Esztergom és Vidéke, 1935

1935-05-05 / 36.szám

létkérdést emlitsek — nem látnám indokoltnak a reáliskola áthelyezését, vagy a város bármely más kultúrintézményének megszüntetését. Városunk kultúrintézményeit nem csonkítani, hanem ellenkezőleg, fejleszteni kell! . Egy nagyon fogas kérdésre is rátérünk: újra megszervezik-e Esztergomban] a IKeresztény Gazdasági Pártot? Rövid 7 fejvakarás és széles mosoly vezette be a választ: — Nagyon nehéz rá kereken megfelelni, legszívesebben kitérnék előle. Nagyon sok függ ugyanis az ország politikai helyzetétől. A választások alatt mindenesetre erősen megnyilatkozott a keresztény gondolathoz való ragaszkodás és szeretet, ennek azonban jelenleg a Nemzeti Egység kormánya is megnyugtató kifejezést ad. A kormány maga annyira keresztény és nemzeti alapon áll, hogy ez még nem tenné indokolttá a Keresztény Gazdasági Párt újjászervezését Esztergomban. Mindenesetre nagyon sok függ szerintem a kormány reformprogrammjának megvalósításától. Nemcsak abban a tekintetben, hogy milyen kérdéseket tűz napirendre, hanem még inkább attól, hogy azok megoldásához milyen kézzel és hogyan nyúl hozzá. Igy a határozott feleletet a feltett kérdésre legalább is időelőttinek tartom. Áttérünk az országos politikára is: Mi a véleménye Méltóságodnak a parlament jelenlegi összetételéről és a kormány munkaprogrammjárói ? — A fiatalok bekapcsolódásának nagyon örülök — válaszolja rögtön Túri Béla —, mint ahogy tapasztalatom szerint mindenki örül neki. Másutt is igy van a fiatalokkal, csak nálunk késett a dolog. Nem volt ugyan ebben semmi mesterséges visszaszorítás, de annyi tény, hogy a fiatalok számára mostanig nem jutott megfelelő tér. Pedig véleményem szerint olyan emberek kellenek ma, akiknek lelki kifejlődése a mai megváltozott új világban ment végbe. Ezt a nagy elvi mozzanatot üdvözlöm ebben a lépésben. — A reformtervekről az a véleményem, amint már az eddigiekből is kitűnik, hogy a mai élet teljesen más, mint a háború előtti volt és körülményei is teljesen megváltoztak. Sok dologban azonban nem történt meg á szükséges reform és egyes dolgoknak a megáltozott viszonyokhoz való átalakítása. Ezt most kell megtenni. Történelmi hivatásunkról nem monhatunk le, az sem volna okos dolog, hogy a mindenáron való reformok kedvéért történelmi osztályokat, vagy erőket gyen gitsünk. Tény azonban az, és ennek elismerése elől senki sem zárkózhatik el, hogy mélyreható és sokirányú reformra igenis nagy szükség van. — A reformok konkrét részleteiről nem nyilatkozhatom, mert azok előttem még nem eléggé ismeretesek. Nagy érdeklődéssel várjuk azok megkezdését, hogy a mindenképen szimpatikus elveket a reformparlament hogyan akarja megvalósítani. Ami az én egyéni álláspontomat illeti, átgondolt és széles rétegekre támaszkodó reformokat mindig támogatok. Legjobb konzervativ politikának ugyanis azt tartom, amely idejében tudja a szükséges reformokat megvalósítani, mivel erős meggyőződésem, hogy az idejében alkalmazott reform akadályozza meg legjobban a forradalmi jelenségeket és erőszakos megrázkódtatásokat. A végén a legnehezebb kérdéssel rukkolunk ki: Mondjon valamit Méltóságod a kormány és az aula viszonyáról. — Ejnye, de kényes és nehéz kérdéseket zúdit rám egymás után -— kiált fel Túri Béla nagyon élénken — de hát erre is megpróbálok felelni. A katolicizmus szemszögéből nézve a dolgot, azt mondhatom, hogy a miniszterelnök a reformtervei mellett is konzervatívnak vallja magát, a szó előbbi értelmezésében és ez nagyon megnyugtathat mindenkit. Nem hiszem azért, hogy olyan javaslatokkal jönne, amelyek az egyházat jogaiban és működésében bármily tekintetben is gátolnák. Eddigi működése sem jogosít fel ilyen feltevésre. Nekünk, katolikusoknak, mindenesetre törekednünk kell a katolicizmus erejének kifejtéséére és munkájára. Hálás köszönetünk kifejezése mellett az interjú véget ért. (m) k vármegyei mezégazdasági bizottság ülése Gróf Eszterházy Móric elnöklete alatt Tóvároson április 29-én, hétfőn tartott közgyűlést a vármegyei mezőgazdasági bizottság, amelyen Vucseiics György a Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének igazgatója az állattenyésztésről, Rajmann János gyümölcsészeti intéző a gyümölcstelepítési hitelakcióról és Jeziersky Mihály vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő a vármegyei bikabeszerzési és állami minőségi tengeri vetőmag akcióról tartottak előadást. A gazdag tárgysorozat előadói tisztjét vitéz dr. Zsiga János vármegyei aljegyző töltötte be. A legnagyoob érdeklődést váltotta ki a gazdaadósságok végleges rendezésére vonatkozó indítvány, amely nek tárgyalásánál gróf Eszterházy Móric felsorolta azokat a hátrányo kat, amelyeket ugy a közvetlenül érdekeltekre, mint pedig, a közre nézve is az intézkedéseknek sokszor késedelmes volta jelent. Ezért javaslatára elhatározta a bizottság, hogy a Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka

v mara és a vármegye közönsége útján felkéri a kormányt, a szükséges és lehetséges intézkedések kellő idő ben való megtételére. Részletesen megtárgyalta és elvöen elfogadta a közgyűlés a vármegyei bikabeszerzési javaslatot igy tehát meg van a kilátás arra, hogy több vármegye analógiájára várme gyénk is bevezeti a közel jövőben azt a rendszert, mely szerint a köz tenyésztésre szánt bikákat a közsé gek helyett a vármegye szerzi be és bocsátja a községek rendelkezésére. A részletek megbeszélésére és ki dolgozására a mezőgazdasági bizottság intéző tanácsa folyó év május hó 30 án tart Ülést. A vármegyei mezőgazdasági bizottság örö nmei értesüit a gyümölcs fatelepítési hitel és az állami minő ségi tengeri-vetőmag akcióról, valamint tudomásul vette a legutóbbi közgyűlése óta megjelent jogszabályokat. A bizottsági ülésen Kosztics Milán, a dorogi kerület volt országgyűlési képviselője javaslatot tett a kisgazdáknak a gyűlésen való megjelenhe tésének érdekében. A bizottsági tagok ugyanis semmiféle költség megtérítést nem kapnak. Kosztics Milán azt javasolta, hogy a harmincholdon aluli kategóriához tartozó bizottsági tagok részére a bizottsági közgyűlésen való tényleges részvétükkel kapcsolatos utazási költségeket az arra rászorulóknak térítsék meg.. A javaslat annál is inkább indokolt, mert hiszen «a karriarához befolyó várme-. gyei illeték 8°/o a visszajár a vár megyének. Kosztics Miián ezen javaslata nagy megértésre talált, hisz ezzel a kisgazdák megjelenését óhajtja lehetővé tenni azon bizottsági gyűlésen, amelyen az Ő érdekükről van szó. Bízunk abban, hogy illetékes fórumok fölismerve a javaslat fontosságát és erkölcsi jelentőségét akcep -! - múlhatatlanok [BAYER 1 me<

3^"K® nél.fájdajmak m tabletták a » SxnjLg/i « keresztté Gyóyszertárakban kapható IRIN tálni fogják Kosztics Milánnak a gaz dák érdekében tett kérését. A közgyűlés délután 1 órakor ért véget és utána a megjelentek az Eszterházy-szállóban társas ebéden vettek részt. Szentévzáró knltnszóra az OSzTGE-ben Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta az OSzTGE az ifjúság és az egyesületi tagok együttes kultuszóráját a bencésgimnázium dísztermében, mely alkalomból leplezték le krasznai Krausz Lajos, a külföldön is egyházművészeti nagy alkotásairól mindenfelé híres művész dombormű vét, melyet a művész a legalaposabb történeti kutatások és művészeti tanulmányok alapján mélységes hitével s lelkességének teljességével mintázott meg. A bencésgimnáziumban ez emlékmű és felirata mindenkar hirdetni fogja, hogy az ifjúság Szent Mór és Szent Imre példája követésével tiszta lelkével biztosítja jövőjét és az ily alapon kipróbált gárda az OSzTGE védőkara által mindenkor jóakaratú pártfogásban fog részesülni. Dr. Balogh Albin bencésigazgató mély hálával, legmelegebb szavak kíséretében vette át a domborművet a gimnázium részére és szeretettel fo gadta K. Kamenszky Gyula dr. alapító elnök azon indítványát, hogy az „Intelmek" domborművet Szent István napján a most leleplezett domborművei szemben helyeznék el, ha ez irányban felbátorítást nyernek. Ezután K. Kamenszky Gyula dr. alapító elnök részletesen ismerteti az „Intelmek"-nek, mint legelső közjogi munkának jelentőségét. Behatóan foglalkozott azzal, m képen állapították meg híres történetírók azt a tényt, hogy az „Intelmek*-et Sient István megbízásából Szent Gellért irta. Az „Intelmekének mint domborműnek a gimnázium részére adományozását még azzal is indokolja, hogy ezelőtt elhaladva az ifjúság sugalmázast nyer a majd pályadíjjal jutalmazandó tanulmány megírására. A kuituszismertető végén Roch Ferenc VII. o. t. legendájának előadása, Szabó László VIII. o. t. ódájának elszavalása, majd Radnay Tibi III. o. t. Szeitz Adagiójának művészi és mély érzéssel való eljátszása után a Himnusz eléneklesével fejeződött be a kultuszóra és leleplezési ünnepély. egépüí az idén a primásszigeti weekend-telep A Pri más-sziget felső csúcsán lévő az július—augusztusig bejejezést is erdőségbe tervezett weekend-telep j nyer, feltéve, hogy a beígért 100.000 létesítésének ügye újból előtérbe j pengő kölcsön folyósítását, melyet került. Egy elsőrangú vállalkozó cégi Huszár Aladár dr.-nak és gróf Szémelynek megbízhatóságát és teljesítő képességét a város vezetősége illetékes helyen kért információval ellenőrizte — előzetes és hosszas tárgyalások után ajánlatot tett a városnak a telep egyszerre való felépítésére, azon feltételek figyelembevétele mellett, melyek mellett a telep részleges felépítésére egy helybeli konzorcium előbb ajánlatot tett és amelytől később elállott. A polgármester az ajánlatot szívesen fogadta és azt megfelelő előkészítés után a jövő héten megtartandó közgyűlés elé utalja. Az ajánlat szerint a város átengedné a Prímás-sziget csúcsán lévő erdős részt a weekend-telep céljaira díjmentesen a vállalkozónak, hogy azon hetvenhat darab három tipus szerint megépülő weekend-házat építsen fel. Ezen kivül a város megszerzi a budapesti Tpari Munkaszervező Intézettől a már előbb kilátásba helyezett 100.000 pengős kölcsönt, mely az építkezés arányában lenne folyósítva. A fenti összeget a vállalkozó cég további 150.000 pengővel kiegészíti és az igy rendelkezésre álló negyedmillió pengőből fog a tefep felépülni. A kölcsön összegén felüli részt a vállalkozó cég az egyes há chenyi Károlynak az Országos Weekend Egyesület elnökének Ígértek meg, zavartalanul eszközölni fogják. Az ajánlat lényeges pontja még, hogy a munkálatok teljesítésénél, egyenlő árak és feltételek mellett a helyi iparosság és munkásság ajánlatának elfogadása a vállalkozó cégre kötelező. A telepet előbb közművekkel látják el; kutat júrnak, melynek vizét egy villamos hajtású emelőkészülék viszi egy rezervoárba és onnan folyik az egyes házakba; elkészítik a csatornázást és a szennyvizet egy derítő-készülék közbeiktatásával engedik a Kisdunába; megépítik a hozzávezető utakat, hogy a telep megközelíthető legyen. Ezzel az építkezéssel a város nyári idegenforgalmát akarja a város vezetősége fokozni, mert kétségtelen, hogy városunkat hosszabb ittartózkodásra azért nem keresik fel tömegesebben nyaralók, mert nem áll rendelkezésre elég nagy számban higiénikus lakás. Téves tehát az az aggodalom, hogy az amúgy is nagy számú üres lakással a telepen létesülő épületek versenyt fognak támasztani és azokat még inkább kiadhatatlanná fogja tenni, mert a fővárosi igényes publikum ezekre a zak eladása után a vevőktől kapja lakásokra amúgy sem reflektál, mert meg. Az építendő házak a városi mérnöki hivatal által felülbírált és a a város polgármestere által jóváhagyott tervek alapján épülnek fel. Amennyiben a városnak sikerül a már kieszközölt felsőbbségi elvi jóváhagyást végleges jóváhagyással f. évi májusában kiegészíteni, úgy az építkezés azonnal megindul és azok használatánál megszokott kényelméről és a hygiénikus szempontból támasztott kívánalmairól kellene lemondani. Ajánlatos lenne, ha ezeket a lakásokat minél tömegesebben a hygénia követelményeinek megfelelően átalakítanák. A telep részére szolgáló erdős területet az erdő jellegének fenntartása mellett 80 —90 négyszögöles telkekre