Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-07 / 28.szám

Szóba kerültek az IBUSz menet­jegyiroda helyi fiókjával kapcsolatos kérdések. A városnak garanciát kell vállalni, az ügyet megtárgyalják. Szükségesnek tartották a menet­rendváltoztatást és a Bécs—Buda­pesti autóbuszjáratba való bekapcso­lódást. Olyan vasárnapi vonatokat kell kérni, melyek másfélóra alatt és félkilencre vannak itt és az esti órákban indulnak vissza. Szó volt a diákszállások ügyéről. Ezt a legolcsóbb költséggel lehetne megvalósítani a szállókban, az inté­zetek termeiben. A filmprogagandát a nagy költsé­gek miatt elutasította a bizottság. Elhatározták, hogy elfogadják Vác város megkeresését ismertető elő­adásokra vonatkozóan. Lepold Antal dr. prelátus-kanonokot kérn.ék fel a város képviseletére. Az idegenvezetői tanfolyam szük­séges volta miatt megkeresik az intézeteket, hogy helybeli növendé­kek vegyenek részt. A tanítóképző negyedik évfolyamán ez egy külön tárgynak van beállítva, úgyhogy azokat azonnal alkalmazni is tudja az idegenforgalmi bizottság. A bizottság felirattal fordul a belügyminiszterhez és a kereske­delemügyi miniszterhez az idegen­forgalmi plakátok díjmentes kifüg­gesztése érdekében az egyes váro­sokban. A bizottság megbízta Glatz Gyula polgármestert a székesfőkáptalannal való tárgyalásra. A káptalan átira­tot intézett a városhoz az idegen­forgalom támogatása ügyében, közös kombinált jegyek létesítéséről az esztergomi látni és élvezni valók biztosítására. Filléres vonatok és hajók rendsze­res cserélése a városok között, a párkányi átkelés kérdése szerepeltek még a bizottság ülésén. Szivós-Waldvogel József ny. tá­bornok a következő tizennyolc pon­tos indítványt ismertette: „Nyaraló lakások nyilvántartása, árszabályozás, sokszorosítás. Lakások modernizálásának és szá­razzátételének elősegítése. Vasúti hordárok és a hajóállomá­son podgyászvivő rendszer. Illemhelyek: hajóállomáson, Cser­noch János-úton, a várhegyen, a szigeti sétányon a Horthy-hid kö­zelében ; illemhelyek állapota a ven­déglőkben. Szigeti utak gondozása (seprés, locsolás), padokkal való ellátása; hegyi utak és források környékének rendbehozatala. Szenttamáshegy gondozása, ki­látó. Csónak- és aútóbuszkirándulások rendezése szombat délutánokon a városi idegenforgalmi iroda által : szigetekre, Fári-kúthoz, Vaskapura, Búbánati völgybe stb. Heti térzene a szigeti sétányon (csütörtök d. u.). Turistahajók (különhajók) és fillé­res vonatok közönsége részére nyom­tatott kirándulási programmok szét­osztása már az indulási állomáson. Esztergomi emléktárgyak (helyi készítmények): botok, megyfa-galan­terietárgyak, kerámiai készítmények, tokodi üvegtárgyak, typográfiai ter­mékek és fényképek, szőttesek, bőr­dísztárgyak stb. egy vasár- és ün­nepnapon is nyitvatartható külön üzletben vagy bódéban. Fürdőujság kiadása az idegen­forgalmi iroda által (kurlista) a vá­rosban tartózkodó nyaralók és üdü lökről, az őket érdeklő tudnivalók­kal. Babakorzó és virágkocsikorzó ren­dezése az idegenforgalmi iroda által a Serédi-sétányon május végén vagy június elején a „Virágos Esztergom" javára. Visegrád, Nagymaros, Piliscsaba, Tóváros és Dunaalmás közötti köl­csönös csereforgalom előmozdítása. NyüKOSz, KANSz, VOGE, Front­harcos Szövetség stb. megkeresése (újságjaikban hirdetés) nyugdijasok letelepedésének tárgyában. Villatelep (Pilismaróti-út mentén) parcellázási tervének előkészítése, hirdetése. Németországi és osztrák evezős­szövetségek megkeresése a MEHÉ­vel egyetértésben. M. kir. kereskedelemügyi minisz­ter és Országos Idegenforgalmi Ta­nács megkeresése a vaskapui autó­út és egyéb hegyi utak létesítése tárgyában, világítás és vízvezeték j$ Vaskapun ; fenyvesités. OTI, MABI, VOGE stb. megkere­sése hegyiszanatórium létesítése tár­gyában a Vaskapun. Weekend-telep áilása." Ezen indítványokhoz Etter Ödön szólt hozzá. A kurlistát az újságok útján óhajtja megoldani, a vidéki csereforgahnat nem tartja megvaló­síthatónak, mert esztergomi ember ezen községekbe nem igen megy nyaralni. A részletes megvitatást a követ­kező ülésre halasztották. akkor, amikor a hitelezők egészben vagy részben elvesztik pénzüket, ez esetben velük együtt sorakozzék á kincstár is és ily módon lehetővé tegye, hogy az adós, ha arra érde­mes, megmentessék, mert igy leg­alább követelésük egy részéhez hoz­zájutnak és megmentve az adóst a további üzleti lehetőségnek, az mint adóalany sem vész el. Elengedik az OTI-tartozások felét Miként az egész országban, úgy esztergomi érdekelt körökben is meg­érdemelt nagy feltűnést és megköny­nyebbülést fog kelteni, hogy az Or­szágos Hitelezői Egylet fennállása óta vívott nagy közérdekű harca az uj kormány szociális célkitűzéseinek komplexumában megoldást nyer. Az Egylet éveken keresztül beadványok kai ostromolta az illetékes hatóságo­kat, a pénzügyminisztériumot és az OTI vezetőségét, hogy fizetésképte lenségek esetén a közterhek is be­vonassanak a rendezésre kerülő státusba. Ennek az akciónak az eredmé nyeként a napokban megtartott OTI közgyűlés magáévá tette az Egye­sület ügyészének érvelését s már meg is jelent a rendelettervezet, amely szerint —- indokolt esetekben — amennyiben az adós önhibáján kivül fizetési nehézségek közé, nem csak a késedelmi kamatok engedhe­tők el egészében vagy részben, de a tőketartozások 50 % a is elenged hető. Kereskedői körökben csak örömet okozhat az OTI nak ez a szokatlan áldozatkészsége, hiszen kereskedőink és iparosaink között többen érzik a nehéz idők nyomását és tetemes összegekkel hátralékban vannak az OTI-val szemben is. A fizetésképtelenség Damokles­kardja lebeg nem egy jobb napokat látott és jobb sorsra méltó keres­kedő és iparos feje felett s ezeknek tengernyi bajában valami kis szo ciális és egzisztenciális balzsamot je lent majd az a rendelet, amely az OTI áldozatkészségénél sokkal na­gyobb mérvűnek tünteti fel, mint amekkora valójában. Hiszen a múlt­ban nem egy eset fordult elő, hogy épen a közterhek nagysága miatt nem lehetett egyezséget létre hozni, aminek folytán csőd következett be és ilyenkor teljes egészében elvesz­tette követelését a kincstár. De kü lönben is a fizetésképtelen adós anyagi helyzete annyira leromlott, hogy a legnagyobb jóakarat mellett sem tudott eleget tenni köztehervi selési kötelezettségének és csak fö­lösleges és költséges adminisztrációt okozott, anélkül, hogy abból bármi­féle haszna lehetett volna a kincs-, tárnak. Méltányos és igazságos, hogy Cserkész tárgysorsjáték lesz májasban A 14/ö. sz. „Holló" Cserkészcsa­pat — az öreg Hollók" — „Fészek alap"-juk javára nagyarányú tárgy­sorsjátékot rendeznek május hó 19.-Í húzással. A pénzügyminiszterileg en­gedélyezett tárgysorsjáték két főnye­reménye egy-egy drb. 100, ill. 80 pengő értékű fix kafak, ez a váro­sunkban egyre nagyobb népszerű ségnek örvendő sporteszköz. Ezen kivül még 100 drb. különféle nye­reménye lesz a sorsolásnak, sport és cserkész felszerelési cikkek, vik­kend sátor, hordozható gramofon, hanglemezek, dísztárgyak, háztar­tási cikkek, élő állatok, tennisz ütők, sífelszerelés, képek, könyvek, borok stb., stb. Mindezen szenzációs nyeremények mindössze 50 filléres sorsjegyekkel nyerhetők meg. Ez a legolcsóbb és legreményteljesebb sorsjáték s amel­lett a fáradhatatlan öreg Hollókat is támogítja minden kedves vásárló. Az öreg Hollók sorsjátékukkal kapcsolatban arra kérik a varos ne­messzivű közönségét, hogy fogadja szeretettel a sorsjegyek árusítóit s ha a vevők maguk nem óhajtanak is nyerni, a csekély Összegért meg­vásárolt sorsjeggyel nagy örömet szerezhetnek hozzátartozóiknak is annak elajándékozásával. Kedves hús­véti ajándék egy-két Öregcserkész sorsjegy. Nyeremények egy része állandóan megtekinthető Katona Andor sport­házának kirakatában, a kajakokat pedig szintén közszemlére állítják a közeli jövőben. Sorsjegyek a csapat tagjainál, a Fiatal Hollóknál és a Sportházban vásárolhatók. Az állampénztár fizeti ezentúl a községi alkalmazottakat is A tényleges szolgálatban álló köz ségi közigazgatási alkalmazottak ed­dig a vármegyénként létesített köz­ségi alkalmazottak fizetési alapjából kapták illetményeiket. Mivel a gaz­dasági helyzet romlása következté­ben az adók nem folytak be ponto­san, a fizetésképtelenné vált alapok ból nem lehetett idejében kifizetni az alkalmazottak járandóságait. A kormány most elhatározta, hogy a községi alkalmazottak készpénz­illetményeit 1935 július 1 tői kezdve az á lampénztár útján utalja ki. Ettől az időponttól tehát a községi alkal­mazottak is illetményeiket minden hó első napján pontosan meg fog j ják kapni. A szóbanlevő községi alkalmazot­tak alatt érteni kell: a községi, kör­és segédjegyzőket, községi és kör­orvosokat, községi és körállatorvo­sokat, községi mérnököket, községi szám- vagy adótiszteket, rendszere­sített állandó állásokban lévő köz­ségi írnokokat, irodatiszteket és végre­hajtókát, a közigazgatási szolgálat körében rendszeresített állást betöltő dijnokokat, továbbá a községi, vala­mint a községek által fenntartott hit­felekezeti iskoláknál, oktató és ne­velő intézeteknél (óvódáknál) alkal­mazott oktató és nevelő személyzet tagjait. Or. Stockiager János vm. tiszti főorvos előadást tartott a nemrég megjelent új gyógyszerkönyvről Nagy érdeklődés mellett zajlott le az esztergomi orvosok legutóbbi tu dományos összejövetele, melyen nem­csak az összes esztergomi orvosok és gyógyszerészek, henem a vidékiek közül is számosan vettek részt. A mindinkább fokozódó érdeklődés is nagyban hozzájárul az előadások si­keréhez és számos ujabb előadó je lentkezése biztosítja az élőadások cél­ját és magas színvonalát. Az előadás keretében dr. Stockin­get János vm. tiszti főorvos az 1935. év január 1-ével életbelépett IV. ki­adású Magyar Gyógyszerkönyvet és az ez^el kapcsolatos miniszteri ren­deleteket ismertette. Az új gyógy­szerkönyvet sok éven át folyó munka után a tudomány legkiválóbb magyar képviselőiből áhó szerkesztőbizottság a nemzetközi megállapodások, a gyógyszerész- és orvostudomány mai állása és a modern gyakorlat tapasz­talatai alapján ugy készítette el, hogy az a gyógyszerek tartását, ellenőr­zését, rendelését, készítését és ki­szolgálását ugy az orvosokra, mint a gyógyszerészekre vonatkozólag pontosan szabályozza, de egyúttal a gyógyszert igénylő közönség érde­keit is a legmesszebbmenőleg tekin­tetbe veszi. Különösen részletesek és szigorúak a megengedettnél nagyobb adagban mérgező hatású gyógyszerekre vo­natkozó előírások. Tyen gyógyszerek csakis orvosi rendelvényre, ismétlés esetén pedig az orvos külön aláírá­sával és ott, ahol gyógyszertár van csak a rendelés napján, vagy az azt követő napon, olyan helyeken pedig, ahol gyógyszertár nincs, a rendelés napján vagy az azt követő három napon belül szolgáitathatók ki. A közönségre nézve azonban leg­fontosabb, hogy az uj Gyógyszer­könyvbe hivatalos szerként számos, eddig csak gyógyszerkülönlegesség­ként ismeretes gyógyszert felvettek, továbbá tökb gyógyszerre nézve hi­vatalosan kötelezővé tették annak, a gyakorlatban már nagyon megszo­kott, tabbletta vagy befecskendezésre alkalmas oldat alakjában való tartá­sát. Igy a gyógyszerkülönlegesság­nél olcsóbb de teljesen azonos ha­tágú gyógyszer, —most már hiva­talos lévén, — a betegbiztosító in­tézmények tagjainak, sőt a közgyógy­szerellátás ternére (szegénybetegek részére) is rendelhető és ennek az a nagy szociális előnye van, hogy min­denki, — a legszegényebb is — a mai kor legújabb tudományos ered­ményeinek és gyakorlati tapasztala­tainak megfelelő gyógyszeres keze­lést kaphat. A nagy sikert aratott előadáshoz többen szóltak hozzá, ezek közül kiemelendő Kerschbaummayer Ödön gyógyszerész hozzászólása, melyben a főleg külföldi származású gyógy­szerkülönlegességeket és ezeknek megfelelő hivatalos hazai készítmé­nyeket hasonlította össze és kimu­tatta, hogy teljesen azonos vegyi Összetétel és hatás mellett szembe­ötlő árkülömbség mutatkozik a hazai hivatalos készítmények javára. A következő előadó dr. Maliász Tibor honvédfőorvos volt, aki a harc­gázokról tartott előadást. A harcgá-

Next

/
Thumbnails
Contents