Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-21 / 23.szám

világháború után? Hogy egyedül maradtunk, elhagyottan, a világ koldusaként álltunk ott, amikor ránkkényszeritették a trianoni papirrongyot. A liberalizmus döntötte az országot a pusztulásba, mert ha a keresztény politika alapgondolatán álló képviselők lettek volna, talán nem lenne csonka ez az ország. Talán most is hatalmasak lennénk, mint hajdan, amikor az uralkodó A Nemzeti Egység dorogi hivatalos jelöltjének, Knob Sándor dr.-nak neve eddig kevéssé volt ismeretes a választóközönség széles rétegei előtt. Annál jobban értékelték a szakkörök, amikor jelölése a dorogi kerületben szóba került. Egyesek talán kezdetben kissé idegenkedve fogadták Knob Sándor dr. jelölését és aggódtak a sikerét illetően. Megjelenése azonban teljesen meghódította a választók szivét és becsülését és nagyrészét a maga pártjára nyerte meg. Aki csak egy beszédét is hallotta, örömmel ismerte el nagy tudását, ragyogó szónoki készségét. Bemutatkozása a kerületben diadalmenetszámba ment és a választóközönség minden rétegéből örömmel siettek az ajánlási ivet aláírni. Knob Sándor dr. a fiatal generációhoz tartozik. 1888-ban Budapesten született, itt végezte el az egyetem jogi fakultását. A kultuszminisztérium fogalmazói karából érté kes gazdaságpolitikai tanulmányai alapján 1918 nyarán meghívták a Magyar Gyáriparosok Országos.Szövetségéhez titkárnak. Itt alkalma volt megismerkedni a gazdasági élet egész területén uralkodó gazdasági problémákkal. A forradalom után komoly szerepe volt a Magyar Munkaadók Központjának létrehozásában, amelynek igazgatója lett. Közéleti szereplését Kispest város képviselőtestületében kezdte meg, kezdettől fogva irányító szerepet játszott a város politikájában. A gyáripar képviseletében Pestvármegye törvényhatóságába is bekerült és mostanig már második cikluson át tagja Pestvármegye kisgyűlésének. Néhány évvel ezelőtt a korSzombaton este 7 órára volt kitűzve a kisgazdapárti jelölt első értekezlete. A termet hét óra után percek alatt zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, melynek soraiban sok iparos és kereskedő is jelen volt. A belépő Lukács Györgyöt és kíséretét hatalmas taps és éljenzés fogadta. Kiffer Ferenc elnök üdvözlő szavak után megnyitja az ülést és felkéri a jelöltet programmbeszéde elmondására. — Elfogódottan lépek a város választói polgárai elé — mondotta Lukács — mert ebben az ősi városban, melyhez a magyar történelemnek annyi dicső emléke fűződik, mely ma határváros, a háborúelőtti régi Nagymagyarország dicsőségének csak a körvonalai látszanak. Dicső mult, biztató jelen és biztos jövő a város élete. Bajok voltak mindig, a régi bajok és régi gondok azonban mások voltak. Nemrégen még a dicső Magyarország előhaladását láttuk, ma azonban küzdeni kell az élet legelemibb követelményeiért. Ezt az országot a legkegyetlenebbül büntették a háború után, melynek előidézésében azonban semmi része sem volt. Ekkor szakadt az országra a ma annyira keserves nehézséges jött a nemzettel kiegyezni. Ebben a választásban nyugodtan támogathatjuk Turi Béla prelátus-kanonokot (éljenzés), akinek személye garancia, hogy keresztény politikát fog továbbra is követni. A gyűlés a Hymnus eléneklésével ért véget. A jelenlévők lelkesen ünnepelték és éljenezték Turi Bélát. Majd ebben a hangulatban oszoltak szét. mány kiküldte Genfbe, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia tanácskozásaira, ott megválasztották az igazgatótanács tagjává. Az 1931-ben bekövetkezett gazdasági krizis idejében és az azt követő években nagy szerepet vitt a hitelélet stabilizálása és a különféle beruházási munkák megindítása körül. Ugyanekkor lett tagja az Országos Társadalombiztositó intézet vezetőségének és számos más gazdasági és közéleti intézménynek. A szakirodalomban is sokat működött és teljes elismerést vivott ki dr. Knob Sándor. Rendszeres publicisztikai tevékenységet folytat és egész sor vezércikke, értekezése jelent meg különféle szaklapokban és folyóiratokban. Külföldi elsőrangú szaklapokban is számos értékes dolgozata jelent meg. Most legutóbb a francia közgazdasági társaság kérte tel egy előadás megtartására a Dunavölgyének gazdasági problémáiról, ennek az előadásnak Parisban nagyon előkelő szakközönség előtt igen komoly sikere és visszhangja volt. Dr. Knob Sándor teljes ambíció val és hozzáértéssel fogott hozzá a közügyek intézéséhez. Jövő működése elé teljes várakozással és a legszebb reményekkel tekinthetünk. Értékes munkássága nemcsak a nemzet egyetemes közgazdasági életében nagyjelentőségű, hanem hasonlóképpen sokat jelent szűkebb kerületének is. Abból a meleg hangulatból, amely rövid idő alatt teljes lelkesedéssel alakult ki mellette, biztosra vehető, hogy ezt a munkásságát a dorogi kerület érdeké' ben fogja kifejteni. »• <g*#<ÍNtN élet. Ennek az eredménye az összeomlás, igy szerezték meg Károlyiék a hatalmat, feloszlatták az országgyűlést, elűzték a királyt, olcsó prédának dobták oda a nemzetet. Azt mondta a hadügyminiszter: nem akar katonát látni, a földmivelésügyi nem akar földet látni, a nemzetügyi pedig nem akart magyart látni. Terveikkel az enyészet szélére sodorták a nemzetet, a felelősség elől pedig a bolsevistáknak játszották át az országot. Egyetlen céljuk volt lerombolni a vallás, a haza, a család, a nemzet eszméjét. A forradalomnak a földréteg állt ellen. A föld népe örök érdemeket szerzett ezen ellenállásával és ennek a kérgeskezű földnépnek állott élén Nagyatádi-Szabó István, Gaál Gaszton, majd Eckhardt Tibor (lelkes éljenzés.) — Mik az alapkövetelményei pártprogrammomnak ? — Rendezett társadalomban első a főhatalom kérdése. Ez minálunk ezeréves talajban gyökerezik. A főhatalomnak szabadnak, önállónak és magyarnak kell lennie. — A királykérdés nem égető probléma. Benes és társai állandóan beleszólnak ebbe az ügybe, pedig a trianoni békediktátum sem mert ehheznyúlni. Ez a mi belügyünk. Konkrét megoldáshoz önnállóságra van szükség, a kormányzó (éljenzés) azon időig szilárdan és határozottan vezeti az állam ügyeit. Szorosan kapcsolódik a főhatalom kérdéséhez a szabadság kérdése. — Rend alapján állunk, a legnagyobb szabadságot követeljük. A képviselőháznak a legszabadabbnak, a legtisztábbnak, korlátlannak kell lennie, ennek pedig a legnagyobb biztositéka a szavazás titkossága. A nép akaratát csak így tudja kifejezni, különben befolyás érvényesül. 1848 vívmányait kiépíteni elsőrendű kötelesség. Egyesülési és gyülekezési jog visszaállítása, az Esküdtszék újbóli életbeléptetése a maga keretében. A közigazgatásnak egyszerűnek, gyorsnak, alaposnak kell lennie, mert hiszen az életet igazgatja. Népies gondolattól kell áthatva lennie, szeretnie kell a népet. — A közéletnek tisztának kell lennie, mentesnek minden becsületsértő dolognak még a gyanújától is. — Pénzügyi szemponttól a progresszív adózásnak a hive. Az adózást és állami életet le kell egyszerűsíteni. Az ipar és mezőgazdaság egymásra van utalva, egymás nélkül nem élhet, összhangban kell lennie, és szükség van a kettő között a levezetőre, a tisztességes nemzetkereskedelemre. Minden téren érvényesüljenek az agrár érdékek. Szükséges a tarifakérdés rendezése is. Leépítési és hitbizományi reformra van szükség, az utóbbi túlélte már önmagát, gátja minden szabad fejlődésnek. — Az iparosságnak versenyképesnek kell lennie, szerepet kell kapnia nagyobb szállításokban. Kultúra terén is nagy gondot kell fordítani a földmivesek iskoláztatására, a tudásnélküli népnek előbb-utóbb el kell vesznie. A népegészség alapos megtámasztására van szükség, nem lehet azt engedni, hogy a délceg magyar faj betegségek martaléka legyen. — Az országos érdekek mellett helyi érdekek is vannak. Esztergom piacának konkurenst adtak Dorogon. Esztergom hivatása, hogy a Pilisvidék központja legyen. Jó utakkal kell ellátni, hogy a megközelítés könnyű legyen. Idegenforgalom, fürdőváros, megannyi probléma, amikre kell és van is orvoslás. — Beszédemet az egész nemzet nagy megvalósítandó álmával, a revízió kérdésével fejezem be. Trianonban életképtelenné tettek bennünket, hazugsággal félrevezették a világot. Teljesen lefegyvereztek bennünket, hadseregünk nincs, a három kisantant állam hadereje 13-szorosa, háború esetén 170-szerese a miénknek. Ezért békés revízióra van szükség, amit a békediktátum any nyit emlegetett 19. cikkelye sem zár ki. Ebben a munkában részt kell vennie minden magyarnak. — Befejezésül kérem, hogy támogassák, vigyék diadalra azt a zászlót, amely a magyar föld népének megbecsülését irta lobogójára. A beszédet hosszantartó, lelkes éljenzés követte. Katona Sándor dr. ismerteti Eckhardt célkitűzéseit, ezen politika esztergomi jelöltjének eddigi kiváló munkásságát, hangsúlyozva, hogy itt a tizenkettedik óra, ha most nem védik meg érdekeiket, ki tudja, lesz-e még egyszer alkalom. — Esküdjünk fel Eckhardt Tiborra — mondotta —, szebb jövőnek megyünk elébe ... Antóny Béla dr. is hangsúlyozza, hogy a polgárságnak most van alkalma sorsáról dönteni. Válasszák meg, kit küldenek a parlamentbe. A földmivelésügyi palota előtt a magyar főúr kezet fog a magyar polgárral. Ne engedjétek ezt a kezet, összefogásban győzelem van. Strompf Lajos főtitkár kéri, hogy vigyék diadalra azt a lobogót, melyre a szabadkereskedelem visszaállítása, a kartellek megszüntetése, titkos választójog, hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, frontharcosok megbecsülése van felírva. A gyűlés igen lelkes hangulatban folyt le, a beszédeket többször szakította meg zajos taps, éljenzés, nem volt handabandázás, rend volt és őszinte megnyilatkozás. Március 17-én, vasárnap délután 3 órakor a Táborban Matkovits-féle nagyvendéglő zárt udvarán tartotta meg Lukács György dr. második programmbeszédét, amelynek közel négyszázfőre tehető hallgatósága mindvégig lelkesedéssel és megelégedéssel hallgatta végig a programmbeszédét és annak befejezése után meleg ünneplésben résesitették a jelöltet. Végül azt az értesülést szereztük, hogy Lukács György dr. pénteken, március 22-én, a Fürdő-szálló nagytermében tartandó programmbeszédére a Párt országos vezére, Eckhardt Tibor dr., vagy annak helyettese is meg fog jelenni és válaszolni fog mindazokra a támadásokra, amelyek az ellenpárt részéről érték a Független Kisgazda Pártot. Az értekezlet a fővárosi vendégek érkezése miatt pénteken este 7 órakor lesz a Fürdőben. Magyar Nemzeti Szocialista pártgyalés A gróf Festetics Sándor dr. országgyűlési képviselő vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt március hó 21-én, csütörtökön este fél 7 órakor a Magyar Király szálló nagytermében gyűlést tart. A gyűlésen felszólalnak: lövetei Barcsay Árpád nyug. csendőralezredes, a párt védelmi osztályának vezetője és Vargha Károly, az esztergomi főkerület vezetője. A pártiroda Kölcsey-utca 3. szám alatt van. Lelkigyakorlatok a Kat. Legényegyletben Az Esztergomi Kat. Legényegylet mint minden évben, ez évben is megtartja a szokásos böjti lelkigyakorlatait az alábbi sorrendben : Március 21., 22. és 23-án (csütörtök, péntek, szombat) este fél 9 órakor lelkigyakorlatos szentbeszéd rendes és pártolótagok részére az egyesületben Március 23-án (szombaton) este a szentbeszéd után szent gyónás. Március 24-én (vasárnap) délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise a belvárosi kegyúri plébánia-templomban. Szentmise közben szentáldozás. Március 25én (hétfőn) Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén este 6 órakor évi rendes közgyűlés; a Legényegylet volt világi elnöke : Jakobek Jenő arcképének leleplezése ; az egyleti dalárda 10 éves fennállásának ünnepélye és a már 10 éve működő legenyegyleti dalárdistáknak az Országos Dalosszövetség által adományozott kitüntető okleveleknek átadása. A közgyűlés után este 8 órakor társasvacsora az egyletben. Német magánóvoda Hornomé vezetésével Úri-utca 4. szám alatt. (Primási palota mellett.) Foglalkozás naponkint 10—12 ig. Tandíj havi 6 pengő. Menhelyi két testvér leányka ref. nevelő szülőkhöz azonnal is elhelyezhető. Érdeklődők jelentkezhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor-u. 6. szám alatt. A dorogi választókerület lelkesedéssel fogadja dr. Knob Sándort propaganda útján Dr. Lukács György, a kisgazdapárt hivatalos jelöltje is megkezdte propaganda-útját