Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-09 / 46.szám

Nacionalizmus és patriotizmus Sokak szemében e két gondolat azonos fogalomnak tűnik. Ikertest véreknek tartják. Egymástól elválaszthatatlanok. Téves felfogás. Nacionalizmus involválja ugyan a patriotizmus gondolatát, de ez utóbbi nem födi mindenkor előbbit. Illusztrálom: Stefanits Boleszláv idegenből ideszakadt polgártárs letelepedett nálunk. Megtalálta itt kenyerét, jól is megy sora. Tiszteli, becsüli törvényeinket, felesküszik a magyar állameszmére, mellyel elnyeri a magyar állampolgárságot. Tevékenykedésével, a közért való szereplésében, az érte meghozott anyagi és erkölcsi áldozatkészségével általános elismerést vivqtt ki magának. Jó hazafi vált belőle. Ám idők multán konfliktusba kerül óhazájával a mi államunk. Háborúba elegyedik vele. Ránthat-e kardot saját testvérei elllen ? Nem. Ő tehát csak jó patrióta, de nem nacionalista. Ellenben Szűcs János tanárt megszállt területen találja az összeomlás. Három évtizeden őrt állott a nemzetiséglakta vidéken, zászlóvivője volt a magyar állameszmének, ezt oltotta be lankadatlanul az ifjú nemzedék lelkületébe. Az új impérium fogadalmat követelt tőle, .melyért tanfelügyelői rang a jutalom, ellenkező esetben pusztulás a sorsa. A tanár nemmel felelt; ott hagyja a szent rögöt, melyben ősei alusszák örök álmaikat, a földet, melyen az ő és gyermekei bölcsője ringott, búcsút mond ingó-bingóságának és az éj sötét leple alatt menekül ide, szeretett hazájába. Inkább koldusszegényen élni itt, r mint dúskálni földi javakban ott. Ámde nem leli nyugalmát. Tengerentúlra vitorlázik, vigaszt keres egyetlen gyermekénél. Nem találja meg. Honvágy vesz rajta erőt, visszaűzi. Azonban gyönge szervezete sorvad. Százszoros haláldöfés járja át szivét, amidőn bágyadt szeme bánatosan révedez az ő, illetve a mi földünket itt összekötő hid látásán. Kínjai alatt összeroskad, rövidesen távozik az élők sorából. Ez a nacionalizmus, Rabindranat Taggore indiai iró szerint, több, ez a nacionalizmus patriotizmus. E szellemben neveltessék a mai ifjúság, rendelte el Hómann Bálint kultuszter. Ebbeli kívánalmának fényesen eleget tettek a mi iskoláink mindenkoron ; nemcsak azon időtől fogva, midőn Mária Terézia királyné uralkodása alatt megalkottatott a hires „Ratio Educationis", hanem a nemzeti királyok kihatása óta a mai napig. Bizonyítják e tényt nemcsak a közéletünkben szerepelt dicső nagyjaink, hanem tanúskodnak erről a nép milliói, akár akkor, midőn Rákóczi hadra hivta hires kurucait, vagy amikor Kossuth Lajos azt üzente, vagy 1914-ben, amikor Ferenc József alatt elhangzott: éljen a háború. Es meg lehetünk győződve, nem tagadja meg önmagát a nemzet, amikor Horthy Miklós kormányzó megvillogtatja kardját a . négy világtáj felé. Elindul oda a j nemzet apraja-nagyja, ifja és örege, j velük tart valamennyi Szűcs János j és halált megvetően kiküzdik, kiI harcolják az erőszakkal elrabolt fölIdünket, mig meg nem valósítják j ezeréves nacioalizmusunk fenséges ! eszméjének diadalát. A magyarok j Istene megsegít erre bennünket! A patrióta nagyrészt csak élni tud hazájáért, a nacionalisa lélek j érez vele, nélkülöz, szenved és meg' hal érte. Ss. S. Várospolitikai kérdések A legutolsó városi közgyűlésen, — mint már jeleztük — az OTI azon kérelmét, hogy az esztergomi kerületi pénztára részére telket adjon, elutasította. Ezzel kapcsolatban ki kell jelenlenünk, hogy ez a határozat az köz érdekében helytelen volt. Helytelen volt azért, mert a székházfelépitése munkaalkalmat jelentett volna, amire városunk polgárságának igen nagy szüksége van, amint ezt az ipartestület elnöke igen helyesen megvilágította a közgyűlésen. Érdekes a közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatát utasította el, amely szerint telket kellett volna felajánlani a megépítendő OTI székház részére. A várospolitikai kérdéseket mindig a jövő szempontjából kell elbírálni. Itt is egy intézmény kimaradásáról van szó. Elég volt már abból, hogy innét intézményeket elvittek, igy a fűtőházat, a csendőriskolát, s csak nem régen a reáliskola körül is milyen viták voltak, a városnak arra kell törekednie, hogy a meglevő intézmények ittmaradását biztosítsa, sőt új intézmények idehelyezését kell lehetővé tennie. Ezért volt helytelen a telek meg nem szavazása, az elutasító határozat. A legutóbbi idegenforgalmi ülésen — ami igen ritkán van — a város egyik előkelő polgára azt javasolta, többek között, hogy a város irjon át az OTI-nak üdülőtelep és szanatórium létesítése ügyében. Ennek akadálya nem is lenne, mert hiszen az OTI törvény kimondja, hogy .a járulékok egy része gyógyintézetek, szanatóriumok létesítésére fordítandó. Esztergom fekvése és természeti adottságai miatt kiválóan alkalmas arra, hogy itt üdülőtelep A várospolitikai kérdéseket a jövőszempontjából kell már kezelni... A parlamentben most tárgyalják az állami költségvetést. A pénzügyminiszter a nagy deficitet azzal indokolta, hogy nemcsak a folyó kiadásokat kell fedezni, hanem a nemzet jövője szempontjából reformokra is van szükség, továbbá munkaalkalmakat kell teremteni. Ugyanaz a helyzet nálunk kicsiben. Esztergom jövője, fejlődése csak jövőbe néző, jövőbe dolgozó politikával érhető el. Ha intézményekre nem hoz áldozatot a város, hoz másra. Itt adjuk minden kommentár nélkül a] városi gazdaság eredmény, ill. eredménytelenség kimutatását. Bevétel Kiadás Ráfizetés Juhászat 4257 28 3385*50 Szántók, rétek 20.97475 22.790*36 1815'63 Szőlőgazd. 294602 286848 Bolgárkert. 2777 28 5863'31 3086*03 Tehenészet 10.

393*36 11.921*24 152823 összesen: 41.348*68 46.82024 642989 A juhászatból volt 949'33 P, a szőlőgazdaságból 7754 P bevétel, ezt levonva a ráfizetésből, marad még mindig ráfizetés 5480'56 P. Áldozatot mindenkép kell hoznunk, mérlegelje ki-ki lelkismeretének pünkösdi megvilágosultságában, miért érdemes inkább áldozatot hozni... Nagyszabású úszóverseny és pólómérkőzés lesz pnnkösdvasároap a strandnszodában létesüljön. Hogy menjen a város az OTI elé ezzel a kéréssel, mikor még a saját székháza részére kért telket sem adta meg, pedig ezt más városok a legnagyobb örömmel tették, csakhogy munkaalkalmat biztosítsanak városuk polgárságának. Egy ilyen üdülőtelep létesítése nagy munkaalkalmat jelentene a jelenben, a jövőben pedig nagy fogyasztóképességet a városnak. A közgyűlésen azt az indokot hozták fel, hogy a város nem hozhat áldozatot a telek ingyenes felajánlásával. Több intézmény létesítésekor a város nem ilyen áldozatot hozott, (zárda) de azt örömmel tette, mert látta anyagi és erkölcsi hasznát. A szigeti Weekend-telep felépítéséhez egy magáncég kért és kapott telket a várostól. Helyes. Ha felépül sokat jelent Esztergom közszükségletében: Ha pedig egy magánvállalatnak telket adunk, mennyivel inkább kell ezt tennünk egy intézménnyel kapcsolatban, mely ha gazdag is, pénzét szociális célokra fordítja ... A Simor János-utcán túl egy fejlődő város rész teljesen elzárva él a város forgalmától. Valamikor szó volt a Kossuth-utcáról átnyúló Fuhrmann-ház megvételéről, hogy ott utat nyissanak. A nagy koncepciójú terv meghiúsult, mert a város nem hozhat áldozatot... Pedig ebben a városrészben van a kórház, az elemi iskola, a Legényegylet, az ott lévő telken még új intézmények létesülnek majd, sőt az előhegyi villanegyed felépítésének terve is elhangzott az egyik idegenforgalmi ülésen. A város fejlődése úgy kivánja, hogy az utcanyitás mielőbb megtörténjék. A Magyar Uszó Szövetség 1934. évben hatalmas propagandát indított meg az úsznitanítás fejlesztésére, mely célkitűzésében az úszásnak pe dagógiai, népegészségügyi, életvédelmi és honvédelmi szempontok szolgálata vezette. Ebben a szervezésben egyik sarkalatos pont volt a középiskolás úszósportnak a megteremtése és fellendítése, miként megteremtették ezt távol Keleten a japánok, akiknek legjobb úszóik a középiskolások közül kerültek ki és hirdetik a japán faj nak nagyságát és vezető szerepét a kulturállamok életében. Ez a célkitűzés teremtette meg az esztergomi pünkösdi KISOK úszóversenyt is, ahol a legjobb budapesti középiskolás versenyzők és vi zipólózók fognak résztvenni, oly népes számban, melyre még példa nem volt Esztergomban. Az úszóverseny valóban páratlan esemény lesz nemcsak társadalmi, hanem sportszempontból is, mely úszóversenyre a budapesti középis kólák hosszú időn át készültek Kétségtelenül az esztergomi fiúk nagy hátránnyal indulnak el annyiban, hogy ők csak pár hete készülhettek az úszóversenyre, mig a budapes tieknek rendelkezésre állott az egész téli szezon és most a legjobb formájúakat úszhatják ki majd a versenyen. Itt lesz Fábián, a 200 m. mellúszás országos ezideí KISOK bajnoka, aki a formában lévő Hun Jenő városunk fiában kemény ellenfélre talál. A verseny nívóját emeli Makiári részvétele, aki mint ifjúsági bajnok a seniorok eredményét is tekintve, az ország ötödik úszója a a 200 m. gyorsúszásban. E két kiváló úszó kisérő gárdáját a „Hunfalvy" és „Árpád" budapesti KISOK bajnokcsapatok tagjai alkotják. A verseny propaganda jellegű lesz, amit legjobban bizonyítanak a népszerű olcsó helyárak : 20 fill. 40 All. 60 fill. E pünkösdi verseny lefolyása és eredménye a város közönségéhez és hatóságokhoz fiaink felkiáltása lesz. Pártoljuk az úszást megjelenésünkkel, buzdító szóval s anyagi támogatással, mert csak ott lehet igazi nagy úszósport és eredmény s ezzel kapcsolatban nagy idegenforgalom, ahol a hatóság munkája, a közönség szeretete és fanatizmusa kiséri az úszókat. Az úszóverseny pünkösd-vasárnap délután pontosan 6 órakor kezdődik a stranduszodában. A „TannhauserM adják ezidén a tóvárosi angolparkban szabadtéri előadásban Junius 20-án délután 5 órakor kerül bemutatásra a tóvárosi angolkertben a Magyar Kir. Operaház előadásában Wagner Richard dalműve, a „Tannhauser*. A „Tannhauser" szabadtéri előadása a legnehezebb rendezői problémát jelenti, mert ugyanazon szintéren kell megoldani a zarándokok országútját, a Vénusz barlangot és a lovagvár fegyvertermét. Az egész világon először kerül a „Tannhauser* szabadtéri keretben Tatatóvároson előadásra. Az Operaház rendezői és scenikai kara, élükön Oláh Gusztávval és Tolnay Pállal hónapok óta foglalkoznak a probléma tervszerű megoldásával és most, hogy a tervek teljesen készen állnak, kibontakozik az egész mű nagyszerűsége és színpadi szenzációja. Mi sem mutatja jobban az előadás jelentőségét és művészi grandiozitását, mint az a körülmény, hogy az olasz firenzei ünnepi hetek világhírű rendezője, Alberto Passigli a rendezőbizottságnak bejelentette részvételét egyenesen azon céllal, hogy a „Tannhauser" szabadtéri rendezői megoldását megtekintse. A előadás Németh Mária, Max Lorenz és Operaházunk legelső erőinek és egész személyzetének részvételével a világ egyik legkiválóbb Tannhauser-előadása lesz, úgyhogy Tatatóváros európai jelentőségű művészi szenzáció előtt áll. A „Tannhauser" ben szerepelnek még Székely Mihály, dr. Palló Imre, Rosier Endre, Losonczv György, Ney Dávid, Kóréh Endre, Tutsek Piroska, Ladányi Ilona Közreműködik az Operaház zene- és énekkara és ballettegyüttese. Vezényel Ferencik János. A közönség legnagyobb része már a délelőtti órákban gyülekezik s őket a Tatajárási Idegenforgalmi Hivatal kalauzai vezetik a városon át, hogy annak történelmi emlékeit, 600 holdas nagy tavát, az angolkertet, középkori várát stb. bemutassák. Az idegenvezetők osztják el az ebédelni óhajtókat a város különböző vendéglőiben Jegyeket az Idegenforgalmi Hivatal árusítja. A 16 pengős jegy igényléseket előre és sürgősen kell bejelenteni, hogy a tóvárosi központi irodából azokat be lehessen szerezni. A 9 és 4 pengős jegyeket az esztergomi Idegenforgalmi Hivatal közvetlenül árusítja, ugyancsak az 1*50 pengős állóhelyeket és a 80 filléres diák állóhelyek jegyeit is. Ajánlatos a jegyigényléseket minél hamarabb eszközölni, hogy a jegyek a jegyzés, illetve a megváltás időrendi sorrendjében beoszthatok legyenek. Ha olcsón akar vásárolni, keresse fel ILLÉS SÁNDOR céget Széchenyi-tér 21 sz.