Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-23 / 49.szám

ESfllRGOfWYKKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 49. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP. 1935. JUNIUS 23 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. KÉRELEM a város fogattartó polgáraihoz! A szigeten, a Dunagőzhajózási Társaság hajóállomása mellett készen áll már az Országzászló alapja, azonban az Országzászlót addig felavatni nem lehet, amig az alap körül megfelelő terepet nem készítenek, ehez pedig sok töltés és kerti föld szükséges. Arra kérjük tehát a fogattartó polgártársainkat, hogy legalább két-két térés törmeléket, vagy kerti földet szíveskedjenek vinni az Országzászlóhoz. A törmelékföldet bárhonnan vihetik, a kerti földet azonban a város tulajdonát képező „csikós-kúti" kerti földbányából. A város vezetőségével történt megállapodás szerint a kerti földnek az Országzászlóhoz való szállítása vámmentes. A tervező ingyen tervezte a művészi Országzászló alapot, a kőfaragómester önköltségi áron mesterkedett, egyik kereskedő polgártársunk szép nemzeti zászlót ajándékozott, ingyen ajánlották fel a zászlórudat, ingyen a vasmunkát és ingyen a mázolást. Akik tehették, pénzadománnyal járultak a zászlóalap létesítéséhez. Mi gazdák — sajnos — nem vagyunk abban a helyzetben, hogy pénzt adományozhassunk, ezért olyan módon kell hozzájárulnunk a munkálatokhoz, amint azt a gazdasági helyzetünk megengedi, ügy érezzük, hogy a város minden polgárának valamikép ki kell vennie a részét az Országzászló felállításának munkájából, hogy az Országzászló mielőbb felavatható legyen. Mi gazdák úgy vehetjük ki részünket eme nemes mozgalomból, ha minél több térés földet viszünk az Országzászlóhoz. Nagyon kérjük tehát gazdatársainkat, hogy a nemes cél érdekében ne sajnálják az áldozatot. A hajóállomásnál le lesz téve egy ív. Felkérjük azon gazdatársainkat, akik szíveskednek földet szállítani az Országzászlóhoz, hogy szíveskedjenek aláírni az ívet, hogy azután újságba tehessük a névsort: kik voltak azok, akik önzetlenül a nemes munkából kivették a részüket. Ez az aláírás szolgál egyúttal a vámmentesség igazolására. Ha a megfelelő mennyiségű föld már ott lesz, akkor megtörténhetik a felavatás, hogy azután az Országzászló figyelmeztesse a szabad királyi város minden polgárát, párkányi magyar testvéreinket és mindazokat, akik az Országzászló előtt elmennek, vagy elhajóznak, hogy megcsonkításunkba nem nyugodhatunk bele: nem, nem, soha ! Esztergom, 1935. június 20. Hazafias üdvözlettel: Erős István Kiffer Ferenc városi képviselő. városi képviselő. Meszes Ferenc városi képviselő. Te Deum után Veni Sancte Az apró diákszivek elzengték a Te Deum-ot és azután bezárultak az intézetek kapui. Az elmúlt vasárnap hazaröppentek a leendő emberkék és ma: hazajönnek a meglett emberek . . . Haza, a magyar Sión tövébe, ahonnan kilencszáz évvel ezelőtt elindult István, a szent államférfi, elindult szent hévvel Adalbert, Gellért a pogány magyarok közé; ahova visszatért Asztrik apát Rómából a szent koronával és az apostoli kettős kereszttel. Erre a szent helyre jönnek ma Szent István és Szent Gellert magyarjai és három hét múlva innen indulnak haza, hogy otthon lelkes apostolai és elszánt harcosai legyenek ezeréves alkotmányunknak és a kétezeréves katolicizmusnak. Ezért nyilik meg újra a Katolikus Nyári Egyetem városunkban. Jönnek ide tudósok, akik szellemi kincseiket aprópénzre váltva, kamatokra helyezik ki; akik útjelző-táblákat állítanak fel a józan ész, a szárnyaló szellem, az igazságért rajongó lélek számára abban a végzetes útvesztőben, melyet az elmúlt századnak minden eszményit és lelkiséget az út sarába tipró liberalizmusa tákolt ö^-sze. Jönnek a meggyőződés es a meggyőzni akarás szent tüzével, de főképpen a megdönthetetlen igazság ragyogó fegyverzetével, hogy tanítsák az ingadozókat, megerősítsék a bátortalanokat és felvértezzék a fegyverteleneket. Nem „mázolok" ők, akik csak úgy jókedvükből akarják átfesteni a liberalizmustól eltorzított államiság és kereszténység pilléreit! Építők ők, akik az örök vizek forrásaiból merítenek, akik a tudomány és elfogulatlanság finom műszereivel az ezerévés alapokhoz nyúlnak le és az| állam értékét, az Egyház és állam viszonyát, az államiság dogmatikai gyökerét, Európa mai politikai rendszereit, a rendi államot, a magyar alkotmányban jelentkező új közjogi irányokat oly világos érthetőséggel, és a józan észnek oly természetes felvillanásaiban mutatják be az egyetem hallgatóinak, mint ahogy feltárják előttünk az évszázadok óta vastag földréteggel borított, esztergomi királyi palotát és Isten számára épített vártemplomot Ha áttekintjük az előadásoknak mély értelemmel összeállított rendjét, az egész úgy tűnik fel előttünk, mint az esztergomi bazilika, akár derűs napsütésben, akár a túlsó oldalra vetített körrajzában, akár a nagyboldogasszonyheti kivilágí tásában. Ebben az ünnepi köntösben nem annyira a cukorfehérségű falak natnak ránk, hanem inkább megváltásunknak a hatalmas kupola felett lebegő jele: a fénylő kereszt, mely a jelenből a dicső nemzeti múltba és egyúttal az örök jövőbe nyi lalja be magyar és keresztény lelkünket. Olyan az egész programm, mint a mi bazilikánk, melyet az „apostoli szentszék született követe, az apostoli király főkancellárja", hazánk legelső egynázi és közjogi méltósága épített a magyar katolicizmus nak és a halhatatlan Istennek. Itt, a bazilika árnyékában és keresztjének fénye mellett megvizsgáljuk a katolicizmust a XIX. század olasz irodalmában, hogy könnyebb legyen az egybevetés a mi irodalmunkkal. Taglalva látjuk a mai politikai és vallási zűrzavarban az új élet- és államformákat, továbbá a kapitalizmus válságát és szemlélhetjük az Egyházat, mint sziklát a történeti politikai rendszerek romjai között, az államrezon múltjában és jelenében. A felvetett témák sok kérdésre adnak világos feleletet és bizony sok keserves, évszázados tévedés az ismeretlenség homályában marad, ha Szent Tamás államtana es Suarez államelmelete úgy átment volna a nemzetek vérkeringésébe, mint ahogy a liberalizmus fertőző bacillusai megmételyezték az egyének lelkét és a korszellemtől irányított államférfiak szívet és eszét. Az előadások során tehát nemcsak a keresztény művészet korszakainál állunk meg egy-két pillanatra, nemcsak a tulajdonképpeni műemlékvédelemmel kell foglalkoznunk, hanem egyszersmind végig kell tekintenünk a magyar államisággal egybeforrott kereszténykatolikus multunk legfontosabb tényezőin és ennek kapcsán — részben szomorú lélekkel, de HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Rendeleti úton szűkíteni akarják az OTI önkormányzatát. — Erős ellenzéki beszédek hangzottak el a kormány politikája ellen. — Debre' cen megbuktatta a mérnökválasztáson a főispán jelöltjét. — Magyarország harmadik lett az európai férfi tőrcsapatbajnokságban. — Százezer kétpengős ezüstpénzt vernek Rákóczi emlékezetére. — Feszty Masa festőművésznő kolostorba vonult. — Hatszáz bécsi diák érkezik Budapestre. — Kétezeréves dunai hajókatasztrófát fedett fel a kotrógép Csikszentmárton határában. — Lényegesen javult a főváros pénzügyi helyzete. — Hock János kegyelmet kapott. — Az orvosok megkapják hátralékos járandóságaikat az OTI-tól. — A dohánytermelők áremelést kérnek. — Nemzetközi reumafürdőt és kutató intézetet építenek Budapesten. — Hatszáz pesti kislány fog nyaralni Babocsán. *<- Huszezer holdat vert el a jég Nyírségben. — Littke Kázmért másfélévi börtönre ítélték. — Ezerötszáz munkás lépett sztrájkba a balatoni útépítéseknél. — Villamosítják a hatvan—miskolci vasutvonalat. — Fey osztrák szövetségi miniszter pár napot Budapesten töltött. — Tizenöt petíciót adtak be a fővárosi választások ellen. — Négyszáz német vasutas jön Budapestre. KÜLFÖLD Megszűnt a lovasság a belga hadseregben. — Kilencmillió olasz él külföldön. — Svájc nem szállít repülőgépet Abessziniának. — Merényletet követtek el a japán külügyminiszter ellen. — Olaszország az ezüstpénzt kivonja a forgalomból. — Az olasz alattvalóknak el kell hagy. niok Abessziniát. — Megszökött két kinai cirkáló. — A román király merész parlamenti reformokat tart szükségesnek. — Háromszázéves a Francia Akadémia. — Aláirtak az angol—német flotta-megegyezést. — A szerb miniszterelnök meglátogatja Mussolinit. — Megyveneaer japánt vontak össze a Kinai-fal mentén. — Görögországban a forradalmároknak általános amnesztiát adnak. — Négymilliárd dollárt osztanak ki Amerikában a munkanélküliek között. — Az abesszin császár bekebelezte Dzsimma államot Abeszsziniába. — Nagy vasúti szerencsétlenség volt Angliában 16 halottal és 60 sebesülttel. — A görög király leánya moziszinésznő lett. — Mussolini repülőgépet ajándékozott a kinai hadsereg főparancsnokának. Románia nem engedi ki állampolgárait külföldi fürdőhelyekre. — A reinsdorfi municiógyár felrobbant, 60 halott és igen sok a sebesült. — Zsidóelenes tüntetések vannak Lengyelországban. — Lenin özvegyét a szovjet letartóztatta. — Amerika nem avatkozik bele más népek háborúiba. — Abessziniának ötszázezer katonája áll fegyverben. — A görög hadseregből ezer megbízhatatlan katonát leszereltek. — Kino elutasította Japán követeléseit.