Esztergom és Vidéke, 1935

1935-05-30 / 43.szám

ESZTTRfiOUc/BfKE Elhelyezték az Országzászló alapkövét Az országzászló-bizottság — noha az építési költségekhez mintegy 700 pengő hiányzik, — bízva a társadalom áldozatkészségében, a mű felállítását elhatározta s f. hó 28-án, kedden délután 5 órakor a már elkészített fundamentumban elhelyezte az országzászló okmányait. Az országzászló építésére két művész készített tervet: Gáthy Zoltán dorogi és ifj. Toldy János esztergomi építészmérnökök. Mind a két terv — a rendelkezésre álló anyagi eszközök mellett — egyaránt szép volt, de a bizottság, — miután Esztergom művéről volt szó — Esztergom szülöttének tervét fogadta el. * Amidőn ezt tette, nem mulaszthatja el őszinte köszönetét és nagyrabecsülését kifejezni Gáthy Zoltán mérnöknek önzetlen fáradozásaiért. Ezúttal most már kétszeresen is adósa városunk közönsége Gáthy Zoltán mérnöknek, mert ő készítette el a Palkovics Xászló-pad terveit is. Az országzászló-bizottság kevesek jelenlétében kedden délután, — de külön e célra meghívott 9—10 éves gyermekek előtt, — akik legtovább tudják majd megőrizni a látottakat, a gőzhajóállomás melletti földnyelven elkészült betonalapba légmentesen elzárt üvegben elhelyezte az országzászló emlékiratát, pár köbcentiméter földet a Nagy-Magyarország földjéből, amit az Ereklyés-országzászló nagybizottsága küldött, azonki-j vül az „Esztergom és Vidéke"! és a „Magyar Sión" utolsó számát —• amelyek épen Matytyasóvszky Kasszián haláláról szólnak —, végül a „Nemzeti Újság keddi lapszámát. Elhelyezés után a üveget tartalmazó ürt homokkal töltötték ki, felülről pedig lebetonirozták. Az elhelyezett emlékirat szövege a következő: EMLÉKIRAT az esztergomi Országzászló emlékművének felállításáról. Mi alulírottak, mint az esztergomi Országzászló bizottság tagjai, aláírásunkkal tanúságot teszünk arról, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Komárom-Esztergom vármegyei kerületének kezdeményezésére, Komárom-Esztergom k. e. egyesített vármegyék törvényhatóságának adománya és Esztergom szab. kir, megyei város közönsége közadakozásból ugyan, de nem kis részben a város polgármesterének hivatali hatáskörében nyújtott támogatás által, ifjú Toldy János mérnök tervei szerint és kivitelezése mellett, amit díjtalanul bocsátott rendelkezésünkre, itt a nemzetközivé lett Nagy-Dunának a partján, a Kis-Duna-ág beömlésénél adódó földnyúlványon, az egyezer éven át a magyar katolikus élet fényét hirdető esztergomi főtemplom lábainál, a magyar történelem számos dicsőséges és fájdalmas eseménye által megszentelt helyen, Párkány mezővárossal szemben, amely ezidő szerint Cseh Szlovák állam uralma alatt él, Országzászlót emeltünk, amelynek az a rendeltetése, hogy félárbocra engedett nemzeti zászlójával mindenkit figyelmeztessen Nagymagyarországra és különösen arra, hogy minden magyar polgár — nő és férfi, ifjú és öreg — egyaránt akkép köteles élni, hogy minden cselekedetével szolgálja Nagy-Magyarország visszaállitását. Ezen emlékiratot alulírottak a Mindenhatóhoz és Magyarország Nagyasszonyához, a Boldogságos Szűz Máriához intézett azon alázatos imádságunkkal helyezzük el, hogy nemesítse meg munkásságunkat, fokozza erőinket és összetartásunkat, tegye áldozatossá életünket a Hazáért és mielőbb adja vissza nekünk szeretett Nagy-Magyarországunkat, a Kár pátok Összes bérceit és Fiúméban parányi tengerünket. I Ezen emlékiratot az emlékmű fundamentumában elhelyeztük az Ür 1

935

. é

vének május havában._Ezen emlékirattal elhelyeztük a mű alapkövénél a Nagy-Magyarország megszentelt földjének kis mennyiségét, amit az Ereklyés-országzászló Nagybizottság bocsátott rendelkezésünkre, végül az elhelyezés napján megjelent egy budapesti és két esztergomi hírlapot. És mindez történt akkor, amidőn vitéz nagybányai Horthy Miklós volt Magyarország kormányzója, doctor Serédi Jusztmián, a római szentegyház bibornoka az ország hercegprímása és Esztergom érseke, vitéz jákfai Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke, doc tor Radocsay László Komárom és Esztergom egyelőre egyesített vármegyék főispánja, doctor Frey Vilmos alispánja és Glatz Gyula Esztergom szabad királyi megyei város polgármestere. Az Űr kegyelme őrizze nemzetünk minden jóakaratú fiát és adja vissza nekünk régi nagy hazánkat. Kelt ezen emlékiratunk Esztergomban az 1935. év május havának huszonnyolcadik, vagyis Szent Ágoston napján. Az országzászló felépítéséhez még nagyobb összeg hiányzik. A bizottság kéri Esztergom társadalmának azon tagjait, akik még nem adakoztak e célra, küldjék el adományaikat evégből akár a bizottság közismert tagjaihoz, akár bármelyik helybeli pénzintézethez a cél megjelölésével. Magyar vidék és kultúrája Gróf klebelsberg Kúnó hagyatékában, szokása ellenére, saját keze Írásában egy megkezdett cikket találtak, melyet valószínűleg 1931 végén, vagy 1932 elején, az 1930 évi népszámlálás adatainak közzététele után irt: „Sokszor hajlok az ország térképe és központi statisztikai hivatalunk táblázatai fölé és nézem a nemzet területi megosztását; a csonkakorában 8,683.740 lelket tevő öszszességünkből nem kevesebb, mint 1,420.553 fő esik Nagybudapest területére, kint pedig hitbizományoktól és más nagybirtokoktól szorongatott falvak, még ki nem elégítő módon fejlődő vagy éppen hanyatló városok. Törvényhatósági városaink közül az ötvenezres Győr lakossága alig szaporodott, a hatvanezres Hódmezővásárhelyé meg éppen 746 lélekkel fogyott, fia pedig megyei városainkat és a 10.000-nél több lakossal biró községeink statisztikáját szemléljük még sötétebb a kép, amely elénk tárul. Ezek sorában Esztergom vesztesége a lefolyt évtizedben 603, Hajdúszoboszlóé 693, Jászberényé 2097, Kalocsáé 455, Makóé 1327, Nagykőrösé 117, Sátoraljaújhelyé 2731, Zalaegerszegé 139, Battonyáé 1026, Dunaföldváré 383, Kunhegyesé 96, Kunszentmártoné 20, Móré 481, Paksé 219. Valójában szomorú lista. Saját lelkiismeretem nyugodt. Engem 1930 népszámlálás adatai nem értek meglepetésszerűen, én a 20-as évek folyamán az országban tett gyakori útjaim alkalmával a baj kialakulását közvetlenül a helyszínén láttam és a napilapok hasábjain megjelent cikkeimben és könyveimben ismételten vészjelet adtam. Nem hallgattak rám, sőt decentralizációs irányomért gyakori támadásban volt részem. A helyzet oly komoly, hogy a magyar vidéki városi ügy Sedánjáról lehet beszélni." A nagy magyar kulturvezér, akinél hivebb és terem tőbb akaratú barátja nem volt a magyar vidéknek, halálából is szól hozzánk jós szavaival. Ő volt az egyetlen magyar államférfiú, aki felelős állásban először merte a „vidéki gondolatot

11 a vidéki magyarság anyagi és szellemi megerősítését, és a kulturális decentralizációt hirdetni. Szavai a magyar vidék felerősitésének szükségéről, ma igazabbak, mint valaha. Klebelsberg városfejlesztő politikát kezdeményezett e nagy cél érdekében az Alföldön, buzdította a vidéket kultúrintézmények létesítésére, támogatta kulturegyesületeiket . és végül halála évében megalkotta a „KESz"-t, a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségét. Hármas célja volt ennek a szövetkezésnek. A vidékben rejlő hatalmas szellemi energiákat megmozgatni, a szerteágazó kulturmunkák egységes vonalvezetését megtalálni, a «közös nemzeti kultúrának egyes megoldásra váró feladataira ráirányítani, állandó kapcsolatot létesíteni az egyes vidékek kulturtényezöi között. Az utóbbi években uj vidéki kulturközpontok alakultak, melyek értékes munkáját nem ismerik a többi városok, nem ismeri Budapest és nem ismerik a kisebbségi magyar városok sem. Ma már minden magyar ember tudja, hogy a magyar kultúra nem addig terjed, ameddig az aszfalt! Hány olyan falusi kúria, kisvárosi polgári ház van, ahol a magyar kultúrának a magyar föld talajában gyökerező, azzal eggyé vált, igazi hordozója, a művelt vidéki magyar uricsalád él, s hány ilyen kis házból gyúlt ki a magyar géniusz egy-egy teremtő világossága ! A „KESz" elsőrangú feladata volt tehát a vidéki kultur egyesületek tömörítése és a vidék feltárása. E munkájának eredménye, hogy ma 45 város, 66 kultúregyesülete mintegy 1.5.000 taggal van a Szövetségbe beszervezve. Ennek a célnak szolgálatában sorozatos illusztrált cikkekben tanulmányokban ösmertette az egyes hazai városok életét, gazdasági és kulturális viszonyait itthon folyóiratában, megszállott területen több lapban, sőt a külföldön is, amivel idegenforgalmi szempontból is hasznos munkát végzett. Kezdeményezte a vidéki kulturegyesületek csereakcióit és a vidék szellemi életének a rádió útján bemutatását. A másik feladata a szövetségnek, hogy a magyar nemzeti kultúra egységét azzal is őrizze, hogy állandó kapcsolatot teremtett és tart fenn a magyar vidék és a kisebbségi területek magyarsága között. A magyar vidék kulturegyesületei közül számosan rendeztek a KESz felkérésére a kisebbségi területek magyar kulturvezetőivel kulturális estéket, ahol megismerték a tul való magyar élet minden küzdelmével, s az értékek tömörítésével mintegy kisebbségi kulturális parlamentet létesített. Végül fiatal magyar vidéki tehetségeknek, a határokra tekintet nélkül való támogatásával is igyekezett a közös nemzeti kultúra szent ügyét szolgálni. Most a vidéki városok és községeknek mintegy életrajz megírására hirdet pályázatot, ugyanakkor a kissebbségi magyar városok portréit íratta meg elsőrangú Írókkal, hogy igy a hazai és kisebbségi magyarság és kivált a felnövekvő magyar ifjúság a magyar kultúra tűzhelyeit Írásban és képben megismerje. A KESz vezetősége nagyszabású programmjának Esztergomban való végrehajtása városunk kulturegyeÖTVENHATODIK ÉVF. 43. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1935. MÁJUS 30 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 K6F6SZtény politibflí GS társadalmi l&p. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.