Esztergom és Vidéke, 1935

1935-05-16 / 39.szám

EOTERGOODftE ÖTVENHATODIK ÉVP. 39. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. MÁJUS 16 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kor és korszak Azt vetik ellen a ma is koncokra pályázók a fiatalság uralma ellen, hogy tapasztalatlan és rászorulnak a vének tanácsára. Ez lehet a szabadkőművesek saját hasznú elve, de nem igaz. Ezek nem mások, mint azok, akik a szabadkőműves emlőkön nőttek föl: egy retrográd, nemzetellenes haszonleső korszellem kitartottjai. Ezek egész gondolkodását megfertőzte a szabadkőműves lenyűgöző akarat, Hogy adhatnak azok tanácsot a tiszta lelkű nemzeti ifjúságnak, akiknek soha saját gondolatuk nem is lehetett, hanem csak majmolása az irányított gondolkodásnak. Hogy nevelhetnek ezek nemzeti elemeket, amikor egész életük abban telt le a kis morzsákért, hogy gondolkozás nélkül elhitték és szajkózták azt, amit beléjük diktált egy álnemzetköziség. Hogyan használhatnának ezek a nemzeti népnek, amikor csaknem évszázados beidegzettségük a népnek mindenből kihagyása volt. Ezeknek uralma juttatta bele a nemzeteket a siber-háborúba, ami elpusztított mindent, de nem alkotott semmit, és a forradalmakba és „békébe", amelyekből sietve igyekeznek, mint végveszélyes alkotásokból, recte romlásokból kifelé jutni az államok. Nincs tehát más hátra, minthogy ezek uralma végetérjen és vegye át uralmát a nemzeti ifjúság hatalma. Hála Istennek ez a jobb belátás már nálunk is előreveti fényét és kezd kialakulni hatalmilag is, köztudatilag is az uj korszellem, &mely a kor szerint ugy akarja a reformeszméket helyesen megvalósítani, hogy a reformeszmék megvalósításának munkájába bevonja a magyar nemzeti ifjúságot. De ez még nem eleg: rá kell bizni a mai reformok megvalósítását egészben az abban született és abban felnőtt ifjúságunkra, e nem gyermekkorú, de férfikorú, igen képzett, kizárólag a keresztény nemzeti eszme által átfűtött ifjúságunkra, melyik nem fog pepecselni, hogy a kétségtelenül már genynyes seb elvetemedjen, hanem erélyes és egyedül sikeres operációval meg meri és meg tudja oldani ennek a nemzetnek olyan káros és olyan régi problémáit. A vének pedig nyugodjanak bele ebbe, mert a világtörténelem lapjai, ha kitermeltek is vén jó vezéreket, de a túlnyomó többsége a jobb kort hozóknak nem a vének közül való: valahányszor oly operációra volt szükség, amelyik sürgőssé vált és a Bethlen éra nálunk ezt az operációt sürgőssé tette, m rt tizenötéves hanyagolással állunk szemben, mindig fiatal erők vitték diadalra az uj korszellemet: Mózes nem megy be az Ígéret földjére, hanem elvonul és a zsidók egyetlen országát az ifjú Józsue alapítja meg, Álmos és vezértársai a fiatal Árpádot bízzák meg a honfoglalás nagy munkájával, egész Európa vénei kénytelenek térdet-fejet hajtani a fiatal Napoleon előtt, nem nevezhetők véneknek sem Mussolini, sem Hitler, Kossuth Lajos, Görgey és a magyar szabadság dicső hősei nem az aggok közül kerültek elő, Franciaország újraalkotói, hatalmának, nagyságának megteremtői sem számitható még csak az öregekhez sem. Ellenben nagyon sok öreg és vén található azok között, akik a nemzet haladó és boldogságra törekvő szekerét viszszaráncigálva, kátyúba juttatták, nem is mindig önzetlenül. Krisztus Urunkat már harminchárom éves korában a vének „feszítsd meg" kiáltása feszitette keresztre és Kossuth Lajos hatásában máig is nemzetépítő munkáját sem az ifjúság közül valók igyekeztek tönkretenni. Isten óvja meg hazánkat az ilyen feszítsd meg kiáltóktól és Isten áldása kisérje á nemzet ujáépitő magyar ifjúság törekvését. J£ N-y. Gerinces férfiak nevelését tűzte ki célúi az esztergomi tanitógyüiós F. hó 13-án, hétfőn tartotta a tanítótestület rendes közgyűlését a tanítóképző dísztermében. A gyűlésen megjelentek: dr. Fehér Gyula nagyprépost, dr. Lepold Antal és Jeszenszky Kálmán prelátuskanonokok, Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató, vitéz Szabó István kir. tanfel ügyelő, Bartal Alajos tanítóképzőintézeti igazgató, a környék esperesei, tanítónői és tanítói elég nagy számban. Jeszenszky Kálmán elnöki megnyitójában II. Rákóczi Ferencről mondott tartalmas, magasszárnyalású költői emlékbeszédet. — Rákóczi a magyar államférfiak között az első, aki a nemzet fogalmába nemcsak az arisztokratákat és a középosztályt sorozta, hanem a jobbágyokat is. A zászlókra írt „Cum Deo pro Patria et Libertate" nemcsak a nemzet elitjeinek szólt, hanem minden magyarnak — mondotta a kiváló szónok. Vázolta Rákóczi működését, majd vallásos, öntudatos személyét a magyar tanítóság elé állította. — A nemzet jövője, a mi nevelő, oktató munkánktól függ. Gerinces férfiakat kell nevelnünk. Lelkesítsen ebben a mi szomorú helyzetünk, hisz szinte az egész világ dühe kavarog körülöttünk. Ezért kell öntudatosan gerincessé nevelnünk a nemzet Jövőjét... A nagy tetszéssel fogadott emlékbeszéd után üdvözölte a szónok a megjelenteket, majd felkérte dr. Czuczor Jánost, az esztergom-tábori fúnevelő igazgatóját előadása megtartására. Czuczor Jáns dr. Don Bosco nevelési módszerét ismertette. — Erről a módszerről sokat hallottunk, az újságok is sokat írtak, különösen most, hogy a pápa a szentek sorába iktatta a gyermekek apostolát — mondotta a kiváló pe dagógus. — Beigazolta ezzel, hogy azok az elvek, melyeket követtünk, az a nevelési és tanítási módszer, melyet magunkévá tettünk, azok szentek, azok helyesek. Az ünnepélyes aktuson jelenlévő 85.000 ember örömujjongásban tört ki, mikor a pápa szentté avatta Don Boscot. — Én avatom szentté, akit szemtől-szembe ismertem, én az ő pápája vagyok. Ő régen megmondta az én jövőmet — mondotta XI. Pius pápa. —ASzentatya mindkét kezével osztotta áldását az örömében kitörő tömegre. Don Bosco célja ez volt: az egyháznak, a hazának hűséges alattvalókat, gerinces hazafiakat nevelni. De nem szabad megfeledkezni a másik hazáról sem. Ezt akarjuk mi is, aki nem ezt akarja, az nem nevelő. A nevelési rendszert ezen szóban lehet összefoglalni: szeretet. Szeretni a gyermeket, mindig mellette lenni, őrködni álmai felett, ez a szalézi nevelés alapja. Az állandó felügyelet. — Vallásosságra nevelnek. Akire a vallással nem lehet hatni, ott ieesnek a nevelő karjai. Lelkigyakorlatok, közös ájtatosságok szerepelnek a szalézi intézetek napirendjén. A gyermeknek szabadságot kell adni, szabadnak kell lennie. A felügyelőnek mindig azt kell tennie, amit a gyerek akar. Nem szabad büntetni. Hacsak lehet, a testi fenyítést nélkülözni kell. Nevelőeszköz kettő lehet; vallásosság és a bot. — A nevelők hivatásszerű kötelességet teljesítenek. Gerinces férfiakat kell nevelni, akik dolgoznak Istenért, hazáért; önmagukért is, ha marad idejük. A nagyvonalú előadást sokáig tapsolta a hallgatóság. Az elnök indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott az előadónak. Jeszenszky Kálmán elnök ismertette röviden a szalézi intézet ajánlatát, amely szerint júliusban ötnapos lelkigyakorlatot tartanának a tanítóknak, igen csekély, mindössze 12 pengő részvételi dij mellett. A terv nagy helyesléssel találkozott. Vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy ebbe az akcióba az állami tanítókat is szeretné bevonni. Hajnali Kálmán, a kitűnő karnagy a kétszólamú énektanítás elméletét fejtegette. Meg kell értetni a gyermekkel a többszólamú éneklést. A dal megválasztásánál nem a kottafajokat kell nézni, hanem a lelket is. Elsősorban magyar dalokat kell tanítani. A szent Margit leányiskola 'gyermekkarának betanítása, tiszta éneke, művészi munka volt. A hallgatóság lelkesen tapsolta meg a kis énekeseket és kitűnő karnagyukat. Utána Szkalka Lajos c. tanár beszámolója, majd indítványok szerepeltek a tanítók nívós májusi közgyűlésén. Tisztújítás során teljes egészében maradt a régi tisztikar és elnökség. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok bejelentette, hogy ezután szigorúbban ellenőrzi a tagdíjak pontos befizetését, ügyelni fog arra, hogy a tanítók az ilyen közgyűlésen megjelenjenek, hiszen itt az ő érdekükről van szó. Végezetül az elnök megköszönte az újból tanúsított bizalmat és a közgyűlést bezárta. Az esztergomi kat. nyári egyetem előadói Az esztergomi katolikus nyári egyetem előadásait június 23-tól július 11-ig fogják megtartani. Az előadások a legújabb államelméletekkel és azoknak egyes országokban történő megvalósításával foglalkoznak, igy többek között a fasizmus, korporáció, új rendiség, totális állam, valamint a népközösség fogalmaival és ezekkel kapcsolatban lévő társadalmi és állami berendezkedésekkel. A nyári egyetem kétórás díszelőadást tart Schütz Antal egyetemi tanár „Az államiság dogmatikai gyökere és normája", valamint Szandtner Pál egyetemi tanár „Az állam értéke és beavatkozásának hatása" cimmel.Előadók lesznek még: Kornis Gyula egyetemi tanár „Európa mai politikai rendszerei", Egyed István egyetemi tanár „Az új közjogi irányok és Magyarország alkotmánya", Mihelics Vid egyetemi magántanár „A totális és a rendi állam", Kasztner Jenő egyetemi tanár „ A XIX. századi olasz uradalom és katolicizmus", Lepold Antal prelátus-kanonok „Az esztergomi ásatások",