Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-20 / 48.szám

tSZTERG (W „/l) ÖTVENHATODIK ÉVF. 48. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. JUNIUS 20 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10. vasárnap 16 fii. Szent István születésének 900-ik évfordulójára restaurálják az Árpádok várhegyi kastélyát Már az egész világot bejárta a hir: az esztergomi Várhegy Dunára néző oldalának eltemetett hallgatag­ságából gyönyörű világot tárt elénk csákánnyal markában az emberi kéz, a lelkesedés, a hozzáértés. A várhegy feltárt mélységeiben ma már előttünk áll a királyi, majd későbbi primási vár, amelyről be­igazolódott, hogy egy régi római erőd falára épült és gyönyörű mű­vészeti emlékeivel hirdeti a közép­kori Magyarország kultúráját. Ez a királyi vár nemcsak a város részére becses műemlék, hanem a világon az egyik legrégibb ilyen palota, mely a királyok hagyományait zárta év­százados némaságába. Az elmúlt hetekben rengeteg elő­kelő bel- és külföldi látogató után eljött Gömbös miniszterelnök is Hó­man miniszter társaságában. Bejárta az első királyok várának felszínre került termeit, megcsodálta a föld­ben konzervált művészeti emlékeit s a régi falakból kisugárzó szellem arra ösztökélte, hogy levelet irjon a hercegprímásnak esztergomi látoga­lása után, melyben bejelenti, hogy a kormány kötelességének tartja a vár restaurálását s erre a célra 300.000 pengő költséggel járul hozzá. A le­vél szövegét itt közöljük: Főmagasságú Bibornok Herceg­prímás Úr! Jóleső érzéssel emlékezve vissza a pünkösdi ünnepek alkalmával Főma­gasságodnál töltött kedves napra, meleg szívvel mondok köszönetet vendégszerető meghívásáért. Különös örömmel tölt el, hogy Eminenciád ilyképen módot adott nekem az esz­tergomi vár területén folyó ásatási munkálatok eredményének megtekin­tésére. Látogatásom során mély meg­illetődéssel tapasztaltam, hogy ez az ásatás a magyar föld mélyéből ujab­ban nagy számban előkerült értékes régészeti és történeti emlékeknél sok­kalta jelentősebb leletet, nemcsak a régészeti és művészet-történeti szem­pontból kimagasló, hanem a magyar történet szempontjából is páratlan értékű építészeti emléket hozott nap­világra. Ezt a benyomásomat a ve­lem volt szakértők, köztük a történet­író kultuszminiszter megokolt szak­véleménye alapján meggyőződéssé ér­lelte. A századok előtt reája borított földtömeg alól kiszabadított palota maradványai nemzeti történetünk két dicső korszakának művelődési szín­vonaláról, két nagy nemzeti dinasz­tiánk — az Árpádok és Hunyadiak — műveltségéről, művészi érzékéről, elhivatottságáról, fejedelmi és emberi nagyságáról tanúskodnak. Éppen eb­ben az évben lesz hétszázötvenedik esztendeje, hogy az ország akkori fővárosában pusztító tűzvész elham­vasztotta az ország főpapjának szé­kesegyházát és első szent királyaink lakóházát. Jób érsek királya támo­gatásával tüstént hozzálátott az új székesegyház felépítéséhez. Maga III. Béla király pedig — a szentistváni patriarkális királyságnak az új kor pirkadása előtt utolsó nagy repre­zentánsa — a székesegyház szóm­szédságában kezdett építtetni fran­cia és magyar mesterekkel a király­ság megnövekedett hatalmi állásá­hoz mindenben méltó, diszes új pa­lotát, hova büszkén vezetheti majd be a második hitveséül kiszemelt Margit francia királyleányt, az angol trónörökös özvegyét. E palota IV. Bélának, Magyarország újjáépítőjének adományából az esztergomi érsek birtokába került és századok folya­mán Főmagasságod művészetkedvelő elődeinek elgondolása szerint bővült és a cinquecento ihletett korában ékesíttetett fel a Hunyadi-korban nálunk iskolát teremtő olasz re­naissance művészetének alkotásai­val. Az Árpádok és Hunyadiak korának ez a sokatmodó emiéke föld alá rej­tőzve kerülhette el nagy multunk sok más hasonló emlékének szomorú sorsát: a pusztulást s bár romba­dőlve, de — hála a falak között tö­redezve föllelt maradványoknak — mégis helyreállítható állapotban újra napvilágra került. A magyar királyi kormány kötelességének tartja e ki­magasló nemzeti műemlék teljes helyreállítását és előterjesztésemre el­határozta, hogy rendelkezésre bo­csátja az árpádházi királyok eszter­gomi palotájának művészi helyreállítá­sához szükséges hitelt és felkérte a kultuszminisztert, hogy a Műemlé­kek Országos Bizottságának e mun­kálat végrehajtására az utasításokat és felhatalmazást olyképen adja meg, hogy a helyreállítás munkálatai Szt. István király halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban lehetőleg be­fejezéshez jussanak. Amidőn a műemlékek fenntartá­sáról szóló 1881. évi XXX1C. tc. szellemében történt eme kormányel­határozást szerencsém van Főméltó­ságoddal tisztelettel közölni, méltóz­tassék a végrehajtásban eljáró hiva­talos közegeket továbbra is eddig tapasztalt hathatós támogatásában részesíteni. Fogadja Főmagasságú Bibornok Hercegprímás Úr megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítását. GÖMBÖS GYULA sk. miniszterelnök. A miniszterelnöknek az egész ma­gyar közvéleményben, de különösen bennünk esztergomiakban osztatlan örömet keltő bejelentésére a herceg­prímás a következő levélben vála­szolt : Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Nagy örömömre szolgált szives sorainak bevezető soraiból arról ér­tesülni, hogy Excellenciád jól érezte magát nálam, mert ez reményt nyújt arra, hogy a jövőben máskor is tisz­j telhetni fogom székvárosomban, vagy az érseki javadalom szép erdőségei­ben. Hogy ez a látogatás alkalmul szol­gált Excellenciádnak egy nagy elha­tározásra, amelynek eredményekép visszavarázsolható lesz részben az árpádkori Esztergom emléke, egy da­rabja annak a magyar dicsőségnek, amelynek ragyogását kegyetlenül el­fojtotta a török hódoltság pusztító ereje, annak velem együtt örül min­denki, aki szeretettel csügg a Ma­gyar Sionon. Excellenciádat a hely­színen kapta meg a régi dicsőség­nek képe s a romok minden ma­gyar lélekre szuggesztív hatást gya­korló ereje váltotta ki azt a nagy horderejű elhatározást, amely le­hetővé teszi a régi magyar műemlé­kek méltó megőrzését. Elődeim az érseki széken száza­dokon keresztül minden áldoza­tot meghozva fáradoztak azon, hogy az esztergomi várhegy meg­maradjon a magyar kultúra kövekbe merevített hirdetője. A trianoni bé­kediktátum engem megfosztott attól, hogy elődeimnek kötelességteljesité­sét ezen a téren olyan mértékben folytassam, amint az óhajtásom, volna. Annál inkább tartozom Ex­cellenciádnak hálával a m. kir. kor­mány azon elhatározásáért, hogy a Várhegyen feltárt és a jövőben fel­tárandó romokat első szent királyunk halálának kilencszázadik évforduló­jára méltóképen helyreállíttatja. Most még csak azért imádkozom, hogy ez a közelgő jubileum az or­szág sorsának jobbrafordulását is jelenthesse s a helyreállított ősi ki­rályi palota szimbóluma lehessen Magyarország újjászületésének azok­nak a szent magyar tradícióknak vo­nalában, amelyeknek szellemében él­tek és dolgoztak a régi palotának urai és lakói. Kegyes elhatározását és az azt közlő meleghangú sorokat mégegy­szer hálásan megköszönve, kérem Excellenciádat, fogadja őszinte tisz­teletemnek nyilvánítását. SERÉDI JÜSZTINIÁN sk. blboros-hercegprimás, esztergomi érsek. Gerevich Tibor nyilatkozata értel­mében a vár restaurálása 1938-ra, Szent István halálának 900 éves év­fordulójára készül el. Az ásatások során igen sok művészeti bizonyí­tékot hoztak napvilágra. Rengeteg festett követ őriznek, ezek lehetővé teszik, hogy a magyar nemzet nagy ünnepére az első király szülőháza régi pompájában nézzen farkassze­met a túlsú oldal uraival. Gerevich Tibor nagy elismeréssel nyilatkozott Lux Kálmán egyetemi tanár és különösen Lepold Antal prelátus-kanonok kimagasló mun­kásságáról. A kiváló tudós óriási lel­kesedéssel időt, anyagiakat nem kí­mélve, irányítja a munkálatokat, is­merteti az érdeklődőknek a feltárt részek történelmi jelentőségét ma­gyar, francia, német stb, nyelveken és éjszakákon át nehéz gondokba merülve kutatja a vár ezeréves tör­ténetét ... A kormányelnök kelleme­sebb névnapi ajándékot nem is sze­rezhetett volna a kiváló főpapnak. Dr. Lepold Antal prelátus-kano­nok véleménye szerint nemcsak a feltárási munkák fognak állandóan folyni, hanem a részleges restaurá­lás is. Elsősorban a kápolna tetejé­nek végleges elkészítésére, valamint a királyi palota egyéb részeinek be­fedésére kerül a sor. A kőfaragó munkákat jövőre hagyják. A királyi palotának azonban csak egy kis része állítható helyre, mert maga a palota 170 méter hosszú­ságú és 140 méter szélességű terü­letet foglal el. A török harcok alatt, valamint a bazilika építésekor szinte teljesen eltüntették a palota romjai­nak nagy részét s csak az maradt meg, amely a két legerősebb bástya­fal közé szorult, amelyek azután fel­töltéssel megőrizték a palotának ezt a részét. A kápolna, amelynek alkotórészei kivétel nélkül megvannak, teljesen helyreállítható lesz, ugyancsak a ki­rályi palota három emeleti terme és valószínűleg a földszint három ter­me is. A kápolnának és a királyi palota három emeleti termének restaurálása egészen biztos, mert egyetlen rész­lete sem maradt homályban, annyi építészeti maradványra akadtak a feltárási munkálatok folyamán. Itt­ott elmállottak ugyan a kövek, ame­lyet azonban a hamisításnak min­den vádja nélkül lehet majd pótolni, mert formájuk teljesen megállapít­ható. A festett részek helyreállítása már nehezebb dolog. Ott ahol maradvá­nyai vannak a régi festésnek, feltét­lenül abba az állapotba kell helyez­ni, ahogyan most van. A földszinti helyiségek, amelyeket évszázadokon keresztül katonai kazamatáknak hasz­náltak, sajnos, meg vannak fosztva építészeti díszeiktől. Ezeket tataro­zásuk és rendbehozásuk után előre­láthatóan muzeális célokra lesznek felhasználva és a régi kő- és cse­répmaradványokat helyezik majd el benne. A királyi várból a Dunára néz egy erkély, szembenéz Párkánnyal, a Kárpátok halkan szelídülő párká­nyaival, az egész Felvidékkel a ma­gyarság ezeréves történelmével. Csen­des éjszakákon visszajár szülőházá­ba Szent István és a többi utódok szelleme, haditanácsot tartanak és fürkészve figyelnek egy távoli pont felé, mert nem lehet, hogy az első király feltámadt vára ilyen közeli ellenséggel nézzen farkasszemet... Ha olcsón akar vásárolni, ke­resse fel ILLÉS SÁNDOR céget Széchenyi-tér 21 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents