Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-28 / 34.szám

ESZ TL Rí I ftH c,/Bt KE ÖTVENHATODIK ÉVI 34. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi iap. VASÁRNAP, 1935. ÁPRILIS 28 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. mtr. ill ege níory almának jelen és jövőbeli Irta dr. Egyed Ferenc miniszteri tanácsos, a Magyar Városok Idegenforgalmi Központjának vezetője Annak a hatalmas munkának, melyet a kormány illetékes tényezői, idegenforgalmi szerveink és a székesfőváros az idegenforgalom emelése és a belső vándorforgalom fokozása érdekében folytatnak, ma már meg van az eredménye, mert a mult szezon azt bizonyította, hogy a hazai idegenforgalom nemcsak túljutott a mélypontján, hanem ugrásszerű lendülettel tör előre. Amikor Európaszerte visszaesés van, a magyar idegenforgalom számbelileg és az országban elköltött öszszegek nagysága tekintetében is örvendetesen megnövekedett. A főváros eredményeihez hozzásimult a vidék is, mert a filléres és kulturvonatok nyújtotta, csábítóan olcsó utazási alkalmak felébresztették az utazási kedves és látásvágyat, a turisztika és sportszerűbb életmód mintegy kitermelte és folytonosán erősbbítette a kirándulási kedvet és végeredményében a belső vándorforgalom mostani példás feliendüíését eredményezte. De hozzájárul még a sikerhez fürdőtörvényünk végrehajtása is, mellyel fokozatosan hódítjuk meg hazai fürdő- és üdülőhelyeink számára a lakosság széles rétegeit s igy a külföldi fürdőhelyekre évről-évre kevesebb magyar pénz áramlik ki. Ezeket az eredményeket nem lehet lebecsülni. Ezek az eredmények nemcsak az idegenforgalmi mozgalmak létjogosultságát igazolják, hanem indokolják az idegenforgalom iparának gazdasági életünk termelő rétegei közötti mai vezető szerepét is, mert nemcsak köztudomású, de hivatalos adatok is bizonyítják, hogy idegenforgalmunk olyan aktiv tételként esik fizetési mérlegünkbe, mely valutaszerző erejében állat- és búzaexportunk után a harmadik helyen áll. Nehéz volna megmondani, hogy ezt az örvendetes fellendülést a gazdasági viszonyok súlyossága dacára kifejezetten milyen körülmények, vagy kinek milyen irányú tevékenysége hozta magával. Nézetem szerint az összes hatóerőknek harmonikus és konstruktiv együttműködése, mely egyúttal titka a tömegorganizáció eredményességének. Azoknak a törekvéseknek, melyek az idegenthívó és váró mozgalmak részére a mi gyönyörűséges fővárosunkon kivül még attraktív értékeket tudnak kitermelni, legfőbb letéteményese a vidék, mely az országos idegenforgalom tervszerű kiépítése szempontjából is speciális je lentőséggel bir és mintegy kiegészítője a főváros érdekében kifejtett mintaszerű és nagystílű propagandának. Kétségtelen, hogy fővárosunknak idegenforgalmi szempontból már európaszerte elismert vonzóereje van. De ez még nem minden, amit a magyar föld az idegennek nyújtani tud! A vidék nemcsak megérdemli, hanem joggal elvárhatja, hogy az ország szivére koncentrált idegenforgalmi áramlás annak érrendszerébe is decentrálizálódjék, mert az ittjáró idegen csak akkor szerezhet teljes képet a magyar föld termő és teremtő erejéről, ha tapasztalatait a vidék helyközi sajátosságainak, a magyar népélet romantikájának megismerésével kiegészíti és mintegy betetőzi. Vitán felül áll, hogy országos viszonylatban Budapest az idegenforgalmi attrakciók zömét öleli fel, csakhogy éppen világvárosi adottságai folytán egészen más á karaktere, mint a vidéknek. A vidék élete viszont a sok színű, sok rétegezésű magyar élet viszont olyan kincseket rejt magában, melyek poétikus varázsukkal világszerte párjukat ritkítják. A délibábos magyar róna, a sejtelmesen lágy hullámú, majd szeszélyes vad dübörgéssel tomboini tudó Balaton, a vadvirágos Mecsek tája, a világ egyik legjobb nektárját érlelő tokája, badacsonyi és egri bortermelő vidékek, a mezőkövesdi matyóipar, sokféle háziipari különlegességeink, évszázadokba visszanyúló történelmi és kulturális értékeink mind-mind olyan idegenforgalmi attrakciói a magyar vidéknek, melyek vonzóerejükkel méltóan sorakoznak fel a főváros attraktiv értékei mellé. De hogy mennyit jelent a főváros mellett a magyarországi idegenforgalom másik sexapealje: a vidék, ezt talán akkor látjuk legjobban, ha az ittjárt külföldieket benyomásaik felül megkérdezzük. Ezrével hallottunk olyan válaszokat, melyekben dominál vidéki népéletünk speciális vonzóereje iránti elragadtatás. Ezeket az adottságainkat vétkes mulasztás lenne kiaknázatlanul hagyni. A magyar föld értékeit és szépségeit nemcsak önmagunknak kell megbecsülni, hanem igyekezzünk a a külföldnek is minél szélesebb körben bemutatni és hozzáférhetővé tenni, hot>y megismerhessenek és megszeressenek bennünket. ökonomikus körültekintéssel kell e téren is haladni és a reklámtechnika minden ötletes eszközét, mely az idegenek érdeklődésének felébresztésére alkalmas — a vidéki gonnolat népszerűsítésének és a vidék propagadájának szolgálatába kell állítani. Ha már most azt kérdezné valaki, hogy melyek azok a módszerek, melyekkel a vidék idegenforgalmát fokozni és a nagy nemzetközi, valamint országos áramlatba továbbra is hatékonyan bekapcsolni tudnók, nehéz volna kimerítő választ adni, vagy a fejlődés vezérlő irányaként elhatárolt szabályokat felállítani. Egy kétségtelen, — a súlypontnak min dig az utazási kedv és látásvágy felébresztésén és ébrentartásán kell lennie, ezt pedig csakis a jól megszervezett és kollektiv propaganda, a csábítóan olcsó utazási alkalmak, a vonzó és ötletes attrakciók hozhatják magukkal, melyek hozzánevelik az idegeneket a szabadabb mozgáshoz. A speciálisan helyi vonatkozású népművészeti különlegességek, etnográfiai sajátosságok, a történelmi és kulturális látványosságok, turisztikai és sportbéli, vadászati értékek, a különféle gyógyerejű hazai fürdők és hőforrások, továbbá a városok ünnepi megmozdulásai, ipari kiállítások, kongresszusok, a magyar őskultúra gyökereiből táplálkozó népies szabadtéri játékok és népművészeti előadások, a bokréták stb. mind-mind olyan eszközei a forgalomszerzés technikájának, melyeknek vonzó- és átütőereje a vidék számára is vitán felül áll. De jelentős szerepe van annak is, hogy a vidéket járó idegen itt is jól érezze magát, — korszerű színvonalon álló szállodát, olcsó és ki tünő ellátást, jó vasúti közlekedést, jó utakat stb. tajáljon, mert a legjobb magyar propagandát maguk az idegenek csinálják akkor, ha a tapasztaltakkal meg vannak elégedve. Viszont egy várakozásaiban csalódott egyén már többet árthat idegenforgalmunk jó hírnevének, mint amennyit a hangyaszorgalommal felépített propagandisztikus tevékenység bármely tényezője használni tud. A vidéknek tehát a korszerű követelményekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodással kell idegenforgalmának előmozdításáért síkra szállnia, értékes látnivalóit kicsiszolni és vonzóvá, könnyen hozzáférhetővé tenni, hogy csodálatos váltakozásaival méltó kerete lehessen az ország idegenforgalmi adottságainak. A külföldieknek és a nagyközönségnek idegenforgalmi körforgása pedig nemcsak a vidék városfejlesztési politikájának fog lendületet adni, hanem a válsággal küzdő ipar és kereskedelem javára gazdasági életerőinket növelni fogja. Német magánóvoda Hornomé vezetésével Úri-utca 4. szám alatt. (Primási palota mellett.) Foglalkozás naponkint 10—12 ig. Tandíj havi 6 pengő. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbeteg ekneknek. Mama igy szól a diák fiához: Mit kérsz a nyuszitól? — Fiú- és leánydiak egyként igy válaszol: „Csak Öregcserkész sorsjegyet I

a HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Fedek Sárit felmentették Amerikában a hamis eskü vádja alól. — Megszökött m a győri kommunisták vezére. — Üstökös jelent meg Dombóvár fölött. — Egy versenyautó a győri úton belerohant a bécsi autóbuszba. — Gömbös miniszterelnök átvette szegedi mandátumát és díszpolgári oklevelét. — Hét párt indul a budapesti törvényhatósági választásokon. — Felavatták a fiumei új magyar vámhivatalt. — 40.000 akta vár elintézésre a közigazgatási bíróságon. — Bőcsán avar fejedelem mesés arany kincsei kerültek felszínre. — Kommunista szervezkedőket fogott el ismét az államrend-, őrség. — Háromszázéves kriptasirokra bukkantak Csengeren. — Nem akad bérlő Debrecen város földjeire. — Fizetést kapnak már az április hó Tápra is az új országgyűlési képviselők. — A magánalkalmazottak a különadó eltörlését követelik. — Ellenzékbe akar vonulni a kereszténypárt és a kisgazdapárt. — Gróf Zichy János éles bírálatot mondott a kormány politikájáról, — Tizennégy pengő körül mozog az új buza ára. — Műkincseket, festményeket és levéltárakat igényel a román kormány Magyarországtól. — Egységesitik a külkereskedelem irányítását. — Revízió - alá akarják venni az egész tőzsdei üzletet. KÜLFÖLD Ezer láda okmányt adott vissza aranykincsek helyett az orosz szovjet Romániának. — Kivégeztek két forradalmár görög tábornokot. — Titulescu revizióelienes propagandát csinál Délamerikában. — Leégett a dublini sorsjegypalota. — Megbukott Zlatev bolgár diktátor miniszterelnök. — Kétezer halott maradt a harctéren Bolívia és Paraguaj között lefolyt ütközetben. — Halálsugarakat állít elő egy bécsi feltaláló. — XI Pius pápa húsvétkor 150.000 ember előtt osztott.áldást. — Zita királyné bátyja Ausztriában vadászik. — 55.000 ezer ember áldozata van a nagy japán földrengésnek. — Anglia költségvetési feleslege 500.000 font. — Hollandia 20 százaléksai devalvál. — Brazíliában oankjegyszaporítás készül. — Haraias beszédet mondott az abesszíniai császár Olaszország ellen. — Megindultak Jugoszláviában a választási mozgalmak. — A dunai konferenciára hét országot hívott meg Olaszország és Franciaország. — Románia szabaddá teszi a buzakivitelt. — Amerika megkezdte a szárazföldi haderő létszámemelését. — Hegyomlás fenyegeti a tiroli falvak egész sorát. — 113.000 halottja van a ceyloni mocsárláznak. — Fokozódik a mezőgazdasági válság Lengyelországban. — Olaszország elfogadta a békéltető eljárást az abesszin kérdésberi. — Ijesztő módon szaporodnak a gyermekbűnözők Szovjet Oroszországban. — Sáskafelhők lepték el az andalúziai mezőket.