Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-10 / 3.szám

ESZTERfiíWc/BfKF ÖTVENHATODIK ÉVF. 3. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Eeresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. JANUÁR 10 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Á szabadkőműves népámitás ismét megkezdte gyűlésezését Genfben. Amikor áz egész világ egy égő seb és reménytelen jajkiáltás, amikor a nemzeteket éheztetik és nyúz­zák, hogy minnél többet tölt­hessenek egymás kiirtására való készülődésre, akkor Wilson, az amerikai megbizott arról cseveg, hogy egy központi szervezetet kell felállítani, amely a fegyver­es hadianyag szállítást ellenőrzi, Henderson elnököt pedig az nyugtalanítja, hogy a leszerelési értekezlet mikor kezdhetné meg újra tárgyalásait. Tizenöt év óta emlegetik a leszerelést farizeusi módon, ta­an nem is gondolnak arra, hogy még az elmebajosoknak is vér szökik az agyukba a szó puszta hallatára. A nemzetek millióival, a gonosz játék ál­dozataival, mit sem törődnek. Vakmerően készülődnek^ az in­tézményes emberirtásra. És senki sem vonja őket felelősségre! Leszerelésről fecsegnek és nap­nap után egymást túllicitálva dicsekszenek az ujtipusú, biz­tosan ható, gyilkoló eszközök­kel.^ A fegyverszünet tizenhato­dik évfordulóján a Népszövet­ség elkészítette a világháború veszteségmérlegét. Éz a mér­leg az emberiség történelmé­nek legszörnyűbb mérlege: öt­venmillió ember a világháború áldozata. Azt mondja a jelen­tés, ha az összes halottak is­mét katonai rendben elmasiroz­nának, 81 nap és 81 éjjel sza­kadatlanul tartana ez a parádé. S gondoljunk a vőlegényekre, akik leány özvegyeket hagytak itt és a társtalanokra és csa­ládtalanokra, a roppant seregre, amely életet áldozott s hősi halottja lett egy világnak, mely mögötte pokollá változott. Hiába haltak meg fiatal életek, meg­görnyedt öregek, hiába a le­győzöttek, hiába a győztesek. Senki gazdagabb, senki boldo­gabb nem lett tőle, de milliók és milliók lettek Ínségesekké, nyomorultakká, szenvedőkké. Állandóan a gyilkos Kar­mok öldöklő szelleme süvít végig a világon. Az ember, a szabad, büszke, felvilágosult ember nem veszi észre, hogy olcsó árúja lett az emberi vér és csont kufárjainak. Az em­ber nem látja, hogy lelketlen spekulánsok játékszere és hit­vány állati butaságba süllyedt tömege. A pogány, istentagadó kap­zsiság, mely nem engedi, hogy jóllakjék az ember a bőven termő földön, fenevadakká bő­szíti az emberiséget, hogy a halottak katakombái fölött vi­gyorogva szüreteljen a vérből és könnyből — aranyat. Ugy látszik, a földön nem lesz addig kitartós béke, amíg az emberiség a szabadkőmű­vesekkel s a mögöttük meg­húzódó hatalmakkal le nem számol. á Festetics Sándor gróf vezetése alatt álló Ma­gyar Nemzeti Szocialista Párt esztergomi cso­portja bejelentette működését a rendőrségen ... Az új év első hete már új eseményt hozott Esztergom napi éle­tébe. Huzamosabb ideig tartó tárgya­lások és tanulmányozások után szom-j baton bejelentette a párt helyi cso-j portja működését a rendőrségen. Lapunk tudósítója módot talált, hogy a csoport egyik főemberével beszélgetést folytasson. — Mi indította önöket e mozga­lom felkeltésére ? • — A dolgozó nép hosszú ideig türelemmel várt, hogy a hatalom je­lenlegi birtokosai vájjon megértik-e az idők szavát és rengeteg egyéb elfoglaltságuk mellett — hogy mik azok, arra most ne térjünk ki — találnak-e alkalmat, hogy gyökeres és eredményes intézkedésekkel meg­oldjanak megoldható és a nép "szé­les rétegeit jobb és biztosabb meg­élhetéshez segítő feladatokat. A ne­mez helyzetet az általános gazdasági válsággal igyekeznek megokolni, ho­lott a termelőeszközök mai fejlett­sége mellett minden tárgyilagosan gondolkodó és tisztán látó ember tudja, hogy itt minden baj legfőbb oka a mindenáron való érvényesülés, így áll a most helyzet. Az volt a hiba, hogy eddig nem volt mozga­lom, mely felkeltette volna a dol­gozó és küzködő nép politikai ön­tudatát és egy táborba igyekezett volna tömöríteni őket, minden más szempontot félretéve és megértette volna velük, hogy csakis a szerve­zettségen, fegyelmezettségen és ösz­szetartáson alapuló népegység az útja egy biztos és jobb jövőt kiala­kító új társadalmi életszemlélet­nek. — Mi az alapja politikai moz­galmuknak ? — Az új életszemlélet, az új meg­látás alapja a politikai mozgalom­nak, mely nem irányul sem feleke­zet, sem faj ellen, és nem célja a társadalomban jelenleg meglévőnek hangoztatott, de a valóságban hiányzó összhang megbontása már annál inkább sem, mivel épen ez a mozgalom lesz hivatva nemcsak szavakkal, de tényekkel is bizonyí­tani ezt az összhangot, és a népen keresztül a néppel a népért, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Elég már a tespedésből és tét­lenségből. Ez lehet célja egyeseknek, de nem lehet célja a nemzetnek, a nép dolgozni akaró és munkája ered­ményére jogosan váró rétegeinek. — Milyen eszközök állanak ren­delkezésre céljuk elérésére? — Céljaink elérésére egyenes és törvényes utat választunk. Jogtalan és törvénytelen cselekedetre már csak azért sem ragadtatjuk magun­kat, mert ezzel igazat adnánk azok­nak, akik jelenleg éretlennek minő­sítik a népet és ezzel indokolják kevésbbé rokonszenves és európai szemmel bizony kissé elmaradott politikai módszereiket. A mi moz­galmunk nem kihívás, hanem törté­nelmi szükségszerűség. Egy hibánk -van^-hogy xsak most lépünk fe j, mert minél előbb érünk el becsüle­tes eszközökkel becsületes célunk­hoz, annál jobb lesz mindnyájunk­nak, sőt talán még azoknak is, akik jelenleg még ellenkező véleményen vannak. — Mire támaszkodnak politikai harcukban ? — Mi a bajokból ki akarunk s ki is fogunk lábolni és itt csak ma­gunkban, a saját erőnkben bizha­tunk. Ez a mozgalom a bizalmi kér­dés felvetése; ehez, sajnos, csakis ehez van jogunk. Ezért az ellen­táborban lévőknek nem is szabad haragudniuk már csak azért sem, mert úgy tudjuk, hogy aki harag­szik, annak nincs igaza . . . Rend­szerint ... Eddig a nyilatkozat, s ezzel annyi párt, annyi próbálkozás után egy újabb kísérlet indul nehéz útjára. Nem kritizálunk és nem vágunk elébe a dolgok alakulásának. Csak egy pillanatig elgondolkodunk . . . A Nemzeti Egység nehéz harcokat vív, Zsilinszkyék radikalizmusa egy­általán nem tud kibontakozni, Gaál öröke, a Kisgazda Párt a legerősebb talajából pusztul ki, s a kis magyar Rómában újabb politikai akció akar gyökeret verni. Hogy milyen ered­ménnyel . . . : feleljen rá a jövő .. . Piles Ldssló • tlMliniMiMIIMIMIIMM Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeló n. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetü ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­zutat, úgy bel- mint külföldön. „Eszkimó" ruha szép színekben Keménynél. Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet teaestélye a szerbiai kiüldözöitekérl Izbégi Villám Margit írónő szer­zői estje január 12-én, szombaton délután 5 órakor lesz a Fürdő Szál­loda színházi termében, a Szt. Er­zsébet Jótékony Nőegylet rendezé­sében, melynek tiszta jövedelmét 50 százalékban a Jugoszláviából kiuta­sított testvéreink és 50 százalékban a helybeli szegények kapják. Ismertetőül előrebocsátjuk, hogy a fentnevezett írónő 1927 óta ír költe­ményeket és dalszövegeket. Sajtó alatt lévő kötetéhez Rákosi Jenő írt előszót. Költeményei több budapesti lapban megjelentek s ujabban a Százhúros hegedű" és a „15 éve" cimű versgyűjteményben, mindkettő­ben a legjobbak közé sorolja a kri­tika. Dalszövegei a „ Verskoszorúk ban jelentek meg és azokkal pályá­zatot is nyert. Budapesten több nagy­sikerű szerzői estet rendezett s egye­sületeknek volt háznagya és titkár­nője. Ujabban zenét is szerez. A tea estély műsorát izbégi Villám Margit irónő szerzeményei képezik, amelyek a következők: írsZéftt Erzsébet legendája. Sza­valja Fuchs Emmi. 2. a) Magyar mártiromság. b) Üze­net megszállott területről. Előadja Varjas Rudolfné. 3. a) Milyen legyen ? b) Látni szeretnélek, c) Ne hagyj magamra. Lirai szavalat. Előadja Mihailic Erna. 4. a) Álomvilágban, b) Hogyha egyszer visszatérnél, c) Olyan is van. Magyar dalok. Énekli Kricsfalvi Vik­torné énekművésznő. 5. a) Sziget vagyok, b) Semmik se vagyunk, c) Az őrüít. Drámai szavalat. Előadja dr. Kardos Miklós. 6. a) Ha az Isten, b) Megette a kisréce, c) Srófra jár. Csárdások. Énekli Kricsfalvi Viktorné énekmű­vésznő. 7. Magyar mártiromság. Szavalja Heincz Éva. 8. a) Romantika, b) Rongybaba. Chansonok. Előadja Varjas Rudolfné. 9. a) Szenzáció, b) Modern drá­ma. Humoros szavalat. Előadja Vér' les Gusztáv. 10. a) Levél, b) Ki gondol most télre ? c) Szabad-e szive még ? Énekli Kricsfalvi Viktorné énekmű­vésznő. Konferál: Bárdos Miklós. . Zongorán kísér: Klinda Károly. A zeneszámókat Büchner Antal, dr. Dimer Gusztáv, Dolecskó Béla, Stefan Gyula zeneszerzők és izbégi Villám Margit szerezték. A műsor megváltása kötelező ós ez egyúttal teajegyül is szolgál. Ára 1 P. Táncos teajegy 50 fillér. A teaestélyen fővédő háziasszonyi tisztet vállalták: Dr. Radocsay Lászlóné, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, Röder Ervinné, dr. Schmidt Sándorné és gróf Sternberg Józsefnó. A háziasszonyi tisztet a következő úrhölgyek töltik be: vitéz Borókay Rudolfné, Banal Alajosné, özv. Beck Jánosné, Berencz Györgyné, Brandsch Mihály né, Csics Áiosné, özv. Czobor

Next

/
Thumbnails
Contents