, akik még az Árpádok alatt és később jöttek át és szivárogtak a Duna alsó folyása alól északra, így például Kevevára (Kovin), lakosai át lettek telepítve Csepel szigetére, Ráckevére (az egész falu). A beözönlés azonban I. Lipót idejére esik, amikor 1690-ben 40.000 család jött — menekülve a török elől. Ez a tömeg a nagy ijedtségében nem állt meg az Aldunánál és a Szávánál, hanem elkalandoztak egészen a Duna felső folyásáig és Győr, Komárom, Esztergom, Szentendre, Buda környékén telepedtek le. Csak erőhatalommal lehetett egy részét visszavinni a határőrvidékre, mert Bécs elgondolása az volt, hogy az amúgyis a török hódoltság után gyér lakosságú Bánát és Bácska védelmére fogja felhasználni a Csernovics Arzén vezérlete alatt beözönlött balkáni társaságot. Ez az invitálása I. Lipótnak azonban csak ideiglenes jellegű volt, hiszen 1690 augusztus hó 21-éről kelt császári pátensben ígéretet tesz, hogy eredeti birtokaikat, ha majd vissza fogják szerezni, megerősíti és be fogja őket iktatni. Ez a pátens biztosította az önkormányzatot, az ó-naptár használatát, az egyházi önállóságot és megvetette alapját annak, hogy az ideiglenesen idevetődött szerbek állam akartak lenni az államban és az egyházi autonómia keretén belül állandóan a magyar államegység ellen izgattak. Az egyház igen jó kapocs volt a szétszórt szerbek között, összetartotta őket és jóllehet nem tértek vissza régi hazájukba, a Bácska és Bánát ősi magyar földjén álmodoztak az önálló szerb vajdaság megteremtéséről. Önálló szerb Vajdaság! ez a chimera többször megcsillant a szemek előtt. .. önkormányzati jogot követeltek és ez a szabadságharc leverése után ideig-óráig sikerült is a szerbeknek. Itt is az önálló (autokefal) egyháztartomány szervezete szerint öszszehivott nemzet-egyházi kongreszszusukon harcoltak az Önkormányzat elnyeréséért és hogy ennyire HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Tárgyalások folynak a kormánynyal a felsőház jogkörének kiterjesztésére. — Jászberény választókerülete dr. Antal Istvánt kérte fel képviselőjelöltnek. — Készül a nőtlenségi és gyermektelenségi adó tervezete. — A főváros erdősíteni akarja a pesti oldalt is. — Júniusra elkészül az uj budai vízmű. — Ezer vagon nád kerülhet kivitelre. — Chikán Béla pesterzsébeti polgármester fegyelmije felmentéssel végződött. — Sipőcz főpolgármester 518 kötetet ajándékozott a fővárosi könyvtárnak. — Kilenc millió pengővel kevesebb adó folyt be a fővárosban, mint az előző évben. — Gyöngyös ez évben ünnepli fennállásának 600 éves fordulóját. — Alpár Gitta válik férjétől. — Bét rab megszökött a Markó fogházból. — Hevesi Simon főrabbi kihallgatáson volt a pápánál és Mussolininál. — Modernizálták a budapesti földalatti villamos 625 000 pengővel. — Megindult & jégzajlás a Dunán.— Négyezer pengő jutalmat kaptak a bankrablókat elfogó detektívek. — Felállítják Budán a görögkeleti plébániát. — Hatvan millió darab baromfit exportált Kecskemét és Nagykőrös. — Barminc új templom épült a fehérvári egyházmegyében. — Nyolcvan tagból fog állani a budapesti szovjet-követség. — Magánkliringes rendszert ajánl Magyarországnak a külföld. KÜLFÖLD Alice toscanai nagyhercegnő meghalt. — Diáksztrájk van Erdélyben és Romániában. — Jáva két tűzhányója ismét működik. — Két milliárd értékben ezüstpénzt veret Románia. — Flandin és Laval fran cia miniszterek Londonba utaznak. — Mussolini átvette a gyarmatügyi minisztérium vezetését. — A lengyel szenátus elfogadta az alkotmányreformot. — Benes nem ellenzi többé a Habsburgok visszatérését. — A német biztosítók három milliós kölcsönt adnak a Saar-vidéknek. — Ena spanyol királyné nem vett részt leányának római esküvő jén. — Trockij zendülésre lázítja az oroszokat. — 40 millió schillinges kölcsönről tárgyal Bécs vá rosa. — Mussolini Olaszországba hívja a népszövetségi tanácsot. — Sortüzet adtak le Mexikóban. — Benes és Titulescu Rómába utaznak — Byrd óriási széntelepeket fedezett fél a déli sarkon. — Oroszországban a nagy hófúvások miatt megakadt a forgalom. — Ismét reng a föld Márvány-tenger partján. — Anglia hozzájárul a római egyezményhez. — 2900O templomot csuktak be Oroszországban. — A német munkanélküliek száma négymillióval emelkedett. — Alfonz spanyol exkirály elzálogosítja a koronagyémántokat. — Anglia 70 személyes óriásrepülőgépet épit. — Titu lescut meghívták előadás tartásár a. Argentínába. — Megszűnt a bankit ok Olaszországban.