Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-18 / 31.szám

Bálint a húsárúkkal való illegitim házalást tette szóvá. Újlaki Géza dr. javaslatában elő­adta, hogy feliratot küldenek a ke­reskedelmi miniszterhez, adjon ki or­szágos érvényű rendeletet, mely a fent említett panaszokat egyszersminden korra szabályozza. Józsa Ignác kamarai altiszt nyug­díjaztatásának letárgyalása után a kisipari és kiskereskedői kölcsön ke­rült szóba. Nemsitz Lajos, Holler Kálmán és Kántor Leo hozzászólá­sai után Meixner Érnő dr, főtitkár válaszában kifejtette, hogy a kamara ez ügyben a lehetőség határain be­lül kíméletet gyakorol. Nagy István indítványai után a köz­gyűlés az elnök zárószavaival ért véget. Rákóczi emlékének áldozott a vár­megye rendkivüli közgyűlésén F. hó 16-án délelőtt fél 10 óra­kor kezdődő közgyűlést Rákóczi fejedelem emlékének szentelte a ket­tős vármegye. A főispán üdvözlő és megnyitó szavai után Divéky István dr. vármegyei tiszti főügyész mondotta el hatalmas ünnepi be­szédét. — Ünnepiünk — kezdte beszé­dét a szónok —, ünnepel az ország, ünnepel annak határain belül és túl minden igaz magyar. Felgyuladnak az emlékezés tüzei, melegítve, új életet adva annak a lelki egységnek, mely a nemzetmentő vezérlőfejede­lem, II. Rákóczi Ferenc emlékéből sugárzik felénk. . A továbbiakban Rákóczi történelmi alakját örökítette meg a nemzeti sza­badságharc legendás kuruc idői­nek a hazáért, szabadságért mndent feláldozó nagy harcait. Rákóczi el­bukott, de eszméi nem buktak el, történelmi küldetését még ma sem fejezte be. — Hosszú bujdosás után, halála után hazahozta a nemzet kegyelete — folytatta az ünnepi szónok — de nyugalma még ma sincs. Megis­métlődött kegyetlen sorsa: a gyer­meket a zsarnok erőszak tépte le édesanyja szerető kebeléről, meg­szentelt hamvait, nyugvó helyét a trianoni erőszak szakította le közös édesanyánk kebeléről, hazája testé­ről. És ebben annak a szimbólumát látom, hogy isteni küldetését még ma sem fejezte be. — Az idegen környezetbe jutott gyermek lelkéből — dacára minden igyekezetnek, hogy magyarságából kivetkőztessék — diadalmasan tört elő őseitől örökölt haza- és szabad­ságszeretete, idegenné vált földben nyugvó hamvai ma is igazságért kiáltanak a nyugathoz „Recrudescunt vulnera Hungáriáét", igazságot, igaz­ságos bírálatot kérünk, s mint hű­séges Íródeákjához a tenger mor­molása, hozzánk is elhozza a Kés­márk felől süvitő szél, a Duna túlsó oldaláról áthangzó minden harang­szó halhatatlan lelkének üzenetét és erőt, kitartást önt belénk a nemzeti újjáépítés nagy munkájához. — S ha majd eljön az az idő — mondja végül Divéky — amelynek el kell jönnie, — hogy Kassa ősi városában az öreg dóm nagyha­rangja ismét magyar imára csendül — ha e harangszóra a hálaadás után hamvai felett elhangzik az „Isten áldd meg a magyart" fensé­ges himnusza: csak akkor borul majd földi vonatkozásoktól teljesen felszabaduló nagy lelke a Minden­ható trónjának zsámolya elé, hálát, köszönetet rebegve, hogy földi kül­detését befejezte, hogy igaz lelke végre felszabadult! A gyönyörű és nagy hatást keltő beszéd után a közgyűlés lelkes tap­sokkal ünnepelte a kiváló szónokot, majd pedig egy perces néma fel­állással áldozott a nagy fejedelem emlékének. öt perces szünet után tizenhat pontból álló tárgysorozatot tárgyalt le a közgyűlés. Egyhangúlag meg­szavazta a vármegye alispánjának elő terjesztésére a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-tól a vm. útalap részére a Felsőgalla—tarjáni th. út kiépítésére felveendő 100.000 pengős kölcsönt. Frey Vilmos dr. alispán indokolta meg a kölcsön felvételé­nek fontosságát. Tatabányán a munkanélküliség oly méreteket öltött, hogy sürgősen segítségről kellett gondoskodni. Igy vetette fel Ujszászy Imre műszaki főtanácsos az útépítés gondolatát, amellyel egy évre meg lehet oldani a munkanélküliség problémáját, A vezérigazgatóság a legnagyobb megértéssel kezelte a kölcsön ügyét, előjegyezte és támogatásukkal olcsó, könnyen lebonyolítható kölcsönt si­került szerezni. Kijelentette, hogy az [ épités mielőbbi megkezdésének aka­. dálya nincs, igy remény van arra, hogy a munkanélküliségen egy évre hatalmasat segítettek. A közgyűlés végén Kolozsváry Kálmán bizottsági tag kivánt kelle­mes ünnepeket a főispánnak és csa­ládjának, aki a kettős vármegye tisztikara nevében üdvözölte és vi­szont kivánta a közgyűlés tagjai­nak. Általánosítani akarják a népiskolai tízórai tejfogyasztást Ismeretes, hogy a legtöbb buda­pesti iskolában bevezették az isko lásgyermekek részére a tízórai tejfo­gyasztást. E szociális intézkedés egy­részt azt célozza, hogy az iskolás­gyermekek testi fejlesztését is elő­segítse a szellemi oktatás mellett, másrészt nagyobb piacot akar biz­tosítani a hazai tejtermelésnek. A fővárosi iskolák a tejtizóraizást úgy oldották anyagilag meg, hogy a módosabb gyermekekkel a piaci ár­nál valamivel magasabb árat fizet­tetnek s az igy származó többletből ingyen juttattak tejet a szegénysorsú iskolásoknak. Ezen intézkedés a gyakorlatban annyira bevált és a gyermekek tes­tileg annyira megerősödtek, hogy a földmivelésügyi miniszter interven­ciójára a kultuszminiszter mozgal­mat indított a tej tízórai általános be­vezetésére. Ez az egészségügyi, pe­dagógiai és társadalmi jelentőségű mozgalom ugy nyer általánosítást a kultuszminiszter elgondolása szerint, hogy a tanfelügyelőséggel felszólít tattá a tankerületben működő állami, községi, érdekeltségi, társulati és ma­gán népiskolák igazgatóit és vezető tanítóit, hogy a budapesti rendszer szerint a tejfogyasztás támogatására, illetve bevezetésére a kezdeménye­zés érdekében tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. Bizonyosra vesszük, hogy ez a rendkívül egészséges és üdvös moz­galom olyan lendületet vesz s any­nyi apostolát találja meg, hogy még ebben az évben a legtöbb iskola be­vezeti a kötelező tizóraizást, amely nagymértékben hozzájárulhat az ép lélek mellett az éptesiü magyar ge­neráció kifejlődéséhez. Megdrágul a „filléres" gyors Nemsokára ismét megindulnak a filléres vonatok, melyek eredetileg 75 százalékos kedvezménnyel köz­lekedtek. Az idén azonban megdrá­gul a filléres utazás és hir szerint a filléres vonat jegyeinek árát 25 százalékkal felemelik. Rájöttek arra, hogy a jegyüzérek rendszerint ösz­szevásárolták a jegyeket és azután 3—4 pengős felárral adták tovább. A 25 százalékos emeléssel a vissza­élésnek ezt a módját akarja a MÁV kiküszöbölni Az emelést a közönség körében ellenzéssel fogják tudomásul venni, az utóbbi időben úgyis nagyon meg­csappant a filléres vonaton utazók száma. Vidéki viszonylatban már ta­valy is alig lehetett biztosítani a megfelelő utaslétszámot. A MÁV rájött arra is, hogy so­kan a filléres vonatokon felutaztak Budapestre és a visszautazásra ér­vényes jegyüket eladták másnak. Ez ellen a MÁV úgy kivan a jövőben védekezni, hogy a filléres jegyek hátlapjára a tulajdonos nevét alá­íratja és a vonatokon a kalauznak joga lesz aláiráspróbát kérni a jegy tulajdonosaitól. Az országos központ is képviseltette magát a helybeli frontharcosok évi közgyűlésén F. évi április hó 15 én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését az Orsz, Front­harcos Szövetség esztergomi főcso­portja. A vármegyeház nagytermében meg­tartott ülésen, — melyen elismerésre méltóan, szép számban jelentek meg az esztergomi frontharcosok —, az országos elnökséget Zámory Imre ny. ezredes és Vojtsek Ottó köz­ponti osztályvezetők képviselték, mig a tokodi és dorogi frontharcos cso­portok részéről küldöttségek jelentek meg. A közgyűlést Kornhaber Samu ny. ezredes a „Magyar Hiszekegy" elmondásával nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte az országos el­nökség képviselőit és a megjelent bajtársakat és a bajtársi szeretet ki­mély itésének és a frontharcos szer­vezkedés szükségességét fejtegette ok­szerűen. A titkári, pénztárosi és számvizs­gálói jelentések után Zámory Imre ny. ezredes az országos elnökség bajtársi üdvözletét tolmácsolta és biztosította a főcsoport tagjait a ve­zetőség jóindulatú támogatói készsé­géről és meleg szeretetéről, mellyel a frontharcosok ügyeit szívükön vi­selik. Ezután megejtették a részleges tisztújítást, melynek során egyhangú lelkesedéssel Vörös József pénztá­rossá, Meszes Ferenc legénységi tit­kárrá, Keresztes János legénységi el­lenőrré, Fülöp Ferenc törzsvezetővé és Petőfi Károly intéző bizottsági tag­gá megválaszttattak, kiktől az ünne­pélyes fogadalmat Zámory ezredes vette ki. Dr. Vojtsek Ottó nagyhatású be­szédben vázolta a háborús szenve­déseket, majd ismertette a fronthar­cos célkitűzéseket és a mozgalom alapigazságait, majd a bajtársakat a további összefogásra és szervezke­désre hivta fel. Vitéz barsi Leidenfrost Pál társ­elnök indítványára a közgyűlés tá­viratilag üdvözölte gróf Takách-Tol­vay József ny. altábornagy országos elnököt és Kertész Elemér alapító országos alelnököt. A közgyűlés lelkes hangulatban a Himnusz hangjai mellett ért véget. M I i& S€ %í .rfflflUtW^ .^^B-^^Bä» A hercegprímás nagyhete. Dr. Serédi Jusztinián bibornok herceg primás vasárnaptól á hét derekáig résztvett a főkáptalan szokásos nagy­heti lelkigyakorlatain, azonkívül a bazilikában az összes nagyheti ájta tosságokat személyesen végzi. A hercegprímás áldoztatta meg a budapesti rendőröket. Folyó hó 13 án, szombaton reggel a budapesti államrendőrség római katolikus val­lású tisztikara és legénysége a lipót városi Bazilikába vonult, hogy a hus véti szentáldozáshoz járuljon. Az ezerhétszáz főnyi rendőrlegénységet Török János dr. rendőrfőparancsnok vezette és mintegy száz rendőrtiszt vett részt még a szentáldozáson. A biboros hercegprímás pontban nyolc órakor érkezett meg és bevonult a székesegyházba, ahol Madarász Ist­ván dr. pápai prelátus fogadta a Ba­zilika papjainak élén. Azután meg­kezdődött a csendes mise, amely alatt a rendőrzenekar egyházi mű­veket játszott és a székesegyház énekkara szerepelt. A szentáldozást a hercegprímás három pap segédle­tével végezte, majd utána magas­szárnyalású szentbeszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy az embe­riségnek egyedül a vallás nyújthat vigaszt és a hit vihet a családi életbe megértést és boldogságot. A rendőrlegénység és tisztikar, amely mindig példát adott vallásos és ha zafias szelleméről, most is előljár a hitéletben és tanúságot tesz vallásai mellett. Magukhoz veszik az Űr szent testet és vérét, hogy Vigasz­talást és béüét nyerjenek. Több he­lyen megkísérelték Kikapcsolni a hí tet és a vallásos szellemet a társa­dalmi életből, de ezeken a helyeken is belátták a nép sorsának irányitói, hogy vallás nélkül nincs fejlődéské­pes társadalmi élet. Egy ifjú halála. Meleg részvét mellett temették el Haáz Győzőt iparos ifjúságunk egyik fiatal szim­patikus tagját. Koporsóját, melyet a szeretet virágai halmoztak el, barátai vitték az utolsó útra. Ismét egy hasz­nos taggal lettünk kevesebben. Nyu­godjék békében I A főszékesegyházi ének- és zenekar nagyheti műsora. Nagy­csütörtökön: Palestrina : Papae Mar­celli mise (6 szólamú). Gloria Gol­ler: Szent István miséből. Asola: Christus factus est, graduale. Kersch : Dcxiera. Offertorium. Áldozás alatt: Mozart: Ave verum. Ebner : Adora­mus te (6 szólamú). Körmenetre Buchner : Tantum ergo. (Kettős férfi­kar. 6 szólamú. Kispapok.) Délután Buchner: Miserere (6—8 szólamú). — Nagypénteken : Csonkamise. Trac­tusok koraliter. Passió alatt Büch­ner : Turbai (férfikar, kispapok). Ke­resztcsókolás alatt Vittoria: Popule meus (férfikar, kispapok). Körmenetre Ebner: Vexilla regis (5 szólamú). A szent sirnál Buchner: Tenebrae facta sunt (4—6 szólamú). Délután Sey­ler : Miserere (f-moll 6 szólamú). — Nagyszombaton : Buchner: Missa X. Sabbato Sancto. Papai himnusz. — Esti jeltámadáskor : Seyler : Ange­lus ós Cum transisset. Büchner : Ex­surge (kispapok). Kersch: Domine probasti me és Resurrexi. Feltámadt Krisztus (népének). Ciuadílieg: Te Djum. Büchner: Regina coeli (6—8 szólamú és kettős kar). Haller: Tan­tum ergo (6 szólamú). Pápai him­nusz.

Next

/
Thumbnails
Contents