Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-27 / 50.szám

ÖTERfMc/IDfkF ÖTVENHATODIK ÉVF. 50. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. JUNIUS 29 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A városházi toronyóra Városházunk kis barokk tor­nya országos viszonylatban is gyönyörű alkotás. Éz a kis to­'rony 150—180 éves fennállása óta mindig kívánkozott egy óra után, amely mélyhangú ünne­pélyes ütésével az előkelő régi kisvárosok hangulatát adja meg a város főterének. Hogy hiány­zott 150 év alatt, bizonyára sokan észrevették, de azért senki sem tett semmit, hogy a toronynak órája is legyen. És ime mi történt. Körüiáll­ványozva a kis torony, Kósik Ferenc polgártársunk a városi mérnök felügyelete mellett nagy gonddal véseti ki a toronyban az óralapok helyét és Király Mór egy jeles szegedi specia­lista órással nagy izgalo.nmal készül arra, hogy a napokban felszereljek az órát gyönyörű, fényesen világító üveg számla­pokkal és messze halló kongó ütőszerekkel, amely a west­minsteri apátság órája ünnepé­lyes ütésének hasonmásátfogja leadni. A berendezés egyes ré­szei már itt is vannak és lehet, hogy a közeli napokban az egész mű készen lesz, nagy gyönyörűségére a város közön­ségének és látványosságára az ideözönlő sok-sok ezer idegen­nek. Városunk nemes Ízlésű pol­gármesterének érdeme az óra létesítésének gondolata. 0 ve­tette fel az eszmét és ő gon­doskodik a fedezetről és pedig társadalmi adakozás révén, mi­után ilyen kiadást a város túl­terhelt költségvetésébe felvenni nem lehet. Ahol csak szóba került a vá­ros polgármesterének ez a szép gondolata, dacára a nagy kia­dásnak — hiszen az óramű 2400 pengőbe kerül —, azt mindenütt nagy tetszéssel fo­gadták. A mi közönségünk egy te­kintélyes része, bármily nehé^z is legyen ez, minden szép gon­dolatért áldozatkész, de külö­nösen meglepő az a jóindulat, amellyel közönségünk ennek a látványos berendezésnek gon­dolalát és kivitelét fogadta. A város polgármestere né­hány gyűjtőívet hozott forga­lomba, amelyekkel a gyűjtést megindította. De ezen gyűjtő­iven kivül befizethető a cél megjelölésévé! bármily kis ado­mány akár a város pénztárába, akár bármelyik pénzintézethez. Örömmel értesülünk, hogy a kezdő lépésekre is szép ado­mányok vannak beígérve. Csak maga a városi tisztikar 300 pengőt vállalt magára. És Ki­rály Mór önként felajánlotta, hogy a megrendelt három ol­dalra szóló világító számlapon kivül minden ráfizetés nélkül készít egy negyedik világító la­pot a városi udvar felé és ő ezzel a komoly értéktöbblettel kivánja szolgálni a szép mű kivitelét. Valóban nemes csele­kedet tőle, de hát ilyennek is ismertük mi mindig Király pol­gártársunkat. És ezen felbuzdulva, mi is felhívjuk közönségünk figyel­mét erre a mozgalomra s egy­ben adakozásra. Ne mondja senki, hogy ez felesleges, ak­kor, amikor 15 éves áldozatos munka után elértük, hogy van olyan vasárnap, amikor 8 — !0 ezer idegen fordul meg váro­sunkban, akkor az ilyen látvá­nyossági berendezések nagyon emelik a város idegenforgal­mát, ami pedig a mi életünk­ben óriási horderejű. Különö­sen azok nagyobbmérvű áldo­zatkészségét kérjük, akiknek az idegeníorgalom üzletet jelent. A legnagyobb örömmel üd­vözöljük a polgármester akció­ját és nem kételkedünk benne, hogy senki sem fog elzárkózni az adakozás elől. Ne felejtsük el, hogy most az a polgármes­ter kér tőlünk szerény adako­zást a város javára, aki min­denkinek, aki hozzáfordul — ha csak lehet — teljesíti a ké­rését. És bármily terhesek legye­nek ezek a talán sűrűn meg­ismétlődő adományok, ne fe­lejtsük el azt sem, hogy nagy­gyá csak áldozatok révén lehet lenni. Ma már ott vagyunk, hogy Esztergom a Csonka-Ma­gyarországnak kulturális vit­rinje. Akkor, amikor az ország mi­niszterelnöke 300.000 pengőt ad a régi vár emlékeinek fel­tárására, akkor legyünk mi is áldozatosak és emelje társa­dalmi büszkeségünket és ösz­szetartozandóságunkat áldozat­készségünk olyan célra, amely vitán kivül nagyban fogja emel­ni Esztergom történelmi han­gulatát. Zsúfolt terem, előkelő közönség je­lenlétében nyilt meg a harmadik katolikus nyári egyetem • Vasárnap, f. hó 23-án kezdődött az idei, sorrendben a harmadik ka­tolikus nyári egyetem előadássoro­zata. Délelőtt misét mondott a ba­zilikában Lepold Antal dr. prelátus­kanonok, melyen az előadók és a hallgatók vettek részt igen nagy számban. Délután az ünnepélyes megnyi­tásra zsúfolásig megtelt a tanitó­képzőintézet díszterme, az előkelő közönség soraiban ott láttuk Ma­chovich Gyula dr., Drahos János dr., Fehér Gyula dr., Csárszky István dr., Meszlényi Zoltán dr., Török Mi­hály dr., Kiss Károly dr. prelátus­kanonokokat, Túri Béla dr. ország­gyűlési képviselőt, Radocsay László dr. főispánt, Frey Vilmos dr. alispánt, Glatz Gyula polgármestert, vitéz Szivós-Waldvogel József és vitéz Borókay Rudolf nyug. tábornokokat, Dsida Ottó dr. kir. tanker. főigaz­gatót, dr. Divéky Istán megyei fő­ügyészt, Gróh József dr. bankigaz­gatót, a tanintézetek igazgatóit és tanárait, Schmidt Sándor dr. bánya­ügyi főtanácsost, Brenner Antal dr. főjegyzőt és sokakat városunk elő­kelő társadalmából, f Öt órakor vonult be Serédi Jusz­tinián bíboros-hercegprímás kisére­tével és elfoglalta helyét az elnöki asztalnál, ahol Hóman Bálint kép­viseletében Madarász István dr. mi­niszteri tanácsos, Kenyeres Balázs dr., a Pázmány egyetem rektora, Szegfű Gyula dr. egyetemi tanár és Lepold Antal dr. prelátus-kanonok foglaltak helyet. A himnusz után Serédi Jusztinián biboros-érsek mondotta el bevezető beszédét. Üdvözölte a kultuszminiszter kép­viselőjét, az egyetem rektorát, az előadókat, a főkáptalan tagjait, a megye, város, a tanintézetek képvi­selőit, a hallgatókat. Köszönetét fe­jezte ki Szegfű Gyulának és főkép Lepold Antalnak, akik a nyári egye­temek szervezési munkálatait oly kiválóan intézik. Vázolta az idei előadások tárgyát,hangsúlyozta, hogy az előadások katolikus szellemben történnek, az Egyház elveinek meg­világításában boncolják az állam­elméletek formáit és a velük kap­csolatos problémákat. — Nem akarunk politizálni — mondotta — egyik állam belső ügyeit sem akarjuk megzavarni, vagy beleavatkozni. A különböző államformák elméleteit akarjuk meg­fejteni tudományos és katolikus ala­pon. Beszéde végén áldását adta a nyári egyetem hallgatóinak. Kenyeres Balázs dr. a Pázmány Egyetem ezévi rektora kijelenti, hogy örömmel jött Esztergomba, hogy itt képviselje a háromszázéves, egyetemet, mely valóra váltotta a hercegprímás elgondolását, a magyar egyetem ma már az elsők között van. — Nagyon boldog vagyok — mon­dotta. — Lefelé hajló életem, tanári működésem utolsó évében örvende­tes emlékeket viszek magammal. Nekem adta meg a sors, hogy az egyetem jótevőinek megköszönjem jótéteményeiket, köszönetet mondjak a bíboros-hercegprímásnak, hogy élére állt az egyetem barátok szö­vetségének, hogy felszentelte az új zászlót és áldását adta egyetemünkre, örülök, hogy ebben a városban meg­jelenhettem. Itt is egy gócpontja van Pázmány szellemének, mely biz­tositéka szegény hazánk jobb jövő­jének. A nagysikerű szép beszéd után Lepold Antal dr. emelkedett szó­lásra. A nagytudású kanonok gyö­nyörű szavakkal mutatott rá a nyári egyetem céljára és az egyetem ki­fejlődésére. — Négy évvel ezelőtt vetette fel — mondotta a prelátus — a nyári egyetem gondolatát Szegfű Gyula dr., aki észrevette a katolikus intel­lektuellek együttgondolkodásának a hiányát. Ezt a gondolatot a herceg­prímás magáévá tette és az egye­tem tanári karának közreműködésé­vel 1933-ban megvalósult az első nyári szabadegyetem 200 hallgató­val. Azóta ez az intézmény gyö­nyörűen fejlődik, azért elhatározták, hogy állandósítják, még pedig Esz­tergomban. Ennek a városnak cso­dálatos varázsa, rádió aktivitása van, nagy történelmi múlttal rendelkezik, levegőjének akusztikájában a ma­gyar mult muzsikál. Azután szóllott röviden az ezévi programról, hang­súlyozva, hogy ma, amikor apoka­liptikus változásoknak vagyunk tanúi mindenki eligazítást vár. Ezért volt nagyszerű a gondolat és ezért hisz­szük, hogy a hallgatóság megérti a mi szándékunkat... A pápai himnusz eléneklése után a megnyitó ünnepség befejeződött. Miközben a képző dísztermében komoly szavak röpködtek a levegő­ben, kint dús cseppekben hullott az égi áldás ... (p. I) Értesítés. Középiskolások, képző­sök és középiskolába menő elemit végzett tanulók számára hathetes nyári német tanfolyamot tartok jú­lius 1-től augusztus 15-ig. Német társalgás és a nyelvtannak könnyed, játékszerű elsajátítása, hetenkint há­romszori másfél másfél órában. Ta­nítás nem, kor és előképzettség sze­I rinti csoportokban. Tandíj az egész tanfolyamra 10, pengő. Hornomé SzkalKa Anna. Úri-utca 4. Ingyen rendelés a szegény tü­dőbetegeknek. A Tüdőbeteggon­dozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) j minden hétfőn és pénteken d. u. 16—7 óráig ingyen rendel a szegény \ tüdőbe tegekneknek.

Next

/
Thumbnails
Contents