Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-23 / 49.szám

2 ESZTERGOM It VIDÉKE 1936. Junius 23 mindenesetre bíztató reménységgel — fegyvereket kell kovácsolnunk alkotmányunk, katolicizmusunk, integritásunk védelmére. A ránk következő három hét magasívelésű célkitűzése ezeket a gondolatot keltette lelkünkben és ilyen lelkülettel kopogtatunk az idei Katolikus Nyári Egyetem kapuján. „Isten hozott !"-tal köszöntjük az illusztris előadókat és a lelkes hallgatókat. Köszöntjük a vezéreket a katedrán és a tanulnivágyókat a padsorokban. Az „öreg diákok" tanulni vágyó lélekkel jönnek az apai házba, mert „szomjúhozzák az igazságot." Adja Isten, hogy mint apostolok térjenek vissza otthonukba: a katedrára, a hivatalba és az egyesületekbe, a családi szentélybe és a közélet porondjára! A három hét tanulását bevezető röpke Veni Sancte után a hosszú élet munkás Te Deum-át akarjuk énekelni! Dr. Horváth Detre Tanévvégi reflexiók A sokat emlegetett középiskolák reformja már e tanév elején indult megvalósulása felé. Az iskolák egységesítése," az ifjúságnak intenzivebb nemzeti és állampolgárságra való nevelése, jellemképzése, végül szelektálása képezték az újítás anyagát. Az egységesítés magasabb kultúrpolitika lévén, illetéktelennek tartom magam annak elbírálására, nem képezi értekezésem tárgyát. Csak egy zavaros momentumára utalok: ha az egyik tanintézetben, mint rendkívüli tantárgy, az angol nyelv tanítása a kötelező, a másikban a francia, a harmadikban az olasz; miként léphet át a diák zökkenés nélkül egyik intézetből a másikba, ha őt erre életkörülményei rákényszerítik. Az ifjúságnak intenzivebb nemzeti neveléséről már egyik mult cikkemben elmondtam véleményemet. Állampolgárságra való neveléséről pedig e lap legközelebbi számában óhajtok értekezni. Jellemképzését illetően alábbiakban számolok be. Ez egyike a legnehezebb nevelési problémáknak. Maga az iskola meg sem tudja oldani e kényes kérdést. Feifétlen szüksége van a szülőház odaadó támogatására. Hiába épit az iskola, ha a szülőház rombol. E tényt már a spártaiak korán ismerték fel, amiért a gyermek nevelését már hét éves korától maga az állam vette át. Az ifjúnak mindenekelőtt a saját otthonában a legszentebb családi életet kell látnia; itt nyeri el a jellemképzés alapvető impresszióit, lévén a példaadás a leghathatósabb nevelési eszköz. Ez felvillanyozza, megrezegteti felfogó képességeit, fel figyel, recipiál és — disztingvál. Természetes, az ifjú passzivitása még nem vezet célhoz, cselekednie kell. Tetteiben nyilvánul meg, tükröződik vissza az elnyert benyomások hatása, tiisz még játékaiban is ismerszik meg hajlama, jellemének csirája. A szülő, mint kertész, rekognoszkálja a fejlődésbe indított fiatal hajtások minőségét, ha kell, gyomlálja, nyesegeti, oltja és nemesíti azokat. E munkálatok folytatódnak az iskolában. Itt a tanár a kertész. A jellem reprezentánsa. Az ifjú, mint kitűnő pszichiáter, éber szemmel bírálja a tanár minden ténykedését; Ítélkezik gáncsoskodásán és dicsérésén, igazságosztásán a jutalmazásban és büntetésben. Bő anyag erősíti az ifjú jellemképzését, ha az iskola szóban és írásban, szemléltető filmek leperegtetésében, színdarabok általi megrögzitésében az ifjú lelki szeme elé varázsolja ama dicső és nagy személyiségek életképét, akik akár az óvagy újtestamentum, a világvagy a nemzeti történelem szerint kiváló jellemük révén előbbre vitték az emberiség sorsát, halhatatlanul megörökíttettek. E szellemóriások jellemének boncolgatásával, elemzésével megtermékenyítik az ifjú szivét és lelkét. Azonban nem elégedhetik meg az iskola csupán szemléltetési oktatással ; az ifjúnak tevékenységével bizonyítania kell, az elhintett magok termékeny talajra hullottak-e. Erről meggyőződik az iskola az ifjúnak magatartásában a tanárok, a tanulótársak, a társadalommal szemben, a reábízott feladatok, kötelezettségek teljesítésében, illetőleg végrehajtásában. Tagadhatatlan, legbeváltabbjellemképző nevelési módszer a cserkészet kívánatos, hogy minden egyes ifjú esküdjön fel annak zászlajára. A szelekció bevezetése nem szerencsés intézkedés. Tulajdonképpeni célja: csak a kiváló diák előtt nyíljanak meg az egyetem kapui. Már pedig a gyakorlati élet arról tanúskodik, számos szobor hirdeti az oly férfiak zsenialitását, akik bizony a középiskolában rosszul tanultak. A nagy Amerikában, meg a kis Svájcban matúra nélkül is, csupán intelligencia vizsga alapján, bizonyos fakultásra bejuthat az ifjú az egyetemre. De ha már szelektálni kell, történjék ez már a középiskola ötödik osztályában. Persze, ideális intézkedés az elgondolásom. Tudniillik: csak huszonöt százaléka az ifjúságnak áldatott meg azzal a tehetséggel, hogy az összes tantárgyakat érti meg egyformán, hetvenöt százaléka a matematika, vagy a természettudomány, vagy a nyelvi körcsoport iránt hajlik, azt kedveli és tanulja meg szívesen. E differenciálódás már az ötödikben nyivánul meg. Innen kezdve képeztessék ki az ifjú az általa megválasztott tárgycsoportban, az általános műveltséget célzó tudományból nyerje csak a minimális penzumot. Ilymódon minden egyes diák jeles felkészültséggel kerülne az egyetemre, ezt kitűnően elvégezve, helyét az életben kiválóan állana meg. Ss. S. A kurzus vezetője : Zichy Rafaelné grófné és Somssich Eszter grófnő. Ügyvezetője Sprenger Mária Mercedes dr. Előadói: Zichy Rafaelné grófné, Somssich Eszter grófnő, Farkas Éva dr., Haranginé Boros Vilma dr., Névelős Gyula dr., Pataki Mária dr., Sprenger Mária Mercedes dr., Stettner Amália, Svahalay Ilona. Amikor örömmel üdvözöljük a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetségét azon alkalomból, hogy városunkban tartja III. nyári kurzusát, tisztelettel kérjük már előre is a kurzus vezetőségét, hogy kurzusait, úgy mint a Kat. Nyári Egyetem, állandóan városunkban tartsa. Nagy repülóünnepség Esztergomban a helybeli 1B0VER0 repülőnapja alkalmával Érdekes vendégei voltak városunknak kedden, f. hó 18-án délután. Nem volt ünnepélyes fogadtatás, csupán a MOVERO vezetősége, Madaras Aurél plébános, Philipp József ügyvezető, Bodnár László titkár és Fekets Sándor repülő-oktató várták az autóval érkező vendégeket. A vendégek, akik itt jártak, talán ismeretlenek városunk közönsége előtt, de épen a MOVERO az, amely gondoskodik arról, hogy mi esztergomiak is megismerjük és megszeressük őket vendégszereplésük alkalmával. A levegő magyar „huszár jairór van szó, motoros és vitorlázó kiválóságainkról. Azokról, akik életük legnagyobb részét a levegőben töltik, akik a levegő szerelmesei, akik minden erejükkel azon fáradoznak, hogy mi magyarok, akik a világháborúban lovon hervadhatatlan sikereket arattunk, most a levegőben se maradjunk el s Trianon adta nyomorúságunk lehetőségei szerint is az elsők között lehessünk. Gaál Elek, a Műegyetemi Sportrepülők elnöke, Szegedi József, Galamb Endre és Rabik Ernő mérnökpilóták voltak azok, akik meglátogatták városunkat, hogy helyszíni szemlét tartsanak az augusztus havi nagy repülőesemények színhelyén, a tábori repülőterepen. Az esztergomi repülők izgatottan várták a megállapításokat, mert ettől függött, hogy motorosaink leszállhatnak-e nálunk, vagy csak a levegőben gyönyörködhetünk majd büszke gépmadaraink műrepüléseiben és anélkül, hogy végigsimogathattuk volna remek kisgépeinket, visszatértek volna Budapestre. A terepszemle eredménye meglepő volt. Szegedi mérnök kezét összecsapva felkiáltott: — Uraim, hogy lehet, hogy ez a repülőterep ennyire elhanyagolt, egy kis áldozattal itt ideális repülőteret lehetne létesíteni. Képzeljétek el, — folytatta — ha most a pünkösdi körrepüléssel kapcsolatban Esztergomot is programba lehetett volna venni... Nem kell sok, egy kis áldozat és Esztergom jelentős állomása lehet a magyar repülésnek. — Most jön Budapestre július hó elején egy 15—20 gépből álló an-' gol csoport, mely szintén szívesen látogatott volna Esztergomba. A téren azonban elkeriilhetlen a planirozás. Illetékes helyeken ezen még csak gondolkodni sem kellene, hogy 2—3 száz pengőből megoldható a probléma és azontúl, hogy ezzel a magyar repülés ügyét szolgálná a város, idegenforgalmi szempontból is sokat jelentene A MOVERO jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy azt saját költségén elkészíthesse, támogatásra szorul. A kérdés elintézését illetékesekre bizzuk. Ezek után nincs akadálya annak, hogy augusztus elején a motoros repülőnapot megrendezhessék. A műegyetemisták hajlandók 5—6 „Gerléivel lejönni és a szebbnél-szebb „looping", „taucher" és „immelman" fordulatokban gyönyörködtetni minket. A repülőnap sikere a város közönségén múlik. Figyelmébe ajánljuk a gyönyörű programmot mindazoknak, akiket érdekel a magyar repülés ügye, akikben magyar sziv dobog. Pilótáink megérdemlik a támogatást, a repülőnap sok áldozatott kíván, hisz csak üzemköltségként 1500 liter benzin fedezésére lesz szükség. A vendégek a szemle után bejöttek a városba, megtekintették az ásatásokat, majd este 8 órakor visztértek Budapestre. Tanhäuser a tatai Eszterházy-parkban ww»nMiiinnHi»nm Kat. Nőegyesületek kurzusa városunkban A Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége I. és II. nyári kurzusát a Balaton mellett tartotta meg, ezidén azonban úgy határoztak, hogy a III. nyári kurzust Esztergomban fogják megtartani. Az előadások tárgyköre a Katolikus Akció jövő munkaéve célkitűzésének értelmében : Krisztus és a gyermek, — A gyermek és család, — Csecsemővédelem, — Magyar gyermekvédelmi törvény, — Vallásos gyermekvédelmi intézmények, — Kistestvér mozgalom, — Hogyan dolgozzunk együtt az iskolával és intézményekkel, — Gyermekszórakoztatás, — Gyermekirodalom, — Szent és kiváló gyermekek életrajza, — Egyesületi tájékoztató Magyarországról és külföldről, — Jövő évi munkaterv. Valami egészen csodálatos élmény-' ben volt része azoknak a kiválasztottaknak, akik részt vehettek a tatai park ezeregyéjszaka meséibe illő Tanhäuser előadásán. Vágner Richárd romantikus dalművének előadása bayreuti magaslatokban járt és Magyarország büszke lehet, hogy művészileg, zeneileg, előadásilag olyant produkált, ami Tatát a szabadtéri játékok trónusává avatta. A hatalmas nyitány szépségekben tobzódva vezetett el bennünket az első felvonás Vénusz barlangi jelenetéhez. Gyönyörű színharmóniák, a rózsaszínnek és a zöldnek költészete úsztak egy tüll függöny titokzatos homályán keresztül és mindebből élő sejtelemként emelkedett a vénuszbarlangi motívum a legtökéletesebb hangszeren, a zenekaron. A szerelmi témák, motívumok kavarognak a színen és a zenekarban, a vad hajszát lefojtott tónusú női kar zárja le. Majd felcsendül a harangszó és Tanhäuser visszavágyik a reális világba, szíve óhajtja a tiszta szerelmet. Erzsébet neve emeli ki őt a rózsaszínű pokolból. Pásztorsíp, nyáj, a zarándokok karának fennséges éneke a romantikus híd, mely bennünket elvezet a drámai cselekmény kezdetéhez. Megérkeznek a lovagok, előkelő vadásztársaságot látunk lipicai méneken, vadászsólymokkal, mintha csak egy szép álom ébredne életre. A lovagok magukkal viszik Tanhäusert és pereg a drámai cselekmény. Wartburgban, vagyunk végigérezzük Erzsébet halk szenvedését, vágyódását szive igazi lovagja után. Megkezdődik a dalnokverseny, díj: Erzsébet keze. Felvonulnak a dalnokok és megéneklik az igaz szerelmet. Tanhäuser nem tud uralkodni magán és dalol arról a szerelemről, amelyet Vénusz barlangjában tanult meg. Ezért bűnhődnie kell és zarándokútra kel Rómába a pápához, bűnbocsánatért. Elérkeztünk az utolsó felvonáshoz. Már leszállt az est. A szinen is éj van. Az esthajnal-csillag fent tündöklik az égen és az erdő sötét köpenyébe burkolódzva hallgatja Erzsébet panaszos, csodaszép imáját. Felhangzik a férfikórus, közelednek a zarándokok, de Tanhäuser nincs köztük, ő csak akkor kap bocsánatot, ő csak akkor énekelheti kiengesztelődött lelkülettel az Alleluját, ha egy elszáradt bot újra kirügyezik és újra meghozza az életet, a virágot. Erzsébet nem élheti túl ezt a nagy szenvedést és már nem találkozhatik többé Tanhäuserrel,